Keresés

Részletes keresés

alfi13 Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15268

Ez szerintem a vértetü. ífőleg az almafákon fordul elő télen a fa gyökérnyak körüli részben telel át és sajnos a gyokereket is károsíthatja ami tápanyag ellátási problémákhoz vezet előbb utób elpusztul a fa. Tavaszal a gyökérnyakból átmegy a fa kisebb nagyobb repedéseibe és a fiatal hajtásokon jelenek meg ezek a vataszerű telepek. nagyon nehéz ellene védekezni. Fontos a megelőzés tavasszal olajos lemosó permetezés pl Agrol plusz. A vágott sebeket a fagyási repedéseket  fagélel le kell keni mert itt szeret telepeket kialakítani. Talán az Actarát és a mospilánt lehetne ellen bevetni de gyakorlati tapasztalatom nincs mert az idén jelent meg egy fámon .

A 15212 Hsz ben kértem segítséget az elene való védekezésben és a 15221- es Hsz ben Flanell ajánlotta a fenti két szeret.

Előzmény: Egri Piros (15265)
tunderlala-3 Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15267

Na ez így nagyon jó nekem lámának, köszönöm:))

 

Viszotn itt már három Topsin kezelés van, először kettőt mondtál 10 nap eltéréssel, de ha kell a három, mert úgy tuti, akkor veszek még. A 20 gr-os csomag két kezelésre elég. Illetve van még itthon Topas, nem tudom, harmadjára mehet-e esetleg?

 

Az egyik egész jó, de a másik... talán picivel jobb, de lehet, csak képzelem.... nem baj, türelmes vagyok. Viszont él, ez a lényeg, nem dobálja a leveleit és nem kókad.

Előzmény: Samubá (15258)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15266

Kabóca "fészke"

 

ÜdV

Előzmény: Egri Piros (15265)
Egri Piros Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15265

Kedves Fórumtársak!

 

Van valakinek ötlete, hogy mi lehet a betegség az almafa ágain és a kéreg repedéseiben levő fehér vattacsomó szerű képletekkel?

Antisystem Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15264

Anno kérdeztem ezt a Syngenta mérnökétől is, és ő sem tudta megmondani:) 

A két cucc kémiai összetételében is van azért különbség a legújabb - idei - biztonsági adatlapok szerint:

 

AMISTAR:

azoxistrobin 22,9 % w/w

C16-18, etoxilált alkoholok 20-25 % w/w
propán-1,2-diol  1-10 % w/w
formaldehiddel polimerizált naftalinszulfonsav nátrium só 1-5 % w/w

 

QUADRIS:

azoxistrobin 131860-33-8 22,9 % w/w
propán-1,2-diol 10-20 % w/w

 

Tehát tényleg az van, hogy az Amistarban van nedvesítő és tapadást fokozó szer eleve (etoxilált alkohol).

(az előző kiadáson még nem volt feltüntetve - gondolom, mert nem számított veszélyes összetevőnek - ott tök azonosnak tűnt:))

 

ÜdV

Előzmény: Samubá (15263)
Samubá Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15263

Kösz. Elkerülte a figyelmem. Szerinted van értelme akkor a megkülönböztetésnek növények szerint? Csak érés előtt veszem igazán fiygelembe az évi-t. 

Előzmény: Antisystem (15260)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15262

5 gramm lesz az a Dimilin nem 5 mg:)))

 

ÜdV

Előzmény: alfi13 (15257)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.23 0 0 15261

Ahogy Alfi írja, 0,25% vagyis 2,5 ml/l. De ez igazándiból almatermésűekre van kitalálva, másnál ajánlatos vegetációban előbb kipróbálni 1-2 ágon, szép szóval fitotoxicitási próbát végezni. Általában az ásványolajok - mint az Agrol is - erősebb hatásúak és toxikusabbak is kizöldülés után, a növényi olajok mint a napraforgó olaj (étolaj) vagy a narancsolaj meg bátrabban használhatóak, pl. a rezet, ként és étolajat tartalmazó Vegesol eReS-t rendszeresen szoktam nyáron is használni szőlőre, uborkára, tökre...

És hát rovarirtókhoz szokták tenni mint az említett Dimilin vagy a Vertimec, a kéntartalmú anyagokhoz vegetációban vedd tilalmasnak, mert a kettő együtt szinte biztos, hogy perzsel.

 

ÜdV

Előzmény: Cicero III (15254)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15260

Betettem a múltkor, amit a gyártó ír róluk, igaz angol nyelven. Aszerint a két szerben a hatóanyag szemcsemérete különbözik, az Amistarban kisebb a szuszpenziót alkozó szemcsék mérete.

 

ÜdV

Előzmény: Samubá (15259)
Samubá Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15259

A minisztériumi engedélyezési okiratban minden benne van én is ott néztem meg, így valsz igazam van a gyártót illetően, a többi csak feltételezés. 

Előzmény: Flanell (15255)
Samubá Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15258

Egyszerűsítsük .

 

1. hét   Wuxal + Topsin beöntözve

2. hét   keserűsó vagyis magnézium beöntözve

3. hét   Wuxal + Topsin beöntözve

4. hét   magnézium beöntözve

5. hét   Wuxal + Topsin beöntözve 

 

A topsint permetezheted is de kevés vizzel nehéz kikeverni és jól beállítani, meg minek permetezgetni, ha úgy is kapja talajon keresztül. Persze ha rózsák és más növéynek is vannak amit permetezel akkor más a helyzet, de egyelőre meradjunk ennél a két növénynél. 

 

Remélem azóta tovább zöldült. 

Előzmény: tunderlala-3 (15251)
alfi13 Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15257

Az Agrolt a Dimilinel szokták használni hatásfokozónak. 10 liter vízhez 5mg Dimilin és 25ml Agrol keverékét szoktam használni. Nem tapadás fokozó az a Nonit vagy a Sliwet.

Előzmény: Cicero III (15254)
janijani Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15256

Megvan még a 2003-ban vásárolt Quadrisom flakonja, a Syngenta AG Svájc gyártotta, 2008-ban is vásároltam egyet azt a Syngenta ltd Nagybritannia gyártotta.

Előzmény: Flanell (15255)
Flanell Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15255

Ezt tudom, csak azt nem, hogy eredetileg ki kezdte gyártani.

 

Nem akarok persze vitatkozni, nem tartom kizártnak, hogy igazad van, csak biztos nem vagyok benne.

Előzmény: Samubá (15248)
Cicero III Creative Commons License 2013.07.22 0 0 15254

(egyébként az Agrol egy kiváló lemosószer meg hatásfokozó segédanyag, ami sajnos meg fog szűnni jövőre)

Mennyit kellene tapadásfokozó adalékként használni a gyümölcsfa illetve a szőlő permetéséhez?

Maradt bőven, mint lemosóból. Előre is köszönöm.

Előzmény: Antisystem (15253)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15253

Megmondom őszintén, én ennél gyávább ember vagyok, vegetációban zöldségre nem mernék vazelinolajat (Agrol) használni, pláne, amikor igen meleg a klíma. (egyébként az Agrol egy kiváló lemosószer meg hatásfokozó segédanyag, ami sajnos meg fog szűnni jövőre)

Most épp a reménykedés fázisában vagyok, mert a legutóbbi kísérletem úgy nézett ki, hogy kapott a brokkoli meg a kelbimbó - ami nagyon molytetves volt - 1% Biosol káliszappant, majd fél nap múlva Mospilan 0,3g/l-t permetezve és beöntözve is, azután 3 nap múlva 2% keserűsót lombtrágyának mert olvastam valami tanulmányt a magnézium-ellátottság és a molytetvek viszonyáról, gondoltam ártani nem árthat, ma reggel (5. nap) meg 1,5% Biosolt, mostanra úgy néz ki a levélfonák, hogy van rajta 5 döglötten lepotyogó molytetű, meg 1-2 gyengélkedő levelenként, szóval ha nem is tökéletes, de messze biztatóbb a kép, mint az elmúlt 2 hónapban bármikor. Meg úgy tűnik, a káliszappan hatékonyabb kora reggel mint este, lehet, mert hamarabb megszárad.

 

 

ÜdV

Előzmény: Lactarius Curtis (15240)
tunderlala-3 Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15252

hát az nem kékül az istennek se:D  csak reménykedtem, hogy esetleg annyira savanyú igénye nincs a magnóliának, mint amitől már kék a hortenzia...

Előzmény: Samubá (15250)
tunderlala-3 Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15251

ja értem, hogy műtrágyát nem kapott (komposzt, rhodiföld, fekete tőzeg amibe ment, azt hittem, elég)

 

topsint belocsolva kell 10 nap múlva, nem,  vagy már totálisan belezavarodtam? :O

 

azt akartam kérdezni, hogy a wuxalt akkor megint belocsolva adjam mellé, vagy fújjam inkább?

 

amúgy mintha kezdene a betegebb is egy kicsit zöldülni... vagy csak odaképzelem... :D

Előzmény: Samubá (15249)
Samubá Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15250

Az erdei talaj lehet savanyú, de az alapközet azért meszes. Meg kell nézni egy egyszerű teszttel hogy pezseg e, ha savat öntesz rá. Ha elég savanyú lenne akkor kékülne a hortenzia is. 

Ha a környéken jól érzi magát a magnólia, akkor meg van rá minden esély hogy nem lesz vele hosszú távon küllönösebb gondod. 

Előzmény: tunderlala-3 (15234)
Samubá Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15249

Ültetésnél illik feltölteni a talajt valami műtrágya félékkel (NPK és mikroelmek), amit az adott növéyn éppen igényel. A komposzt és a szervestrágya nem mindig elég. 

A topsint közben fújd rá. 

Előzmény: tunderlala-3 (15233)
Samubá Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15248

Mindkét szert a Syngenta gyártja és engedélyeztette, ezért gondoltam hogy van valami különbség ami fontos lehet az évi-nél.

Előzmény: Flanell (15241)
spapda Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15247

Tudtam, hogy számíthatok a tudásodra! :)

A 10 napos ÉVI jó hír, mert akkor még szüret előtt belefér egy kezelés.

Előzmény: Antisystem (15238)
alfi13 Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15246

Nics várakozási ideje a mütrágyáknak. Nyugodtam fogyaszthatod esetleg ha a zöld részek belocsolására permetezésére használod mosd meg a zöldséget fogysztás előtt.

Azokat a zöldségeket amit az áruházakban veszel nagyrésze még földet sem látott csak tápkockát meg folyékony mütrágyát.

Előzmény: FantasyLandia (15244)
alfi13 Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15245

Bocs hogy belebeszélek de itt a lisztecskéről van szó. Ez nem levéltetü. Ez egy nagyon ellenáló fajta amire úgy néz ki mióta az igazi taglózó szereket kivonták a forgalomból nem igazán van ellenszere. Adig jó mig közelebről nem ismerd meg ezt a fajt.

Előzmény: TINTUS (15243)
FantasyLandia Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15244

Sziasztok!
A ferticare calcinit és a ferticare vagy bármilyen műtrágyázás után, hány napnak kell eltelnie, hogy a zöldségféle ne legyen káros az egészségre?
Semmilyen utalást nem találok erre vonatkozóan a csomagolásokon..

Köszi előre is! 

TINTUS Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15243

Bocs, hogy belebeszélek. 

 

A szabadföldi ubi levelein mázsaszám volt a zöld levéltetű különböző állapota, shess után 3 nap mulva az idősebbek befeketedtek a fiatralabbak - a még zöldesek - olyan gyengék voltak, hogy tűvel agyusztázásra se tudtak már arráb tipegni, pedig előtte ugyancsak virgoncok voltak  érdekes, hogy egy levélen a 100-200 tetü 3-4 másodpercenként varázsütésre egyszerre mozgott kicsit.

Előzmény: Antisystem (15239)
Flanell Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15242

A Mospilan után szép fehér szokott lenni a káposztafélék alatt a föld, de másnapra ugyanannyian vannak...

Előzmény: jenos (15236)
Flanell Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15241

A kétféle név szerintem onnan jön, hogy az egyik szert egy másik (kis) cég csinálta, aztán a mostani cég megvásárolta tőle a nevet, meg így talán olcsóbban jött ki, mintha a saját szerével csinálta volna végig az engedélyezési eljárásokat.

 

Az Amistar 2 dolgot tartalmaz, amit a Quadris nem, szerintem ezek a tapadásfokozók. Hát nem zárom ki éppen, hogy ezek befolyásolják a lebomlást, de a vivőanyagokra szerintem nem ez a jellemző. A külön hozzáadható tapadásfokozóknak sincs saját ÉVI-jük.

Előzmény: Samubá (15231)
Lactarius Curtis Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15240

Tegnap valami Agrol-t kaptam 1 l-es üvegben a gazdaboltban, azt kevertem Mosilannal, ennek kellet volna ma reggelre hatnia...

Előzmény: Antisystem (15239)
Antisystem Creative Commons License 2013.07.21 0 0 15239

Hajtépést használunk:(

Nagyjából ugyanezekkel próbálkozik szerintem mindenki (én is), és nagyjából ugyanúgy azt látja, hogy egy darabig használ valamelyik, aztán megjelenik a rezisztencia. Én a listádhoz hozzáteszem a Fendonát meg a Decist is.

A Biosol káliszappant is kipróbáltam, 1%-os oldatban kiröhögik, most jön majd a 2% tesztje.

Tervbe van még a Chess, tudva, hogy annak nincs taglózó hatása, napok alatt látja (ha látja) az ember a fogyatkozást, viszont ha fogyatkoznak, akkor a hatás tartós.

 

ÜdV

Előzmény: jenos (15236)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!