Tetőről tudnám befogni, de szerintem a cserépből is kiold kationokat+ galambürülék, meg por, lehet hogy több kationt tartalmaz mitn a csapvíz.
Talán szűrés utáni ioncserélő gyanta esetleg működhet, mellyel a megszűrt fűtési vizet kezelném, valóban lehet házilag regenerálni úgy ahogy itt leírja sósavval?
"A fűtőrendszert fel kell engedni vízzel, amely minden STN 07 7401:1991 követelménynek megfelel, és főképp a keménysége nem lépheti túl az 1 mmol/l, a koncentráció pedig a Ca2+ 0,3 mmol/l mennyiséget. A feltételek betartásának hiányával megszűnik a kazánra vonatkozó jótállás érvényessége."
Ezt hogyan tudnám házilag kimérni?
Tiszta vezetékes ivóvíz mennyire felelhet meg ennek?
(Költséges lenne 1,5 m3 fűtésvizet ioncserélt vízből felöntögetni.)
forraltam ma tömény cacl2 id oldatot,és ugyanugy kék a ph papír(10 kb).lúgos hidrolízist írnak fel az említett honlapon,természetesen ez a reakció nincs felírva rendesen,és elenyésző mértékben játszodik le elvileg,már ha lejátszodik?:ca2+h2o--> ca(oh2)/ca(oh)2+co2-->caco3/caco3+h2o-->hco3- és ez okozza a lugos hidrolízist talán megköti a h+ iont.csak hát magasabb hőfokon több mint 100 fok,nem kéne bomlania,és átmenni semleges tartományba??
biztos ami biztos,még csináltam egy durva lángfestést sósav aluminiummal,cink hiányában,szép vöröses láng volt az oldat felett.kicsit megszaladt a reakció aluval persze... :D
Szerintem nem lesz gond, mert a lúgos kémhatás (nátrium-karbonát alapú mosópor nyilván) nem engedi a klórt kiszabadulni még ha fejlődne is valamennyi a mosóporban lévőrősebb oxidálószer tartalom miatt. A legbiztosabb, ha körültekintő módon előtte piciben összekevered a kívánt arányban és ha nincs gond akkor nagyban sem lehet probléma A savas közeg viszont garantáltan klórgenerátor.
A hypót össze szabad keverni mosószerrel (ami lúgos vegyhatású)? Lehet olyan anyag a mosószerekben, ami problémás (pl. klórgáz képződhet), vagy csak a savval való keverés a kerülendő?
Ha végigolvasod, az egész lényege, hogy a só vizes oldásakor lúgos hidrolízist feltételeznek, annak ellenére, hogy A CaCl2 semleges ionos só, de vizes oldatának pH-ja a só pKa -értékétől nagyban függ, utóbbi nem egyenlő a kémhatással.
nem hagy nyugodni,a cacl2 lúgos hidrolízise.bár szinte mindenhol lúgos hidrolízist írnak,vagy enyhén savas ,és lúgos közé teszik,de itt van két példa mindkettőre.Már biztonsági adatlapokat nézegetek mit írnak CaCl2 pH ra,az ,hogy lúgos ,szennyezésnek(Ca-oh felesleg) is tippelték egy külföldi fórumon,de idézek biztonsági adatlapokról inkább:
vagy valami komplexet képezne a hidrogén ionnal,vagy ilyesmi,hogy lúgos tartományra esik?tényleg kérdéses.enyhén savasnak kellene lennie ugye,mint az acros organicsos érték.??
...de hogy tippet is adjak, a pár %-os alkoholos KOH ("hideg zsíroldó spray" = 5% KOH izopropanolban) visszafordíthatja a fetékkomplex-képződést, csak jó eséllyel a ruhaanyagot is meggyilkolja mellesleg) Próbálj finoman játszani a pH-val, mondjuk mosószóda hozzáadásával... vagy öblítsd ki a cuccot ammónium-hidroxidban is (szalmiákszesz, azt kapsz a háztartási boltban)
Az a baj valszeg, hogy napokig húztad... a jódot ugyanis elszínteleníti a fixirsó - ez egy közismert analitikai reakció - ha viszont már módja volt vegyülni a textilián lévő festékkel esetleg, akkor semmi esélyed, ugyanis akkor már nem a jódot kell kimosni, hanem a festék változott meg.
(a jódnak meg erre van hajlama anilinfestékekkel, ugye ezen alapul a mikrobiológia közismert alapfestése, a Gram-szerinti, ami ugyanúgy megy povidon-jóddal is, mint a klasszikus lugollal)
Csináltam vizes nátrium-tioszulfát-oldatot, durván 10 m/m %-os lehet. Beletettem a betadinnal összekent ruhát, már kb. 10 perce ázik, de semmi hatást nem látok. Mennyi idő kell körülbelül? Vagy nem elég tömény (netán túl tömény?) az oldat?
Hidrogén? De azzal reagál nátrium, nem? Meg nem volt kockázatos a rendkívüli gyúlékonysága miatt?
A hélium meg szerintem túl drága lehetett.
Esetleg a paraffinnál nagyobb szénatomszámú alkánt nem használhattak? Vagy mégis paraffint, CO2 atmoszféra alatt és egy kicsit nagyobb nyomás alatt? Ez utóbbi lehetett szerintem a legveszélytelenebb és a legolcsóbb.
itt is inert gáz alatt írja, nitrogént nem, héliumot vagy hidrogént ajánl. Nyilván argon is jó. A leírás esszenciája : A Pb /Na 400 C felett oldódik egymásban, az elegyet ötvözéskor aktívan kevertetni kell, 370 valahány fokon szilárdul.
Legkönnyebben argonhoz lehet hozzáférni és árban is a legkedvezőbb. Ha van cserepalack 20 e alatt megvan egy kisebb töltet, de reduktor is kell hozzá. ( A CO2 reduktor asszem jó hozzá) . Az egész nem túl bonyolult ügy, de én ettől függetlenül nem sufniznék vele, főképp nem nagyobb mennyiségben. Már a kihűlt ötvözet aprítása is kihívás.
Úgy rémlik, tényleg paraffin... a karácsonyfa mögött van a szervetlen parktikum, amiben benne van ez a receptúra is, majd jövő héten - ha lebontottuk a fát:) - megpróbálom beszkennelni neked ezt az oldalt.
Csak elméletben érdekel, láttam hogy több mint 100 évvel ezelőtt NaPb ötvözetből kiindulva állították elő az ólomtetraetilt. Csak nem tudom régen hogy oldhatták meg a biztonságos NaPb előállítását, akkoriban szerintem még nem használtak argon atmoszférát, de szerintem nyílt levegőn se csinálhatták, mert olyan magas hőmérsékleten begyullad a nátrium, de az is lehet hogy CO2 atmoszféra alatt csinálták...
A paraffin lobbanáspontja kb. ott lehet a 300 foknál , sanszos hogy belobban.. Ha már mindenképp köll, legjobb argon alatt. Honnan van nátriumod? Áruld el mire jó ez az ötvözet?
Lenne egy újabb kérdésem, nátrium-ólom ötvözet előállításával kapcsolatban. Mivel a nátrium elég érzékeny a levegőre, ezért ezt a reakciót, ahogy én gondolom valamilyen atmoszféra alatt lenne alkalmas megcsinálni (pl. Ar). Az én ötletem az lenne, hogy ha ezt a reakciót úgy végeznénk el hogy szilárd paraffint megolvasztunk, amibe beletesszük a szilárd nátriumot még 40-50 fokon...majd felmelegíteni 200-250 fok környékére, esetleg 300 fokra és akkor az ólmot apránként hozzáadni. Vajon ez a reakció mennyire működhet így? Lehet arra esély hogy az ötvözet képződésekor felszabaduló hő valamilyen váratlan dolgot okoz? Pl kiforr a paraffin, esetleg kigyullad?
Egyébként a Betadin (és más povidon-jódok) gyári használatiján is rajta van, hogy a folttisztítás fixírsó vagy szalmiákszesz... bár ez utóbbit őszintén szólva nem értem, abban még ott tartok, hogy a hajdan volt mentődobozból származó jódpárna meg ammóniapárna összeöntéséből jód-azid lesz, ami nem egy annyira kellemes anyag, tekintve, hogy kiszárítva a legkisebb nyomásra-légmozgásra azonnal robban... tipikus gimis tanár-szivató lötty volt, a hetes letörölte a táblát némicske (milligrammok) jódazidot tartalmazó vízzel, aztán, ha a tanár nekinyomta a krétát, a tábla életre kelt:)))
