Na de a milesi pác se megy veszendőbe. Novemberben veszek 3 m3 fűzfarönköt/már vettem belőle tavasszal 0.7 m3-t és nagyon teszik ez a fa/, és készítek belőle kinti asztalt és padokat a teraszra. 5.5 cm vastag asztallap és ülőke, 4 cm es hátlap. Ezeket fogom pácolni a milesi-vel. Aztán lenolajjal impregnálom/mivel kint lesz/, amennyit csak be bír szívni a fa, aztán nitró vagy csónaklakk.
nem a színnel van a gond, hanem, hogy a jávor fodrait nem hozza ki tisztán a milesi pác/nem olyan tisztán, mint a hamuzsíros propolisz. végülis úgy döntöttem, hogy csak a hamuzsíros propolisz lesz az alapozó, semmi más szín/sárga se/ és arra csontosításnak a vízüveg. Az előző hegedűn vízüveggel alapoztam először és arra kentem a propoliszt, na meg a vasfoltokat előtte hidrogén-peroxiddal fehérítettem. lehet az is közrejátszott, hogy nem barnult be úgy mint most. Most először hamuzsíros propoliszt kentem rá és mélyen beszívódott a fába és szép antikos barna színe lett, a fenyőn nem fordítja meg a pásztát, a jávoron erőteljesen kihozza a fodrokat. Már így is sötétebb a színe, mint az előzőleg készített hegedűnek lakkal együtt. Erre pedig még megy sárga színű lakk és arra sárkányvéres vörös.
azért azon gondolkodj el, hogy mi értelme van annak, hogy egy vízüveggel impregnált felületre kensz fel egy pácot?
---------
Az meg azért eléggé vicces, hogy arra hivatkozol, hogy a milesi pác színe nem jó (több, mint 10.000 színben árulják, csak ugye el kell menni a bemutatóterembe), de attól, hogy egy "noname" pácot keversz hozzá, na attól jó lesz.
A fenyőnél még jó is ez a pác, de a jávornál elég "piszkosan" hozza elő a fodrokat. A háthoz a hamuzsíros propoliszoldat szintekkel jobb. Ezért önmagában nem megfelelő a milesi. Tehát a legújabb verzió, ami elég jól bevált/próbák után/,
-hamuzsíros propoliszoldat egy rétegben
-egy bolti sárga pác egy rétegben/önmagában túl sárga, ezért felében hígítottam vízzel, majd öntöttem hozzá annyi vízüveget, hogy 5%-os vízüvegoldat legyen/, így a sárga pácot megköti/plusz csontosítás/, hogy amikor rákenem a milesit nem fogja oldani. Ezzel egy erőteljes antikos színt értem el. Ha megszárad a milesi, arra megint szítelen 5%-os vízüvegoldat/csontosítás/, arra pedig a gumiarábikumos oldat és arra mehet az első színtelen alkoholos lakk.
A hamuzsíros propoliszoldat kihagyhatatlan. Nem véletlenül ajánlotta Péteri Karcsi/hegedűkészítő mester/.
Ő azt mondta annál jobb, minél régebbi a hamuzsíros propolisz oldat. Most értem csak miért. Nagyon besötétedett és minden leülepedett. A másfél éves oldatban már nem ülepszik semmi. Amit most készítek még világos, csak a tetején van egy vékony sötét réteg. El se hinném, hogy az egész olyan sötét lesz, amikor leülepszik, de mitől sötétedik be az egész egy év alatt/ Nap éri, de levegő csak annyi ami maradt benne, amikor lezártam a kupakkal?
"ha állandó térfogaton tartom az oldatot , akkor a fajhője"
nem tudsz egy oldatot állandő térogaton tartani, ha melegíted, mert tágul.
Az ammónia-oldatok fajhője azért gáz, mert a melegítés hatására szép lassan változik az oldatösszetétel. De a gyakorlat szempontjából nyugodtan tekintsd az ilyen oldatokat kb ideálisnak, és mivel a két anyag fajhője alig különbözik, veheted úgy, hogy -20-+80 tartományban a fajhő valahol 4.5kJ/kgK körül van. A legtöbb termo-számításnál ez eléggé pontos adat. 80 fok fölött elkezdesz az ammónia krit. hőmérsékletéhez közelíteni, ezért ott szélsőségesen változik a fajhő.
"A vizet előbb fognám fel hiszen hamarabb lecsapódik."
ammónia-vízőz elegyből nem tudsz tisztán vizet, csak az adott hőmérsékleten és nyomáson telített ammónia-oldatot kondenzálni.
Még egy kis segítség kellene , ha nem tartasz tolakodónak.Abban az esetben , ha állandó térfogaton tartom az oldatot , akkor a fajhője 23c fok után nagyjából allandó 100c-ig ez:0.0.5 j*kg*k .Tehát 23c-fokig kell 4.7kJ/kg K számolnom a fajhőjét ( amit a környezeti hő nagyjából fedez mint hőpuffer), utána 0.5joule-lal fokonként? Tehát 50-23=27*0.5*. Ezen a hőfokon ha jól számolok13 bár nyomás lehet a körben.Elég ez ahhoz hogy le tudjam kondenzálni mondjuk mint az abszorpciós hűtökben megtörténik?A vizet előbb fognám fel hiszen hamarabb lecsapódik.
A lényeg hogy minél hatékonyabban visszakapjam az ammóniát.Ha gondolod kifejtem bővebben , csak attól tartok hogy feleslegesen terhellek vele.
Rudi
U.I:elég érdekes dolog sülne ki belőle egyébként..
"ráírhatták volna a pontosság kedvéért, hogy vizes-nitrós"
miért? az vizes pác, max van benne egy kis aceton, bár szerintem inkább valami celloszolv. A pontos recept nem nyilvános. Egy pác attól "vizes", hogy vízzel higítható, és nem attól, hogy az oldószere víz.
"Ezt kipróbáltam a milesi páccal is."
magyarul ismét "gányoltál".
Ha egy hordó szarba egy kanál bort rakunk, akkor szart kapunk. Ha egy hordó borba egy kanál szart rakunk... akkor is szart kapunk.
A Milesi pácnak az a lényege, hogy az úgy jó, ahogy van, ahhoz semmit nem kell, és nem szabad hozzátenni.
(amúgy egyszerűen arról lehet szó, hogy a pác enyhén savas, és ettől kocsonyásodott be a vízüveg. Citromlé hatására is ezt csinálja. Szóval ne, nem a "nitró" okozza.)
A Milesi pácnál ért egy kisebb meglepetés.Erőteljes nitrószagot érzek benne. Hm?!/ráírhatták volna a pontosság kedvéért, hogy vizes-nitrós pác :)/. Egy másik vízhigítású pácba/ami valóban, csakis vízhigítású/ tettem 5%-os vízüveget, hogy kösse meg, és ne híguljon fel, ha a vizes higítású propoliszt rákenem. Ezt kipróbáltam a milesi páccal is. Kiöntöttem egy kis mennyiség milesi pácot, abba annyi vízüveget tettem, hogy 5%-os vízüvegoldat lett belőle. Ebből egy perc alatt kocsonya lett :), mint amikor az 5%-os vizes oldat áll hónapokig, az kocsonyásodik így meg. A nitró okozhatta a kocsonyásodást?
Tehát ez a keverék milesi reakcióba lép a vízüveggel. Lehet, hogy van olyan színkeverékük, ami nem lép reakcióba a vízüveggel. Vagy mindben van nitróhigító vajon?!
hát arra a titrálás aligha jó. kútvíz biztos tartalmaz némi szerves anyagot is, remélem többet, mint nitritet, és a szerves anyag is fogyasztja a permanganátot (KOI-nak híjákaz ilyen mérést). Meg az érzékenység is kicsi. Meg eleve a nitritet-nitrátot együtt kell mérni...
Jónapot! Valaki tudna nekem segíteni? Egy analitikás kérdésem lenne :) Nitritionokat mennyiségileg műszerek nélkül hogyan és milyen módszerekkel lehet meghatározni? Keresgéltem sokfelé és csak annyira akadtam hogy jodometriásan valahogyan kivitelezhető, de konkrétabbat már nem találtam csak fotometriás módszereket találtam :( Valaki esetleg tudna nekem segíteni? :)
Igazából nem is "bölcsek köve". A hidrogén-H gyök mozgással járó reakciókban a spéci kristály miatt nyilván kiemelkedően jó, és egyszerű, sok bonyibb reakció kulcslépése is egy H vándorlás, így ott is beválik. De valójában a trifenil-foszfin, vagy a karbonilok, vagy a jód ugyanúgy nagyon sok, és tényleg sokféle folyamatot katalizálnak.
Szóval alighanem azért érzed így, mert még nem olvastál el 10k katalízis-cikket mindenféle egzotikus szarokról. Meg azért, mert az okításod elején tényleg soxor visszatért. Meg mert az ipar tényleg nagyon nagy mennyiségben használja.
Szerintem két oka lehet - már túl azon, hogy általában miért használnak katalizátorokat - az egyik, hogy előállítható könnyen finom eloszlásban (oldatából redukálva) ami nagy felületet ad, másfelől, hogy kevés anyaggal reagál, tehát megmarad katalizátornak, nem mérgeződik el a folyamatban. De használnak más fémeket is, mint a nikkelt, a vanádium-pentoxidot, sőt, vasat is.
Meg hát a platinát is már elég sok helyen kiváltotta a valamivel olcsóbb palládium.
El tudná valaki magyarázni, hogy a platina az miért amolyan "Bölcsek köve", hogy szinte mindig felmerül a neve, ha valamilyen folyamatot katalizálni kell. Miért jó olyan sok helyre, s más anyagok miért nem?
a 2. grafikont nézd, a piros vonalakat. A 0,75-ös vonal a 0,8 és a 0,7 között van, egy kicsit közelebb a 0,8-as hoz. Ha behúzod, akkor a vonal 1 bar-nal kb -27-et fog mutatni.
(felteszem, hogy mol%-ban értetted, ha tömeg %-ra gondoltál, az nem sokat változtat, akkor a 0,76-os vonalat kell "behúzni". A hagyományos vegyes % értékek használata itt nem célszerű, mert itt nem a víz, hanem az ammónia az oldószer, aminek nagyon nagy a hőtágulása, pár fokkal melegebb oldat már teljesen más % értéket adna.)
Azt azért vedd figyelembe, hogy ebből az oldatból gyak. tiszta ammónia fog elpárologni, a visszamaradó oldat egyre több vizet tartalmaz (OK, közben melegszik is), majd végül megfagyhat (a 15%-os ammónia oldat pl -20 fokon már szilárd).
--------------
"a hűtő kompresszorok mennyi ammónia gázt kompresszálnak egységnyi idő alatt"
hát ez ugye attól függ, hogy mekkora kompresszor, mekkora teljesítménnyel dolgozik. 1kg tiszta ammónia cseppfolyósításához kb. 1.5MJ energia kell,a kompresszorok hatásfoka olyan 70% lehet.
Köszönöm.Arra lennék kíváncsi , hogy a 75% ammóniát , és 25% vizet tartalmazó oldatnak hol van a forráspontja légköri nyomáson.Ha valaki egyszerűen le is vezetné , annak még jobban örülnék.
A másik kérdés , a hűtő kompresszorok mennyi ammónia gázt kompresszálnak egységnyi idő alatt.Tehát hány liter gázt szállít és nyom össze folyadékká.
A Milesi-nél nem kaptam szeszpácot, se hígítva se por alakban. De nekem a hígított/szeszben/ nem is lenne jó, mert a lakkom már a megfelelő hígítású. Új lakk készítésnél szóba jöhetne a szeszes pác, persze csak akkor ha min. 96%-os. Van egy közeli városban egy lapszabászat, ahol árulnak szeszpácot hígítva, de nem tudták megmondani, hogy hány %-os alkoholban van oldva. Az accord-galériában pesten, németből hozott lakkszínezőt árulnak. 6500 Ft 1 dl. Majd később veszek eggyel, de most naon kiköltekeztem nem fér be a keretbe.
Végülis meg vagyok győzve megint :), mint a kálium-dikromát-nál.
Szerintem se jó mérgező lakkal lakkozni. Az anilin-festékeket, a kálium-dikromátot, a kálium-permanganátot és a csersavat elrakom a szekrény aljába egy papírdobozba, jól leszigetelve, mert eladni nem akarom. :) Az egyik unokaöcsémmel van egy hasonló szokásunk, hogy mi csak vásárolni szeretünk, eladni nem/ nem hat ránk a jófogás.hu reklám :)/.
Megvettem a Milesi pácot. Nem rossz pác, nem fordítja meg a fenyőn a pásztákat. De nem elég erőteljes és a jávoron nem hozza elő úgy a fodrokat, mint az 1 éves hamuzsíros propoliszoldat. Viszont kipróbáltam a két szint egymáson. Először lekentem egy réteg milesi-vel, megvártam, míg megszárad, aztán rákentem egy réteg hamuzsíros propoliszt. Sötétebb lett, aranybarna színű, a pászták most se fordultak meg, a jávoron a propolisz előhozta a fodrokat, és a két anyag színkeveréke jobban tetszik, mint a kettő külön-külön. Szép antikolt hatása van. Még annyit próbálok meg rajta, hogy először egy 5%-os vízüvegoldatot kenek fel, aztán a sorrend ugyanez. A vízüveget azért alá kenem, hogy még egyenletesebben szívódjanak be a pácok.
A pácra az első réteg sárga színű lakk, marad a kurkuma, aztán arra jön a sárkányvér-es lakk több rétegben. Ha a kurkuma ki is fakulna, a szín még így is megfelelő és erőteljes marad. Már majdhogynem a pác megadja a megfelelő színt.
a lakk azért keményedik meg, mert elpárolog az oldószer, és visszamarad a szilárd lakk.
az olajfestéknél a benzin csak az olaj higítására szolgál, az olaj (amiben a színezőanyag (a pigment) el van keverve) a levegő oxigénje htására szilárdul meg. Egy olcsó olajfestéknél ez valóban több napig is tarthat.
A benzin ÉS az olaj is párolog, jellegzetes szaguk van, a megkötött (térhálósodott) olaj már szagtalan. A színezőanyag is szagtalan, és nem párolog.
teljesen lényegtelen. méregnek, karcinogénnek a lakk alatt sincs keresnivalója. Egy anyagnak, aminek nincs korrekt biztonságtechnikai dokumentációja (konkrétan azt se tudod, hogy mi az anyag) semmi helye egy termékben. Ez a törvény, és ezt diktálja a józan ész is.
Szia! SZVSZ írd be a kérdésed, és a az nem csont illegális (értsd drog/robbanóanyag és hasonlók) témájú, akkor nyilván lesz, aki választ fog tudni adni.
Üdvözlök mindenkit.Nagyon sajnálom hogy ide toppantam , hiszen nem a témához szólnék , viszont nagyon szeretnék vegyészeti témájú kérdést feltenni , de nem tudom hogy mi a teendőm. Topikot nem érdemes nyitni erre a néhány kérdésre , ami engem érdekel.Egy jó indulatú mentor is megtenné , aki kicsit hajlandó egy amatőrnek válaszolni.Egy igazi profinak , ezek nagyon egyszerű kérdések.Remélhetek -e támogatást?Vagy útba igazítást?
Csináltam egy súlyzókészletet/vastelepről hozottat, valami tengely, levágattam sok utánjárással, mert nagyon kemény anyag volt. Egy cégnél szalagfűrésszel/vasvágó/ vágták le(ezen meglepődtem, mert a gépi vasfűrészesek nem vállalták olyan kemény volt az anyag. Csináltam két 10 kg-osat, két 6 kg-osat és két 2 kg-osat/ Ezeket lefestettem fekete zománcfestékkel,, amit higítani lehetett benzinnel. Elég lassan száradó festék. A benzin már rég elpárolgott, a festék még mindig nem száradt meg, napok múlva se. Festékszaga van. Ha pedig festékszagot érzek, akkor csak a festék párolog, nem? Még két hét múlva is érzem rajta a festékszagot. Most akkor a festékszagot érzem, vagy a festéknek valamilyen más, olajos higítóját ami lassan szárad és még hetek múlva is érezni fogom.
"Jobban hiszel egy restaurátornak, mint a témához értő szakembereknek. Azt hiszed, hogyha ő nyugodtan fogdossa, az azt jelenti, hogy nem veszélyes, pedig alighanem csak annyit jelent, hogy az illetőnek köze nincs a kérdéshez."
Az ehhez a témához kapcsolódó írásomat nem jól értelmezted, mert pont azt fejtegettem, hogy a prosztatarákját elképzelhető, hogy attól kapta.
A sellakkal jól reagál, mert ő is sellakkal használta.
Hogy az anilines festékekről beszéltünk régebben, arra nem emlékszem, azért is kérdeztem, hogy ki mit szól hozzá, hogy lehet használni, átüt e a lakkon a méreg/a sárkányvéresen, mint a kálium-dikromát/, de ezt az írásomat felületesen olvastad, mert ez a legalsó réteg lenne, erre még sok réteg sárkányvéres lakk megy és még két színtelen záróréteg/hogy ne érintkezzen az anilines réteggel a bőr/. Ezért kérdeztem, hogy ezeken átüt e az anilines lakk, mint a kálium-dikromát, amit egy régebbi írásodban hoztál fel.
