Az a kérdésem volna, hogy a növénypermetezésre használt felszívódó szereknél, amik bekerülnek a növénybe, nem lemoshatóak, azoknál szokott feltűntetve lenni egy élelmezésegészségügyi várakozási idő. Olyankor ha a gyümöcsöt a várakozási idő előtt leszedem, és feldolgozom mondjuk lekvárnak vagy szörpnek, a feldolgozott termékben a növényvédőszer ugyanúgy lebomlik idővel, vagy abban már a várakozási időn túl is benne marad?
Repülős mondott valamit, hogy a plexi vagy üveg nem egyforma abból a szempontból, hogy melyik mogott éget jobban a nap. Keresgélem nincs e valami táblázat.
Szerintem áthúzódik januárra. El kell menjek érte Pestre 220km. Telefonon azt mondták, 2400 forintért adnak thermo dobozt, 24 óránként kb 30% párolog el belőle.
Illetve ha már a szénhidrogéneknél tartunk, akkor a flakonos propán/bután gázokkal is gyorsan le lehet fagyasztani kis mintákat!
Gondoltam rá, meg is vettem egy palackot a dohányboltban. Nem próbáltam, de szerintem nem hűt az elég gyorsan mert -1 körül van a forráspontja, ha gyors hő átadást akarunk akkor nagy legyen a hőmérséklet különbség.
A messernél bizosan van, de 200km re kellene szállítani, ahoz nem tudom partner lenne e ott, hogy ott bíbelődjön valaki, vegyen ki neki egy vederbe? A száraz jeget már kérdeztem, adnak termo dobozt, de folyékony nitrogénnak problémásabb valami vákuum szigetelt dolog lehet.
Nem ördöngösség a beszerzése, pl. a Messer is forgalmazza; sőt, cseppfolyós héliumot is (jóval drágábban).
A következő a szárazjég, de az ugye szilárd, kell valami hőátadó közeg; laborban aceton szokott lenni, de az elég jól old sok mindent, lehet hogy a fagyasztandó anyagot is.
Ebben az esetben próbálhatsz más oldószert is, pl. pentán, az sokkal gyengébb oldószer.
Illetve ha már a szénhidrogéneknél tartunk, akkor a flakonos propán/bután gázokkal is gyorsan le lehet fagyasztani kis mintákat!
(Ezek mind tűzveszélyesek! Aceton, pentán, propán, bután.)
Aztán a következő az összetört jég + konyhasó keveréke. 1:1 arányban -25 fokig simán lehet vele hűteni.
Szoba hőmérsékletről a víz fagyáspontnál alacsonyabbra, helyesebben oldat, de annak a fagypontját egyelőre nem ismerem. De úgy, hogy ne keletkezzenek jég kristályok, tehát a hőmérséklet csökkenés sebessége ami lényeges. Tudomásom szerinte a cseppfolyós nitrogén ami elterjedten van alkalmazva. Aerogél akar lenni belőle vákuumban.
Ennyit, gélt hűteni a lehetséges leggyorsabban. A lassan képződő jég kristályok egyébként tönkreteszik a szerkezetet, biztosan evett már mindenki fagyott gyümölcsöt. Nem élelmiszerről van szó egyébként, de folyékony nitrogént az problémás beszerezni.
A szárazjégnek 1,7x akkora a szublimációs hője, mint a jég olvadáshője, tehát 1,7x annyi hőt von el; ráadásul a keletkező CO2 gáz elszáll, a 0oC-os víz meg még továbbra is hűt, amíg fel nem melegszik.
Szerintem is az lenne a legjobb, ha a posztoló pontosan leírná hogy mit akar.
A wiki szerint -70 celsius a forráspontja. Jelenleg csak egy laboratóriumi mennyiségről van szó, a gél szerkezet ne sérüljön. Normálisan a nitrogén lenne jó, de gondolom talán ez is?
kb3-4 x hatékonyabban hűt mint a jég. Kérdés mit akarsz vele fagyasztani. Mert árban azért nem jég áron kapod. Ha valamit sokkolva kell hűteni (hirtelen fagyasztva) vagy hidegebben tartani mint - 20-25 celsius akkor oké, különben drágább és minek.
Mi a kérdés? Közönséges anyag szabadon vásárolható, nem is túl drága. https://szarazjeg-eladas.hu/hu/szarazjeg-tipusok. Puha, olyan az állaga mint a friss hónak. Én laborban sokat használtam anno hűtőközegnek , acetonnal összekeverve majdnem lemegy a hőmérséklete - 80 ra. Nyilván nem fogdossuk puszta kézzel, mert az égési sebhez hasonló tüneteket okoz.
