A mi topikjainkban a Biblia igazsága körül forognak a kérdések.A Bibliában (különösen az Ószövetségben) számtalan olyan részlet van, amire egy bigott hívő is csak annyit tud "érvként" mondani, hogy az egész Biblia Isten sugalmazására íródott, ezért minden szava igaz kell, hogy legyen.És inkább elhiszi, hogy ember egy cet gyomrában élve maradt, meg hogy agy hajóban összegyűjthető volt a Földön élő valamennyi állatfaj, stb.Ill. lehet, hogy nem hiszi ő sem, de így nyugtatja meg a kétkedéseit, hiszen identitásának alapja a hit.És a hit szenvedne csorbát, ha nem hinné a Bibliát.
Nincs, sosem volt ember e Földön, lettlégyen is bármily igazságszerető, aki nem csupán elgondolt volna, de ki is mondta a hazugságot.
Még én magam is megtettem.
Legutóbb épp 3 éve történt, amikor elütött egy részeg állat autójával.
Törött gerinccel feküdtem a traumatológián. Amikor rémülten bejött nejem, laza könnyedséggel -qrva fájdalomtól nyöszörögve- mondtam, semmi az egész, csak egy kis repedés.
Még fél óra sem telt el, jött lányom anyósa, és szemérmetlenül leolvasta a kórlapról "fractura vertebrae". Emmég nem lett volna baj, de le is forította, lévén tanult ő is latinul, és hangosan sápítozott nejem előtt!
:o*
Így próbálkozzon becsületes ember akár csak egyetlen kegyes hazugsággal!
A curva életbe, de bevertem a se.gem, mikor leestem a fáról..."
A kérdés +válaszolhatatlan, mint az emberi civilizáció kezdetének időpontja.
Nyomokat találni arról, hogy sokkezer éve már a fáraók fölhasználták alattvalóik -és önmaguk- hülyítésére az Istenek hitét.
Az első bizonyítható egyistenhi bevezetése Ehnaton nevéhez fűződik:
"...Leginkább átfogó vallási-kulturális reformjáról, az ún. Amarna-reformról ismert, mely során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba..."
Igen, lehet mondani, hogy minden fogalom "létezik" amire gondolok - ez is egy megközelítése a témának. Továbbá ugyanígy "léteznek" ezen fogalmakkal kapcsolatos szabályok. Mindezek gondolása vezethet "igazság" gondolására, és persze ha valaki más fogalmakra gondol és más szabályokra, akkor más igazság jön ki belőle.
Az van megírva, hogy Isten a láthatatlanból szólítja elő a dolgokat. Tehát nem a semmiből, hanem azt teszi láthatóvá és számunkra is valóságossá, érzékelhetővé, ami ugyan eddig is volt, de nem tudtunk róla és nem láttuk. Aki megmondja, hogy Isten honnan való, annak legszívesebben fizetnék egy eperfagyit:)
Fogalmak esetén érdekes ez az "előbb", ami szintén fogalom. Egy fogalom függ egy másik fogalomtól, és mindez azért, mert másképen nem tudjuk elképzelni, hogy miként lenne. A fogalmak "létezése" is érdekes kérdés. Legalábbis számomra az olyan állítások, hogy "kell, lehet, lehetetlen" nem a valóság, hanem gondolatok (persze abban az értelemben valóság, hogy gondoljuk - aza valamilyen tág értelemben véve: modellek)
Azt mondod:"Mindig csak valakinek az igazsága van". Ahhoz, hogy ez az állításod helytálló legyen, előbb kell léteznie az igazságnak, mert ugye különben soha senkinek sem lehetne "igaza" (igazsága). Tehát előbb cáfolni az igazság létét, majd állítani, hogy valakinek van, az nagyon finoman fogalmazva "nem igazság".
Honnan ered az igazságérzet?Vagy netán az sincs? A világi igazságszolgáltatás mire épül, miért nevezi magát igazság.....-nak?
Egy bizonyított tény nem igazság?
Honnan ered az igazságtalanság?Vagy netán az sincs?
Ha te nem ismered az igazságot (Isten vagy van, vagy nincs), akkor ebben a kérdésben nincs is válasz, ami igazság?
A materializmus kisiskolás kortól sulykolja a gyerekekbe, hogy az anyag örökkévaló. Valaminek örökkévalónak kell lenni, hiszen Istent sem teremtette senki, tehát csak örökkévalóként lehet elképzelni.De ki tudja, hogy melyik volt először, mint örökkévaló?Az, hogy az anyagot látod, Istent meg nem, az semmire sem bizonyíték!
Hogy lehet valamit tagadni, ha nem ismered létének bizonyított igazságát, vagy bizonyított cáfolatát?
