De nem tudom, hogy mik ezek. A fehér csomagban mozgó alak van. Többszöri erős rovarölés után csökkent a kártétel. Talán a "belül" barnuló levelek is emiatt vannak. A környéken (Kerepes) több ilyen fehérpöttyös borostyán van. A tulaj elcsodálkozott, amikor felhívtam rá a figyelmét.
Most látom, hogy az egyik képen atkaszerű(?) lények nyüzsögnek:-(.
Az almaféléknek hideg időben nem jellemző betegsége. Ezért szabad télen is metszeni őket. (Bizonyos feltételekkel, persze.)
Vagyis, a metszési felületeken nem tud bejutni ilyenkor semmilyen kórokozó, mert nincsenek aktív állapotban.
Mire jönne pl. a tűzelhalás (virágzási idő táján), akkorra meg a vágási felületek beszáradnak, a baktérium már csak a rácsot rázhatja.
A biztonság kedvéért azért szoktam kivinni egy elvágott flakonban jó sűrűre keverve valami régi rézből készített oldatot, egy hosszú nyelű radiátorecsettel, és a fűrészt meg a metszőollót lefertőtlenítem minden fa után, plusz mikor kész egy fa, a nagyobb vágásokon végighúzom az ecsetet. Bár, az értelme leginkább a saját megnyugtatásom...
Ez amúgy a csonthéjasok miatt van alapból, de akkor már az almafélékhez is használom, elég össze-vissza vannak a fajták.
Aztán metszés után lenyomom Vegesollal, és ennyi.
Ha már említettem, csonthéjasok:
A Biocera nem sokat ér, a friss vágást ugyan védi, de egy év után lepereg, a farontó gombák ellen nem jó.
A Fagél az ott marad akár 3 évig is tűrhető állapotban, de mikor még megvolt a barackosom, azt tapasztaltam, hogy a gomba nem ragaszkodik a vágási felülethez. Nagyobb ág levágásakor még ággyűrűre vágva is marad ott egy rész, ami később elszárad, és az oldalán is simán kijön a taplógomba, hiába van a vágási felület lekezelve. A körben leváló elhalt háncs alá bejut a gombagombaspóra, és már támad is.
Úgyhogy azt találtam legjobbnak, hogy a friss vágást rézzel lekenem, aztán ha beszáradt, a következő évben kenek rá - a teljes, már nem elő részre - egy kis híg lekvárállagúra kevert gépzsír-motorolaj kombót. Ez beszívódik, és évekig véd, utána meg meg lehet újítani, ha szükséges.
Sokat lehet látni a környékünkön,minden különösebb ápolás nélkül elvannak és szépek.Persze vannak riasztó mindenféle thuja betegség előrejelzések,kétszer is meggondolnám hogy telepítsem.
Dorogon pár éve telepítettek kb. 100m sort,egyenlőre szépek,de látni hogy törődve van velük.
Almafa védelme metszés során. Hogyan csinálják a profik?
Nem tudom elképzelni, hogy minden egyes vágott sebet sebkezelővel (mondjuk Fagél) leápolnak.
Amig csak egy fám volt és kicsi volt, megtettem, de most már 6db fám van (körte 2, alma 2, birs 2) és kb 3 méter magasak, tehát muszáj valami termelékeny védelmi módszert megismernem, és ehhez kérnék tanácsot.
Ha saját fejem után megyek, akkor metszés után valami rezes lével lemosásszerűen megpermetezném a fákat. Elegendő-e ennyi vagy permetezzem le metszés előtt is? Rézen kívül (champion mondjuk) valami más is kellhet?
Nem nagyon szeretnék metszés előtt permetezni, mert csak kárbavész a lemetszett hajtásokra jutó permetszer. De ha azt írjátok, hogy kell vagy érdemes, akkor megteszem.
Köszönöm.
Egyébként meg az Újévi jókivánságot illetően Sándor Tiszteletessel értek egyet. Minden kedves fórumozó társamnak erőt, jó egészséget kívánok az Új esztendőre. Az meghozhatja a boldogságot is.
Miben haladja meg a közönséges (bemutatott) zöld borostyánt? Vagy lehet, hogy ez éppen az a fajta? Én a másik szomszéd felől falra futtatva takarásra is használtam. Teljesen fed. (Az ajándékozási ajánlatom és az előbbi válaszom 'ujbubo'-nak szólt.)
"egy komoly kártevője a tujáknak, a tujaszú. Ezt is a hajtások pusztulásáról lehet felismerni. Közelebbről, a 10-20 cm-es oldalhajtások tövénél 1 mm átmérőjű lyukakat lehet látni nagyítóval. A megtámadott hajtás elhalványodik, majd oldalra hajlik, később lekonyul, és közben elbarnul. Védekezés: a tankönyvek szerint: a megtámadott tujákon lévő ágakat azonnal vágjuk le és égessük el, mielőtt a többi egészségeset is megtámadná. Esetleg felszívódó inszekticides permetezés pl. Bi58"
Nagyítóval próbáld megkeresni a lyukakat, ha megtalálod akkor mehet a Bi58. Persze nem egszer és nem most. Nézz utána a tujaszú életének, hogy mikor lehet elkapni.
Tőről esetleg kihajthat, de nem érdemes vele foglalkozni. Évek. És kockázatos is.
Szerintem nem gomba.
A bal oldalinál is látszanak el-elszáradt ágacskák.
Ott szerencsédre a károsító még nem találta meg a középső "törzsét" a tujának. De védekezés nélkül megfogja.
Ez egy olyan kórokozó, ami során a fás részen a rágás, vagy annak a folyományaként érkező plazmás, vagy bakteriális fertőzés körbefutja az ágat, vagy törzset és elzáródik a víz és tápanyagáramlás.
Kampeca.
Rendesen gyantásodik is az a rész.
Én egyébként megfontolásra ajánlom, hogy a tujákat le kéne cserélni valami más, ellenállóbb sövényre.
Túl sok a nyavalyájuk. És megelőzésként annyi vegyszert kéne nyomni, hogy nem hiszem, hogy hosszú távon érdemes... Pótolgatni meg egyre nagyobb növényekkel a kimenőket, hogy szép legyen a sor... csak a faiskolának jó.
Sötét, normál hőmérsékletű helyen elég sokáig elállnak egyes anyagok, amiknek nem is lenne szabad hivatalosan.
Egykor a munkahelyen egy volt kolléga lezárt öltözői szekrényének felnyitásakor találtunk egy üveg sört, aminek még - a korabeli szokások szerint - 3 nap volt a szavatossága. Akkor már vagy 10 éve nem gyártottak ilyen szavatossággal.
Egy bátor kolléga megkóstolta, aztán megitta az egészet, és azt mondta, jó volt. (A szavatossági idő 500-szorosának letelte után.)
Szerintem ha problémád szokott lenni a hidegkedvelő baktériumokkal , amik a fákban élnek és lájtosabb téli napokon is munkálkodnak (pl. sárgabarack gutaütés), akkor nem felesleges a réz használata. (A többi anyagé igen.)
Ha a tavaszi lemosót olyankor szoktad, amikor már az olaj meg a kén is ér valamit, vagyis csak közvetlenül kihajtás előtt, rügypattanás után (értve ez alatt azt, amikor a rügypikkelyek már elmozdultak egymáson), akkor a korai gombák ellen jó egy előzetes rezes dolog. Február végén jobb lenne, de ilyenkor is érhet valamit.
Én is ilyesmi ellen használom főképpen, foltkezeléssel. (Legrosszabb az acat, ez még az 5 % glifozátot is túléli, ha nem nőtt meg eléggé az utolsó kapálás óta.)
De azért előfordul időnként, hogy valamelyik gyümölcsösben időhiány+folyamatos esőzés következtében már a rotációs kapa kevés lesz, és glifozátot kell bevetni.
Plusz van vagy 300 méter tavaszi hagymás virágom, amiknek a rendszeres gyomlálására nincs kapacitásom, ezeket általában nyáron leszáradás után, meg tél elején a gyepszerűen kelő áttelő tyúkhúr miatt le szoktam fújni, néha még ősszel is, ha indokolt.