Lenne egy kérdésem. Nálunk az utcában midenki permetez rajtunk kívül. Szinte minden héten nyomja valaki és már kezdek kicsit aggódni. Lehet, hogy hülyeség de én egyáltalán nem értek hozzá. Pl.: kint ülünk a kertben, szomszéd meg pár méterre permetezi a fáját.Kérem ha valakinek van kedve és ért az ilyesmihez válaszoljon valamit. Előre is köszönöm.
Én továbbra is küzdök a botrytisszel a rózsán :( Megint kaptak Discust, de félek csak egy széles mosolyt kapnék ha a boty tudna mosolyogni... Nincs valami ötleted?
Különféle növényekre különféle ÉVI van megadva, attól függően, hogy az adott (fogyasztott) növényi részekbe mennyire szívódik fel, mennyire bomlik le a szer. Pl. a salátalevélbe nagy felületen szívódik fel, a sárgarépa tárológyökerébe összegyűlik egy adott szer, ezekre hosszabb szokott lenni az ÉVI. Azért írtam, hogy a Karate szilvára 3 nap.
Úgy érted a 3-28 napot, hogy a Karate É.V.I.-je az összes engedélyezett kultúrában? A különböző kultúrákban különböző a bomlási idő, erre mindenféle bomlásdinamikai görbéket adnak meg, ezek alapján (is, többek között) kapják meg az É.v.i.-időket. Mivel más-más a bomlás ideje, más lesz az É.v.i. a különböző kultúrákban. A végére számít a megengedett szermaradék is.
Nagyon veszélyes kártevőkkel találkoztam reggel permetezés közben.
Melegítem éppen a gépet a fújás előtt és "egy" szörnyű fenevadat láttam.
10 füle volt. 8 kicsi, és kettő nagy.
Lapult a vadszölő és borstyán szövedékében.
Közelebbmentem és láttam hogy 4 db tenyérnyi kismacsek rémülten néz a fehérruhás bácsira.... (az anyuka pedig az összesnél rémültebben nézett)
Kórokozók ide, kártevők oda a növényeken, a kismacsekokat messze elkerültem. A Kedves anyuka rémülen nézett rám hogy mit teszek velük, aztán békésen visszament a kölkökhöz.
Hát szocpol nélkül nem irígylem a nagyváros belsejében 4 pulyával....
Bocs az OFF-ért, de olyan aranyosak voltak hogy muszály volt leírnom.
Szia, sajnos nem sikerült ilyen beható vizsgálatot tartanom. Se a foltok, se a foltos levelek számát nem tartottam nyilván.
A kukacos gyümölcsben (szüret összel) böven van rágcsálék is, ürülék is, kivülröl gyakran gyorsan terjedö rohadás is. Most nagyon kevés van rajta, a fertözött részeken (ezek aránya némileg megbecsülhetö a távoli képröl) egyáltalán nem kötött meg.
Aki tud segítsen légyszi'. Mi lehet a problémája ennk a japán babérsomnak? Egy kertész valami gombára gyanakodott és Discus-t javasolt. Ám ez nem segített. Lassan egy éve (ami óta meg van) szenved szegény ezzel a korsággal. Előre is köszönöm!
Igen, emlékszem :) Szóval, ha használt a kezelés, akkor a foltok nem terjednek tovább. Tehát nem lesznek újabb foltok a beteg leveleken és az eddig még nem fertőzött leveleken sem. Plusz a gyümi is rendben lesz. Mikor lesz a szüret kb. erről a birsről?
Na akkor tegyünk rendbe ezt a kukackérdést is :) Láttál korábban olyat, hogy a hajtáscsúcs száradt volna? A magháznál mit láttál egy ilyen kukacos gyüminél? Megvoltak a magok, volt benne rágcsálék, ürülék?
Magnoliáról meg ubiról jó lenne egy egyleveles kép is.
Az őszibarackfáim és a szilvafáim levelei tele vannak tetvekkel. Viszont lassan beérnek a gyümölcsök, talán jövő héten már szüretelhetek. Eddig zolone-val permeteztem, de annak 21-30 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Milyen megoldást javasoltok? Hallottam csalánléről, beáztatott mosószappan levéről, kamillaforrázatról. Van valakinek tapasztalata?
Sziasztok, Akka Antisys, talán emlékeztek még a birsalmámra. Nos látszólag nem változott a helyzet, de az a baj, hogy nem is tudom, hogy lehetne észlelni a változást, hiszen az egyszer már megbetegedet levelek nem gyógyulnak meg. Kapott Orthocidod, Topsint, meg Karatet, mert mindig nagyon kukacos a termése, meg még régebben marhatrágyát, és wuxalos- zöldítökomplexes beöntözést meg permetezést. Most így néz ki a levele, meg az összkép. Van még teendö?
Talán azt is meg tudjátok mondani, hogy ennek a Magnoliának, meg az üvegházi ubinak mi baja. Utóbbi kapott Orthocid-Sanmite kevereket.
Azt hiszem a Neviken nem keverheto a kekovel egyaltalan . A kekovet meszel kellett volna semlegesiteni de ez mar keso. (bocs de egy angol nyelvu gepen irok itt nincs ekezetes betum)
Patkányokon vagy egereken történik a karcinogenitás vizsgálata (alapból). Hím és nőstény csoportokat képeznek, ezeknek adagolják a vizsgálati anyagot különböző töménységben. Az anyagot ált. a takarmányba keverik, vagy oldatban kapják. Esetleg lehet olyan is, hogy bélben oldódó kapszulába zárva vezik fel az anyagot a kisérleti állatkák.
Dózisonként és nemenként legalább 50-50 állat kell, ők az egész vizsgálat végéig szerepelnek. Ha közben van fázisvizsgálat (pl. 6.-12.-18 hónap stb.) akkor arányosan nagyobb létszámmal kell számolni. Egyébként legalább három dózis kell, ezeket az akut po. DL50 érték adott százalékában fejezik ki. Általában 5, 10 és 20% a három érték, de lehet több is.
Ha a kisérlet alatt elhullik egy állat, akkor azt fel kell boncolni, és kell egy rutin szövettani vizsgálat is. Vérvétel is van, a kisérlet végén mindenképpen, de közben is lehet. Közben persze folyamatos a klinikai megfigyelés, figyelik a tömeget, a táplálékfogyasztást stb.
Az R40-nél a rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított, az R45 pedig lehet, hogy rákkeltő.
nem tudja valaki hogyan végzik azokat a kisérlezteket, aminek alapján felkerül a "R 40-rákkeltő hatása korlátozottan bizonyított" felirat a cimkére? Mi a különbség az R40 és R45 ("R 45- rákkeltő hatású lehet") között?