Ha körkörösen hiányzik a kéreg, akkor menthetetlen.
(van ugyan egy áthidalásos oltásos dolog, de nem hiszem, hogy az életben működhet...)
Ha van ép rész, akkor minimális sansz van, hogy évek alatt képes elnőni a fa, de a koronát szerintem ebben az esetben ajánlatos lenne drasztikusan visszavágni (főleg a rágott oldalon). Túl sok edénnyaláb veszett oda, nem tud rendesen keringetni a fa...
Hogy mi okozhatta? Föld alatt? Talán pocok... vakond ilyet nem csinál. Férgek sem.
Keress rá pocoktúrásra a gugli képkeresőjével! Látsz olyat a kertedben?
Segítségeteket kérném néhány almafámon ilyen körbe rágást találtam a földfelszín alatt! Milyen kártétel lehet ez segítenétek? A fát meglehetne menteni még valahogy? A földet én kapargattam már meg! Köszönöm!
Sajnos testvérem barackosán is van. Visszavágom az egészséges részig + 10-15cm. + mellékágakon is megjelent, azokat is kiveszem. A nedvkeringést (pirosbimbós) állapotot várjam meg vagy azonnal távolítsam el hogy ne terjedjen tovább a keringés beindulásval?
A legjobb amit tehetsz ezzel a nagyon beteg őszibarack ággal, ha levágod egészen addig, amíg ezek a mézgás foltok vannak rajta. Esetleg még + 15-20 cm-t az egészséges részből. Mivel a fertőzés az ágban benne van, permetezéssel nem sokkal jutsz előbbre, legfeljebb más fákra való terjedését tudod megakadályozni. Ennyire beteg ágat ritkán lehet látni.
a "karcolas" a kaboca nyoma, a fitoplazma (majdnem-)bakterium hordozoja
aktiv idoszakban fertozte meg az agat, de a protoplazma mezgasodast nem okoz, de a kambium desaktivalasat, elhalasat igen, ezt a teruletet fertozte felul a koveto passziv idoszakban a PS bakterium, ami a mezgasodas megjeleneset okozza
lehet tudni, hogy nem forditott a sorrend, a PS karelyos elhalast okozott volna mezgaval, amire a kambium aktivan reagal a koveto aktiv idoszakban
Ezek szerint Afrikában nincs hangya, vagy azoknak nincs gusztusuk a fenti fajhoz. (vagy senkit nem érdekelt tudományosan, hogy leírja ezt a szimbiózist. Egy doktorit biztos megért...)
A mostani felfedezés nem csak azért jelentős,mert először bukkantak rá az adott fajra Európában, hanem ez az első alkalom, hogy a faj szimbiotikus életformában található egy hangyafélével. A feltevések szerint a hangya a növényi nedvekért cserébe védelmet nyújt neki.
Ezt értelmezné valaki?
Csak Európában kerül szimbiózisba hangyákkal? Mert az egyéb, honos levéltetvekről ez régóta köztudott.
így van ahogy írod nagyon jó gép. Volt több permetezőm is de ez a legjobb aki meg tudja vásárolni ne sajnálja rá a pénzt mert nagyon strapabíró a legjobban porlaszt és a hatótávolsága is a legnagyobb hosszú életű gép.
Lassan tisztában vagyok ezekkel és tényekkel, de azért egy picit még dillemázok. Valószínűleg használni fogom a szereket. A topas nem drága és hatékony szer. A chorus és a dithane is jó. Rézből megpróbálok rézsuzlfát + mész kombinációt használni majd. Van itthon kén, azt is használom majd. Igazából a chorus-t és a topas-t akartam kihagyni, de egyre jobban hajlok a használatuk felé. Esetleg még jó lenne évente rotálni a szereket hogy topas és chorus helyett a köv évben mást fújok (ha van alternatívája). Így talán elfogadható lesz a dolog. Mindenestre lehet hogy egy két fán kipróbálom az áztatot diót mint fungicid-et a réz mész és kén mellett fokahagyma nikotin és csalán is szóba jöhetne. Esetleg a régi permetezőben kipróbálom az olajat is. Ecetes vízben egész jól felodlódott az olaj mikor legutóbb próbáltam.
Kipróbálnám még, hogy az előírt helyett kevés rezet oldok fel csak a permetlében és vegetációban, virágzásban azzal fújnám gyakrabban. Lehet hogy működne harmad vagy negyed adaggal de többszöri fújással perzselés nélkül.
Egyébként a polc minőség nem fontos a gyümölcsnél nekem. Egy része fogyasztva és fagyasztva lesz a nagyja pedig pálinkának megy. Tavaly, ahogy láttam sajnos nemhogy polcminőség nem lett belőle hanem épp hogy meg tudtam menteni a barackot, de a szilvatermés mind odalett. Ráadásul idén ha mégegyszer beütne a krach akkor valszeg buknám a fákat is így idén biztos nem kockáztatok én sem.
Ma vettem észre, hogy az egyik őszibarack törzsén megjelent egy furcsa lukacsos dumós valami.
Van ötletetek hogy mi lehet?
Mint ha a mellette lévő öregebb fán is láttam volna hasonlókat de nem esküdnék meg rá tüzetesebben nem vizsgáltam csak gyorsan készítettem egy fotót róla hátha valaki be tudja azonosítani.
Nézd, az öko védekezés szép dolog, de erős korlátjai vannak.
Több szerre is rá van írva, hogy "biogazdálkodásban használható". Ilyen pl a Thiovit (kén) és a rézkészítmények zöme. A gond, hogy ezek kontakt szerek és akármikor nem használhatók. Ismerjük pl. a nikotinok rovarölő hatását is. Biogazdálkodásban használják is.
Az hogy minden mesterségesen előállított vegyszer természetidegen az tény!
Nem szeretnék egy doktori disszertációval vitába szállni, nincs is értelme. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a növényvédőszerek engedélyeztetési eljárása elég hosszadalmas és alapos folyamat. Csúszik bele olykor gixer, de fogadjuk el, hogy alapos munkát végeznek.
Én is olvastam már hasonló disszertációkat, tanulmányokat. Ezeknek az volt a fő baja, hogy nem életszerű körülményeket vizsgáltak.
Először is a hatóanyagok jelentős része 5-10 évente lecserélődik a rezisztencia elkerülése, vagy talán éppen a felhalmozódásveszély miatt. Fogyasztóként kicsi az esélye ehhez szükséges mennyiséget bevinni. Reális veszélye ennek akkor van szerintem, ha folyamatos kapcsolatban vagy nagy töménységben ezekkel a szerekkel: pl. a munkavédelmi előírásokat megszegve használod a kertben (belélegzed, bőrödre kerül stb-stb.). Az pedig konkrétan nem igaz, hogy az emberi és állati szervezetben történő felhalmozódást nem vizsgálják. Ez az egyik alap vizsgálat, ezért tart egy hatóanyag engedélyeztetési eljárás olyan hosszú ideig. Egy kutatóvegyésszel beszélgettem egyszer, aki korábban a Chinoin-nál dolgozott. Ő elmondta, hogy a növényvédőszereknél alapfeltétel, hogy ne legyenek stabil vegyületek. Normál tárolási körülmények között a bomlásuk minimális, de oldatban, vagy keverék formában ez a folyamat felgyorsul. A lebomlási idő egy szernek nem csak a hatástartamában meghatározó kérdés, de éppen hogy egészségvédelmi szempontból is. Az ÉVI meghatározásánál ez döntő kérdés.
A felszívódó gombaölőszerekről sokan nem tudják, hogy hasonló formulával megtalálhatók az emberen és állatokon is használt gyógyszerekben, mint az ugyn. azol-ok. Tény, hogy azokat nem esszük meg, de szervezetünkbe bekerül így vagy úgy, amikor kapcsolatba kerülünk vele. Ez csak egy példa, a hozzáértők szerintem tucat másik példát fognak mondani. A biokémia meg trükkös dolog. Pl. a nikotin mérgező, a nikotinamid meg vitamin... :-)
Aztán vissza is kérdeznék. Te korábban nem vásároltál piacon, vagy üzletben gyümölcsöt, zöldséget? Szerinted abban mi volt? Ott garantáltan betartották a növényvédelmi előírásokat? Biztos?
A saját kertedben bármit megtehetsz, saját termésedet kockáztatod, saját termésedet fogyasztod. Szerintem ha betartod a gyártók előírásait, kellően gondosan jársz el.
Szerintem használj Champion+Tiovit Jet keveréket... nagyon jól keverhető ez a két szer, a szőlészek "mindennapi kenyere" a fürtzáródás után ez a kombó...
A rozsaimat szeretnem lemosozni.Oszi lemosonak Championt hasznaltam.Most tavaszi lemosonak mehet megint a Champion?Esetleg hasznaljak most ken tartalmu szert?Vegesol eRes nagyon draga.Esetleg Thiovit Jet?A fekete foltossag es egyeb gombas betegseg miatt szeretnek vedekezni.Koszonom.
Nézd, mindenki olyan technológiát használ, amilyent csak akar, a biokertészet előnye a kevesebb vegyszertartalom, a hátránya meg a jóval magasabb élőmunka-igény, és az ebből következő magasabb ár - ha árutermelésről van szó. A kiskertben meg úgy néz ki a képlet, hogy ha az a házad körül van, és naponta tudsz vele foglalkozni, akkor működik a bio, ha hétvégi telek, akkor sanszosan nem fog működni, akkor nem fogsz tudni kirohanni az esők után rezezni, nem fogod észrevenni a fertőzést, amikor az csak egy levágható kis ágat érint még... ott mindenképp kell a felszívódó...
A kaptán legveszélyesebb tulajdonsága az, hogy allergizál.... egyébként, ha tudsz venni kaptánt, vegyél nekem is... I. forgalmi kategória, csak növényvédelmi szakmérnök veheti...(a legkellemesebb tulajdonsága, hogy nagyon ritka ellene a rezisztencia - egyébként kontakt szer, nem felszívódó)
Amiről kategórikusan lebeszéllek, az a 0,5 adag... az a világ legeszetlenebb környezetkárosítása... ugyanis meggyorsítja a rezisztens törzsek kiszelektálódását, ami után a növényvédőszer már nem véd, csak szennyez... (és ma, a szerrotáció lehetőségeinek csökkenése miatt a rezisztencia a létező legnagyobb növényvédelmi probléma)
"Kaptán és metabolitja: A kaptán ftálimid származék gombaölőszer. A kaptán alacsony orális és dermális toxicitású, de belélegezve toxikus. Nem genotoxikus, de magasabb dózisban egereknél vékonybél (duodenaltumours) tumort okoz."
