Pesterzsébet. Jól tudni. Ónodi utca Pesterzsébet egyik legősibb utcája, az 1860-as évekből. A Soroksári út és az Árpád utca között húzódott. Eredeti neve Gyár utca arról az időkről mesél, amikor Erzsébetfalva egyetlen gyárból, és egy lakóházból állt. Ez volt a Kaiser féle keményítőgyár és Gráner Sándor lakóháza. Apponyi Albert halála után megkapta a Gróf Apponyi Albert utca nevet. 1947 után megkapta az Ónodi utca nevet (Ónodi Gusztáv iskolaigazgató után). A lakótelep építése során az utca házait lebontották, Csak az Ónodi iskola maradt meg. A kapcsolata a Soroksári úttal megszűnt.
A töltés, más néven gurító, itt annak idején elég sűrűn csúsztak le mozdonyok.
Az 1950-évek elején nagy csaták színhelye volt, itt csapot össze a Kálmán iskola, és az Ónodi iskola , a töltésé , csupa jó gyerek. A csetepaté kimenetele, egyik fél se győzőt, sportosan kifejezve 0-0 lett. A Gurító közelébe ,a bevásárló üzlet található. Lidi.
Régi Pesterzsébeti lejárat a vasútállomáshoz , most egy csúnya alagúton át lehet megközelíteni a síneket. Á második háború alatt , 19 légiriadót ért meg Pesterzsébet. A szüleim mózeskosárban vittek le az állomás mögötti téglagyár bányájában. Mesélték is a régi öregek.
2021-év.Pesterzsébet.Lent az árokban ,ahol a vonat robog, jártam Zehetmayer Jánossal fotókat ö csinálta, és én meséltem neki , hogy az 50.évek elején, itt is csavarogtunk, a kifolyó alagútja nem volt ennyire el dugulva , belehetett menni egy darabig. ép hogy csurgott valami középen,
A közös éneklés népszerűsítésével, több száz népdal csokorba szedésével, és a Csili Népdalkör megalapításával Szeghalmi Ágnes olyan kiemelkedő kulturális értéket teremtett, amelyre méltán lehet büszke minden pesterzsébeti.
Munkássága során több mint háromszáz alkalommal vezényelte karnagyként a Csili Népdalkört, felejthetetlen élményekkel ajándékozva meg, a magyar népdal iránt érdeklődő közönséget.
Köszönöm a népdalokért és a magyar hagyományok megmaradásáért végzett áldozatos munkáját, emlékét örökre megőrizzük Pesterzsébeten."
Sziasztok! Látok sajna már nem valami aktív a fórum, de egy próbát megér. Az lenne a kérdésem, hogy Erzsébeten a Vágóhíd utcai lakótelep az miylen környék, vagy esetleg valaki lakik arra? Arra a részre gondolok, ahol van az a 10-11db 3 emeletes ház nagyon klassz parkos környékkal. Köszönöm
Csodatévő kút volt a Segítő Mária-kápolna helyén. Úgy tartották, hogy a szent kút forrásának csodatévő ereje van. A legenda valamikor az 1800-as évek elejéről származhat. Soroksáron a Duna-parthoz közel valaha több forrás is fakadt, van ahol még most is. A régi soroksáriak emlékezhetnek még a Féth szódás házánál (a Festékgyárnál) fakadó Mária Terézia-forrásra, melyből a szájhagyomány szerint, a királynő is ivott magyarországi látogatásakor. Hordták innen a vizet kannákban, lajtos kocsival, ebből készítette a szódát több soroksári szikvizes
Gábor Óvári írása.2016, április, 22.A Habsburg-ház legnépszerűbb tagja hazánkban valószínűleg Erzsébet királyné (1837–1898) volt. Nem csak a népszerűségi indexe volt magas, hanem a városrésznevek között is tarolt a fővárosban. A VII. kerületet róla nevezték el Erzsébetvárosnak, a II. kerületi Erzsébetliget és a XVIII. kerületi Erzsébettelep is az ő nevét viseli. A ma már a főváros részét képező Pesterzsébet neve már kalandosabb. 1870-ben alakult meg az akkori Soroksár területén belül az Erzsébetfalva nevű telep, amit a királynéról neveztek el. A település 1897-ben önálló nagyközséggé vált. A Tanácsköztársaság idején pár hónapig Leninvárosnak hívták, majd 1924-ben amikor a nagyközség városi rangot kapott, nevét Pesterzsébetre cserélték. Néhány nyugalmasabb év elteltével a város újabb nevet kapott. Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából 1932-ben Pestszenterzsébetre keresztelték a települést. Á település 1950-ben a főváros XX. kerületekén Pesterzsébet lett. 1990-től egy szűk évtizedig ismét Pestszenterzsébet volt,
Budapest 2006.
