Hát nem is tudom. Elég sok, mondhatni rengeteg van rajtuk. Megéri az a sok permetezéses macera? A barátnőméknél is volt 2 éve, semmivel nem tudták "kipermetezni", de lehet a szer és a műveletsor nem volt megfelelő. De sajnálom őket már nagyon szép nagyok...
Az akácon szerintem sima fekete tetű volt, annak a mézharmata (a tetű anyagcsereterméke, amit a hangyák annyira csipáznak) csuroghatott le az alatta lévő növényzetre, amin megtelepedett a korompenész... Arra nem kell olajos szer, bármilyen kontakt v. felszívódó tetűírtó le szokta szedni a fekete tetveket, a mézharmatot alatta meg a szappanos (hivatalosan 0,5-2% kenőszappanos) víz korompenészestül...
Leanderre átterjedhet? Mellette varjúhájak vannak, azt is kell permetezni? elég világoszöldek a levelei.
És ha már a kérdéseknél tartok: selyemakácon is valószínűleg valamilyen tetvű volt/van, az le lett permetezve, de minden fekete lett alatta, angyaltrombiták, trachycarpus f, leander. Ez a kecsrágó is alatta van, lehet egymáshoz valami közük a tetvekkel? Van jó pár bokor kecskerágó még, mindnek ez lesz a sorsa? Tavaly elég sokat szaporítottam, az még nem látszik betegnek, de azokat is permetezzem? Alig 10 cm-esek még. Ez a tetű más örökzöldre veszélyes v marad a kecskerágónál?
Permetezd meg felszívódó szerrel pl. Mospilannal (vagy Actara, Calypso) aztán 1-2 nap múlva Vektafiddal, napraforgó-olajos szerrel, vagy káliszappannal... aztán ezt ismételd meg 2 és 4 hét múlva is, meg jövő tavasszal is...
Ezeket találtam most egy kecskerágón, de tele van vele az egész bokor, sőt még egy távolabbinak is ilyen a tövénél. A többit meg sem mertem nézni:( Lehet, érdemes ellenük permetezni vagy ássam ki mindet? Az elsőt páni félelemmel kiástam, jó messze vittem mindentől, már amennyire egy kertben lehet két növény között.
nagyon köszönöm. Megnéztem a magyarázó linket is. Fontos volt, mert ebből értettem meg, hogy lombtrágyának mondjuk ugyan a permetszert, de nem a lombot, hanem magát a gyümölcsöt kell befújni.
Írod, hogy paprika paradicsom esetén is javítja a tárolhatóságot.
Nem szerepel az engedélyezett (ajánlott) növények között a szőlő, pedig ott is lenne gyakorlati haszna egy ilyen eljárásnak. Van-e esetleg valaki, aki kipróbálta szőlőre is a kalciumos permetezést?
ps: az almát szokták egész télen tárolni, azért arra köztudott, de az összes csonthéjas (meg a paprika-paradicsom) tárolhatóságát IS javítja a kalcium. (meg pl. az erősebb héj kevésbé hajlamos a felrepedésre)
Most először termett annyi tárolhatónak igért almánk, hogy nem fogy el egy-két hónap alatt. Tehát tárolnunk kell valahogyan. Nem kereskedelmi mennyiség, egy hűtőszekrényben elfér. Kérdésem a következő: Rémlik, hogy valahol olvastam, hogy valamilyen kalciumos permetszer létezik arra, hogy még a fán levő almát lepermetezve javítható legyen a tárolhatóság. Kérem, hogy aki tudja mi ez, írja meg. Egyáltalán : ilyen tényleg van, vagy valamit félreértettem? köszönöm.
Nekem is van szedrem és ugyanilyen minden évben. Szép nagyra nő már, mert bírja a töve . Egy két szemet szoktunk az érés elején megenni róla, utána jön ez a penyészes m@csk@sz@r betegség. Én most már a szürkepenész ( és a szeder) ellen keményen fogok küzdeni. Erővágóval tőből ki fogom vágni az egészet és utána fűnyíróval mindig le fogom nyírni. Francnak se kell ez. Ha nem permetezem akkor lerohad, ha meg lepermetezem , akkor nem merem megenni. Az egyetlenegy ésszerű megoldás szerintem a fűnyíró ! ...
Nézd, azért az emberek többsége ezt szerencsére rugalmasan értelmezi, nyilván nem megy ki a játszótérre vagy egy közparkba permetezni, mert arra való a növényvédelmis szakember... de a háza előtt a járda szélén álló fát azért nem hagyja meggebedni, bármit írnak is az egyébként jó kis ellentmondásos paragráfok... (olyan is van, ami a háztulajdonos kötelességévé teszi a ház előtti járda, árok, szegéky, akármi gondozását)
köszönöm az információkat. sajnos az önkormányzat nem foglalkozik vele hiába jeleztem, jogi okokból magánember pedig nem permetezhet közterületi növényeket. szóval sajnálom a fákat sde sajnos el fognak pusztulni.
Az alsó az egyértelműen szürkepenésznek látszik továbbra is:) (vagy max lehetne gyümölcsmonilia, ami secko-jedno mert ami a szürkepenészt viszi, az a gyümölcsmoniliát is, valszeg Teldor a barátod, annak rövid az ÉVI-je). Az érési probléma meg jöhet ugye 3 dologból, napfény, hőmérséklet, tápanyag. Segíteni az ember az utóbbin tud, adj neki valami nyomelemes lombtrágát, Wuxal Supert vagy akármi más hasonlót...
ÜdV
ps: illetve lehet még probléma a szeder gubacsatka, amitől a termés fakó marad...
Nézd, célszerűbb lett volna néhány beteg levelet (szin+fonák) fotózni közelről... de kiindulva az időjárásból, meg amit az ember lát jártában-keltében, ez valszeg lisztharmat + atka... mindenhol ez a két dolog szaporodott fel, egy időben.
Közterületi fák lisztharmata ellen a Topas engedélyezett, az atka ellen ilyenkor már értelmetlen szerintem védekezni, a tavaszi lemosózással kell majd az áttelelőket irtani.
Akkor mond azt, hogy ez az, ha találsz lárvát, vagy járatot....
Ilyen levélnekrózist csomó dolog okozhat, nagyrészük valami gomba. Ezen a juharon is látszik, hogy az alsó levelek jó részén van valami fehér lepedék, szerintem lisztharmat. Felül más is lehet.
Ráadásul attól függetlenül, hogy előszeretettel használják parkfának ez pont nem szereti a betonos-bitumenes környezetet, a pangó vizet. Az általános városi környezetszennyezésben, a leromlott állapota miatt simán elhatalmasodhat rajta valami gomba, ami viszi a lombot.
Persze nem volt semmivel besegítve neki (permetezve), mitől gyógyulna fel belőle. Idén már új zöldfelülete nem lesz, a vesszői alig, vagy egyáltalán nem lesznek rendesen beérve, jövőre ebből a legyengült állapotból kellene magához térni, de lemosózás, nyár eleji széles hatásspektrumú gombaölőzés nélkül nehéz ügy.
Ha igazam van, akkor ezek a fák két éven belül teljesen kipusztulnak. Nézd meg, hogy találsz-e alatta letört ágakat, ha igen, tördeld el azokat, és figyeld meg, hogy vannak-e 2-5 mm-es furatok benne, esetleg a felületen kerek kimeneti nyílások. Nézd meg, hogy a fa törzsén megfigyelhető-e a szokásosnál erősebb zuzmóképződés, esetleg vannak-e sebei a fának, és azoknál látszik-e feketés nyálkázódás, vagy az említett éles szélű kerek kijáratok. Ha ezek így együtt vannak, akkor mai ismereteim szerint a fák menthetetlenek. A szimbiózisban rovar az ágvégek közelében vagy a sebeknél megfúrja a fát. Lerak majd' ezer petét kisebb adagokban, hozománynak mellé teszi a gombát. A kikelt lárvák elindulnak befelé, majd tengelyirányban mennek az ágban. Mikor eljön az ideje, 1-3 év múlva, elindulnak középről a kéreg felé, megállnak bebábozódni, végül a rovar kirágja magát a kérgen keresztül. Közben a gomba terjed, először a vékonyabb ágak pusztulnak el, végül az egész keringés felett átveszi az ellenőrzést a kór, ezalatt a lomb fokozatosan leszárad, lehullik. A gomba felemészti a cellulózt, szinte teljesen eltűnnek az évgyűrűk, és a fa porhanyóssá válik. Kitűnő, könnyen faragható táplálék a lárváknak. A kimeneti nyílásoknál annyira elgyengül az ág, hogy a szél letöri, és az ág földet éréskor darabokra hullik.
Esetleg nézd meg, hogy a közelben vannak-e olyan fák, amik már kipusztultak a fenti módon.
Lehet, kicsit off lesz a kérdésem, de nem találtam szedres topicot.
Az a problémám, hogy a szederünkön nagyon sok termés van, de az istennek se érik. Tavaly is alig érett be egy pár szem, idén még annyi se akar.
Mi lehet ennek az oka?
Most valami gombabetegség szerű is van rajta, tavaly ez nem volt. Korábban Antisystem írta: A szeder botrítiszes gyümölcsrothadása (kórokozó: Botrytis cinerea) jelentős terméskiesést okoz. A rothadó gyümölcsöket borító szürke bevonat (konídiumtartó gyep) szembetűnő.
Véleményem szerint a 2 dolog nem feltétlen függ össze, kérem a segítségeteket!
is hátha segit