Jelentőség. A szőlő legjelentősebb vírusos betegsége, amely az egész világon elterjedt. Hazánkban 1963 óta ismert. A szőlő alany- és nemes fajtái egyaránt fogékonyak.
Tünet. A levelek deformáltak. A vállöböl nyitott, a levélnyél szabálytalanul erőteljesen fogazott. A levélerek legyezőszerűen ágaznak el, a levéllemez hullámos felületű, klorotikusan márványozott színű. A hajtások gyengén fejlettek, sok oldalhajtás képződik, a tőke bokorszerűvé válik. A hajtás deformált, rövid szártagú. Rendellenes kacsképződés, a nóduszokon szemközti kettős rügyképződés, a hajtástengely ellaposodása és villás elágazás figyelhető meg rajta (123. ábra). A hajtás torzulásai az áttelelt vesszőn is láthatók. A betegség jellegzetes belső tünete a szállító edénynyalábokban fellelhető radiális pálcikák megjelenése. A fürtök madárkásak. A gyökérzet gyengén fejlett.
123. ábra - A szőlő fertőző leromlása
Kórokozó: grapevine fanleaf nepovirus (GFLV).
Egyfonalú RNS vírus. Izometrikus, gömb alakú, nematofil. Több törzse ismert.
A betegség lefolyása. Fertőzési forrás a beteg növény és az arról szedett szaporítóanyag. A vírus a zöld és a fás oltáshoz használt hajtásokkal terjeszthető. A kórokozót a talajban élő fonálféreg vektorok, a Xiphinema index és a X.italica is terjesztik. A betegség maggal nem vihető át. A fertőzött tőke elhalása a vírustörzstől függően gyors vagy hosszan elhúzódó lehet. A fonálféreggel fertőzött ültetvényben a betegség kör alakban terjed széjjel.
Védekezés. A szőlő talaját 56 évig pihentetni kell, majd a telepítés előtt fonálféreg ellen talajkezelés szükséges. Egészséges szaporítóanyagot hőkezelés (38 °C-on 90 napig) után végzett mikroszaporítással nevelhetünk. A szaporítóanyag előállítása során a fonálférgek ellen folyamatosan védekezünk. A betegség tüneteit mutató tőkéket megsemmisítjük."
Ráillik? Keress rá a grapevine fanleaf nepovirus-ra, hátha többet tudsz és kiderül, erről van-e szó
Fóliasátorban a paprikákon a következő jelenség tapasztalható:
Az alsó levelek felől elkezdenek sárgulni, majd barnán elszáradnak, és gyakorlatilag az egész paprika ledobja idővel a leveleit.
Eddig ez betegség szeptember körül jelentkezett, addigra már meg volt a szüret, így nem foglalkoztam vele.
De az idén már most jelentkezik, így valamit tenni kellene. Csoportosan jelentkezik egymás melletti töveken, viszont vannak a fóliának olyan részei ahol nincs semmi probléma.
Azt sem tudom, hogy gombás vagy baktériumos fertőzés lehet-e?
A segítségeteket szeretném kérni, hátha ti is találkoztatok már az alábbi problémával. A teraszon van pár gyönyörű tujám nagy ládákban, körülbelül 8 évesek. Idén ellepte őket egy rovar, ami a leveleit rágcsálja. Sajnos nem is tudom milyen fajta lehet, de egyre több van belőlük. Nagyon fájna a szívem ha kipusztulnának a rovarok miatt, hisz gyönyörűek, egészségesek.
Lenne valami ötletetek a rovarokra? Esetleg tapasztalatok a probléma terén?
Igen, konténeres volt. Este permeteztem, nem tudom hány fok lehetett, viszont ezen kívül még 15 gyümölcsfa is kapott a permetszerből ugyan akkor és egyiken sem látok ilyen tünetet.
Köszi a tanácsokat. Vettem a magnóliához rododendron tápot, és növelem a zöldítő gyakoriságát. Sajna a talaj nem savanyú, de 2-3 éve kivettem, és kibővítettem 1/4m3-esre. Feltöltöttem savanyú, tőzeggel dúsított fenyőfölddel. Őszre többé kevésbé regenerálódik, de nyárra ilyen lesz. Azért mertem ide ültetni, mert azt olvastam hogy sok napot és meleget igényel. Valószínűleg levegő is kellene neki. Sajna árnyékolni nem tudom.
Ja, ahogy írják a kollégák, nem savanyú a földje, így nem problémás a tápanyagfelvétele.
Majdnem biztos, hogy vashiányról van szó. Minél újabb egy levél, annál világosabb, és ez vashiánynál van így, meg kalciumhiánynál (de az ritkább), meg még néhány nagyon ritka mikroelemhiánynál. De magnézium- és káliumhiánynál az öregebb levelek lennének világosabbak.
Az egy hónapja ültetett oszlopos kocsányos tölgy csemetémmel gondjaim vannak. Először a lombtrágyára (Wuxal) gyanakodtam amiből akkor kapott amikor a gyümölcsfákat permeteztem, de a többi fának semmi baja. Most lepermeteztem Dithane M45-el, hátha segít, de addig is tud valaki segíteni mi lehet a gond és egyáltalán menthető még ilyen állapotban? Előre is köszönöm!
Nekem hiánybetegségnek tűnik elsősorban, az legyengíti, és utána sül meg, vagy kóstolja meg valamilyen gomba...
A kisárgult levelek legalábbis erre utalnak. Pláne, hogy a legfiatalabbak is így kezdik.
Ez lehet gyökeresedési hiba, túl magas talaj pH, valódi, vagy relatív mikroelem-hiány. Lehet például, hogy van vas a gyökérzónában, de a kémhatás miatt, vagy magnéziumhiány miatt, vagy egyéb okból nem képes a növény felszívni.
Én most elsőre rendszeres zöldítő-komplex-szel végzett lombtrágyázást javasolnék. Heti- kétheti fordulókban. Levélen keresztül fel kell tudnia szívni. Ha visszazöldül, az fél siker. Még az is lehet, hogy ez átsegíti valami holtponton, ha gyökérhiba volt.
A talaj, ha nem savanyú, azzal kezdeni kellene valamit.
És igen... árnyékolás sem lenne utolsó... elég nagy mostanság az UV sugárzás.
Csak érdekességképpen: Tavaly egy liter actrát kevertem be néhány cserepes virág tetüi miatt. Most a maradékkal megspricceltem a hibiszkuszt....vitte a tetüket mint a sicc a hangyák kétségbe esetten futkároznak.
Nem szórtál valamit a levelekre? Akár valami szert, akár hőségben hideg vizet?
A verbénavirág fehér foltjait is okozhatta ez, vagy tripszet keress, hátha látsz.
A levélben aknázómoly lakik. Ha nem sok ilyen van, akkor ezeket a leveleket szedd le és húzd le a WC-n, ha sok van, akkor vegyél valami alkalmatos felszívódó rovarölőt.
Szerintem nem a hideggel van összefüggésben, hanem a növekedéssel.
A fás részekben eltárolt anyag elfogyott mostanra, újabbat meg nem tud olyan ütemben felvenni a gyökérzet, ahogy a növekedés indokolná.
Amikor erősebb a növekedés (sok nitrogén meg sok víz), olyankor fokozódnak a sárgulásos tünetek, mert több levél között oszlik el a növény által beszerezhető vas vagy másegyéb anyag.
Így végül nagyjából lementek a krumplibogarak, bár a sarki tövön találtam 3-at. Lehet, hogy ez a tő kevesebb permetet kapott.
Valamint, láttam pár csíkos pizsamást is, de lehet, hogy ezek még nemrég érkeztek, és nem ettek elég permetet.
A múltkori próbálkozásokból kifelejtettem, hogy először Apacs ment, ami erősen megritkította a bogarakat, de maradtak azért szép számmal. Utána még háromszor megpróbáltam kézzel leszedni, de mindig volt, ami elbújt, és már kezdtek kelni az új kicsik, ezért próbálkoztam az Actarával.
Sajnos, azt meg nem tudom megállapítani, hogy gyümölcsmolyok ellen ér-e valamit az Actara (ha már megvettem).
A boltos szerint jó, meg aknázómolyra engedélyezve is van, de hát kipróbálni nem tudom.
Én úgy tapasztaltam a gyakorlatban, hogy a rovarölők többet értek monília ellen, mint a Teldor. Tekintve, hogy a Teldor hasznossága erősen vetekedett a nullával, így a rovarölőknek nem volt nehéz dolguk.
Persze, az őszibarack extraérzékeny minden sérülésre, sőt még a véget nem érő eső miatt folyamatosan nedves héjra is, de a rovarok voltak a főgonoszok.
