Régi Községháza. 1880-ban Pók Ignác és Tollner Jakab elöljárók megvették a régi 'községház telkét, 615 négyszögölet 100 fointért. Hitel Márton örököseitől. 1882 május 7-én Közadakozásból a mai Kossuth Lajos utca 35. alatti szakközépiskola helyén megépül az első községháza. Küzreműködött Pók Ignác és Suda János, valamint Walcha Mihály és Wéber József építési vállalkozó. Az épület 1913-ig állt, hogy átadja helyét a ma is létező iskola épületnek.
A SZOBOR. Gaál Ezsébet. Az ekkor mindössze huszonnyolc éves ápolónő egy Zuglóban lakó barátnőjénél kapott szállást, aki úgy gondolta, hogy az OTI óriástömbje felé a leggyorsabban a 21-es villamossal lehet eljutni. A nő természetesen hitt neki, így a Thököly út és Dózsa György út sarkára sétált, ahol a szerelvényre várva látta meg őt a szobrász. Erzsébet négy évtizeddel később így emlékezett vissza minderre (Magyar Hírlap, 1986. ápr. 4.): (…) éreztem, hogy valaki nagyon figyel. Egy idős, jó hatvanas férfi nézett kitartóan, majd hozzám lépett, megszólított. Elmondta, hogy szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak hívják, és már hónapok óta engem keres. Zavarban voltam, hirtelen nem tudtam, mit mondjak. Tovább beszélt: nagy feladatot kapott a kormányzattól, a magyar szabadság szobrának a megalkotását bízták rá, és végre megtalálta bennem a főalak modelljét. Egy szép testtartású, arányos termetű, tiszta tekintetű nőt álmodott meg a szoborcsoport fölé – magyarázta lelkesen a mester –, akiből sugárzik a magyar nép megoltalmazására képes belső erő, és aki egyúttal az élet folytonosságának a megtestesítője is, mivel nő.
Pesterzsébet.Emlékezés tere.A területet régen Zöldlaposnak hívták. 1908-ban itt állt a Műszinkör. 1929-ben készült el a mai Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola épülete Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján a nyugati oldalon.1933-ban nevezték el Hősök terének. 1940. október 6-án avatták Lux Elek alkotását, a Kardfelajánlás című hősi emlékművet. A képeslapon mint Hősök szobra szerepel. Az emlékművet a világháború után elbontották. A főalak a mai Magyarok Nagyasszonya térre került.A téren szovjet katonasírok is voltak. 1964-ben a teret újra parkosították. 1965 -től a kilencvebes évekig itt állt Vilt Tibor felszabadulási emlékműve.1998-ban készült el az 1956-os emlékmű.Az I. és II. Világháború pesterzsébeti áldozatainak, egy harangláb állít emléket, az áldozatok neveivel.
SZIA, én az Árpád utca,11 laktam. És a facebookon, írom a településem történetét.
Előre is elnézést kérek a tolakodásé, A Tojás por készítő üzemről kéne egy információ, Annyit tudok, az 50, években tűz volt ott. Előre is köszön9m a segítséget.
Erzsébet híd roncsainak kiemelése Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1950. szeptember 6. Munkások kalapáccsal a II. világháború alatt lerombolt Erzsébet híd roncsainak kiemelésén. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás Az eredetileg Nagy Virgil tervei alapján épült, szecessziós díszítésű hidat 1945. január 18-án, a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. A mintegy 8000 tonna roncs kiemelése 1958-ig tartott. A híd újjáépítése Sávoly Pál tervei alapján 1961 és 1964 között történt meg.
A kalapácsos ember az apám. A híd építőtől , a Csepeli autóba ment dolgozni mint maros, és innen ment nyugdíjba,
Szabó József48-as honvéd, vámügyi főtanácsos. 104 holdas földbirtoka volt a Nagykőrösi út mellett. Szabó József felparcelláztatta és 300 négyszögöles telkekként eladta földjét. Az új telepet róla nevezték el Szabó telep. Pesterzsébet része. Á Szent Imre herceg utca a Nagysándor József utcától - Virág Benedek utca - Átlós utca - Vágóhíd utca - Tinódi utca - Vörösmarty utca - Nagysándor József utca a Szent Imre herceg utcáig. A földet 1907-ben parcellázták fel. Az új telep házait és utcáit új építési szabályrendelet értelmében tervezték, így itt szabályos utca szerkezet alakulhatott ki. Szabó József villája 1897-1898 között épült. Az épületet 1936-ban bontották le, mivel megcsúszott az alatta lévő homokdomb.
Pesterzsébet.Impresszum.A Erzsébet Wiki egy lokálpatrióta gyűjtemény. Célja Pesterzsébet másfél évszázados életének, történelmének összefoglalása rövid leírásban, sok magyarázó képpel. Nem cél a részletességre törekvés, csak a minél szélesebb bemutatása hogy mi Erzsébetiek honnan is jöttünk. Ha valaki mélyrehatóbb ismeretre törekedik, utalás fog kapni a bővebb leírásra.
Külön köszönet az Index PESTERZSÉBET - a hazám fórumán tevékenykedő topiktársaimnak, akik megosztották velem tudásukat, élményület életüket: Atillás - Árpádutca - Birgitf - Erzsébeti - James 36 - Kiskiskosutis - Laci/Zápolya - Tekon - Tojpli - T.R. - Tujasofőr ... és még sokan mások.
Boldog Anyák napját, minden Anyáknak ,Nagyinak ,és Dédinek, Az Anyák Napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de az országok többségében május második vasárnapján ünneplik. Minden évben van e kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük Édesanyánkat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyermekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.
Pesterzsébet. Baross utca története. Pesterzsébet egyik főútvonala a Határ úttól a Tinódi utcáig. Az 1910-es évekig nem volt összefüggő utca, csak a János utcáig tartott. A további szakasz a volt Úri utcától ment a Tinódi utcáig. Ennek Szilágyi Lajos utca volt a neve. Amikor lefektették a Hév vonalat, összenyitották a két utcát. Ekkor lett a neve Baross utca. Az 1970-es években a Zilah a Határ útig szinte minden házat, lebontottak. Ekkor szűnt meg a villamos forgalom is. A sínek kezdetben a Kossuth Lajos utcánál a semmibe vesztek, majd a déli útszakasz felújításával a maradék síneket is felszedték. Ma már csak néhány felsővezeték tartó vasoszlop emlékeztet a hajdani villamos forgalomra. Az utca névadója Baross Gábor (1848 – 1892) gazdaság-és közlekedés politikus. Á mai Baross utca szakasza az Úri utca és a Tinódi utca között Névadója: Éradonyi Szilágyi Lajos főszolgabíró (1847-1901). Erzsébetfalva, ő alatta alakult önálló községgé. Pest-vármegyének a legtöbb közintézményt alkotott főszolgabírói közé tartozott. A Budapest - Dunaharaszti - Ráckevei hév építtetője. 1900-ban Erzsébetfalva első díszpolgárra lettek. az 1910-es évekig viselte a nevet. Amikor a városrendezés során megnyitották a Határ út felé, és a Hév síneket lefektették, a teljes szakasz a Baross utca nevet .Az én időmben, nem-volt ilyen egyenes az utca. Emlékszem mikor a 31, villamos elindult az Ónodi utcai megállóból, meredek lejtőn gurult-le, a János utcai megállóba, és innen igencsak kapaszkodni kellett az Úri utcáig a villamosnak. Á képen a mostani Baross utca látható.
Pesterzsébet. Még óvodás voltam, ebbe a kultúra házban ,láttam a Jánosvitézt, Majd később az 1950-évek vége felé, itt volt előkészítő barátságos Ökölvívó meccsünk, a szorító színpadon volt felállítva. Mielőtt beléptünk a pofozó kötelek közé, a sport újságból ezt olvastunk , Miska barátommal. Mint ismeretes Papp László megint ki ütőssel győzött.
Kiss Dunán.