Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
rizike = fenyőalla és még lehetne a sort folytatni.
más: Ugyan Zalaegerszegen sajnos nem, de a tőle Dny-ra lévő fő zalai gombatermő vidékeken (Becsvölgye, Szilvágy, Nova, Lenti) végre jelentősebb eső hullott. Szórványosan már eddig is volt kevés vargánya és galambgomba, de ez az eső nagyon kellett nekik. Nehéz lesz eldöntenem majd, hogy az Őrség vagy a szűkebb pátriám gombászóhelyeit nézzem-e meg.
Dunántúlon is eperfa, legalábbis ahol nagyszüleim éltek
a mezei szegfűgomba pedig tyúkgomba
érdekes lenne amúgy a pitypang/gyermekláncfű nép elnevezéseit is összegyűjteni, pl. az általam ismert (ény-dunántúli) "kákics"-ot ugyanis sehol sem értik meg :)
Aha... Gérbics említette a disznópeszét, a pusztai kucsmagomba Сморчок степной Morchella steppicola, tehát a szmorcsok és a szömörcsög között egyértelmű a párhuzam. A k és a g mássalhangzók más szvakban is keverednek, pl. szegfű, szekfű, stb.
A disznópeszét mintha nem említettétek volna, az északi régiókban a kékülő húsú tinórúféléket ezzel a névvel illetik és sajnos fel is rúgják, borogatják szegényeket. Gregor Ferenc 1973 Magyar népi gombanevek. In Nyelvtudományi Értekezések, 80. és Zsigmond Győző erdélyi etnomikológus munkái kihagyhatatlan művek ebben a témában.
Érdekelne, hogy a gyilkos galócának miért nincs sok népi neve.
Nem tudom mennyire köztudott, de itt a topicon egyszer említették (és még ugyancsak 1x idézve az ), hogy egészen nyugaton (Őrség és környéke) az érdes/nyelű tinórukat csikólábnak nevezik. Akkor először hallottam, éppen helyiekkel gombázgattam. Igazán jó kedvet adott, főleg amikor elképzeltem (ahogy szoktak)egy szép kerek kanca mellett a kis csikó a cingár lábacskáival botladozik.
Errefelé a fenyőtinóru-féléket hívják fenyőcepének, a változékony tinórut disznócepének, a vargánya-féléket tinórának, vagy cepének, és ezutóbbi hasonlít leginkább a franciák által használt névhez.
Pásztó környékén paklincs a kullancs. Sok helyen harmatgombának nevezik a szegfűgombát, ami szintén nem szerencsés. A sárga rókagomba mindenhol errefelé csirkegomba, a vargánya igazpesze, vagy röviden igazi gomba. A császárgombát tojásgombának, mások úrigombának hívják, a királyvargánya pedig rózsapesze itt a környéken.
"érdekes lenne összegyűjteni az ismertebb gombák magyar tájneveit "
Úgy rémlik, hogy a Kalmár-Makara féle "Ehető és mérges gombák" egyik régi kiadásában, ami úgy 1970 körül jelenhetett meg, volt a függelékben egy ilyen gyűjtemény. Sajnos, azt a könyvet kölcsön adtam valakinek...
Errefelé, a Pétervásárai medencében (Egertől ÉNy-ra) a piruló galócát szamócagombának hívják, a kullancsot meg többször hallottam "ppákklincs"-nak nevezni, habár a páklincs az egy másmilyen vérszívó rovar, nem azonos a kullanccsal.
Az is érdekes hogy egyes gombáknál a latin név is többféle.
Pld.
nyári vargánya - Boletus reticulatus (Schaeffer) / Boletus aestivalis (Paulet)
barna gyűrűstinóru – Suillus luteus / Boletus luteus
Szerintem még mindig a latin elnevezés a legegyértelműbb. Azért tényleg érdekes lenne összegyűjteni az ismertebb gombák magyar tájneveit (nagyapi korábban felvetette)
Én pl. falra mászok, amikor az eperfára azt mondják, hogy szederfa
...:}} Aztán én meg nézek kifele a fejemből, hogy egyes elvetemültek az epremet szamócának nevezik, pedig az nem szamóca , mert az a kertemben apró, és nagyon finom..:}}}
