A gyümölcsösbe fektetendő "vagyon" része kell, hogy legyen, -sajnos manapság különösen- az öntöző technika, ami legjobb, ha víztakarékos.
Lehet, hagynom kéne még pár napig agyalogni némely hozzászólót, de inkább elmondom a magamét, aztán, ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz.
Némelyek megnyugtatására: 70. évem felé közeledve, Apám kertész tudományát átörökítve, meg egy kis modernebb tudománnyal is felszerelkezve (agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök vagyok) és mióta kétágú, még nap,-mint nap gyakorolom is, ha hiszitek, ha nem, van alapja annak, amit írok/mondok.
Ritka térállású ültetvényben a legpazarlóbb öntözési mód az esőztető, ergo: semmi értelme a fák törzsének védelméről polemizálni. Ráadásul, ha a teljes felületet esőztetve öntözöd, a víz/energia pazarláson kívül állandó csírázásra serkented a gyommagokat, és kapálhatsz folyamatosan.
Javasolom a csepegtető öntözési módszert, minden fasorba kemény falú csővel, fánként kettő db csepegtető elemmel.
Ne higgyél a károgóknak: ez bőven elég, a lényeg az idő, ameddig csepeg a víz, ezt mérni kell, fa mérettől, korától függően ezt persze szakaszosan kell csinálni, nem szabad minden nap. Ki kell tapasztalni.
A lecsepegő víz a felszínen legfeljebb néhány 10 cm vizes talajt okoz, de ez lefelé hagymaszerűen szétterjed.
Nekem is a dióval van gondom. Mi ez az elfeketedés (elrohadás)? Eddig nem volt ilyen... Idén a termés kb. 1/3-a ilyen. Tudok ellene valamivel védekezni?
Plusz lenne itt egy tök :)
Milyen fajta? Valamilyen "halloweentök"? Ha igen akkor csak faragni, kivilágítani, vagy enni is lehet belőle?
a dióval mi a helyzet más környékeken? nálunk (veszprém) úgy tűnik, hogy nem marad más lehetőség, mint a permetezés. nem is tudom már hányadik éve megy, hogy augusztusban elkezd feketedni és potyogni. kiábrándító.
szevasztok , nem hagyott beken a dolog, mivel a szilvaskertbe mar igy is egy vagyon van belekoltve, novenyvedelembbe jaratos uriembert kerdeztem meg,azt irta ha nem folyamatos a fatorzsek nedvessegboritasa akkor gond nem lehet, es probaljak meg a kora hajnali orakba vagy a delutani orakba ontozni, hogy estere-ejszakara a fatorzsrol a viz megszaradjon, hogy ejszakara ne legyen nedves-vizes a fatorzs.osszel-tavasszal lemosozzam rezes tartalmu permetszerrel.
Próbáltad? Tapasztalatból beszélsz, vagy csak így képzeled el.
Különben jobb helyeken, ha nem is a szilvafa fölé, de a csemege szőlőfürtök fölé egyenként kis ernyőket helyeznek védendő az esőtől. 'Vietnámi sapkának' nevezik a szőlészek egymás között, mert távolkeletről jött a módszer.
Továbbgondolva,a karót nem is kéne leverni,már eleve összeerősíteni a müag.léccel és csak leszúrni.Művelésnél mikor útban van,egy mozdulattal félrerakható.
GIPSZKARTON??? Laci ne kúrd fel az agyam,eddig büszke voltam rád:)....figyu! a törzs elé leversz egy karót a vízsugár irányából és ahhoz erősítesz valami legolcsóbb vízhatlan anyagot ami zárja a szöget,a törzset pont kitakarja.
Pl ebből a 110-es 2m-esből félbevágva 4 szál jön ki,de lehet vannak olcsóbb megoldások(a gipszkarton felejtős)
aha,de en ehez nem ertek, csessze meg az egesszet, az elobb locosltam kiprobalaskent megint ,65 darab fanak eri a torzset a viz fel oldalon, mar csak tavasszal fogom elkesziteni, minden fanak a torszehez ahol erinti a viz 2 darab 110cm hosszu, 2.5cm szeles lecet fogok tenni, amihez 30cm hosszu folia lesz felszogelve a lechez,igy megprobalom megakadolyzni hogy a viz erje a fa torszet a folia hatha megfogja.valaki tudna mas tanacsot adni?
A slag végére bővebb csövet szoktam tenni hogy ne erős sugárban jöjjön a víz ,akkor csak folyik belőle ,főleg ha egy kicsit fentebb van a vascső vége ! A colos slaghoz pont jó a colos vascső ,mert a csatlakozó elemben kisebb a fúrat ,igy csillapítóként van jelen a colos cső !
