Én mind a két módszert használom és szerintem az iparosított technológia a precízebb.
Géppel egyenletesebben, jobb fedésben felrakom a szert a növényekre, mint kézzel.
Ezzel a számítással nincs bajom. A baj az, hogy olyan adatokkal számolsz, amit utána nem tartasz be. Permetezője, embere válogatja ki mennyit fúj. Az pedig úgy nem lehet igaz, hogy mindegy mennyi szer van a növényen, csak a tartályban legyen adott a töménység.
Alacsony dózis szerintem csak a rezisztencia kialakulását segíti elő. ("Ami nem öl meg az megerősít.")
Háti permetezővel kevesebb vizet (permetlevet használsz fel, mert irányítod, kevesebb a veszteség akár 50%-al. Környezetvédelmi és növényvédőszer költség szempontjából ez sokkal jobb, de élőmunkában éppen ellenkezője.
Ahogy látom a növényvédőszer gyártók elfogadott konszenzusa, hogy iparosított technológiával egy hektárra 800-1000 liter permetlé kell az egyenletes fedéshez.
Te bármekkora területet permetezel hagyományos háti permetezővel, az még házi felhasználásnak számít. Azaz a fenti adat alapján kiszámíthatod a keverési arányt, de korántsem biztos, hogy annyit fogsz egy hektárra felhasználni belőle, sőt...
Egy hektárt háti permetezővel... nem semmi! Nekem fele annyi sincs, de már valami motoroson gondolkodok, mert mire 100-120 litert kipumpálok éppen elegem van...
Szerintem az első kép tipikus vashiányos tünet. A második talán magnézium hiány, de ha ilyen domborodó akkor kalcium is lehet, viszont ha tavasszal a levéltetű megdolgozta és attól ilyen deformált a levél, akkor magnéziumhiány.
Nézz valami Wuxal készítményt amiben ezek az elemek vannak és permetezd be vele.
Amúgy magnéziumra jó a keserűsó, a vashiányra vasgálic vagy valami vaskelát készítmény. A damisolnak is vannak ilyen készítményei. Kalciumra és magnéziumra a pétisó, de a magyar.
Hm, de igen, tavasz elején kapott nitrogént. Elég öreg és száradó volt már szegénykém, nem is voltam benne biztos, hogy egyáltalán megéri a nyarat. Alapos metszést kapott, öntözést, nitrogént, lemosózás, miegyéb. Szerintem anno összesen nem foglalkoztak vele ennyit. Nőtt is rendesen - ezek szerint azért tényleg nincs hozzászokva.
Amíg a NÉBIH oldalait bogarásztam, pacsepa lelőtte a poént. De ne vesszen kárba (a munkám:-)) ).
Mondjuk pacsepa nagybetűs üzenete jelzés értékű is lehet:-( .
Előfordul, hogy a növényvédő szerek engedélyokirata módosul. Ez gyakran kiderülhet egy felcímkézésből, de mondjuk egy három éve kiszerelt (és megvásárolt) szer esetén érdemes utána nézni a NÉBIH-ben.
A rovarölővel az őszibarack moniliásodása nem előzhető meg. Bár csökkenthető.
Egyrészt nagyon könnyen rohad és sérülést az érési (puha) állapotában egy szélben (nem szélviharban) nekicsapódó gally is okozhat. Egyes fajták különösen érzékenyek és az sem segít, ha vírusos a fa... Ajánlott a hangyákat is távol tartani, a rohadékok előszeretettel rágnak bele.
Hát igen az un. klorotikus levelek vmi hiányra(főleg vas) utalnak,csak az a furcsa hogy az akáctól kezdve ez a sárgulás sok növényen megfigyelhető. Úgy tűnik,az utóbbi hidegebb időszakok utánni új hajtások sárgultak.
Az első kép valami hiánynak néz ki, a másodikon meg a puklik még a levélpirosító levéltetűktől erednek, és ez a rész érzékenyebb a hiányra, a rosszabb keringés miatt. Szerintem.
Nem adtál neki valamikor nitrogént?
Az, meg az eső (öntözés) fokozza a növekedést, és így jobban kijön az egyes anyagok hiánya, mert ugyanannyi cuccnak több levélben kell eloszlani.
Ha inkább az új levelek ilyen világosak, akkor vas vagy kalcium, a régebbi levelek esetén magnézium, esetleg kálium. Vagy valami ritkább dolog.
Teldorra szerintem kár költeni. Mikor még volt őszibarackosom, akkor szórakoztam vele, de soha nem láttam semmi hasznát, erősen moníliásodott a barack.
2 héttel érés előtt lenyomod Mospilannal, plusz a Karate 3 nappal, és ha nincs rovar, ami megszúrja a gyümölcsöt, meg nincs különösen csapadékos időjárás, akkor nincs monília komoly mértékben.
Először én úgy gondoltam, hogy majd jól leKaratéjozom a bogárkákat, de megnéztem, és azt láttam, hogy ez sincs engedélyezve krumplira.
Utána jött a Decis, mert valamikor ez jó volt bogarak ellen, és mivel már rég nem használtam, elképzelhetőnek tartottam, hogy megint hat, elmúlt a bogarak ellenállóképessége. Kicsit emeltem is a normál dózison. (Egy 2005-ös könyvben néztem meg.)
A Calypso jó ötlet, most már nem krumplira akarom a felszívódás miatt, hanem almamoly ellen, az még nagyon belefér.
Még utána kell nézni, hogy ez rendes felszívódó, vagy transzlamináris, vagy micsoda.
Más: gesztenyefám levelei világos sárgás zöldek, (most kép nincs, de lesz), ez valami hiány betegség, vagy más is lehet. Tavaly volt már rajta 4 db, most meg egy sem.
Máshol is van a kertben 2 kisebb (130 cm), azoknak semmi bajuk.
Van-e a Teldoron kívül más 3 napos ÉVI-jű gombaölő Monília ellen?
Valamint rovarölő is érdekelne a Karate-n kívül.
Az a helyzet, hogy a cseresznyén használtam ezeket, és a kis maradék ment a kis őszikre, lehet, hogy mire élesedik a helyzet valami mást kellene bevetni.
