Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Györgyi666 jan. 22. © 19

Nem értem ezt a jogállamnak csúfolt szerencsétlen hazánkat..............................

Szerencsétlennek tartom a jogalkotók okozta helyzet miatt.......

Sok helyen az országban .......a Balaton felvidéken is a vaddisznók az elmúlt években 

rengeteg kárt okoztak kerítésekben, szőlősökben, hadd ne soroljam.

Ráadásul kertünkben is a koca 9 malacával "ügyködött", nem kis kárt téve a kert növényzetében, még csak nem is tanácsos zavarni őt ebben a helyzetben, még a borjú nagyságú német dogot is gondosan elzárták.

Állítólag igen tetemes mennyiséget kilőttek, ezt majd meglátjuk, de itt a következő probléma:

 

A rengeteg lakott területre bemerészkedő róka, s bizony hozhatják a betegséget is, megmarhatják a háziállatokat /pl. a macskát meg sem lehet kötni/ így a gazdi is veszélyeztetve van. 

Országunkban nőttön nő a regulák száma! / így nevezem azokat a jogszabályokat, melyek az élet minden területére hoznak,

jobban szaporodnak mint a gomba, viszont az állampolgárt a kutya nem védi meg még abban az esetben sem, ha a balatoni nyaralóhelyeken kiskorú gyermek van rókamarásnak kitéve. Vagy teszem fel kedvenc 4 lábúját marja meg a róka, s így a veszettség terjedése fennáll.

Dehát ez lényegtelen, a lényeg hogy az állampolgár mindenhova lerója az adót, NAV-nak, önkormányzatnak, miért is akarja hazájában állampolgárnak érezni magát!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

dr_ius 2013. júl. 15. © 18

Ptk.:

 

(3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

Előzmény: dr_ius (17)
dr_ius 2013. júl. 15. © 17

Ez lehet rád igaz, de úgy tűnik volt tábla, így ez ellened szólt.

 

198

 

Önmagában a vad közúton - nem gyorsforgalmi úton - való megjelenése nem értékelhető a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként, kártérítési felelősség alapja a kármegelőzési kőtelezettség elmulasztása lehet [Ptk. 346. § (2)-(3) bek.].


A felperes keresetében a személygépkocsijában a vadásztársaság alperes vadászterületéről kiváltott őzzel 1997. április 10-én történt összeütközés következtében keletkezett kára megtérítését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva 176 604 forint és kamata megfizetésére kötelezte az alperes vadásztársaságot az 1996. évi LV. törvény 75. §-ának (3) bekezdése és a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes felróhatósága a kármegelőzés elmulasztása miatt megállapítható. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, azonban eltérő jogi indokolással. A másodfokú bíróság jogi indokolása szerint ugyanis a vadnak az útra való kiváltása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenességnek minősül, ezért az alperes felelőssége a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésén alapul.


A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. Az alperes szerint téves a másodfokú bíróságnak az a jogi indokolása, amely szerint a vad közúton való megjelenése működési rendellenességnek minősül. Álláspontja szerint a baleset bekövetkeztében egyik felet sem terhelte felróhatóság és nem volt megállapítható működési rendellenesség sem, ezért a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése alkalmazásának lett volna helye, vagyis mindkét félnek magának kell viselnie a kárát.


A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.


A felülvizsgálati kérelem nem alapos.


Arra alappal hivatkozik a felülvizsgálati kérelem, hogy téves a jogerős ítéletnek az a jogi indokolása, amely szerint önmagában a vad közúton - nem gyorsforgalmi útról van szó - való megjelenése az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként lenne értékelhető. Ugyanakkor az eljárt bíróságok mégis jogszabálysértés nélkül állapították meg az alperes kártérítési felelősségét, mert az alperes felróhatósága - ahogy arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt ítélete indokolásában - a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása kapcsán megállapítható volt.


Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az érdemben helytálló jogerős ítéletet, mellőzte azonban abból az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi indokolást.


(Legf. Bír. Pfv. VI. 23 059/1998/4. sz.)

Előzmény: dr_ius (16)
dr_ius 2013. júl. 15. © 16

197/2000. számú polgári elvi határozat

 

197

 

A vadnak gyorsforgalmi utakon való hírtelen fel bukkanása, a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minősül [Ptk. 346. § (2)-(3) bek.].


A felperes 1997. március 25-én éjjel Audi típusú személygépkocsijával az M 1-es autópályán haladt, mintegy 120 km/óra sebességgel. A vadveszélyt jelző táblát követően a 82. kilométer szelvénybe érve az autópályát megosztó bozótos, korláttal elzárt területről őzbak ugrott közvetlenül a jármű elé, amellyel a frontális ütközés nem volt elkerülhető. A gépkocsiban jelentős összegű kár keletkezett, az őzbak pedig elhullott.


A felperes keresetében 810 781 forint kártérítés és kamata megfizetésére kérte a vadásztársaság alperes kötelezését; az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.


Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 729 703 forintot és annak 1997. március 26. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát és 85 150 forint perköltséget; az ezt meghaladó keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította.


A jogerős ítélet indokolása szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a vadászatra jogosult, a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. A peres felek egyező előadása, valamint a peradatok mérlegelése alapján a bíróság arra a kővetkeztetésre jutott, hogy az adott esetben a kár bekövetkezése egyik félnek sem róható fel, ennélfogva a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése alapján az egymásközti viszonyukban a kártérítési felelősség általános szabálya [Ptk. 339. § (1) bek.] nem alkalmazható. Miután a vadnak a szabad természet az élettere, így szükségszerűen keresztül halad a közúton is, amely évszázados vad váltóinak része. Következésképpen az a tény, hogy a vad a közútra került, nem minősül rendellenes helyzetnek sem; tehát a vadászatra jogosult felelőssége a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdése alapján sem áll meg. A káreseménnyel összefüggésben így egyik fél terhén sem állapítható meg felróhatóság, illetve rendellenesség, ezért a Ptk. 346. §-a (3) bekezdésének második fordulata alapján mindkét fél a saját kárának viselésére köteles.


A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességnek minősül az, hogy a vadon élő állat az autópályára feljutott és ott súlyos balesetet okozott. Jogszabályt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor az alperes felelősségét illetően a Ptk. 346. §-a (2) bekezdésének rendelkezését nem tartotta a perben alkalmazhatónak.


Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.


Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, de nem érinthette az elsőfokú bíróságnak a keresetet részben elutasító - fellebbezéssel sem támadott - rendelkezését.


A felülvizsgálati kérelem alapos.


Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy a vadászatra jogosult (fokozott veszéllyel járó) tevékenysége körében nem minősíthető rendellenességnek az a körülmény, hogy a vad a közúton feltűnik és ott áthalad. Ez az általános megállapítás azonban - ellentétben a jogerős ítéletben részletezett állásponttal - az autópályára nem vonatkoztatható.


A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. §-ának (1) bekezdése határozza meg a járművezetők részére az abszolút sebességhatárokat, míg a 25. § (1) bekezdése és a 26. § (4) bekezdése az un. relatív sebességhatárokat illetően ad eligazítást. A jármű vezetőjének elsősorban a közút jellegéből, az út tényleges forgalmából kell megítélnie azt, hogy reálisan milyen akadállyal kell számolnia. Gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak) esetében a járművezetőnek - a KRESZ tiltó rendelkezése folytán - gyalogos, illetve lassú jármű feltűnésével nem kell számolnia, ehhez képest (a forgalom ütemének az út jellegéből adódó fenntartása érdekében is) a szóban forgó utakon közlekedő járművek sebessége az egyéb közutakhoz viszonyítva lényegesen magasabb. A nagyobb sebesség folytán viszont - ide nem értve a kellő körültekintés elmulasztását vagy a relatív gyorshajtást, illetőleg a felróhatóság egyéb lehetséges eseteit - gyakran objektíve elkerülhetetlenné válik a gépjármű elé ugró vaddal való ütközés. E sajátos helyzetben a vadnak a gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak ("rendellenességnek") minősül, s a Ptk. 346. §-a (2) bekezdésének kockázattelepítő szabálya alapján a kár megtérítésére a vadászatra jogosult köteles.


Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.


(Legf. Bír. Pfv. VI. 23 366/1998/2. sz.)

Előzmény: dr_ius (15)
dr_ius 2013. júl. 15. © 15

Pár jogeset:

 

631

 

Autópályán vaddal való ütközés következtében ért kárért az autópálya kezelőjét csak vétkességi és nem objektív felelősség terheli. [Ptk. 339. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 35. §]


A felperes 1997. július 21-én Ford Sierra gépkocsijával az M 5-ös autópálya fizető szakaszán 120 km/h sebességgel haladt Budapestről Kecskemét irányába. Az útszakasz 69+800 km szelvényénél váratlanul, az autópálya két szakaszát korláttal elválasztó területről egy őzbak ugrott elé, amellyel az ütközést nem tudta elkerülni. A gépkocsiban jelentős összegű kár keletkezett, az őzbak pedig elhullott.


A felperes keresetében 245 125 forint kártérítés és kamata megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. Az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetében a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott, mivel az ütközés az autópálya fizető szakaszán következett be; a közút kezelője pedig az I. r. alperes volt.


A II. r. alperes vadásztársaság felelősségét a Ptk. 345. §-
ának (1) bekezdése alapján kérte megállapítani. Az alpereseket egyetemlegesen kérte a kár megtérítésére kötelezni.


Az alperesek a kereset elutasítását kérték.


Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest 232 625 forint kártérítés és 1997. augusztus 9. napjától a kifizetésig járó évi 20 kamata, valamint perköltség megfizetésére; a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította.


Az I. r. alperes felelősségét az elsőfokú bíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége elmulasztása miatt állapította meg és ezért a törvény 35. §-a folytán alkalmazott Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte kártérítésre. Az ugyanis, hogy az őz az autópályára bekerülhetett összességében azt mutatja, hogy a védőháló megfelelő karbantartása nem történt meg, tehát az I. r. alperes nem tett maradéktalanul eleget a kezelői kötelezettségének. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésére is azzal összefüggésben, hogy a baleset az autópálya fizető szakaszán történt.


Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - nem fellebbezett részében nem érintve - a fellebbezéssel támadott keretben helybenhagyta.


A jogerős ítélet indokolása szerint az I. r. alperes a vadvédő háló nem megfelelő karbantartásával jogellenesen és felróhatóan okozott kárt a felperesnek, azt pedig nem bizonyította, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon járt volna el.


A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását.


Az I. r. alperes álláspontja szerint a perben eljárt bíróságok jogszabálysértéssel tekintették az I. r. alperes közútkezelő kárfelelősségét vétkességtől független objektív felelősségi formának, holott az az általános szabályok szerinti vétkességen alapuló felelősség.


Az I. r. alperes, mint a közút kezelője eleget tett az 1988. évi I. törvény 34. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettségének, a baleset helyszínén a vadvédő kerítést az előírások szerint kiépítette, azt céljának megfelelő alkalmas állapotban tartotta. A vadvédő berendezés elkészültével a vadászati jogosultsággal együtt járó, fokozott veszéllyel járó tevékenységgel kapcsolatos speciális kárfelelősség nem száll át a közút kezelőjére. Az autópálya üzemeltetője még díjfizetés ellenében sem vállalt objektív garanciát arra, hogy az autópályán közlekedők vaddal (amely pl. madár is lehet) nem találkozhatnak, ugyanakkor a jogerős ítélet a terhére vétkesség nélküli felelősséget telepített.


A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.


A felülvizsgálati kérelem alapos.


Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, így nem volt lehetőség a II. r. alperessel szemben a keresetet elutasító, első fokon jogerőre emelkedett ítéleti rendelkezés felülbírálatára; a felülvizsgálati eljárás tárgyát kizárólag az I. r. alperes kártérítési felelősségének a kérdése képezte.


A jogerős ítélet az I. r. alperes felelősségét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 34. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége elmulasztása miatt állapította meg a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján. A Kktv. 35. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni.


A felperes károsodása a vaddal való ütközéssel következett be. A gyorsforgalmi úton haladó gépjármű vaddal való ütközése tekintetében a Ptk. 346. §-ának (2) és (3) bekezdése irányadó. Emellett azonban nem volt akadálya annak, hogy a felperes keresetét az I. r. alperesnek, mint az út kezelőjének a vétkességen alapuló felelősségére alapítva is előterjessze, amennyiben az okozati összefüggés a kezelő valamely jogellenes és felróható magatartása és a kár bekövetkezése között fennáll. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának feltétele a felróhatóság is, a polgári jogi kártérítési felelősség kimentéses rendszeréből viszont következik, hogy a felróhatóság hiányát kell bizonyítani, ez a bizonyítási teher pedig az I. r. alperesre hárult. Az I. r. alperes igazolta, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható magatartást tanúsította, amikor a Közlekedési Főfelügyelet határozatában foglaltak szerint már korábban kiépített vadvédő kerítést fenntartotta, illetőleg az autópálya újonnan épült szakaszain azt teljes hosszában megépítette. Ezzel bizonyította, hogy nem tanúsított olyan felróható magatartást, amely a bekövetkezett kárral okozati összefüggésben állna. Nincs olyan peradat, amely alapján az lenne megállapítható, hogy az I. r. alperes elmulasztotta volna a vadvédő kerítés megfelelő karbantartását.


Önmagában az a tény, hogy a megfelelően kialakított és karbantartott kerítés sem képes teljes mértékben visszatartani az autópályától a vadakat, nem alapozhatja meg az autópálya üzemben tartójának a kárfelelősségét, hiszen ez akkor már nem vétkességi, hanem objektív felelősség lenne, márpedig a Kktv. 35. §-a alapján a kezelő kárfelelőssége a polgári jog általános szabályai szerinti, vagyis a Ptk. 339. § (1) bekezdésében megfogalmazott vétkességi felelősség.


A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatva az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.603/1999. sz.)

Előzmény: karmann gábor (14)
karmann gábor 2013. júl. 13. © 14

 

Segítségeteket szertném kérni. A mai napon elütöttem egy őzet oly modon, hogy az utolsó pillanatban ugrott ki elém. A szerncsém talán az  volt, hogy szebből pont egy rendőrató jött aki végignézte az egész balesetett. A rendőr rögtön kiszált és úgy inditott, hogy esélyem sem lett volna elkerülni az ütközést és teljessen szabályossan közlekedtem. Helyszinelés nem volt csak egy jegyzőkönyvet vettek fel. Viszont a vadveszély tábla kint volt és ez azon belül történt. Szerintetek érdemes perre menni  vagy nem? A károm kb 1,5 millió fornint. Ha van valaki aki már esetleg végicsinált egy ilyen pert az kérem segítsen mert a kocsim ami összetört egy minősitett oltimer autó és nagyon drága eredei alkatrészekkel lett restaurálva. Nagyön köszönöm előre is bárki segítségét. 

a-gy- 2012. febr. 3. © 13

Elnézést, hogy az egész történetet közre adom, de mások okulását is szolgálhatja:

Nem régen elütöttem egy őzet, egy elkerülőn. Becsületes polgár lévén hívtam a 112-t, kiküldtek egy járőrt. Én beöltözve világító mellényben, vészvillogóval állok a körforgalomtól 70 m-re, de a rendőr az éjszakában az ellenkező irányba megy a villogó autójával. Újabb telefon, navigálás, majd jön. Közli, hogy várni kell, mert a helyi perzekútorok a szomszédos városkába mentek helyszínelni, mivel ott egy rendőr karambolozott, és majd onnan jönnek a helyszínelők.

Láttam már, hogy a Chelsea – Barca meccs helyett a rendőrautóban fogok gyönyörködni. Meg jön a helyszínelős csapat. Az eljárás a következő:

-          Szonda fújás (mondtam az őzikét is fújatni kéne, hiszen ő tévedt el.)

-          Háromszög, mentőláda, forgalmi, zöld kártya, gumi (!) ellenőrzés.

-          Vadjelző tábla hollétének ellenőrzése.

-          Féknyom mérés

Ezek után kijelenti a legokosabb rendőr, hogy rossz a fékem. Kérdeztem, miből sikerült ezt kikövetkeztetni (3 napja lett teljesen körbefékezve az autó, fékbetét, féktárcsa, fékcső és munkahengerek cseréje, elvem a biztonság,nem játék.) Elmondta, hogy csak a bal oldalon látszik féknyom, a jobb oldalon nem.  Kérdeztem, hogy ért-e a kocsihoz. A válasz igen. Mondtam, akkor biztosan tudja, hogy féloldali fékkel nem lehet a felezővonallal teljesen párhuzamos a féknyom.

Nyilván a büszkeségére sikerült hatnom, mert nem volt hajlandó eljönni az autóklubhoz féket méretni. Pedig felajánlottam. Ha nem stimmel az én költségem, ha igen, az övé. Nem vállalta be.

A féknyom alapján a sebesség 72 km/h

Utána kiokosítottak, hogy minő szerencse, hogy a vadjelző tábla hatálya után 150 m-el sikerült az őzikét levadásznom.

És itt jön a kérdés: A KRESZ szerint mit kell másként tennem, ha kint van a vadjelző tábla???

Idézem a KRESZ-t:

r) „Állatok”; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élõ állatok (85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;”

 Jött a vadász közben. Kérdeztem, van-e biztosítása a vadásztársaságnak. Mondta, valami van. Kértem egy telefonszámot, nem adhat, mert titkos. Mi a fene? Amúgy sem az övék az őzike. Az az államé, és majd azé lesz, aki elejti. Mondtam, rendben, pöri lesz belőle, viszem haza, hiszen én ejtettem el. Hogy képzelem?

Amúgy a rendőr és a vadász is morgott, mert hetente 1-2 őzet is elütnek a területen, ugyanis az elkerülő úttal az ivóhely útját keresztezték, de nem készült vadátjáró. Nem hivatalosan megjegyezték, hogy jobban jártam volna, ha berakom a csomagtartóba. Nekik nem kellett volna dolgozniuk, és mindenki megnézhette volna BL elődöntőt.

Időközben csoda történt, megszületett a jegyzőkönyv. Aláírnom nem kellett, viszont kértem egy példányt, hiszen az őzikén kívül csak én szerepeltem benne. Nem kaphatok, majd küldik postán.

Eltelt egy hét nem jött semmi.

Addig elmentem a biztosítómhoz, az Allianz-hoz, hogy azért csak vegyenek fel egy kárt. A kárfelvételi (!) centrumban a hölgy még köszönni sem tudott. Ennyit kérdezett:

-          Mit akar?

Köszöntem ismét, és bemutatkoztam újra, gondoltam túl halkan mondtam. Nyilván nem voltam meggyőző, mert nem vette a lapot. Mondtam mi történt.

-          Cascoja van?

-          Nincs

-          Akkor minek jött ide?

Erre csak megkérdeztem, hogy nem ismer-e meg. Nem. Hát nézzen meg jobban, akkor sem. Mondtam neki, hogy én volnék az ÜGYFÉL, aki az Allianz megalakulása óta mérhetetlen összegű biztosítást fizettem már. Gondoltam, egy kárfelvételre csak jó lennék. Nem. Kaptam egy névjegykártyát, valami magán-szakértőtől, aki 20.000 Ft-ért készít egy kárfelmérést, és közben fennhangon elmeséli nekem az „Öreg néne őzikéje” című kis versikét.

Az egész nem ért annyit, mert a bontóban 6000 volt egy lámpa, 1000 egy index, a padláson pedig véletlenül volt egy festett motorháztető. De, mi van, ha nem egy 18 éves öreg – de kiváló állapotban lévő – malterosládát, hanem mondjuk egy 15 millás gépet amortizálok le?

Csak felhívtam az illetékes rendőrkapitányságot. Kb a 6. ember állt velem szóba, egy idegbeteg hölgy, valami  hangya bocsánat, hadnagy. Igen nagy tévedésben élhetett eddig, mert azt hitte, a stílusa alapján, hogy ő fújt az orrából. Mikor e tévedést tisztáztuk, közölte, hogy az eljáró rendőrségtől kérjek. Kértem. Utána néztem a rendőrségi törvénynek, és érdekes dolgokat találtam:

Mivel nem követtem el semmit, így nem jár, csak ha kérek. Ha, viszont hunyó lettem volna, akkor jár. Nem tudom miféle fékezett gondolkodású tehetségtelen, idióta jogász ötlötte ezt ki, de sajnos ez van paragrafálva. Ott rendesek voltak, elküldték postán.

Időközben a nyomozásom eredményre vezetett, egy illetékességi területen lévő vadászház mobiltelefonja éppen a vadásztársaság elnökének zsebében csörgött.

Hatalma teljes tudatában azonnal feltette a kérdést, hogy mennyit ért az őzike? Mert akkor én fogok nekik fizetni. Mondtam, akkor tisztázzuk a dolgot: a rendőrök legnagyobb buzgósága ellenére sem sikerült semmiféle vajat felfedezniük a fejemen, továbbá nem én kergettem orrvadász módjára a bozótosban az őzikét, hanem ő tévedt idegen területre. Így, ha van kedve, egy próbaper erejéig megmérkőzhetünk. Én állok elébe, már csak azért is, mert az egész vadászati mizériában kis hazánkban van a legnagyobb kupleráj. És van még egy két pofátlan történetem, amit most nem részletezek, de elegendő indulatot szolgáltat ahhoz, hogy ne hagyjam szó nélkül.

Például, Szegedtől Gyuláig alig pár méteren nincs vadjelző tábla. Minden(!!!) km-en kint van egy. Darabja állítólag valami 160 e Ft-ba kerül, kihelyezéssel együtt. 110 km-en az sógorok között is cca. 17.000.000 Ft. Ennyi pénzből közmunkásokkal már kerítés építhető.

Kérdéseim:

-          Hol hibáztam? Miért nem vagyok jogosult kártérítésre? Ha az élő vad az államé, akkor neki kell gondoskodnia arról, hogy másnak kárt ne okozzon.

-          Miért vitte el a vadásztársaság a vadat, ha nem az övé?

-          Miért nem kaphatok jegyzőkönyvet arról, ha egy baleset részese voltam?

-          Mért kell ennyi vadjelzőtáblát kitenni? A táblák alapján, jobb ha a poros fülű jobbágy tolja a kocsiját. Ha a vadjelző táblák számát nézem, akkor kis hazánk egy qva nagy állatkert!

-          A magyar jog miért a néhány passzióból mészárló pénzes ember, és miért nem az adófizetők érdekeit védik?

Ausztriában dolgozom. Két település között autózom ingen sokat. Egyik helyen van vadjelző tábla, 3 km-re érvényes. Nincs sebességkorlátozás, mert ahol tábla van, ott vad is van, ezért komolyan veszik. Otthon azért van a tábla, hogy a vadásztársaság pénzt kérhessen az amatőröktől olyan vadért, ami nem is az ő tulajdona. Akkor hogyan kell ezt értelmezni???

 

prsophya 2011. jan. 24. © 12

Sajnos bejött a "papírforma" ebben az ügyben is.A vadásztársaságnak nincs felelősségbiztosítása-állítólag-és nem kívánnak semmi féle kártérítést adni.Nekik is "keletkezett kár" jelszóval még örüljek ,hogy ők nem pereskednek az elütött vad miatt.Sorry!

Hát ennyit az emberségről no meg a pénz és a hozzáfűződő hatalomról.Esetemben ugyanis a vadásztársaság vezetője egy nagy pénzintézetnek a vezetője.No komment!!

Nekünk meg sem pénzünk sem időnk nincs a bizonytalan pereskedésre.Ügyvéd nincs a környéken aki elvállaná a dolgot,mivel leginkább bírói döntés mondja ki az utolsó szót az ügyben.Ezután még lehet tovább vinni a dolgot de addigra mi is meg az autó is tönkre megy-ünk.Azért köszönök minden jóindulatú hozzászólást és segítséget.

Törölt nick 2011. jan. 20. Creative Commons License 11

Így van: a vadásztársaság kéri fel őket.

Sokszor a másik fél arra játszik, hogy az emberek nem akarnak pereskedni.

Amennyiben igazolható a gyakori vadkár, akkor felmerülhet a felelősségük, hogy nem észlelték, nincs veszélyt jelző tábla, stb.

Előzmény: prsophya (10)
prsophya 2011. jan. 19. © 10

50km/órás sebesség van a rendőrségi jegyzőkönyvben,ha gyorsabban megy talán még a párom is ott maradt volna,ettől függetlenül nekünk a kár még így is húzós.

Semmiképp sem szeretnék pereskedni.A vadásztársaág vezetőjét szerettem volna megkeresni személyesen de átlátszó indokokkal lerázott.

A közútkezelőt ha jól tudom a vadásztársaságnak kell felkérni a tábla kihelyezésére.Itt a mellettünk lévő településen épp a napokban tettek ki két táblát is,mert átjártak a vadak a közúton.

Ezen az útszakaszon azonban ez a baleset már a 3.volt az évben és ezt a helyszínelő rendőrök mondták a páromnak.

Előzmény: Törölt nick (9)
Törölt nick 2011. jan. 19. Creative Commons License 9

Szívesen.

Egy levélet megér a vadásztársaság, és a közútkezelő is, és abból - ha válaszolnak - kiderül, mi az álláspontjuk és az elfogadható-e (ugyanis egyszerű út esetére nem feltétlen fizetnek, de a 90 km/h esetén se biztos, hogy elhárítható, főleg, ha nincs veszélyt jelző tábla).

Előzmény: prsophya (8)
prsophya 2011. jan. 19. © 8

Tisztelt Uram!

Köszönöm a választ és a jóindulatú segítséget!

Törvénytisztelő emberke lévén nem szeretnék semmiképp bíróságra járni.Ezért szerttem volna  vadásztársaág felé egy olyan levelet írni amiben konkrét törvényekre hivakozva-csatolva az ön által is említett dokumentumokat és érveket- meg tudom őket győzni arról, hogy nincs szükség bírósági hercehurcára,de ha tetszeik ha nem, a vad által okozott kárt nekik kell megtéríteni.

A baleset egyébként egyszerű közúton történt.

Mégegyszer köszönöm!Üdv!

 

Előzmény: Törölt nick (7)
Törölt nick 2011. jan. 18. Creative Commons License 7

Minek ügyvéd? A vadászat fokozott veszéllyel járó tevékenység, a vadásztársaság egyes esetekben felelős lehet a vadkárért, ha autópályán, autóúton következik be a baleset-ez a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata. Írd le nekik az érveidet, hogy pl. kitáblázva se volt.

Ezt írd le nekik aztán az igazolható kárigényedet közjegyző útján (fizetési meghagyás) érvényesítsd először.

 

Továbbá:

 

http://www.lb.hu/elvhat/ep063102.html

 

http://www.lb.hu/elvhat/ep019700.html

 

(Azért nem kapsz választ, metrt önálló problémára nem szokás topikot nyitni, van jogi tanácsok topik.)

 

 

Előzmény: prsophya (6)
prsophya 2011. jan. 18. © 6

Sziasztok!

Úgy látom elég kevesen látogatják ezt a topikot, hiszen az előző kérdésre sem érkezett még ez idáig válasz.Remélem idetéved mihamérébb egy tapasztalt,jogi ügyekben jártas emberke.Sajnos azon"szerencsés" emberek közé tartozunk akiknek sikerült találkozni egy szarvassal a szélvédőn,váratlanul és elkerülhetetlenül.Mivel ez  volt az első ilyen talink, teljesen tanácstalnok vagyunk azt illetően mit is lehet, érdemes tenni.

Egy kis "kórtörténet":kitáblázatlan-"vad veszélyt jelző tábla nélküli" közúton,szabályos sebességgel haladva frontálisan ütközött a párom egy szarvassal.A fél milliós autóban 340.000. ft kár keletkezett.A rendőrség helyszinelt,jelentés van.A vadásztársaság vezetője nemigazán hajlandó még a megbeszélésre sem.

Kérdésem:érdemes-e perelni őket kártérítésrt???

Ha igen, akkor milyen törvényekre hivatkozva keressek ügyvédet??

Válaszotokat előre is köszönöm!!

stefil 2010. nov. 10. © 5

Helló !

Sajnos a kertemben lerágták a vadak a fenyő fáim tetejét leszaggaták az ágakat.Kitől kérhetek kártéritést?

choches2 2000. okt. 30. © 4
trmoore

Van egy hasonló topic:
Vad-gépjármű ütközése
Tudom ajánlani.
Kb 2 éve én is őzzel ütköztem, a vadásztársaság nem fizetett, bepereltem, ügyvéd ide- ügyvéd oda, kötelezték a vadásztársaságot a kár+kamat+perköltség megítélésére.

Egymenetes kiütéses győzelem volt.

Azóta számos precedens értékű ítélet született az autósok javára.
Ha tábla nem volt, akkor sima ügy,a Te esetedben még ha volt is tábla, még akkor is nyerhető.
Egy biztos, simán nem fog fizetni a vadásztársaság, hivatkozik majd az FM rendeletre, melyet a bíróság nem fog méltányolni.
Javaslom olvasd el a topicot, benne van a bírósági ítélet is, meg még egy pár hasonló eset, mely engem igazol.
Szerénység nélkül állíthatom, hogy sikerült kíművelni magamat a vadászati törvényből, meg egy kicsit a ptk-ból. Tudok egy-két hasznos infót adni.
Az ügyvédjeiktől peddig ne félj, csapnivalóak

naxtra 2000. okt. 11. © 3
Elég macerás dolog mert a vadásztársaságoknak nem kötelező felelőségbiztosítást kötniük. Régebben kötelező volt de egy pár éve kibulizták maguknak hogy ne legyen az (vajon hogy csinálták ...), azóta senki sem köt ilyet. Ez azt jelenti, hogy csak polgári peres úton tudod behajtani a kárt.
Ha a vadat elismrték sajátuknak és nem volt vad-veszély jelző tábla sem ( és nem mentél túl gyorsan, érttsd: max. 80) elég jó helyzetben vagy. CASCO-d volt ? Mert ha a CASCO-ra fizetett a biztosító, akkor a biztosítóval közösen indíthatsz pert és nekik elég jó ügyvédjeik vannak.
Sok sikert !!!
Előzmény: trmoore (2)
trmoore 2000. okt. 11. © 2
De a vadat sajátjának ismerte el és át is vette a vadásztársaság a helyszínen. A rendőrségi jegyzőkönyvben pedig az van, hogy nem volt vad-veszélyt előjelző tábla, és a kerítés is megrongálódott állapotban volt. Vagyis szerintem nem tett meg igazán mindent azért a vadásztársaság, hogy a vadak ne tudjanak kiszökni.

Idegesnek üzenem, hogy az őzzel nem az erdőben találkoztam, hanem a főúton szaladt a kocsimnak (nem ütöttem el). Gondolom, hogy az a bizonyos villanyoszlop nem a főúton rohangál, hanem a szélén pihen. És akkor az ember ugye megpróbálja nem elütni. De ha mégis az útra ugrana, összetörve így a kocsimat, akkor valószínűleg mégiscsak megkeresném az áramszolgáltatót, hogy fizesse ki a káromat.
Egyébként még nem okoztam balesetet sem itthon, sem külföldön a 15 év alatt.

Előzmény: Master Szaki (0)
Ideges 2000. okt. 10. © 1
Ekkora hülyeséget életemben nem hallattam. Túl sok a vad?
Esetleg irtsuk ki őket, hogy te nyugodtan autózhass. Ha mondjuk nekimész a villanyoszlopnak, elvárnád, hogy a villamostársaság megtérítse a károd?
Előzmény: trmoore (-)
Master Szaki 2000. okt. 9. © 0
Hát a te problémádra pontosan 0 megoldás van. A vadásztársaság nem fizet, mert nem az övé a vad, a biztosító nem fizet, mert az őzikének nem volt felelőség biztosítása. :-))
Előzmény: trmoore (-)
trmoore 2000. okt. 4. © topiknyitó
Egyre többet hallani, hogy az utakon milyen sok baleset okozói a kószáló vadak. Sajnos én is áldozatul estem egy őzbaknak idén júniusban. Éppen külföldről jöttem hazafelé, éjfél volt és ekkor hirtelen egy őz rohant neki a kocsim oldalának. Nem ütöttem el, de az őz így is elpusztult az ütközéstől. Kihívtam a rendőrséget, akik kb. 3 óra múlva meg is érkeztek.
Leszámítva a hosszú várakozást, nagyon rendesek és segítőkészek voltak. Reggel 6 órára már meg is találták azt a vadásztársaságot, akik az elpusztult vadat át vették.
Azóta két levelet írtam és egyszer telefonáltam is (a vadásztársaságnak). Mégsem hajlandók válaszolni, hogy a káromat kifizetik-e vagy sem. Van valakinek valamilyen ötlete, hogy mit csináljak vagy mi a teendő ilyenkor. De komolyan.