Hát sok a föld sajnos! 28 paprikapalánta, 3 koktél paradicsom, 4 calamondin amiből 3 nem rég kelt ki, a lentiscus, a korallvirág, a juccapálma. A paprikák egy része ráadásul már 20centis cserépben van, a többség még kissebben, mert nem olyan nagyok még, ahogy a paradicsomok is kicsik, de azok is 20-as cserépben vannak! Szóval föld az van rendesen :/ Így akkor a beltéri alkalmazás teljesen kilőve mert a világítás helye is teljesen fix, de még ha megoldanám sincs hova tenni sajnos az állományt arra az 5-6 napra, bár lehet hogy valamit ki tudok találni! Agyalok rajta!
Nem tudom mennyi a föld ! Egy virág cserépbe azért kb egy késhegynyi kéne csak és azt is jó volna egy kicsit belekeverni a felszínbe 1-2 cm mélyre ! Addig a 5-6 napig át kell valami olyan helyre tenni ahol lehet szellőztetni naponta ,vagy nem lakótér !
Nagyon köszönöm a tippet! Meg is találtam a szert (nevet nem írok, nem tudom hogy szabad e). Nagyon szimpatikus, mindenhol jókat írnak róla! A közelemben van is egy bolt, ahol tuti be tudok szerezni ilyet, egy hatalmas probléma viszont felmerült. A leírása szerint a cucc gázt fejleszt, ami nekem nem jó, mert jelenleg az összes növény beltéren van :( . Igaz, hogy a leírás szerint, elvileg a fejlesztett gáz nehezebb a levegőnél, ezért a földben fejti ki a hatását, de beltéren, ahol aktívan éljük mindennapjaink ott nem nagyon merek ilyet bevetni! Vagy nem okozna gondot?
Mikor jön a jó idő és a teljes állomány megy ki az ültetőládába, vagy saját cserepével a teraszra, akkor mindenképp bevetem a szert!
De ennek még alsó hangon két hónapja van vissza! Addig mit tudnék tenni?
Egyébként kicsit aggódok, mert a Pistacia Lentiscus eddig folyamatosan növekedett éz ontotta az új hajtásait, aminek tetemes része lefonnyadt, erőtlen és sok új hajtást sem tudott teljesen kibontani sem, amit finoman összekötött az agyam az ugróvillások jelenlétével.
Sajnos tényleg nem egyértelmű, mert pont annyi honlapon írnak hozzájuk kötött növénypusztulást, mint amennyin azt állítják, hogy teljesen ártalmatlanok.
Egyébként párommal már visszaforgattuk az időt és rájöttünk az okra! A calamondinnál voltunk túlbuzgók és nem tartottuk be a vásárlás után ajánlott megfigyeléses elkülönítést, hanem azonnal bevittük a többi közé! Az ő eredeti földje volt fertőzött. Öreg hiba, ezért is írom le, hogy más ne járjon így! :(
Szóval más tipp esetleg ellenük, vagy mehet az ajánlott szer és ne aggódjak a gázfejlődés miatt?
Talajfertőtlenítőt ajánlok és a légyirtó is csodákra képes ! Kint a kertben is használom már az ültetéssel egy menetben ,de utólag is lehet rá szórni ,a növénybe nem szívódik fel csak a talaj szemcséihez ragad ! A légyirtó pedig mint számomra is kiderült légzésbénító méreg piretroid ! Még a krumpli bogarakat is haza vágja ! De ha a légyirtót valahogy bármi túlélné ,még mindig létezik a darázs irtó ami más mint a légyirtásra használt anyag a nagy darazsat is földhöz vágja röptében ! Valami csak hat néhány bogárka ellen !
Egy pici segítséget szeretnék kérni. Először leírom a növényeket részletesen, de nem túl hosszan:
Van pár paprika és paradicsom palántánk, melyek mesterséges megvilágítással várják a tavaszt. Szépek, erősek, a két paradicsom determinált fajta és még igen picik. Ezek mellett van 3 magról vetett calamondin, amik szintén nagyon csöppségek, egy nagy(obb) calamondin, mely olyan 4-5 éves lehet, egy Pistacia Lentiscus fa, ami kb 45 centis kis szépség és van még egy kicsi korallvirág is (mely most fog harmadszor virágozni nálunk). A megvilágítás megfelelő és szépen fejlődnek, ahogy mi is gondolom úgy a növények is nagyon várják a jó időt, hogy ki tudjanak költözni végre.
Az első agyrémnél a tőzeglegyekkel kellett farkasszemet néznünk, melyben hosszú és gyötrelmes küzdelemben végül nyertünk. Az után ütötte fel a fejét a palántadőlés. Pár áldozatot leszámítva nem terjedt tovább a többiekre. Most viszont, mikor már azt hittük, hogy az utolsó pár hónapot kibírjuk nyugton, akkor megjelentek az ugróvillások. Öntözés után jönnek elő, apró kis fehérek, vagy a nagyobbak ilyen barnás, vagy réz színűek és ha megzavarom a földet, akkor szépet ugrik. Nem minden paprikában van, de van, a Pistacia Lentiscusban ma fedeztem föl, és a legidősebb Calamondinban is. A korallvirág és a paradicsom egyelőre tiszta, vagy is annak tűnik.
Kérdés: mit tegyek? Tegyek e egyáltalán? Utánaolvastam, egyik honlapon azt írják, hogy több növényt miattunk vesztett el a gazdi, azonnal irtani kell minden eszközzel, máshol azt, hogy ártalmatlanok, mi több hasznosak és ne essünk nekik, max ha nagyon durva a szaporulat. Én nem mondom azt, hogy durva lenne, bár nyilván nem tudom mi számít annak. A fertőzött növényeknél a locsolás után mondjuk egy kezemen megszámolom, hogy mennyi jön elő, de ez nyilván nem pontos adat. Mi az igazság? Ártalmasak vagy sem? Egyáltalán azt sem tudom, hogy hogyan jelentek meg. Egyetlen magyarázat az új föld lehet, melybe a calamondin és néhány termetesre növekedett paprika lett ültetve.
Olvastam, hogy mérsékeljem az öntözést. Azt egy nedvességmérővel figyelem, tehát nem mocsár egyik sem, nem az lesz a baj, tuti hogy az új föld hozta be ide ezeket a kis dögöket. Egyébként sem nagyon tudnék mit tenni, mert míg egy calamondin, a lentiscus és a korallvirág pont ebben a sorrendben nem mondható pokoli vízigényes növénynek, addig a paprika meg a paradicsom nagyon más kategória... Épp ezért lepődtem meg, hogy a lentiscusban mit keres, mikor az alig kap vizet most, a calamondinról meg ne is beszéljünk. Egy szó, mint száz. Egyik sincs rommá öntözve, tudom, hogy ez a leggyakoribb ok, de erre nagyon figyelünk.
Mit tegyek? A jó idő beálltáig hunyjak szemet felettük, mondván úgy is mennek ki az ültetőládába és/vagy a teraszra vagy essek nekik valami cuccal? Actara/Dimilin jó lehet, vagy mi ajánlatos ellenük?
Nekem is ilyenek vannak az almafákon, mi vértetűnek hívjuk, a szomszédom lisztecskének... mindegy. Nyáron a rovarölők hatástalanok (talán a fehér bolyhok miatt), egyedül a Teppeki volt tavaly ami mintha ritkította volna. Csak a kénes olajos lemosó a hatásos ellenük (akárcsak a körtebolhák ellen).
A borostyánon azért nehéz az ilyenek (pl. a pajzstetű) ellen a védekezés, mert az örökzöld, a levelei miatt nem lehet jól lemosózni :( Volt egy nagyon szép sárgalevelű borostyánom, de mikor már a pajzstetűk gazdanövényévé vált, felgyújtottam az egészet.
Nagyon köszönöm a linket. Néha rendetlenkedett, de ha felgördülök a tetejére, megnyugszik:-)
Érdekes felfedezést tettem: Bár nálam leginkább a borostyán van (volt) érintve, de a cikk szerint a metszési sebeken is létrehozza ezt a tojásokat tartalmazó fehér védőcsomót. És most jut eszembe, hogy láttam már almafa metszési seben ilyen fehérséget. Akkor azt hittem, valami gomba:-(((
Akit még érdekel a téma, "Apple Mealybug" szavakra keresve is lehet találni jó képeket. Az "alma" elnevezés ne tévesszen meg senkit; mint Nóra is írta, ez egy polifág kártevő.
A cikk szerint súlyos fertőzés esetén a halott leveleken is találhatók fészkek. És igen! Engem meglepett, hogy a csoki-barnára pusztult borostyán leveleken mit keresnek ezek a fehér vattacsomók.
Mindenesetre a Phenacoccus aceris-re keresve a Te állatodhoz hasonló képek jelennek meg. Szerintem el lehet fogadni, hogy ha esetleg nem is pont az a faj, valami rokon, és a védekezés (ha szükséges), azonos lehet.
Igen, éppen ma reggel olvastam ezt (már harmadszor:-) ). A leírásban csak a csöves liszteske jelenik meg borostyánon, de azt nem tudtam azonosítani az "enyémmel".
Hehe! Az a "valaki" én voltam (illetve Julika nevű párom), aki a Gazdabolt.hu-n ezekkel a képekkel érdeklődött:-)))
Az a vicc ebben az internetben, hogy amikor rákeresek a Juhar pajzstetűre, akkor feldobja a saját képeimet is, ahol azt kérdeztem, hogy "Mi ez?".
Ezzel a kör bezárult.
Ugyanígy jártam az őszibarack stigminával. Készítettem egy "használható" képsort, hogy megerősítsem a hiedelmemet. Ha most rákeresek az őszibarack stigminára, akkor a saját fotómat is feldobja:-)).
A lepkekabócát kizárnám. A nálam fellelhető telepei kusza szövevények (mellékelve egy saját fotó).
Viszont a gyapjas tetű elgondolkodtató. Az alábbi képet ma (20180106) készítettem. Három ültetőkosár áll egymás mellett, mindegyikben zsákos virágföld agyaggal keverve és tulipánhagyma. Az egyik kosárra ráborult a tulipánhagymák színes fotólapja. Alatta fedeztem fel ezt a fehér "mezőt". Sajnos életlen a kép, talán holnap készítek egy élesebbet. Ilyen fehér "telepet" minden télen találok a kertben, legtöbbször egy mogyorófa alatt.
De nem tudom, hogy mik ezek. A fehér csomagban mozgó alak van. Többszöri erős rovarölés után csökkent a kártétel. Talán a "belül" barnuló levelek is emiatt vannak. A környéken (Kerepes) több ilyen fehérpöttyös borostyán van. A tulaj elcsodálkozott, amikor felhívtam rá a figyelmét.
Most látom, hogy az egyik képen atkaszerű(?) lények nyüzsögnek:-(.
Az almaféléknek hideg időben nem jellemző betegsége. Ezért szabad télen is metszeni őket. (Bizonyos feltételekkel, persze.)
Vagyis, a metszési felületeken nem tud bejutni ilyenkor semmilyen kórokozó, mert nincsenek aktív állapotban.
Mire jönne pl. a tűzelhalás (virágzási idő táján), akkorra meg a vágási felületek beszáradnak, a baktérium már csak a rácsot rázhatja.
A biztonság kedvéért azért szoktam kivinni egy elvágott flakonban jó sűrűre keverve valami régi rézből készített oldatot, egy hosszú nyelű radiátorecsettel, és a fűrészt meg a metszőollót lefertőtlenítem minden fa után, plusz mikor kész egy fa, a nagyobb vágásokon végighúzom az ecsetet. Bár, az értelme leginkább a saját megnyugtatásom...
Ez amúgy a csonthéjasok miatt van alapból, de akkor már az almafélékhez is használom, elég össze-vissza vannak a fajták.
Aztán metszés után lenyomom Vegesollal, és ennyi.
Ha már említettem, csonthéjasok:
A Biocera nem sokat ér, a friss vágást ugyan védi, de egy év után lepereg, a farontó gombák ellen nem jó.
A Fagél az ott marad akár 3 évig is tűrhető állapotban, de mikor még megvolt a barackosom, azt tapasztaltam, hogy a gomba nem ragaszkodik a vágási felülethez. Nagyobb ág levágásakor még ággyűrűre vágva is marad ott egy rész, ami később elszárad, és az oldalán is simán kijön a taplógomba, hiába van a vágási felület lekezelve. A körben leváló elhalt háncs alá bejut a gombagombaspóra, és már támad is.
Úgyhogy azt találtam legjobbnak, hogy a friss vágást rézzel lekenem, aztán ha beszáradt, a következő évben kenek rá - a teljes, már nem elő részre - egy kis híg lekvárállagúra kevert gépzsír-motorolaj kombót. Ez beszívódik, és évekig véd, utána meg meg lehet újítani, ha szükséges.
Sokat lehet látni a környékünkön,minden különösebb ápolás nélkül elvannak és szépek.Persze vannak riasztó mindenféle thuja betegség előrejelzések,kétszer is meggondolnám hogy telepítsem.
Dorogon pár éve telepítettek kb. 100m sort,egyenlőre szépek,de látni hogy törődve van velük.
