A Gentamycin egy érdekes kérdés (honnan szedted?:)) ugyanabba a hatástani csoportba tartozik, mint a manapság is egyedileg elérhető Kasumin, vagy a korábban a hatóság által használt Erwin (streptomycin) - aminoglikozid antibiotikum. Tehát elvben valószíanűleg hatásos az Erwinia ellen. Az egy másik kérdés, hogy arra a több tíz liter gentára, amivel egy kifejlett fát be lehetne locsolni, rámenne több havi átlag fizetés, biztos, hogy nem érné meg - meg a talaj normális flóráját is szétcseszné, így hosszabb távon lehet, hogy több kára lenne, mint haszna. A fa-injektálás akár működhetne is vele, az amcsik tetránt használnak ilyen célra, az EU viszont antibiotikum-fóbiás, a Kasuminra is az van, hogy az azzal kezelt növény termését nem exportálhatod EU-n belülre.
De működhetne a sima permetezés is ha időben csinálja az ember, az aminoglikozidok felszívódnak a levélről - a Kasumint is így használjuk.
Nézd, a virágfertőző monilia úgy működik, hogy a virágot fertőzi, és onnan a hajtásban-szárban terjed tovább. Amíg ki nem viszi a fát...
Tehát:
MOST permetezd meg, amíg vannak levelek, ahonnan az a felszívódó permetszer fel tud szívódni, és meg tudja védeni a fa további részeit a terjedő fertőzéstől. Jók az alant ajánlott szerek is, de jó a Folicur Solo is, meg a Topas is. A permetezést ismételd meg még legalább 1x de inkább 2x olyan 1 hét - 10 napos időközzel, hogy a fában megtelepedett és szaporodó gombák mindenképp kidögöljenek.
Az elszáradt részeket mindenképp vágd vissza az épben, mert az elszáradt részben nincs nedvkeringés, tehát oda nem jut el a gombaölő szer se. Ne akarj a vágással spórolni, mert az visszamaradó fertőző képletet jelent - új ág majd nő.
Keverj rézhidroxidból (Champion, Joker) vagy rézoxikloridból festékszerű pépet, fogj egy ecsetet, és a vágási felületeket azzal kend le a fán.
Így van esélyed, hogy rendbe jön a fa, és 2-3 év alatt pótolja az elvesztett ágait is..
ÜdV
ps: a tanulság meg annyi, hogy a monilia az egyik olyan baj, ami ellen kiskertben is muszáj megelőző módon védekezni.
Köszi a választ neked és a többieknek is. Elég sok ágat le kellene vágni, mondhatni a fél fát. Ez elkerülhetetlen? Mert utána elég csúnyán néznének ki. A beteg ágak nem gyógyulhatnak meg jövőre? És minél hamarabb meg kell csinálni vagy most már mindegy? Ha jól értem, most azonnal nem kell permetezni semmivel, mert idén már nem javul meg? Már 20 évesek kb a fák, mindenképp szeretném megmenteni őket.
Ha jól tudom a kontakt permetszerek 2-3 nap alatt "eltűnnek". Vagy nincs így?
Hát, ezt teljesen rosszul tudod akkor... hova tűnnének? Ugye 2 lehetőség van, vagy elbomlanak pl. nedvesség vagy fény hatására (mint a pirethrinek) vagy akkor tűnnek el, ha az eső lemossa, szél lefújja, stb... lásd réz és kén a 2 legalapvetőbb kontakt szer. (bár a kén tud szublimálni is, tehát szilárd halmazállapotból elpárologni - ezért érezni a szagát as leveleken - de az még lassúbb)
A gyakorlatban azt csinálják, hogy ugye van a szerre egy egészségügyi határérték - ami az utóbbi időben egységes az EU-ban - és azt nézik, hogy mennyi idő alatt csökken aránylag biztos módon az alá. Ez általában hosszabb, mint a hatástartam, mert az egyik esetben az a kérdés, hogy a kártevő mikor pusztul el a szertől, a másik esetben meg az, hogy a terményt elfogyasztó egészsége semmi módon nem károsodik.
Az Apolló 50 SC-ről nem tudom, honnan vetted a 90 napot, nálunk tudtommal nincs forgalomban, ahol meg igen (pl. Spanyolország) ott az ÉVI 3 és 40 nap között van.
Éppenséggel pont gubacsatka ellen is javasolt. Csak azt nem értem, hogyha a kontakt szer nem szívódik fel, akkor hogyan maradhat ott a növényben 90 napig, ami alatt nem ajánlott fogyasztani a gyümölcsből...
Szőlőgubacsatka fertőzés. Ha csak kevés levélen van ne foglalkozz vele. Ha nagyon sok akkor valami atkaölővel permetezd le. Jövőre 2-4 leveles állapotban Thiovital permetezd meg a lisztharmat miatt és ez meggyéríti a gubacsatkákat is.
Az hogy egy szer menyi ideig védi a növényt annak semmi köze a ÉVI. hez . Nagyon rosszul tudod az ÉVI akkor jár le amikorra a gyártó azt meghatározza.
A kontakt szerek hatása úgy működik hogy egy egybefüggő bevonatot burkot képez a növényen és ezzel véd a betegség ellen. DE ha a permezetéskor nem 100%-os fedettség és ha a növény növekszik és ezáltal megrepedezik a védőburok vagy lemossa az eső akkor oda a védelem na ez lehet 2-3 nap is.
Hogyan lehet az, hogy az Apollo 50SC permetszernek 90 napos az ÉVI-je az asztali szőlőnél, holott kontakt szerről van szó. Ha jól tudom a kontakt permetszerek 2-3 nap alatt "eltűnnek". Vagy nincs így?
Tudom, hogy múltkor mindenki túl parásnak tartott a málnával kapcsolatban, de sajnos kár, hogy elnyomtam a parámat, mert sajnos tényleg valami gomba találta meg a málnámat :(
Szóval remélem ebből tanult mindenki, hogy nem szabad így hozzá állni a témához, hiszen látható volt, hogy valami gáz van a málnával és sajnos ez már nem tápanyag hiány, hanem gomba :( Ééés sajna nem ehető :D
Csak tippelni tudok, fenyőilonca vagy fenyő-rügyrontó lepke hernyója, ezek ugyanis előszeretettel károsítják a hajtáscsúcsot. Ha a törzsben egy ívet látsz, azt is az ilonca csinálja, kívülről féloldalasan belezabált a csúcsrügybe...
1. Passz, gondolom a gyártó így látta jónak. A Cyperkill még 250 mg/ml. Szerintem ne keress benne logikát, volt már belőle ilyen 100 mg/ml-es is, csak anno azt kivonták a forgalomból (a Chinoin csinálta)
2, "Egyszerűen nem érte meg a gyártónak befizetni az engedélyezési eljárást," - sanszos. Emellett nem egy méh-barát szer, az is belejátszhatott.
+1 "Érdemes-e rotálni a Karatét cipermetrin alapú szerrel olyan kertben" - szerintem nem, tekintve, hogy azonos a hatásmódjuk. Mindamellett a cypermetrinre ritkább a rezisztencia, mert vagy 8 izomér keveréke, oszt "valamelyik csak viszi..."
Nézd, bár a valódi felszívódó szereknél (mint a Vertimec is) van némi visszaáramlás a gyökérzet felé is, de nem hinném, hogy így hatásos koncentrációt lehetne elérni a gyökerekben. Viszont létezik azonos hatóanyagú (abamectin) fainjektáló szer, azzal talán működhet a dolog.
