Keresés

Részletes keresés

Bunuel Gambit Creative Commons License 2014.07.17 0 0 11101

Az is sajnos-fejlemény, hogy más színvonalas nyelvi-történelmi topikok is elhalnak.

Bunuel Gambit Creative Commons License 2014.07.17 0 0 11100

Fel a tpikkal!

macckóka Creative Commons License 2013.10.26 0 0 11099

valakinek van itt ógörög nyelvvizsgája?

megosztaná, hogy milyen volt a vizsgája?

 

gyöngyvirág Creative Commons License 2012.07.30 0 0 11098

Hatvanadikhoz gratulálok, elköszönni még ráérsz!
off
Legutóbbi utazásunk állomásai: Jajce, Szarajevó, Mostar, Trogír. Majd lesznek fotók is a honlapon.

Előzmény: spiroslyra (11096)
nereusz1 Creative Commons License 2012.07.27 0 0 11097

Gratula, Spiros:)

Előzmény: spiroslyra (11096)
spiroslyra Creative Commons License 2012.06.25 0 0 11096

 

Megulve hatvanadik szuletesnapjat, elkoszonget. :)

 

Όποιος δεν έχει όνειρα 

μισή ζωή θα ζήσει.

Παίρνει ο χάρος αγκαλιά

για να παρηγορήσει.

Είχα όμορφα όνειρα,

είχα και εφιάλτη,

πήρε ο χάρος τη χαρά,

πήρε τον εφιάλτη.

Előzmény: Bertrand de Beaufourt (11091)
nereusz1 Creative Commons License 2012.06.25 0 0 11095

A ke'zilabda o"se'nek tartja'k

 

E'rdekes: Minnesinger Walther von der Vogelweide (1170 – 1230) sang about a „catch ball game“ whereas in the 16th century, the Frank Rabelais described a kind of game in which the hands were used for playing the ball.

spiroslyra Creative Commons License 2012.06.25 0 0 11094

spiroslyra Creative Commons License 2012.06.25 0 0 11093

 ''Homérosz híres eposzában, az Odüsszeiában említést tesz egy bizonyos uránia nevű játékról, ahol a labda elfogása és pontos továbbítása volt a cél.

 

  • Episkyro - Körülbelül i.e. 800-ban gyakorolták ezt a játékot.Lábbal játszották, de az egyikalapszabály volt az, hogy a kezeket is engedélyezett volt használni. Leginkább a rögbihezhasonlított, de rokonságot mutatott a labdarúgással is: főleg a pálya méretei és a csapatonkénti 12 játékos miatt
  • Harpastron - Ez a másik görög játék neve, amely sokak szerint a futball elődje.''

 


nereusz1 Creative Commons License 2012.06.22 0 0 11092

Hol vagy, Spyros? Kikapnak a gorogok.

Bertrand de Beaufourt Creative Commons License 2012.06.22 0 0 11091

Mi lett spiroslyrával????

spiroslyra Creative Commons License 2011.12.14 0 0 11090

Szigetvári Péter, associate professor, head of DELG (szpkacb.elte)
office: R302  4362  Tue 13:00–14:00, Wed 13:30–14:30  szigetvariATelteDOThu  seas3.elte.hu/szigetva
private:  (30)4702228

 

http://seas3.elte.hu/seas/directory.pl?s=Szigetvari+Peter

spiroslyra Creative Commons License 2011.12.14 0 0 11089
Előzmény: spiroslyra (11088)
spiroslyra Creative Commons License 2011.12.14 0 0 11088

Szigetvári Péter – Törkenczy Miklós: Pszeudokratülosz újratöltve

spiroslyra Creative Commons License 2011.12.14 0 0 11087

http://www.nyest.hu/hirek/a-tulajdonsagok-nelkuli-maganhangzo

 

''Egy görög igének sok alakja van. A magyarhoz hasonlóan, az alany személye és száma megjelenik az igén: különböző alakok mutatják, hogycsinálok, csinálsz, csinál, csinálunk, csináltok vagy csinálnak valamit. Igemód négy is van: kijelentő (indicativus – csinál), felszólító (imperativus –csináljon), kötő- (subjunctivus – kb. hogy csináljon), és óhajtó mód (optativus – kb. bárcsak csinálna). Igenemből pedig három van: az ismertebb cselekvő (aktív – csinál) és szenvedő (passzív – csináltatik) mellett a visszaható (mediális – csinálja magát) is, igaz ez utóbbi  kettő sok igeidőben egybeesik. Az igeidők és -szemléletek (aspektus) közül a görög igék a következőket tudják megjeleníteni: jelen, aorisztosz és befejezett (mind a négy igemódban), jövő (csak kijelentő és óhajtó módban), folyamatos és befejezett múlt (csak kijelentő módban). A kedves olvasónak azonban szerencséje van, mert a cikkben nem ezeket fogjuk megtanítani, mindössze egy furcsa jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet – ehhez azonban elég néhány alakot ismerni, és ezeket is meg fogjuk adni.''

 

 

http://www.nyest.hu/hirek/kereses/G%C3%B6r%C3%B6g


spiroslyra Creative Commons License 2011.10.03 0 0 11086

''Náluk is a 10-es számrendszer volt az uralkodó. Az időszámítást illetőleg Hérodotosz idejéig 12, 30 napos hónapot vettek fel. Később ehhez egy 13-ikat függesztettek, hogy a napév járásához jobban igazodjanak.

Houzeau: i. m. 164. p.

 

A hónapot ők is 3 dekádra osztották, a bolygójárású 7 napos héttel csupán Nagy Sándor korától fogva éltek.

Uo. 382, 383. p.

 

Az egyes számokat illetőleg

 

a héroszok gyakran ketten vannak, így Thészeusz és Peirithoosz, Kasztór és Polüdeukész. Az egymásután uralkodó legfőbb istenek mellé mindig egy női társuk van adva: Úranosz és Gaia, Kronosz és Rheia, Zeusz és Héra. Igen gyakran kettő a nép feje, így Spártában két király van. Az Iliászban pedig egy-egy népnek a legtöbbször két vezére van, így a krétaiaké Idomeneusz és Mérionész a thesszaliaiaké Polüpoitész és Leonteus, ugyanígy két vezére van a kosiáknak, az orchomenosiaknak, a phokisiaknak és az Ithone-belieknek.

Homeros Iliasa. Ford. Vértessy Jenő. 1913. 42, 43, 45, 44, 38. p.

 

A szokásokban is szerepel elvétve a 2-es:

 

Athén orvosai évenként 2-szer járultak Aszklépiosz és Hügieia oltára elé.

Hornyánszky Gy.: A görög felvilágosodás tudománya. 1910. 43. p.

 

Jóval jellemzőbb ennél az Odüsszeia következő helye:

 

„Hű feleim, se Kelet, se Nyugat nincs tudva előttünk”,

Homeros Odysseiája. Ford. Kemenes (Kempf) J. 153. p.

 

„Bármint gyötrődtök, társak, hallgassatok énrám;
kedveseim, keletet, nyugatot nem tudva ülünk itt,”

Homérosz: Odüsszeia. X. 189—190. Devecseri Gábor fordítása.

 

„Lám, e nem-ismert vándor jött palotánkba, bolyongva,
vagy kelet országából, vagy tán messze nyugatról:”

Homérosz: Odüsszeia. VIII. 28—29. p. Devecseri Gábor fordítása.

 

ami elárulja, hogy a világtájak eredeti megjelölése csupán e kettő volt.

 

Az orvosi felfogás szerint vérből, nyálkából és 2-féle epéből, sárgából és feketéből van az ember összetéve, de több orvosi műben csak a vér és epe szerepel.

Hornyánszky: i. m. 122. p.

 

A szelek száma 4: Eurosz, Notosz, Zephürosz és Boreász.

Odüsszeia. 296. p.

 

Szolon a népet 4 osztályra osztja.

Fustel de Coulanges: Az ókori község. Magyar fordítás. 1883. 488. p.

 

A 3-as számot illetőleg

 

a Thermosphoriak ünnepe Athénben és Lakoniában 3 napig tart.

Roscher: i. m. 32. p.

 

A görögöknél szokás volt a temetkezési szertartás végeztével 3-szor nevén szólítani a halottat, s 3-szor hangoztatták: „élj boldogul”.

Fustel de C.: i. m. 9. p.

 

A házassági szertartás 3 cselekvényből állott: az első az atyának a tűzhelye előtt ment végbe, a második az atyai háztól a férj tűzhelyéhez való menetből állott, a harmadik a férj tűzhelye előtt játszódott le.

Uo. 52. p.

 

Az imák bevégeztével a házaspár kalácsot, kenyeret és gyümölcsöt, tehát 3 félét osztott meg.

Uo. 54. p.

 

Minden görögnek, ha valami régi családhoz tartozott, 3 neve volt: a saját neve, az atyjáé és az egész gensé.

Uo. 151. p.

 

Athénben törvény volt, mely nem engedte, hogy a szószékre oly szónok lépjen fel, aki már 3-szor javasolt a népnek a törvénnyel ellenkező határozatot.

Uo. 504. p.

 

A nép a törvény megváltoztatására 3-szor gyűlt össze és csak 3-adszorra szavazott.

Uo. 505. p.

 

Az általános gyűlésen a polgárnak 3-szor havonként jelen kellett lennie.

Uo. 506. p.

 

Istenképükben is gyakorta szerepel a 3-as.

 

Az istenek közül Hermésznek mellékneve Triszmegisztosz: a 3-szor nagy; Pallasz Athéné mellékneve pedig Tritogeneia: a harmadik napon született. Kronosznak 3 fia van: Zeusz, Poszeidón és Hádész, akik egymás közt fölosztják a világ uralmát. 3 a Moirák, az Erinnüszök, a Khariszok, a Gorgók és eredetileg a Múzsák száma.

A Moirákat (Párkákat) vö. a skandináv mitológiában a 3 Norná-val: Urd (= a volt), Werdandi (azaz a most lefolyó, a jelen) és Skuld (a keletkezendő, a leendő). Grimm: Deutsche Mythologie. 1875. I. 335. p.

 

3 az alvilági bírók száma is. Erisz almájáért 3 istennő versenyez.

Homeros Iliasa. 195. p.

 

Igen érdekesek a 2 ősi eposznak, az Iliásznak és Odüsszeiának 3-as számai:

 

Agamemnón pajzsán 3 sárkány, ezüst karöltőjén pedig egy háromfejű sárkány van.

Homeros Iliasa. 195. p.

 

Az alvilági Kerberosznak is 3 feje van. Odüsszeusz bajba jutva, 3-szor kiált, míg végre Meneláosz meghallja és segítségére siet.

Uo. 207. p.

 

Achilles Hektort 3-szor kergeti Trója körül, amikor 4-edszer futnak, Zeusz mérlegét kezébe veszi és Hektor sorsa lebillen:

Uo. 413. p.

 

Achilles Hektor holttestével szekerén 3-szor kerli meg Patroklosz tetemét.

Uo. 448. p.

 

Az Odüsszeiában ezek a kitételek szerepelnek:

 

„3-szor boldog fenséges anyád, atyád,… 3-szor boldog testvéreid”.

Odysseia. 97. p.

 

„boldog apád háromszor, anyád is boldog, az úrnő,
és testvéreid is háromszor…”

Homérosz: Odüsszeia. VI. 154—155. p. Devecseri Gábor fordítása.

 

A Földre, Égboltra és a Sztüx vizére esküsznek az istenek így az Odüsszeiában, mint az Iliászban.

Homeros Odysseiája. 83. p.

 

A 3-as eskü a későbbi korban is előfordul, így esküdtek Zeusz, Poszeidón, Demeter nevére, vagy Zeusz, Poszeidón és Athéné nevére.

Homeros Odysseiája. A 84. laphoz lásd a fordító jegyzetét uo. 378. p.

 

Odüsszeusz beszéli hadészi útjáról:

 

„3-szor nyujtám kezeimet megölelni anyámat, 3-szor kisuhant kezemből, akárcsak az árnyék.”

Homeros Odysseiája. 171. p.

 

„Háromszor nekiindultam, vágyódva erősen,
háromszor surrant ki kezemből, mintha csak árnyék
s álom volna…”

Homérosz: Odüsszeia. XI. 206—208. Devecseri Gábor fordítása.

 

A Kharübdisz naponkint 3-szor szíja be a vizeket s 3-szor ereszti ki.

Uo. 187. p.

 

Pénelopé 3 éven át kibontja éjjel, amit nappal szőtt, a 4-ik évben egy rabnője elárulja.

Uo. 361. p.

 

A 7-es számnak mindenekelőtt az Apolló-kultuszban volt igen nagy szerepe.''

 

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bibo.html

 

Az apollói ünnepek mindig a 7-ik napra, a 7-ik hónapra, vagy 7-ik évre esnek.

Roscher: Die Sieben und Neunzahl im Kultus und Mythus der Greichen.1904. 4—7. p.

 

Apollón születésnapját általában a hó 7-ik napján tartották.

Uo. 8. p.

 

Az apollóni ünnepeken mindig 7 személyes kórus lép föl.

Uo. 17. p.

 

Az Odüsszeiában Héliosznak 7 ökör- és 7 juhcsordája van.

Uo. 20. p.

 

Igen régi a rodoszi monda Héliosz 7 fiáról és 7 leányáról.

Uo. 20. p.

 

Szelénének, a hold ősi istennőjének Athénben 7 tehenet áldoztak.

Uo. 21. p.

 

Athénben és Sykionban Apollón és Artemisz egyesült kultuszában a kórus 7 fiúból és 7 leányból állott.

Uo.

 

A Hekaté—Szeléné—Perszephoné-kultuszban 7-szeri mosdás volt előírva és 7 imát kellett mondania

Uo.

 

Dionüszoszt is a 7-ik hónap gyermekének tartották.

Uo. 23. p.

 

Ünnepe is 7 napig tartott.

Uo. 22. p.

 

7 napos böjtöt rendeltek a tiszteletére.

 

A boiotoknál a 7-es szám kultusza igen el volt terjedve, így

 

a thébai 7 vezér és a 7 epigon, Théba 7 kapuja, a 2×7 (Homérosz szerint még 2×6) Niobida.

Uo. 25—26. p.

 

Iaszónnak és Médeiának 7 fia és 7 leánya van, Aiolosznak és Nesztórnak is 7 fia.

Uo. 49. p.

 

Athéni hadsereg sohasem indult hadjáratba a hónap 7-ik napja előtt.

Fustel de C.: i. m. 331. p.

 

Athénben 7 a törvényekre felügyelő hatóság tagjainak száma. 7 a világcsodák száma. 7 város versenyez Homérosz születése helyéért. Athéné Arészt úgy vágja meg egy sziklával, hogy teste 7 lánc földön terül el.

Homeros Iliasa. 400. p.

 

A 8-as számot illetőleg:

 

Athénben a Poszeidón-ünnep 8 napig tart, éppúgy Thészeuszé is.

Roscher: i. m. 62. p.

 

A 9-es száma nézve azt találjuk, hogy

 

a héroszok korában a 9-ik évi ünnep volt erősen elterjedve.

Uo. 10. p.

 

Kos szigetén 9 és 27 volt az áldozati bikák száma.

Uo. 11. p.

 

A Poszeidónnak áldozatul hozott bikák száma 9×9;
Dionüszosznak 9 oltára van;

Uo. 13. p.

 

Eumaiosz az isteneknek szánt disznót 9 darabra vágja.

Uo. 58. p.

 

Demeter 9 napig bolyong.

Uo. 32. p.

 

9 fejű a lernai Hüdra.

Uo. 50. p.

 

9 a múzsák száma.

Uo. 56. p.

 

A Bakkhosz misztériumokban 9 napi böjt van előírva.

Uo. 58. p.

 

Athénben 9 archon volt.

Fustel de C.: i. m. 371. p.

 

A 10-es számot illetőleg

 

Athénben a tisztviselők száma igen gyakran 10, így mindenekelőtt a 10 sztrategosz, azután a 10 asztronomosz, 10 agronomosz, 10 kincstárőr, 10 számvevő.

Uo. 498. p.

 

A 12-es számra példaképp felhozzuk, hogy

 

a trójaiak 12 tulkot áldoznak Pallasz Athénének;

Homeros Iliasa. 111. p.

 

Achilles Patroklosz sírjára 12 trójai daliát koncol fel.

Uo. 423. p.

 

20-as számot is találunk az Odüsszeiában.

 

Ha hosszabb, jelentősebb időtartamot akarnak kifejezni, azt gyakran a 20 nappal jelölik; Odüsszeusz maga is 20 évig bujdosik. Más tekintetben is a sokat jelenti az Odüsszeiában a 20-as:

Láertész Odüsszeusz dajkáját 20 tulokért vásárolja.

Homeros Odysseiája. 25. p.

 

Eumaiosz kondás azt mondja Odüsszeuszról, hogy vele 20 jó dalia sem vetekedhetne.

Uo. 214. p.

 

A nagy számokra vonatkozólag

 

Priamosznak 50 fia, Danaosznak 50 leánya van. 50 rabnője van Pénelopénak. A nagy áldozat, a hekatomba az Iliászban mindig 100 tulokból áll. Poszeidón pedig úgy üvölt, mintha 9 vagy 10 ezer ember ordítana.

Homeros Iliasa. 105. p.

 

spiroslyra Creative Commons License 2011.09.21 0 0 11085

Előzmény: spiroslyra (11084)
spiroslyra Creative Commons License 2011.09.21 0 0 11084

 

 

Adagiorum graecolatinoungaricorum chiliades quinque

 

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9829/csakkoz/csakkoz.html

spiroslyra Creative Commons License 2011.09.01 0 0 11083

Soltész Márk:

A görög participiumok latinra fordításának egyes kérdései 


''A participium igéből képzett melléknév, azaz melléknévi igenév. Már elnevezésében (görögül μετοχή = részvétel) is kifejezésre juttatja kettős természetét: részesedik (ezért latinul participium = partem capiens) mind az igének, mind a melléknévnek a tulajdonságaiban: melléknévileg fejezi ki a cselekvést.''

nydi.bibl.u-szeged.hu/SZTE_NYDI/LingDok_kotetek_files/soltesz.rtf.

spiroslyra Creative Commons License 2011.06.12 0 0 11082

...most latom, de mar  kesore jar. Es holnap hajnalban egy hetre elutazom Kytherara. Ha addig nem leled meg itt, a megadott cimen, akkor kikeresem  neked.

 

Homer.Iliad. (Greek) [Hom. Il.] search this work
Iliad. (English) [Hom. Il.] search this work
The Iliad. Samuel Butler. (English) [Hom. Il.] search this work

 

 

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0133%3Abook%3D20%3Acard%3D199

Előzmény: venuto (11081)
venuto Creative Commons License 2011.06.07 0 0 11081

Kedves  Spyrogyra Vagy  Bárki . 

Mint  lát6od  a  http://mek.oszk.hu/08600/08638/08638.htm  ---mról , bétettem  egy  idézetet  az  Iliászból ( Negyedik  Ének , 141--145. sorok , Meneláosz  meg  Párisz  küzdelme  körül ). Ez kellene  nékem  ógörögül . Aztán  : iliász , XX. Ének , 248--255. sorok ógörögül . 

Ki  segít  ? 

 

  köszönettel : far  severö  sapirico

nereusz1 Creative Commons License 2011.04.05 0 0 11080

Bocsánat, latin a forrás és nem görög... :-(

Előzmény: nereusz1 (11079)
nereusz1 Creative Commons License 2011.04.05 0 0 11079

Csáktornyái Mátyás. Illy czimü munkája maradt fen:

„Jeles szép história, két görög herczegröl, erős Ajaxröl és

bölcs Uliszszeszröl, miképen verödtec és perlettec a táborban,

Agamenon Császár és mind az több görög Királyoc, az erős

vitéz Achilles fegyvere és hadi szerszáma felett. Heltai Gáspár

műhelyében Christus Urunknac születése után az 1592-ik

esztendőben." A versek első betűi öszveszedve illy értelmű

mondatot állítanak elő: ,Inclito et generoso Dominó Benedicto

Mindszenthi, Capitaneo arcis Udvarhely, ac Arendatori

decimarura Regni Transilvaniae, nec non Praefecto Camerae

siculicalis, Dominó suo Mathias Czáktornaeus fideliter.' — k.

 

http://mek.niif.hu/06200/06299/pdf/irok1.pdf

spiroslyra Creative Commons License 2011.04.03 0 0 11078
spiroslyra Creative Commons License 2011.04.03 0 0 11077

 Sir Wilfred Thesiger

flódni Creative Commons License 2011.04.02 0 0 11076

Wilfred Thesiger ír bővebben pl. róluk Among the Mountains címűjében...:) Érdekes.

Előzmény: venuto (11074)
spiroslyra Creative Commons License 2011.03.11 0 0 11075

 Pedig jobb lenne ha kevesebbet foglalkozna veluk a sajto es elcsendesedne korulottuk a  felesleges larma.

venuto Creative Commons License 2011.03.10 0 0 11074

Tegnap  az  ARTE--ről  fölvettem  egy  gyönge  kis  cikket  a  kalashok  népéről , de  ha  kell  valakinek , küldök  a  felvételből . 

  sapirico

spiroslyra Creative Commons License 2011.01.18 0 0 11073
spiroslyra Creative Commons License 2010.11.21 0 0 11072

 

SZÉKELY MELINDA

Plinius Indiáról

 

Plinius: Naturalis Historia 6, 21, 56 – 6, 23, 80.

 

 

79. A többség Indiához kapcsolja Nysa városát199 és a Liber Paternek szentelt Merus- hegyet 200 is. (Ez az a hely, ahonnan Liber Pater Iuppiter combjából való születésének mítosza származik.) Ezenkívül ide értik még az aspaganus törzs 201 területét is, ahol szőlő, babérfa, puszpáng és Görögország minden gyümölcse megterem. Ami az említésre méltó és szinte mesés sajátságokat illeti, melyeket a föld termékenységéről és különböző [... ?]  ről, a fafajtákról vagy vadállatokról, madarakról és más állatokról mondanak, mindegyiket a maga helyén fogjuk megemlíteni művünk további részében.202 Ez vonatkozik a négy satrapiára is, hogy gyorsabban elérkezzünk Taprobane szigetéhez.203

 

199 Nysa – Strabón 15, 1, 8 alapján Dionysos isten alapítása, biztosan nem azonosítható; vö. Arr. Ind. 2, 5; Mela 3, 66: Urbium … Nysa est clarissima et maxima, montium Meros Iovi sacer. Famam hinc praecipuam habent; in illa genitum, in huius specu Liberum arbitrantur esse nutritum, unde Graecis auctoribus ut femori Iovis insitum dicerent aut materia ingessit aut error; Solin. 52, 16: Et Nysa urbs regioni isti datur, mons etiam Iovi sacer, Meros nomine, in cuius specu nutritum Liberum patrem veteres Indi adfirmant; ex cuius vocabuli argumento lascivienti famae creditur Liberum femine natum; Mart. Cap. 6, 695; Curt. Ruf. 8, 10, 11–12. 200 

 

200 Merus-hegy – (gör. comb); Dionysos istennek szentelt hegy Indiában. Valószínűleg a szanszkrit Méru névből.

 

201 Aspaganus – csak itt megnevezett törzs. Több forrásban az astacanus név fordul elő: Strab. 15, 1, 27; Arr. Ind. 1, 1; Solin. 52, 24: Astacanorum gens laureis viret silvis, lucis buxeis; vitium vero et arborum universarum, quibus Graecia dulcis est, proventibus copiosissima.

 

202 Plinius 7–32. könyvei.

 

203 Plin. 6, 81–91.

 

http://epa.oszk.hu/00800/00861/00040/pdf/128-141.pdf



Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!