Szia. Te is megjelensz a konferencián? Nem tudod, hogy konferencia után lesz-e lehetőség eszmecserére egy két szabadkőműves testvérrel, valamelyik kávéházban?
Szabadkőművesek, Állam, Egyház - konferenciaA Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívja Önt Április 20-án, 18:00-kor kezdődő konferenciájára Melyet a Budapesti Francia Intézet előadótermében rendez 1011 Budapest, Fő utca 17 Állam és vallás, egyházak és laicitás Szabadkőművesek és a vallások viszonya Előadó: Jean-Robert Ragache francia történész A Francia Nagy Oriens Nagytanácsának parancsnoka Az előadást kérdés-feleletek követik Az előadás francia nyelven folyik, de magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk Belépés díjtalan, megköszönjük, ha részvételi szándékát a nagyoriens@nagyoriens.hu email címen jelzi. Jean-Robert Ragache történész, a Francia Nagy Oriens volt nagymestere, egyetemi professzor, a jelenkor szakértője. 1995-2001 között Rouen város alpolgármestere volt. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület az aktuális társadalmi problémák megértésével foglalkozik, a szabadságjogok és a demokrácia védelmét tüzte ki célul. A szervezet 1871 óta létezik, és többszöri betiltás után legális civil szervezetként 1991-ben alakult újjá. Jelszava: Szabadság – Egyenlőség – Testvériség
Engem is megcsípett (udvariasan) Big Skorpió, ezért válasszal tartozom.
Lalo-nál többet a Draskovich rendszerről magam se mondhatok - ha csak annyit nem, hogy miután végrendeletében írásainak elégetéséről rendelkezett, az építményről viszonylag keveset és másodlagos forrásokból tudunk. A Napgypáholy latinnyelvű alkotmánya megmaradt a bécsi álami levéltárban.
Ami a taghiányt illeti, meghat Big Skorpió aggódása, de megnyugtatom, nincs rá oka.
A XVIII. századi helyzet összehasonlítása a maival nem vezet sehova, ezért ezt nem kommentálom.
A magyar szabadkőművesség fénykorában, tehát a duális monarchiában mintegy tízezer kőműves működött, még Szmirnában is volt magyar fennhatóság alá tartozó páholy. Ma, a négy működő rend összlétszáma nem haladja meg az ezret. Ennek oka elsősorban az 1919 és 1945, majd az 1950-1989 közötrt eltelt időszak. Nem csak arra célzok, hogy a betitltás évtizedei alatt megszakadt a folytonosság és különböző negatív mítoszok terjedtek el, hanem, hogy a magyar értemiség elundorodott mindenféle szervezettől.
A harmadik, nem kevésbé jelentős tényező az anyagi eszközök hiánya. Azt hiszem a szabadkőművesség az egyetlen "történelmi" szervezet, amelytől mindent elkozotak, és amely semmit sem kapott vissza. Budapesten a két nagy szervezet, szerényen ugyan, de ismét berendezkedett, de a vidéki páholyok újraindulásánmak elemi feltételei is hiányoznak.
Végül: minden hazai és külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy avatott szabadkőműveseket nem lehet gyorstalpalón képezni, az időtényező nem kapcsolható ki.
Elismerem ugyanakkor, hogy a Nagyoriens eddig talán nem aknázta ki teljesen az internetben és a médiában rejlő lehetőségeket és talán nem szereplünk eleget személyesen a nyilvánosság előtt. A nekünk és a nagyközönségnek megfelelő arányokat máig is vitatjuk.
A fentiek ellenére a páholyok létszáma évente mintegy 15-20 %-al növekszik. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha az arány 10% alatt van, a páholy gondokkal küzd, mert ennyi az átlagos lemorzsolódás. (Elhalálozás, elköltözéás, stb.) 10-15 %-nál nagyobb tényleges növekedést viszont nehezen emésztenek meg. A jelenlegi helyzetet kielégítőnek tartom.
Természetesen szeretnénk vidéki, elsősorban egyetemi városokban nyitni, de ehhez helyi tagokra, jelentkezőkre van szükség.
Ha már megszólíttattam, akkor néhány megjegyzést teszek, természetesen a teljesség igénye nélkül.
A Draskovich rendszerrel kapcsolatosan Abafira kell támaszkodnunk, Sumonyi is "A szabadkőművesség története Magyarországon" idevágó fejezeteit ismerteti, természetesen rövidítve és saját interpretációjában.
A kor szabadkőműves viszonyaira az jellemző, hogy mindenféle rendszereket alakítgatnak és terjesztenek szerte Európában. Sőt, nem csak szabadkőműves rendszerekkel találkozhatunk, hanem például éppen a Draskovich rendszer szülőföldjén, Horvátországban egy ideig szabad-ácsok is működnek - rövid ideig, aztán szabadkőműves páhollyá alakulnak át.
A különféle rendszerek a saját szervezeti hierarchájukat építik - egyrészt felettes hatóságokat, bizonyos utasítási jogokkal (ezek kifejezetten a rendszer rituáléjára, a fokok adományozására és a szertartások nyelvére vonatkoztak), másrészt tagdíjakból, díjemelésekből befolyt összegekből részesültek. Ez egy sajátos, korabeli MLM rendszernek felelt meg, ezért igyekeztek egyes páholyok és nagypáholyok minél több alárendelt páholyt létrehozni, vagy magukhoz csábítani. Pl. Draskovich szabadkőműves vezetőtársa, később helyettes nagymestere, gróf Nicky István saját páholyait először egy bécsi páholyhoz kívánta csatolni, már szerződést is kötöttek, amikor a bécsi páholy prágai felettes páholya közvetlenül próbálta irányítása alá vonni ezeket. (Mire ez megvalósult volna, létrejött a Draskovich-féle nagypáholy.)
Valószínűleg ezeknek a függőségi viszonyoknak a hálóját átvágandó hozta létre saját rendszerét Draskovich, s a saját páholyaiban használt 7 fokozatú és a Nicky páholyaiban használt 3 fokozatú rendszer mixelésével pedig az önálló rítusukat.
A rítusok kaválkádjába ez tökéletesen beleillett, a korabeli egyéb rendszerek elfogadták partnerül, szabadkőműves lexikonok is egyenrangúnak tekintik a többivel.
Az mindenesetre érdekes, hogy a többi magas fok fejlődésétől tökéletesen eltért - azok mind végül is azt a megoldást választották, hogy a magas fokok a harmadik fokon belül helyezkednek el, egymással párhuzamosan. Draskovich viszont az eredeti 7 fokból 2-2-2 összevonásával hozta létre a a 3 fokozatot, az utolsót virtuálisnak tekintve.
Így Draskovichnál az első fok az inasok és legények foka; a második a mester és skót fokok egyesítése, a harmadik a 9 és a 15 választott fokának mixelése. Ráadásul a mai magas fokokra felvételnél mindegyikre van felvételi rituálé - pontosabban a használtak mindegyikére, mert egyeseket automatikusan szereznek meg a jelöltek. Draskovich a "dupla" fokokra való felvételhez csak közös, öszemixelt rituálékat hozott létre.
A Draskovich rendszerben a szertartásos munkákat csak a felvételeknél és a díjemeléseknél alkalmaztak, viszont a rendszerben ugyanolyan fontos társadalomjavító páholyösszejöveteleknél nem. Részletesen ki volt dolgozva és az alkotmányban rögzítve, hogy az egyes társadalmi rétegbe tartozó szabadkőműveseknek milyen tanulmányokat kell kidolgozniuk. Pl. a katonáknak a zsoldos vagy nem zsoldos seregek problémáival, az engedelmesség kérdésével; a jogászoknak a jogrend fejlesztésével stb. stb.
Végezetül azt kell még kiemelni, hogy a társadalomboldogító társaságok közös hitében osztozva a vitathatalanul közérdekűnek tekintett tevékenységüket úgy vélték erősíteni, hogy a környezetükben a támogatóikat jutalmazni, ellenségeiket pedig büntetni szándékoztak, legalábbis az alkotmányuk szerint. S ezt a befolyásos emberek megfigyelésével alapozták volna meg. Ehhez hasonlóan, a páholyon belül is feladat volt egymás megfigyelése, a kiválók dicsérete ill. gyenge jelleműek kizárása. Hogy ez ténylegesen működött-e és milyen eredménnyel, azt nem tudjuk, mert Draskovich iratait halálakor elégették. Mindenestre ezen célkitűzések alapján nevezte Kiszely ezt a rendszert spiclirendszernek.
Még egy megjegyzés:
A Draskovich szisztéma a szabadkőművességben szokásos, jogokat továbbadó, átörökítő rendszerrel való részleges szakítás. Az egyes szabadkőművesek esetében megmarad a leszármazási lánc, csak szabályosan felavatottak vehetnek fel bárkit is szabadkőművesnek; viszont a páholyok és nagypáholyok elismerésében már nem követeli meg az ugyanilyen struktúrájú befogadás, pátens adományozási láncolatot. Tehát primátusa van az egyes - szabályszerűen felvett - szabadkőműveseknek a "szabályszerűen" megalakított páholyokkal szemben. (Nem véletlen, hogy manapság a nagypáholyi centralizáltságot erősítendő, a nem nagypáholyi engedéllyel alakuló páholyokat zugpáholyoknak tekintik és az ott felvetteket nem tekintik szabadkőműveseknek...)
Régen írtam már ide a blogra, de tántoríthatatlan látogatója vagyok az oldalnak.
Két kérdéssel fordulnék a blog (lap?) szakértő tagjaihoz. Főleg Lalóra számítok, aki profán létére nagy ismerője a szabadkőművességnek, de Márton László véleménye is érdekelne, aki beavatott lévén, ismerője a ’királyi művészetnek’.
Nemrég olvastam Sumonyi Zoltán könyvét a Szabadkőművesek-et. Nem értettem mi is a Draskovich-szisztéma lényege? Próbáltam utána nézni de nem jöttem rá, aztán vissza kellett adnom a könyvet (könyvtári volt). Belenéztem a Googliba is, de az eredmény: 0.
Másik kérdésem is a könyv olvasása során merült fel. Jelenleg a szabadkőművesség elég nagy taghiánnyal dolgozik. A ’sivatagi vándorlás’ vége óta ~20 év telt el, szabad a működés és mégsem jelentkeznek tömegével a keresők – talán még kevesebben is vannak, mint nyugaton, ahol a háború óta töretlen a működése a páholyoknak. Hogyan lehetséges, hogy Draskovich, miután lehelyezték a délvidéki állomáshelyére, rövid 1-2 év alatt 4 páholyt is elindított? Ráadásul akkor még nem volt ennyire sem ismert a mozgalom, mint manapság az internet idején, a tagok szinte a teljes ismeretlenbe ugrottak be. Manapság mintha tilos lenne, akkor nem volt tilos a toborzás? Az ő -Draskovich, Pálfy(?)- módszereiket nem lehet ma alkalmazni?
Tudom, ezek kifejtős kérdések, inkább vélemény megfogalmazása a válasz rájuk, mint tény- és adathalmaz.
Sarastro volt-e Born Ignác? - a Varázsfuvola titkáról az Öntödei Múzeumban
Sarastro volt-eBorn Ignác?
Mozart tényleg a szabadkőműves selmecbányai professzor tudós alakját formázta meg híres operájában, a Varázsfuvolában vagy csak véletlen egybeesés az egész? Ismerhette-e a híres muzsikus a nagy tudóst? Barátok voltak vagy ellenségek a kaméleon természetű tudóssal?
Mindenre választ kaphat, ha ellátogat az MMKM Öntödei Múzeumába 2011. április 19-én, délután 15 órakor, ahol meghallgathatja dr. Tardy Pál okleveles kohómérnök zenei részletekkel fűszerezett színes előadását. Az előadás után szívesen minden résztvevőt a szervezők szívesen látnak egy csésze teára és egy tárlatvezetésre a múzeumban. Helyszín: MMKM Öntödei Múzeuma 1027 Budapest, Bem József u. 20. Időpont: 2011. április 19, délután 3 óra Telefon/fax: (1) 201 4370, (1) 202 5011, e-mail: ontode@mmkm.hu Honlap:www.omm.hu/ontode
Szívesen látok közreműködőket azzal a feltétellel, hogy szigorúan a tényekhez ragaszkodó, ideológia- és érékelésmentes cikkeket várok, fenntartva magamnak a kontrollszerkesztői jogot.
Aki a cikkírást fárasztónak tartja, de szeretne segíteni, az legyen szíves nézze át a cikkeket és hívja fel a figyelmemet a tévedésekre, hiányosságokra és bármilyen javítanivalóra akár a wikin, akár itt, akár e-mailben:
1898-ban épült fel a szegedi Árpád páholy székháza a Völgy u. 3. szám (ma Kálvin tér 6.) alatt. Az 1983-ban költözött ide a Balázs Béla Úttörőház, amely 1990-től Százszorszép gyermekház néven működik. Mára kinőtték az épületet és Orbán Hedvig igazgatónő szavai szerint:
"Régen kinőttük már az épületet. Nem beszélve arról, hogy évek óta folyamatos felújításokra van szükség, amit a ház önerőből old meg"
Két éve dolgoznak az Agora programon: a gyermekházat a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területre tervezett Csodák Palotájába költöztetnék át. Ez hatalmas feladat, ám nemcsak a rendelkezésükre álló terület, de a lehetőségeik is nőnének. Az igazgatónő bízik benne, hogy az eddig is felelősségteljesen végzett munkájukat 2012-től az új épületben tovább folytathatják, s a jövőben még hosszú ideig segíthetik a gyerekek, fiatalok és a felnőttek képességfejlesztését, tehetséggondozását.
Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010
Bába kiadó, Szeged, 2010, 128 oldal
ISSN: 2062 2090
A kiadó ismertetője
Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól. A második rész sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról", a türelemről, a testvériségről és a családról.
A terjesztők ismertetője
Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a "profán" közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi "testvérek" (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról". Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.
A Szőnyi Antikvárium (1055 Bp. Szt. István krt. 3. Tel./fax: 311 6431), 2011 április 16. szombat 10:00 órától tartja 25. árverését ÚJ HELYSZÍNEN!!! Az Apáczai Kiadó Molnár Ferenc Termében, (Bp. VIII. József krt. 63.)
(Bp.) [1928]. (Pallas nyomda). 931 l., 13 t. 232 mm.
Dedikált példány!
A mű előszavában a szerző összefoglalja célját: Az 1870-től 1928-ig tartó időszak zsidószellemű sajtójáról, szabadkőműves és szocialista politikájáról akarja lerántani a leplet.
Vajszínű, kiadói egészvászon-kötésben, az első kötéstáblán dombornyomású, aranyozott családi címerrel.
Antiquarium Hungaricum, 27. árverés 2011. április 14., csütörtök 17 óra, Hotel Mercure Korona, I. emeleti rendezvényterem, Budapest, V. Kecskeméti utca 14. (a Kálvin térnél)
tétel 341: Altalános Szabadkőmives - alapszabályok. “Egyesség a hazában” című páholytól. - Allgemeine Freimaurer-Statuten. Von der Loge “zur Einigkeit im Vaterlande”.
Pest, 1868. Légrády 13 l. 22,3 cm
1867. végén Lewis Lajos angol származású szabadkőműves engedélyt kér előadások tartására. Ebből a Szent János-rendi kezdeményezésből alakult meg az első legális magyar páholy, az “Egyesség a hazában”. A benyújtott alapszabály szerinti működésre 1868. októberében kapták meg a belügyminiszteri engedélyt, az első nagymester Pulszky Ferenc lett. A szabadkőműves szabályok szerinti működéshez befogadó nyilatkozatot 1869-ben kapták meg az Angliai Nagypáholytól.
Kezdetben a jótékonyság mellett azonos súlyú volt a hazafiság (“...soha nem szabad megfeledkeznie azon ragaszkodásról és hűségi kötelezettségről, melylyel hazájának tartozik.”), valamint a napi ügyektől való távolságtartás: “A páholyban egyházi vagy politikai kérdések fölötti discussiok meg nem engedtetnek; ... ki ezt figyelembe nem veszi ... a páholyból kizáratik.”
Irodalom: Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt Bp. 2010.
Fűzve, szélein barnult papíron, hajtásnyomokkal, de jó állapotban, újabb tékába helyezve.
A Honterus Antikvárium és Aukciósház Kft. 2011. április 8-án (péntek) 17 órai kezdettel rendezi 81. könyvárverését, ÚJ HELYSZÍNEN: Hotel Mercure Budapest Korona, 1053 Budapest, Kecskeméti u. 14.
tétel 292: Huszár Károly: 5000 szabadkőmíves névsora. Adalék a titkos politikai pártok történetéhez. Eredeti szabadkőmíves nyomtatványok alapján összeállította --.
[Budapest, év nélkül. Stephaneum.] 94 p. Fűzve, kiadói papírkötésben. Jó példány.
A magyarországi szabadkőművesség aranykorának szokták nevezni az 1868 - 1919 közötti korszakot. Ebben az időszakban számos páholyban jelentős létszámú szabadkőműves tevékenykedett. A szűken vett filantropikus szervezeteken kívül (leányanyák segítése, szeretetotthonok, segélyezések, stb.) a társadalmi élet számos területén hoztak létre hiányzó és előremutató intézményeket (mentőszolgálat, párbajellenes liga, egyenlő és titkos választójog, stb.). A szabadkőművesség korabeli gazdasági és társadalmi megerősödését az is jelzi, hogy egyre több székházat - ún. páholyházat - építettek. Ennek a "páholyházépítő mozgalomnak" az egyik csúcspontja a budapesti nagypáholyház felépítése volt - mérete, költségei és szimbolikus jelentősége kapcsán - de hasonló jelentősége volt a az egyénként ugyan jóval kisebb, de a szerte az országban elkészült helyi páholyházaknak is.
A szabadkőművesség 1869. utáni újjáéledése és először lassú majd visszaesésekkel tarkított, mégis egyre gyorsuló terjedése során a páholyok kezdetben magánlakásokban, bérelt szállodai szobákban jöttek össze. A külföldi példák és a hazai igények kapcsán egyre gyakrabban megfogalmazódott a saját székház, a speciálisan a páholymunkák számára kialakított épület szükségessége.
Kolozsvár, 1889.
...
Szeged, 1898.
...
Nagyvárad, 1901.
...
Arad, 1905.
...
Nagykanizsa, 1912.
...
Pozsony, 1912.
...
Szabadka, 1912.
...
Szombathely, 1912.
...
Sopron, 1914.
...
A fentieken kívül még több szabadkőműves páholy is rendelkezett páholyházzal, de ezek többsége csak a belső berendezést alakította a rituális munka igényeihez, kívülről nem volt felismerhatő az épület célja. Az egyik legnagyobb ilyen épületet a budapesti Galilei páholy építette - ez egy többemeletes bérház volt a Margit körút és a Kapás utca sarkán, ennek belsejében alakították ki a szentélyt és az többi speciális helyiséget. A kaposvári Berzsenyi Dániel páholy is egy átalakított házban működött a Zárda utcában. Újpesten a Világosság páholy a Lőrinc utca 6-ban alakított ki páholyházat. Beregszászon a Pro Libertate páholy is a Damjanich és Kisfaludy utca sarkán levő saját páholyházát használta. A mezőzúri A „Kossuth Lajos” páholy a páholy céljaira megvásárolt Báthory-féle házban (Búza utca) tartotta összejöveteleit.
Valószínűleg a fentieken kívül is voltak még páholyok, amelyek rendelkeztek saját épülettel, amelyet a páholy működéséhez többé-kevésbé átalakítottak. Sajnos az előzőekben bemutatott ismertebb páholyok páholyházain kívül nem nagyon akadnak ezekről leírások, illetve fényképek. Ha mégis lenne valakinek ilyen természetű anyaga, annak bemutatását, ismertetését nagyon szívesen elvállalom.
Nemrég említettem a szabadkőműveseket, és azt is, hogy Olaszország egyesítésében is aktív szerepet játszottak. Lássuk, hogyan.
...
A napóleoni időkben a szabadkőműves páholyok 20 000 főt számláltak, de az ezt követő restaurációs időszakban (Bourbonok) nehéz lett a túlélés, lévén a hercegek, királyok módszeresen zárták be a templomaikat. Elterjedtek tehát a titkos szövetségek, a Carboneria, az Adelfi-k, Filadelfi-k stb. Ezek egy része idővel elsorvadt, szektásodott, de valamilyen szinten azért továbbvitték a hagyományokat.
Namost a szabadkőművesek hozzájárulásáról az olasz egységhez periódusonként más és más volt a vélemény. Volt, aki nagyra tartotta, volt, aki ellenben minimálisnak gondolta (éppen mondjuk akkor, amikor Mussolini hadat indított a szabadkőművesek ellen).
Az eddig csak fél- és teljesen fasiszta internetes orgánumokban hirdetett ifj. Tompó László féle "Szabadkőműves világveszedelem" előadások bekerültek a mainstream-be; a Békési Tavaszi fesztivál programjában szerepel Békéscsaba turizmus oldalán.
A bizottság kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy a Bulgáriában 2001-ben kettévált reguláris nagypáholy utódszervezetei nem képesek egyezségre jutni.
Az UGLE (Egyesült Angol Nagypáholy) és Ciprusi Nagypáholy (Grand Lodge of Cyprus) megegyezett ciprusi fennhatóságaik területéről, testvéri kapcsolatokat létesítettek egymással, így a Ciprusi Nagypáholy megfelel a regularitás minden szabályának.
A Cseh Nagypáholy értesítése szerint disszidens tagjai létrehoztak egy Cseh Nemzeti Nagypáholy (Czech National Grand Lodge) nevű irreguláris szervezetet. Ez nem felel meg regularitás szabályainak; a Cseh Köztársaságban továbbra is a Cseh Nagypáholy az egyetlen reguláris nagypáholy.
Ács-Muhi Csilla, a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium középiskolai történelem tanárnője egy remek honlapot készített és bővít folyamatosan, amelyre a történelem oktatásával kapcsolatos cikkeit tölti fel.
Ezek között szerepel egy "Szabadkőműves összeesküvés?" című írás is, amelyben egy YouTube-n terjesztett szabadkőműves-ellenes videó állításait cáfolja meg a józan ész és történelmi ismeretei alapján.
Egyes budapesti közterületek átkeresztelésről is szó van újabban, s a vitákban előkerült a szabadkőműves-ellenesség kártyája is:
'Szerinte [Tarlós] az is vállalhatatlan, hogy Budapesten közterületek olyan emberek nevét is viselik, akik teljes mértékben a demokratikus berendezkedés ellen tevékenykedtek, mint például az 1919-es népbiztosok. A főpolgármester a jelenlegi helyett egy másik budapesti teret nevezne el Moszkváról, így az egykori Széll Kálmán tér visszakaphatná régi nevét. Javasolja azt is: nevezzenek el közterületet az ’56-ot támogató Elvis Presley-ről. A Jobbik és SZDSZ más nevet javasolt. A városházáról is kihullott liberálisok az egykori szabadkőműves nagymesterről [sic! főmester!], Jászi Oszkárról neveznének el közterületet.
...
A felvetésre Raffay Ernő reagált lapunknak, a történész szerint felháborító a párt ötlete. „Javaslom az SZDSZ-nek, elégedjen meg azzal, hogy Jászi Oszkárról szabadkőműves páholyt neveztek el. A felvetés a budapesti lakosság provokációja” – fogalmazott Raffay.'
Egy Henry Makow nevű amerikai fickó - egyébként az angol irodalom PhD-ja, számítógépes játékok írója, aki a szabadkőművesség, a cserkészet, a feminizmus, az új világrend és melegek elleni küzdelem élharcosa - felfedezte, hogy a gmail logója és a szabadkőművesek köténye között megdöbbentő hasonlóság van.
Lehet-e ez véletlen? - tette fel a (számára költői) kérdést honlapján:
Hodapp részvétteljes kommentárja a következőképpen hangzik:
"He's all over us like white on rice.
Seriously, doctor. Didn't Mom and Dad have bigger dreams for you?"
Ezek feltehetőleg amerikai szólások, szlengek. Minden szavukat értem, az értelmüket is sejtem, de ha valaki adna hozzájuk egy háttérmagyarázatot, azt nagyon megköszönném.
A szabadkőművesek… titkos szekta, mindent átszövő szervezet, és még sorolhatnám a fenti szóról eszünkbe jutó asszociációkat.
Ehhez képest én az ittlétem első évében hallottam arról, hogy X egyetemi tanárt be akarták venni a soraikba, de ő nem akarta, és Y politikus is szabadkőműves. Akkor hogy is van ez? Itt mégsem olyan titkos a dolog?- kérdeztem a körülöttem levőktől.
