alumíniummal nem hinném. A lényeg valami olyasmi lehet, hogy a savasan hidrolizáló NH4-sók miatt a Zn felületi oxidrétege feloldódik, majd az aktívált felületű cink már elekzdi a nitrátot exoterm módon redukálni. Az Al felületi oxidja viszont savas közegben totál stabil, a pirotechnikában az Al-os keverékeket mindig savasítják egy kis bórsavval, hogy ne legyen gond. A gyakorlatban is használják az NH4NO3-Al(-olaj) elegyeket ipari robabnószerként.
A vas esetére nincs tippem. persze minden a vas szemcsméretén múlik, piroforos vassal nyilván elindul... Az tuti, hogy vassal lehet nitrátokat redukálni, tehát a lehetőség adott.
Én gyerekkoromban használtam NH4NO3-vaspor és egy kevés olaj elegyét: 1 cm-es átmérőjű hosszú papírcsőbe töltöttük, és teljesen hang nélkül, lassan, békésen sok gázt fejlesztve égett vagy 20 centis szikraesőt gyártva. Nagyon békés, barátságos "emberi" tüzijáték volt.
És ezt az elegyet nem volt könnyű elindítani, bár aligha csináltam kifinomult biztonsági teszteket...
igaz, nagy kérdés, hogy egyáltalán mit értünk egy USB mikroszkóp nagyításán. Amit én láttam, azzal jól látszottak a vvt-k, amik úgy 2-szer nagyobbak, mint a sperma feje.
A spermafolt-megfigyeléssel amúgy az a gond, hogy száradáskor a sejtek hamar sérülnek, és elveszítik a farkukat, így már nehéz felismerni őket.
Érdemes a foltot egy kis fiz. sóoldattal megnedvesíteni, és az így keletkezett oldatot vizsgálni. És a ferde megvilágítás csodát művel (azaz a kamera saját ledjeit letakarod, és erős fénnyel oldalról világítod meg a cseppet). A fényszórás miatt a pártized mikron átmérőjű farkat akkor is látod, ha amúgy a felbontás miatt nem látnád. A farok vagy 50 mikron hosszú, ezzel a trükkel 100-szoros opt. nagyítás mellett illik látszania.
(Sajnos, mint majdnem mindenhez, a mikroszkopizáláshoz is kell nem kevés gyakorlat. Viszont nagyon jó buli, és rengeteget tanul az ember.)
A ninhidrin erre nem igazán jó, nagyon sok más anyag is adja a reakciót, pl. izzadság, vizelet.
Ez mondjuk jogos:) Valahogy ki lehet mutatni a fruktózt is - ami elég specifikus egy bugyiban a spermára - de most nem jut eszembe... úgy rémlik, tán rezorcinnal?
Webshopok bélyegvizsgáló vagy pénzvizsgáló néven árulják, 1000Ft-tól. Ennél nincs egyszerűbb.
Kémiai módszerek otthon nem igazán kivitelezhetőek, ezek leginkább a DNS-t mutatják ki, nagylabor felszerelés, és spéci reagensek kellenek hozzá. A ninhidrin erre nem igazán jó, nagyon sok más anyag is adja a reakciót, pl. izzadság, vizelet.
3-400-szoros nagyításnál már látszanak a hímivarsejtek, annyit egy USB mikroszkóp is tud, max. 10kHUF.
ez már nem bizalmatlanság csupán--ez már elég gyanús-mindegy ez nem fórum téma-de ha meg kérdezném úgy is le tagadná.-szóval marad a teszt--nem minden bugyit néznék meg egy ominuzus Db-ról van szó-had ne fejtsem ki.
De van, a ninhidrin-teszt. Ahhoz való anyagokat hangyányival nehezebb szerezni mint egy UV-ledet. Mellesleg OFF: de ha arra mennék haza, hogy a párom az alsógatyámat nézgeti, választást kínálnék fel neki a pszichológus meg az elhúzás közt... ugyanúgy, ha a mobilomat vagy a levelezésemet nézegetné... tudniillik egy bizalmatlan kapcsolatnak a világon semmi értelme.
Ez ugyan nem kimondottan fehérje-eljárás, de rutin módszer. Vegyél egy bélyegvizsgáló/pénzvizsgáló UV lámpát, és sötétben világítsd meg az inkriminált ruhadarabot. A spermában sok a flavin-fehérje komplex, ami UV fényben világít. Tetthelyeken is így keresik a DNS mintát.
Ez persze nem 100%-os biztonság, vannak más foltok, amik világítanak UV alatt, ezt vedd figyelembe. Ami biztosabb az az, ha a foltot (vagy inkább a belőle kioldott anyagot) megnézed mikroszkóp alatt, még hónapok múlva is tudsz ivarsejteket azonosítani.
/Off Nem volna jobb megkérdezni? A nyomozás néha nagyon sokat árthat mindkét félnek. /On
egy kicsit többet kéne elárulnod. MIlyen fehérje, milyen szövet? Gondolj bele: pl. a gyapjú maga is fehérje. Illetve gondold meg, hogy minden ruha, amit valaha viseltek tartalmaz egy kevés fehérjét a bőr felszínéről, vagy az izzadságból.
Véleményem szerint a gumifeldolgozóból NEM jön SO2, hisz még a lassan megyszokottá váló kormány-hátszél mellett sem hinném, hogy ilyen technológiát bárki megpróbálna engedélyezni.
Nem az a gondom, hogy emisszó lenne (sőt, én -ab ovo- nem is ellenezném az üzem beindítását), ami zavar az az, hogy egy evidens környezeti problémáról kussol és sunnyog mindenki: a beruházó, a hivatal, az önkormányzat, és a sajtó. Ennek a gyárnak napi 1-2 tonna kénnel el KELL számolnia.
A környezeti hatástanulmányok titkosak, és a dunaújvárosi események alapján úgy tűnik, hogy azokat érdemi vizsgálat nélkül, részletes technológiai leírások nélkül, pusztán "reklámbrossúrák" benyújtásával (és politikai nyomásgyakorlással) támasztották alá.
Mivel mindennek van egy minimális környezeti kockázata, így -szerintem- egy jól megtervezett vegyi üzemet egy önkormányzat nem utasíthat el. Viszont azt a beruházónak kell igen alaposan, korrekten és dokumentálható módon bemutatnia, hogy mekkora, és milyen jellegű a kockázat. Itt a legnagyobb kockázatot agyonhallgatják, és ez minimum két dolgot jelent:
a) ezzel az eljárással a gyár minden bizalmat eljátszott és "örökre" diszkreditálta magát. Ha most, egy nem éles helyzetben csal, csúsztat, terel, akkor egy vészhelyzetben mi lenne?
b) mindenki, a személyek és az intézmények (és a szaksajtó), akik a döntés közelében vanak szintén az a) pont szerint eljátszották a hitelüket, és a bizalmat. Ezek után nem tudom elfogadni a döntésüket, szakvéleményüket semmilyen kérdésben, hisz egyértelműen partnerek voltak egy hazugságban.
Ettől még az üzem akár lehet minden szempontból környezetbarát. De egy normális országban ezt nem lenne lehetőségük bebizonyítani.
szerintem ez volt a "tiszta" megoldás, a SO2-t megköti a cement, gipsz lesz belőle. MIntha az lett volna a gond, hogy ez eléggé elcs*te a cement minőségét....
Annó a kilencvenes évek elején technológiából egyébként még azt tanultuk, hogy az összes magyar gumit Beremenden égetik el a cementgyárban. Szegény jugók meg élvezhették a füstjét.
Jó ez vicc volt, de lehet nem lenne hülyeség 100%-os hasznosításra törekedni, és 2-3 tonna SO2 azért nem kispálya.
Egyébként a pirolízis zárt folyamat, nem? Ezt a részét nem gondolnám veszélyesnek.
Más kérdés, hogy az az üzemanyag, amit így pirolízissel csinálnak gumival, az szerintem vastagon tele lehet aromás cuccokkal, és nem hiszem hogy bölcs dolog lenne teríteni a nép között, hogy itt a finom műbenzin.
Az, ami rohadtra érdekelne, és valahogy senki sem foglalkozik vele az az, hogy mi lesz a gumiban lévő nem kevés kénnel. Mert bármilyen pirolízis-szemetet el lehet égetni, ez egy szép tiszta feldolgozási lehetőség szinte minden szerves hulladékra. Addig, amíg minimális a kén-tartalom. A gumi pirolízis sorána kénből H2S, és illékony szerves kénvegyületek keletkeznek, ami elégetve SO2-t ad. Amit talán (remélem) kimosnak a füstből, de ezt azért illenék előre elmondani. A gumi 1-2% ként tartalmaz, ami a kaposvári üzem esetén napi 2-3 tonna SO2-t jelent!
Ha a gumiban nem lenne kén, akár otthon is elégethetnénk a kályhában, nem kéne feldolgozó üzem. És azzal vakítani, hogy mennyi vas, meg szén képződik, amik nem problémás összetevők, a kénről meg kussolni az eléggé sunyi dolog. Az újságírók meg legalább az ált. isis kémiakönyvet, vagy az idevágó wikipedia cikket elolvashatnák, és rákérdezhetnének a dologra...
Az, hogy Illés Zoltán esetleg nem a vegyészek gyöngye, az egy dolog, végül is gyakorlatilag csak politikával foglalkozott. A másik az, hogy az újságíró mit ír le ahelyett, amit ő valójában mondott.