Megpróbálom feléleszteni ezt a topikot egy régi és két friss esettel.
A régi egy mondatban: unokatesómmal (10-12 év között lehettünk) a gumicukros zacskó alján lévő savanyú porból limonádét csináltunk. Természetesen ihatatlan.
Tésztaszósz #1: szerencsére magamnak, maradék tésztához, zacskós gombalevesből próbáltam szószt főzni. Először is a kész levesbe belezúdítottam egy púpos kanál keményítőt (kb. mint a cukrot). Összecsomósodott, de híg maradt, ezért alágyújtottam. Hosszabb idő után kezdett szósznak kinézni, de még mindig csomós volt. Közben telenyomtam mustárral, csak a tejszín nem jutott eszembe tanácstalanságomban. Aztán fogyni kezdtek a csomók, de közben a szószból puding lett, aztán csiríz.
Végül finom volt (=mustárízű), csak egy csomóban összeragasztotta a tésztákat, elkeverni nem lehetett... :-D
Tésztaszósz #2: a szüleimnek is főztem (ritka esemény) halas spagettit. Első lépés a halkonzerv olaja + liszt, az olaj kevésnek bizonyult, ezért nokedli keletkezett. Rátettem a halat és szétnyomkodtam, ami a szokásosnál jobban sikerült. Fél doboz tejszín, aztán az egész, hogy valamennyire folyjon. Mustár ebbe is. Pesto. Az utóbbit elfelejtettem kivenni a fagyasztóból, úgyhogy ki kellett vésnem. A nagy része a szószba ment, de egy darab a tészta vize alatt (nagy láng) kötött ki, ahova be se tudtam nyúlni... anyukám allergiás a tűzhely foltjaira (nem suvickolja állandóan, de ha éppen tiszta, akkor elvárja, hogy az is maradjon) + kár lett volna érte. Végül egy lapáttal* mentettem meg, ami nem tudom, miben volt előtte.
Ez inkább csak vicces volt, de jól sült el. Eredmény: kicsit sűrű, feltűnően homogén, és sárgás (nem tudom, a liszt, a mustár vagy mindkettő miatt), viszont mindenkinek ízlett.
*) mi a rendes magyar neve a "konyhai lapátnak"? Angolul spatula, de magyarul nem. "Húslapát"-nak szerintem csak a Spongyabob rajzfilmben hívták.
összegyúrjuk, fél órára a hűtőbe rakjuk, majd kettéosztjuk, felét a kizsírozott (margarinozott), kilisztezett tepsi aljára reszeljük (nagy lyukú reszelőn), rákenjük a tölteléket, s a tészta másik felét a töltelékre reszeljük
Töltelék: diabetikus CH
3 cs túró (75 dkg) 75 dkg túró 27
25 dkg porcukor 3 ek fruktóz 40
1 evőkanál liszt
1 cs. vaníliáscukor vaníliaaroma 0
3 tojás sárgája 3 tojássárga 0
70
összedolgozzuk, a maradék tojásfehérjék felvert habját belekeverjük
Sütés: előmelegített sütőbe tesszük, 200-250 fokon kb. 20-25 percig sütjük (illetve addig, amíg a beleszúrt tűre nem ragad tészta), (a teteje egy kicsit megbarnulhat, és a töltelék még melegen elég lágynak tűnik, de hamar megkeményedik)
Van olyan topik ahol a 'nem működő' recepteket 'javítják'?
Ma csináltam lengyel túróst, a probléma az, hogy a receptben foglaltakkal ellentétben nekem sehogysem állt össze a tészta, aztán meg tuningolás után olyan lágy lett, hogy nem lehetett reszelni. A kinézete meg na... a kétévesemet alig bírtam meggyőzni, hogy az a valami a konyhapulton az nem k@k@:D
A recept:
35 dkg finomliszt
1 cs sütőpor
3 tojássárgája
4 csapott evőkanál porcukor
12,5 dkg margarin
5 dkg kakó
1 kávéskanálnyi tejföl
(ehhez képest majdnem 1/3-ad doboz tejföl ment bele, de valamivel csak össze kellett állnia...)
Azt írja a nagykönyv, hogy a lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a porcukrot a sütőport a kakaót és a 3 tojássárgájával és a kk tejföllel összegyúrjuk. (Ez nekem gyúrhatatlan morzsolt állagú maradt)
Megfelezzük, lereszeljük a tepsibe.
Töltelék:
1 kg túró (?)
3 tojássárgája
fél csésze cukor
3 ek búzadara
1 ek rum
1 citrom héja és leve
12,5 dkg margarin
6 tojás felvert habja
Összekeverjük a hozzávalókat, legutoljára a habbá vert tojásfehérjét, rátesszük a tésztára, a maradék tésztát ráreszeljük, és omlós tésztához hasonlóan előmelegített sütőben kisütjük (majdnem 1 órát volt bent!)
Se az állaga, se a kinézete nem olyan, mint a képen a szakácskönyvben. Valakinek valami ötlete lenne ehhez? Mit hogy módosítsak, hogy úgy nézzen ki, ahogy kellene?
A majdnem 4 éves fiatalemberkém csokis kockát kért (kiválasztotta a sütis könyvből:), elmentünk megvenni tegnap a szalalkálit, minden más van itthon... most kezdeném a sütit csinálni, se vaj, se kakaó, de szalalkáli van:D
Cuccolok a boltba, mert amit megígértünk, azt meg kell tartani, különben a gyerekeknek is üres frázis lesz az 'ígérem'.
Múlthéten meg székelykalácsot csináltam, mindent kikészítettem hozzá, szépen kel a tészta, kicsit érdekes volt, hogy a 15-20 perces gyúrás helyett 45 percig tartott mire formája lett, de hát na... Mondom Anyósomnak, hogy nem jó a recept, mert ezt sokkal tovább kellett gyúrni és legközelebb inkább géppel csinálom... és akkor jutott eszembe, hogy csak a zsír maradt ki... Utólag belegyúrtam a már félig kelt tésztába... ne tudjátok meg azt az érzést amikor fél délutánt tököltem vele és összeesett és egy gusztustalan zsíros massza lett... de nem adtam fel, gyúrtam tovább, hála égnek újra összeállt és finom is lett:) (igaz mennyiségre annyi, hogy a végén bundáskenyér lett belőle, vagyis bundáskalács:D)
Így se járok többet... (legalább is bízom benne!:)
átfőzéskor a csöveiből kijött még egy kiskanálnyi kávé, és reggel már rendes kávét főzött
a vendéget meg úgy tűnik, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a házban található gépeket illetően (bár, aki műszaki antitalentum, annak magyarázhatok...)
Örülj neki, az ilyesmi raketta formájában a plafonon is tudna ( landolást írtam volna, de az baromság), szóval csak egy laza konyhafelújítás, ha nem kell mentőt hívni...:{{{
ma egy újabb fajta kávéfőző-baklövéssel találkoztam:
sikerült a vizet és a darált kávét egymás után a víztartályba belerakni - aki csinálta, nem nagyon használt még ilyesmit, sőt, a szülei sem használtak, csak kotyogósat, azt is ritkán
a kávéfőző egy kevés híg löttyöt kipréselt magából, aztán csak állt
kiengedtük a gőzt a tejhabosítón, kimostuk a tartályt, ecetet átfolyattunk rajta, úgy tűnik, nem szorult bele végérvényesen semmi - remélem, nem kell még kidobni
A fűszerek sorredjére nagyon kell ügyelni az indiai konyhában.
A csonsz/tadka készítése száraz pirítsssal indul (egybe római kömény, mustármak, nigella, stb). Utána mennek a profűszerek, chili, gyömbér. Ezt azonnal bele kell rakni az ételbe, pl. daalba, curryba. Vagy pedig ilyenkor jön hozzá a paradicsom. Különben tovább ég a fűszerkeverék.
Hagymát nem raknék paradicsomba. Előbb dinsztelném, és úgy menne a csonszba vagy magába az ételbe.
Nálam meg az arányok nem szoktak sikeredni. Kardamon már vitt el ételt nálam is...Lepkeszeg (methi) is veszélyes, irtó keserűvé tud váélni rosszul adagolva.
Ismered ezt a könyvet? (Camellia Panjabi: A legjobb curryreceptek Indiából) Elképesztően finom dolgokat lehet az útmutatásával készíteni. Ha gondolod, szívesen átküldök e-mailben egy-két receptet "kóstolóul". :-)
Sziasztok! Van arról valakinek valami infója, hogy miért világít UV fényben (pénzvizsgáló fénye alatt) a mandarin? Pontosabban elfogyasztás és (egyszerű szappanos) kézmosás után világít az ember keze. Egészben vizsgálva a mandarin külseje nem világít, tehát nincs bespriccelve semmivel. Felbontva viszont világít a belseje. Normális dolog ez vagy valamivel szennyezett a gyümölcs?
semmi gond. kiengesztelésül készítsd el az alábbi gyüm salt, de legyen OFF!
alma kockákra vágva, banán szeletelve, narancs gerezdek háromba vágva, ananász kockákra vágva (konzerv OK), rá méz, frissen mozsárban tört zöld kardamom magok, kókusztej. összekeveredik, hűtőben vár egy kicsit, elfogy.
Igazából ez nem teljesen az én baklövésem, de egy teljes lábas étel ment a szemétbe.
Csontozott csirkecombfiléket vettem, és egy jónak tünő csirkepilág receptet kezdtem el. Minden jónak is tünt, de én nem voltam igazán éhes, csak a pasim evett először, és nyammogott, Mondtam, hogy mutasd, na a hús egyszerűen ehetetlen volt. Nem romlott, vagy ilyesmi, hanem csak rosszizú, mint amilyen régen lehetett a tápos halízű csirke. Szörnyű volt egyszerűen.
(eltörtem egy poharat és nem tudtam hirtelen hova tenni a lánykát:)
