Szeretném felhívni még valamire a figyelmeteket, mert lehet, hogy nem ismeritek, pedig hasznos nyelvtudás. A -> 11123.doc vagz a 11123.pdf Halassy Béla internetes forrásban tájékokozódhattok róla bővebben. Ha nem akarózik elolvasni, akkor elég ha a word keresőjével böngészel benne. Az " Éva néni Lada autója kék színű " mondat elemzéséről van szó. Az <Éva néni> szakasz alany és a <kék színű> szakasz állítmány. Az újdonság abban van, hogy az Éva és a néni között, meg a kék és a szín között relációs kapcsolat van. Ezek hivatalos neve „legközelebbi nem” (genus proximum: generikus) és „megkülönböztető jegy” (differentia specifica: specifikus). Példáink esetében az Éva, a Lada és a kék specifikusak, a néni, az autó és a szín generikusak lesznek. Metakóddal felvázolva ilyen lesz a mondatunk elemzése:
Ha a beszédben és az írásban ügyelünk arra, hogy a specifikus részeket is és a generikus részeket is tudatosan belefogalmazzuk, akkor tartalmas lesz az, amit művelünk. Én csak egyszerűen specifikus-generikus dimenziónak nevezem, és az univerzallangua szerves része.
>> Mégegyszer a baszk tárgyas mondatszerkezetről, ami egy nem szokásos sablon lehetne: Meg kell figyelni, hogy milyen nem szokásos sablon szerkezetek vannak még a világ nyelveiben, és az univerzallingua égisze alatt közös nevezőre hozni őket.
A postás meg lett harapva a kutya álltal – mondatot magyarázhatjuk úgy is, hogy annak ellenére, hogy a postás szónak nincsen ragja, attól még tárgy lesz a mondatban és nem alany lesz, mert a vonatkoztatás a fontos. Gondolhatnánk, hogy az alany a kutya szó. De az által szó névutó, ezért a kutya által kifelyezés inkább határozószerkezet. Továbbá a meg lett harapva egy olyan igei tőszerkezet ahol az igének több igemódja is van, mint a három magyar kijelentő, feltételes és felszólító mód. Pl. az angolnak is több igemódos tőszerkezete van mint a magyarnak {; pl. a folyamatos mult, ...stb.}. Az univerzallingua igyekszik egy csokorba összegyüjteni a világ nyelvnek az ige módjait, az ige tőszerkezeteit. Egyébbként a magyar nyelvben a tőle idegen igemódokat igei szószerkezettel szokták megvalósítani ha lehet. Tehát <mondat; <tárgy; A postás> <igei_tőszerkezet; <igekötő; meg> <létige; lett> <igemód; harapva>> <hsz; a <htő; kutya> <névutó; álltal>>>, ahol a hsz; jelzés a határozószerkezetet, a htő; jelzés a határozó_tövét jelenti. A többi jelzést is lehetett volna rövidítéssel írni, de így könyebben olvasható.
Azt, hogy az általa szó névutó a határozószerkezetben az is bizonyítja, hogy lecserélhető a keresztül és a következtében szavakra: A postás meg lett harapva a kutya következtében. A postás meg lett harapva a kutyán keresztül.
>> Mégegyszer az albán pék nyelvtanulási kedvéről: Az albán közember nem szeret nyelveket tanulni, ezért csak olyan nyelve tanulására hajlandó a fajét adni az anyanyelvén kívül, amelynek nagy az elterjedetsége vagy könyen, gyorsan tanulható. Európában a latin és az angol nyelvet tartják világnyelvnek, ezért az albánunk legszívesebben valami könyített angol nyelvet lenne hajlandó megtanulni. Tehát ha meghagyjuk az angol vagy a latin szókincset és bevezetjük az univerzallingua gramatikáját, akkor kapunk egy új pidzsin angol nyelvet, amire már rá lehetne venni a világ közembereit, hogy megtanulják. Örülnék ha kedved lenne segíteni nekem ebben.
>> Az univerzallangua három csapásra építi az általános célú gramatikaját: a gyermeknyelvi kb. kétszavas mondatok, a mindenféle halmozások és a különféle kapcsolatbahozások. A kapcsolatbahozás típikus lehet a mondaton belül a szintagmák között, típikus lehet az összetett mondatban a tagmondatok között, típikus lehet mondat összetételekben és típikus lehet az összetett szavakban. A kapcsolatbahozásokban a kapcsolatbahozás tagjai lehetnek halmozva is. Ez az univerzallinguanál egy további bonyolultabb lehetőség a halmozásokra. Lényegében az univerzallangua mesterséges nyelv {; nyelv modell} azt tartja feladatának, hogy a világ nyelveinek a gyermeknyelvét, a halmozásait és a kapcsolatbahozásait, ezt a három csapást, a legnagyobb közös osztóra vagy a legkisebb közös többszörösre hozza {; közös nevezőre}. Épen ezért nincs szüksége saját szókincsre az univerzallangua mesterséges nyelvnek, mert így evvel a három csapással bármelyik természetes nyelvhez illeszthető talán, köztük az angol világnyelvhez is.
Megpróbálom megmagyarázni a típikus kapcsolatbahozásokról a véleményemet: Az összetett szavakban és a szóösszetételekben{; kifelyezésekben} a kapcsolatbahozá abból áll, hogy a szavakat egymás mellé rendeljük. Az egymás mellé rendelt szavaknak több jelentése lehet, mint az elemi szavak jelentése önmagukban. A mondaton belül a szintagmák között a kapcsolatbahozás a mondattípusokat eredményezi. Van névszói állítmányos mondat, van névszói állítmányos mondat létigével, és van igei állítmányos mondat. Ezekbe a mondatokba aztán be lehet ékelni a határozószerkezeteket. Az összetett mondatban a tagmondatok között a kapcsolatbahozás a legfeltűnőbb. Vannak mellérendelő és alárendelő összetett mondatok. Az összetett mondatban a tagmondatok között a kapcsolatbahozás típusát utalószóval és kötőszóval jelöljük. Nagyon hatásos.
Pl.: az alárendelő összetett mondat általános sémája:
<< tag [utalószó] mondat >,[kötőszó]<tagmondat>.>
A mondat összetételekben a kapcsolatbahozás egyszerűbb, abból áll, hogy a másik mondat utal az egyik mondatra.
Az albán példánknál maradva ha a túrista többet szeretne beszélni mint a gyermeknyelv, és a kapcsolatbahozást meg a halmozást választja, akkor már szabályos és teljes mondatokat alkothat persze különös írói fordulatok nélkül.
Én egyelőre a szomszéd albán pékkel kívánnék beszélni, és ehhez nem kívánok albán szókincset megtanulni: valamilyen közvetítő nyelvet kívánnék ...
Itt az a bibi, hogy az albán pékek nem nyelvészek, és ezért nem akarózik nekik nem hogy mesterséges nyelvet, de semmijen nyelvet sem tanulni. Így ha burgert akarsz venni végülis te vagy kénytelen azt a keveset megtanulni. Viszont az általános gramatikában az univerzallingua segt neked.
Ha mondjuk ezt baszkra fordítod vissza, akkor ...
Itt arról van szó, hogy a tárgyas szerkezet nem a szokásos, hanem ki van forgatva. Azt kell tenned, hogy választanod kell egy egyszerű nem szokásos tárgyas szerkezetű sablont, ami alapján aztán mindig alkalmazhatod a beszédedben. Lényeg, hogy nem szokásos, hogy tulajdonképen rendelenes.
A „vásárolni szeretnék” ui. nem kétszavas, elég ha angolra fordítjuk ...
Itt arról van szó, hogy "kb." kétszavas. Ha az angolt nézed, akkor két tőszerkezet van egymás mellet, de egy összetett mondatban: " <összm ; <tősz ; I would like> to buy something> " Egy angol gyerek biztosan nem így mondja, mert a gyerekek kevés szót kapcsolnak egybe a gyermeknyelvi mondatukban.
Bemelegítésnek ajánlom ...
Nagyon jó teszed, és kösszönön, hogy felhívod a figyelmemet a kiemelkedő web oldalakra.
>> Még egy kis nyelv magyarázat tőlem:
A gyermeknyelvi két szavas mondatokra épül az univerzallangua további szintjei. Ilyen alkalmazott gramatikai fordulat a halmozások. Valószínűleg az indoeurópai nyelvek gyermeknyelvei hasonló egymáshoz, de azt már nem tudom, hogy az indoeurópai nyelveken kívül eső gyermeknyelvek pontosan milyenek. Az, hogy az egyszerű felsorolásoket menyire használják a világ különféle nyelveiben, azt nem tudom, csak merem remélni, hogy valamenyire általánosak. Az univerzallanguageban a halmozás lehet felsorolásos vagy láncolásos. A felsorolásos halmozás elemeit vesszővel választjuk el egymástól, ellenben a láncolásos halmozás elemeit szóközökkel választjuk el egymástól. A felsorolásban az elemek sorendje nem számít, de a láncolásban nagyon is számít. Pl.:
<fsh; Éva, Ádám, Feri, Ágnes és a kutyus> bejöttek a szobába.
A <lch; cicó házi macska ragadozó emlős állat> tejet lefetyel.
Ahol a fsh; jelzés felsorolás halmozást jelent, és a lch; jelzés láncolás halmozást jelent. A spices zárójelezés pedig a Lisp programnyelv módszerét utánozza. A szinonimák felsorolása is halmozás, csak szerintem bele nem teszünk kötőszót, csak vesszővel választjuk el egymástól őket. Pl.:
Ahol a szinh; jelzés szinoníma halmozást jelent. Az univerzallingua szerint halmozás az is, amikor az igéhez tertozó a határozószerkezeteket csoportosítjuk a mondatban az ige köré. Pl.:
A jelző mondatrész{; szintagma} a szószerkezetekben van benne.
.
A problémám abban van, hogy nem tudom azt, hogy a világ valamenyi nyelveinek a határozószerkezet halmozási mondatszerkesztése menyiben hasonlít egymásra, és hogy menyiben különböznek egymástól. De mondjuk azt azért még tudom, hogy vannak nyelvek amelyek jelölik a tárgyat, és vannak amelyek nem. Azokban amelyek nem jelölik a tárgyat az alany, az álítmány és a tárgy sorrendje köttött. Tehát most nem az összes szintagmára vagyok kíváncsi az univerzallingua szempontjából, hanem csak a határozószerkezet halmozására, mert ahogy mondtam is a gyermeknyelvi szint következő állomása a halmozások. Azt nem tudom, hogy a kötött sorrendbe hogyan ékelődnek bele a sokféle határozószerkezetek. Ugyanis az emberek ritkán beszélnek határozószerkezetek nálkül csak pusztán alany-álítmány-tárgy sémában. Ha viszont a tárgyat jelöljük, akkor könyű dolgunk van. Szerintem - ami nem biztos, hogy helyes – így kell(ene) formázni általánosan: alany-hsz.ek-álítmány-tárgy vagy alany-hsz.ek-tárgy-álítmány vagy tárgy-alany-hsz.ek-álítmány. Vagyis a tárgy közvetlenül kapcsolódik az állítmányhoz{;igéhez} vagy az alanyhoz, és az igével kapcsolatos határozószerkezetek pedig ha kell, akkor közvetve vannak az állítmány{;ige} előtt. Csak egy a fontos: hogy ha van, akkor mindig pontosan tudni lehesen, hogy melyik a tárgyas mondatrész.
.
Így a példádnál maradva, ha túristaként többet szertnél mondani albánul mint a kétszavas mondatok gyermeknyelve, akkor az univerzallangua általános halmozásait kell tudnod alkalmazni az albán nyelvben:, a felsorolásokat, a láncolatokat, a szinonímákat, a határozószerkezeteket csoportosítani az ige köré, a jelzők halmozását és ...stb. halmozásokat. Nem tudom, hogy az arab, a héber, a kínai, az indián és más speciális természetes nyelvekre hogyan lehet ráerőltetni az itt bemutatott egyszerű halmozási sémákat. A túristának Albánul ilyesmi lehetne a gyermeknyelv halmozással bővítve: Szia és jónapot pék bácsi. Kérek burgert, kiflit és cipót. Túrós, vajas és mazsolás legyen. Köszönöm és viszlát.
Én egyelőre a szomszéd albán pékkel kívánnék beszélni, és ehhez nem kívánok albán szókincset megtanulni: valamilyen közvetítő nyelvet kívánnék – hiszen ez a mesterséges nyelvek létének társadalmi indoka –, amelyen mindkettőnk elgügyög. Adott esetben ez nem az általad felvázolt tervezet lesz az, mert ilyen esetleges kommunikációért tényleg nem magolok be egy albán útiszótárt, hanem valami ad hoc szláv pidzsinben fogunk kiegyezni, minthogy ő tud szerbül, én pedig szlovákul.
De mondom tovább: a pék mellett van egy török döneres, vele szemben egy olasz fagyis és nem messze egy kínai büfé. Ha ezeknek a tulajával mind beszélni szeretnék a te javasoltad elvek szerint, akkor a török, az olasz és a kínai hétköznapi szókincset is el kellene sajátítanom, ráadásul az utóbbi esetben még a korrekt zenei hangsúlyokat is produkálnom kellene.
A terved (mármint a szókincs nélküli szabályrendszer, azaz lexikon nélküli grammatika) már csak Magyarországon 500 m-es sugarú körön belül nem működik mint nyelv.
> A postást megharapta a kutya.
Ha mondjuk ezt baszkra fordítod vissza, akkor csak úgy mondhatod, hogy [Txakurrak]ERG[postaria]NOM kosk egin du. ’[A kutya által]ERG [a postás]NOM meg lett harapva’. A baszkban ugyanis nincs tárgyeset, a cselekvés elszenvedője pedig alanyesetben áll.
> Vásárolni szeretnék. […] " Láthatod ebből a példából is, hogy ennek a kétszavas gramatikának aránylag egyszerű és általános a szerkezete.
Ez meg a másik. Az anyagban csak a névszói csoportokat (noun phrase) dekonstruálod. De az igei csoportok (verbal phrase) ugyanúgy „felbonhtatók / felbontandók”. A „vásárolni szeretnék” ui. nem kétszavas, elég ha angolra fordítjuk: „I would like to buy [something]”. Ez barátok közt is öt szavas, ráadásul látszik is, ha az argumentumszerkezet felől közelítjük, hogy a magyar „vásárolni szeretnék” is három szavas, csak a páciens helyén üres szó (Ø) áll. Amit nem hagyhatsz figyelmen kívül, ha a „szétírt” állapotot más nyelv „grammatikája” alapján „össze akarod írni”. Mert utóbbi esetben az üres szónak lehet, hogy meg kell testesülnie.
Ha túristáskodni mész Albániába, akkor elég csak az egyszerűbb szókincset megtanulnod és a felhasználás előtt a szótárból jegyzetelned. A gramatikából pedig elég a gyermeknyelvi szintet értened, mert kb. minden nyelvnél hasonló. A gyermeknyelv kb. kétszavas mondatok sorozatából áll össze. : " Szia pék. Vásárolni szeretnék. Bureket kérek. Túros burkert. Menyit fizetek? Kösszönöm. " Láthatod ebből a példából is, hogy ennek a kétszavas gramatikának aránylag egyszerű és általános a szerkezete.
A postást megharapta a kutya. - mondatban a postás az ami/aki szenved a cselekvés miat. Ezért gondoltam úgy, hogy a tárgy a cselekvés szenvedője. De azért megnézem a linkjeidet.
> Úgy, hogy az albán szókincset használod, és az albán nyelv gramatikáját idealizálod a nemzetközi nyelvi sablonokra.
Ezek szerint nemcsak be kell előtte magolnom egy albán szótárat, de a nyelvtanát is el kell sajátítanom, mert amit nem ismerek, azt nem tudom idealizálni semmilyen sablonra. Akkor már eleve csak akkor térek be az albán pékhez, ha előtte legalább A1-es szinten megtanulok albánul.
Azt jelezném, hogy Noam Chomskynak volt egy „hasonló” kísérlete, de abból a formális nyelvek elmélete, azaz a matematika és a számítástudomány egy új ága fejlődött ki, nem pedig egy új mesterséges nyelv. Ennek a tanulságát ajánlanám a te figyelmedbe is: az elgondolásaidat a Tudomány fórumcsoportban kellene inkább megméretned. Ugyanis a mesterséges nyelv is langue, azaz nem létezhet saját szókincs nélkül. A fizikailag megtestesülő paraméterek (esetünkben a szavak) nélküli műveletek a matematika területére tartoznak, nem a nyelvészetére.
Ha pedig logikai elvre építkező mesterséges nyelvet akarsz alkotni, akkor mindenekelőtt a lojban-t (vagy elődjét a loglan-t, illetve leszármazottját a ceqli-t), kell tanulmányoznod, illetve meghaladnod. Ezek sincsenek meg saját szókincs nélkül.
Ui. A nyelvész egyébként kb. ott hagyja abba a műved olvasását, ahol ezzel találkozik: „Tárgynak nevez[z]ük azt a mondatrészt amelyik elszenvedi a cselekvést”. Mert ez mutatja, hogy a szerző XIX. sz.-i nyelvtani kategóriákat használ, tehát nem tartja a kapcsolatot a jelen tudományával, így nem is tud olyan téziseket alkotni, amely a jelen tudományosság szempontjából appercipiálható. — Javasolnám ezért, hogy a kurrensebb nyelvtani teóriákra, a tematikus szerepekre, ill. az argumentumalapú téta-szabályokra hivatkozz az anyagban. (NB. Az a mondatrész ui., amelyik elszenvedi a cselekvést, éppen az alany is lehet.)
Igazad van, ez olyan metanyelvi modell. De azért egy izgalmas jó metanyelvi modell. Érdemes vele foglalkozni, mert még nincs kipróbálva a világ sok nyelvére. A gyermek nyelv fejlődésére épít, ezért könyen tanulható modellt ad eredményül. Vannak benne természetes nyelvi sablonok, amiket a világ nyelveire vonatkoztatok, és ki lehet találni mesterséges nyelvi sablonokat is hozzá, ami meghaladhatja a természetes nyelvek gramatikáját. Tehát a természetesége és a mesterségesége nem a szókincsen dől el, hanem a nyelvtatanon, ami a nyelvi sablonokra épít.
Hogyan tudok én ezzen a nyelven az albán péktől túros bureket kérni, ha lehet, akkor egy sültebb darabot?
Úgy, hogy az albán szókincset használod, és az albán nyelv gramatikáját idealizálod a nemzetközi nyelvi sablonokra. Most már csak az kell, hogy ezt az idealizált gramatikájú robot albán nyelvet megértse a péke. Az, hogy milyen is az idealizált albán gramatika, azt a tanulmányomból kellene kikövetkeztetni. Tehát először is meg kell alkotni a robot albán nyelv változatot az univerzallangua elvei és sablonjai alapján.
Azért ez így maximum egy metanyelvi modell, nem pedig egy nyelvészeti-társadalmi értelemben vett nyelv (langue), azaz interperszonális kommunikációs eszköz. Nem is létezik tehát ennek olyan szegmense, amelyen egyáltalán értelmezni lehetne azt, hogy mi a természetesség és a mesterségesség aránya.
A langue-nak például alapvető feltétele a saját szókincs, hiszen enélkül nem is lehet vele tényleges kommunikációs megnyilvánulásokat alkotni (nem létezik a saussure-i értelemben vett parole). Hogyan tudok én ezzen a nyelven az albán péktől túros bureket kérni, ha lehet, akkor egy sültebb darabot?
Az én új univerzallingua mesterséges nyelv elméletem!. -ben szerintem sikerült a kedvező arányt megtalálni. Olyan, hogy a szókészlet minden természetes nyelvhez más neki, de a nyelvtana egészen hasonló alapon az akkomodációra épül. Nézétek csak meg!
> Jespersen mesterséges nyelve, a novial érdekes - de vajon miért volna (lett volna) jobb, mint (a sajnos szintén elbukott) interlingua, mely eddig a legjobb?
A 341-es hozzászólásomban a novialt nem mint „jobb” mesterséges nyelvet említettem, hanem egy áttekintést ajánlottam a mesterséges nyelvekről egy olyan könyvből, amely a továbbiakban a noviallal foglalkozik. Az áttekintés azonban még ettől független értekezés.
De ha már így rákérdeztél két változatban is, akkor a múlt idejű változattal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a novial 23 megelőzte az interlinguát. S mint létező javaslat természetszerűleg jobb volt, mint egy nem létező.
Ami a jelen idejű értelmezést illeti, nyilván a dolog véleményes, mert kinek a pap, kinek a papné. Az én véleményem szerint az interlinguának nem sikerült megtalálnia az optimális arányt a mesterségesség és a természetesség közt, sokszor átbillen az utóbbi oldalára.
Jespersen mesterséges nyelve, a novial érdekes - de vajon miért volna (lett volna) jobb, mint (a sajnos szintén elbukott) interlingua, mely eddig a legjobb?
Új tanulmányt tettem fel link -> a portálocskámra. Az a címe, link -> Az én új univerzallingua mesterséges nyelv elméletem!. Ez egy olyan mesterséges nyelv, aminek a szókincse nyelvalaponként változik, ellenben a nyelv szerkezete jelegzetesen egyféle vagy legalábbis hasonló elvű elvű elemzésre épül. Az univerzallingua sablonokbangondolkodik a nyelvről. Szerinte minden nyelv az egymáshoz hasonló kb. kétszavas gyermeknyelvből indul ki, és az asszimiláció-akkomodáció sorozatával fejlődik ki érett nyelvé. Felhasználja az link -> igazságtartalom logika eredményeit is. Tulajdonképen az univerzallingua mesterséges nyelv nincs egészen lezárva, mi egyutt fejezhetnénk be. Szerinte a nyelvszerkezetekhez a kiejtésszerkezet, az írásszerkezet, a tőszerkezet, a szószerkezet, a mondatszerkezet, a leírásszerkezet és a program-adatbázis szerkezet tartozik. A leírásszerkezet lehet szabályzat leírás, érvelés leírás, folyamat leírás, történet leírás, szakleírás, elbeszélés leírás, ...stb. Ezekről a link -> A szövegértés és a mesterséges lélek (ML)! tanulmányomban is olvashatok részletesebben. Gondoljátok át, és írjátok meg a véleményeteket róla!
> a baszk […] Európa legősibb nyelve különben, vagy ötször olyan régi, mint az indoeurópai nyelvek
Én azért ezzel a megfogalmazással óvatosan bánnék. A baszk nyelv legkorábbi szórványemlékei ugyanis X/XI. sz.-iak a San Millán-i glosszákban (las Glosas Emilianenses). Egyben ez az önállósult spanyol (egyik) legkorábbi emléke is, így formálisan a baszk nem régebbi nyelv, mint a spanyol.
Azt, hogy a spanyol elődállapotát ismerjük, de a baszkét nem, még nem alap arra, hogy a nem tudásunkat kiforgatva azt állítsuk, a baszknak nem volt elődállapota. Ha megnézzük, a mai baszkban alig egy-két igének van ragozása, a többinek nincs, hanem csak igenévi alakokban léteznek, amelyek mellett segédigék jelzik az igai funkciókat: a személyt, számot, időt, módost stb. Ebből következik, hogy a múltban jelentős átstrukturálódás érhette a nyelvet: vagyis volt egy a jelenlegitől markánsan eltérő elődállapota (amelyben még volt kiterjedt igeragozás).
A római kornak hála, elég pontosan ismerjük az ókori nyelvi viszonyokat a térségben, de ennek alapján nem világos, hogy hol lenne ezen a palettán elhelyezhető a baszk, illetve melyik korabeli nyelvvel azonosítható az elődállapota. Ezt most egyébként az aquitániai-ban vélik megtalálni. De könnyen lehet, hogy az aquitániai nem közvetlen ős, hanem csak egy rokon nyelv, és akkor ténylegesen lehet ugyanúgy elágazódás a baszk nyelvi családfáján, ahogy az ismertebb történetű nyelvekben is feltételezzük. Ekkor pedig még a naiv nyelvfelfogás szempontjából is van egy pont, ahol a baszk „megszületett”. És ez nem lehet sokkal régebbi, mint ahogy pl. a latin elvált a közeli rokonaitól, az oszktól és az umbertől.
Nem is szólva arról, hogy a Rig-véda szanszkrit nyelvéről bizton tudjuk, hogy a Kr. e. II. évezredben használták már irodalmi nyelvként, és ugyanakkor érte el ezt az állapotot a hettita. Az első biztos hettita szöveg Anittához köthető, aki Kr. e. 1750 körül élt, ez mostantól visszafelé számolva kb. 3750 év. Ennek az ötszöröse 18750, azaz kb. Kr. e. 16750. Nehezen hiszem, hogy bármilyen nyelvről, legyen az akár a baszk, ilyen időtávolságban tényleges állításokat tehetnénk.
Az „a priori” és az „a posterori” nyelvek kettőssége a kezdetektől fogva végig kísérte a kisegítő nyelvek történetét. Az előző kifejezés jelentése ’tapasztalatot, tényeket megelőző, azt mellőző’ (ill. ’előzetes[en], semmit be nem várva’), az utóbbié ’tapasztalatokon alapuló, azokból következtetett, tapasztalati’ (ill. ’utólagos[an]’). — A tervezett nyelvekre értve ez annyit tesz, hogy az „a posteriori” a termeszétes nyelveken alapul, az „a priori” pedig azoktól több-kevesebb távolságot tart.
Tehát te itt az „a priori” nyelvszerkesztés mellett érvelsz. Azonban azt szerintem látni kell, hogy a volapük, amely az első sikeres nemzetközi nyelvnek tűnt, azért vesztette el szinte egy pillanat alatt a támogatóit, mert megjelent az eszperantó. Az eszperantóig az „a priori” nyelvtervezetek voltak többségben, maga a volapükben is ez dominált, az eszperantóval viszont megjelent az „a posteriori” elv. És a nyelvhasználók azt tapasztalták, hogy van egy új eszköz, ahol nem kell annyit biflázni a szavakat: és ez tetszett nekik. Mert az igaz, hogy azok a nyelvhasználók látszólag jól járnak, akiknek az anyanyelve közel áll az auxlang forrásához, de valójában azok is jól járnak, akik ettől távolabb állnak, hiszen nekik is kevesebb energiájukba kerül a szókincset elsajátítani. A közelség egyébként nem feltétlenül előny, l. Prága új főpolgármesterét, Adriana Krnáčovát, aki jó pár nyelvet beszél, de éppen a csehet töri, mert szlovák anyanyelvű lévén, a nyelvek közti kis távolság akadályozta a precíz nyelvelsajátítást. — Szerintem tehát voltaképpen az optimumpontot kell megtalálni az „a priori” és az „a posteriori” között: azt, ahol már elég távol vagyunk a lehetséges kiindulási pontoktól, de még azért elég közel.
Otto Jespersen dán nyelvész is alkotott egy mesterséges nyelvet novial néven. Az erről szóló könyvének első része általánosságban foglalkozik a nemzetközi nyelvekkel, ezt a tanulmányt neked is ajánlom elolvasásra: http://novial.nyelv.info/novial/index.html.
Persze az olasz (talján) sem rossz, sőt talán az a legszebben hangzó és talán az áll a legközelebb a latinhoz, de hát az ember nyelvtanulásra fordítható szabadideje erősen korlátozott:-(
Mellesleg ifjabb koromban, amikor nyaranta a Mediterráneumban csavarogtam, némi alapszintű spanyol tudás birtokában Olaszországban is egy csomó mindent megértettem a köztéri, templomi és múzeumi feliratokból.
Szerintem is szükség van egy mesterséges közvetítő nyelvre, mert szerintem egyetlen élő nyelvet - sem az angolt, sem a kínait, sem a spanyolt, sem az arabot, legfőképpen az oroszt - nem szabad világnyelvnek megtenni.
Viszont én szerintem az új világnyelvet képező mesterséges nyelvnek a szókincsének nem szabad nagy nyelvekből származnia, mert akkor annak beszélői komparatív előnyt fognak élvezni a többiekkel szemben.
Mint a hogy az élő angol az angol anyanyelvűeknek kedvez, az interlingua, ido, romanid stb. az újlatin nyelvű népeknek kedvezne.
Ezért szerintem olyan nyelvből kellene venni a szókincset, amit nagyon kevesen beszélnek: ez esetben a világnépesség relatíve nagyon kis része fog csak komparatív előnyt évezni az új nyelv tanulásakor.
Jómagam pl. a baszk nyelvet javaslom erre a szerepre: ma már nagyon kevesen beszélik, de Európa legősibb nyelve különben, vagy ötször olyan régi, mint az indoeurópai nyelvek.
Vagy számítógéppel alkotni egy olyan teljesen új szókincset, amely egyetlen élő nyelvhez sem köthető.
Amellett tényleg semmi bajom az újlatin nyelvekkel, sőt minden elismerésem, mert gazdag, szépen hangzó nyelvek, én magam is most próbálok a gyönge spanyol tudásom mellé némi franciát fölszedni, de okszitánt sem lenne rossz tanulni, ha lennének hozzá tankönyvek.
No üdv, remélem, hogy senkit sem sértettem meg ezzel a hozzászólással.
Üdv. Itt kellene folytatni a "Lovári vagy eszperantó" topik nem oda vágó vitáit (ott én voltam a vétkes), valamint más tágabb eszperantista vitákat, és szót kaphat az ido, az interlingua, minden.
