Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Mindkettő igen finom, a család kedvence nálunk inkább az őzlábgomba. Gombász barátaim mindkettőt igen nagyon szeretik. Illetve mikológus vezetőnk az őzlábgombát nem sokra becsüli (kap is mindig tőlünk érte), leginkább fűszernek tudja elképzelni. Sándorfalvi erdőben szedett, azaz homokon szedett gombákat pedig végképp nem becsüli semmire, mondván eléggé nem lehet megtisztítani, amikor fogyasztja előfordul, hogy ropog a foga alatt a homok. Hát, ezzel én igazán nem értek egyet, dehát nem kell mindenben közös nevezőn lennünk.
Most így gomba nélküli időket élve igazából nem is tudom, hogy mi a kedvenc gombám?
Valamiért mindegyiket lehet szeretni. Gyapjas Tintagombát én is nagyon szeretem, először is azért, mert nagyon gyakoriak, például idén tavasszal még én is megtaláltam, másrészt azért, mert igazi csemege, harmadrészt pedig azért, mert tintát lehet készíteni belőlük. Valahol van is leírásom, hogyan tudunk tintát készíteni. (Majd bekopizom.) Azt mondják, hogy anno a középkori kódexeket ilyen tintával is írták, sőt 400-500 éves távlatból is meg lehet állapítani a mikroszkóp alatt, a spórakép alapján, hogy az milyen tintagombából készült? Amúgy én a tintagombáktól mindig féltem egy kicsit, mert ugye van az a tény, hogy alkoholt nem lehet étkezés után inni. Nektek mi a véleményetek? Melyiket lehet, melyiket nem?
Sőt a tintagombákról, nem tudom igaz-e, szokták azt is tanácsolni, hogy gyerekeknek (főleg 6 év alatt) ne nagyon adjak, mert allergiás tünteteket okozhat. Szerintetek?
Nekem nagy kedvencem a szegfűgomba is. Leginkább levesnek szeretem. Ti mire használjátok, mit szoktatok még elkészíteni ezen kívül?
Hogy a nem ehető gombákról is írjak valamit (most éppen ráérek), én a légyölő galócát igen nagyon kedvelem. Szeretem a színét, a mesekönyvek, a törpék világa elképzelhetetlen nélküle. Később hallottam, sőt nemrég az egyik dokumentumfilm csatornán láttam egy filmet arról, hogy igen komoly tudatállapot megváltoztató hatása van. Például a sámánok révülésére a mai napig felhasználják Szibériában. Nos, csináltak egy kísérletet, önként jelentkezőkkel, akikkel szárított légyölő galócából készített teát főzettek. Orvosi, pszicholóusi ellenőrzés mellett beszámoltak a kísérletről, látomásaikról. Azt hiszem a neten is van valami magyar anyag a légyölő galóca hatásairól. Nem tudom pontosan, de az a lényege, hogy az aztékok (vagy az inkák) fogyasztották vallási ünnepek alkalmából. Először a vezető, annak vizeletét megitta a hierarchia lefelé. Az anyag persze egyre töményebb és mérgezőbb lett, a lánc végén már sokan, nem ritkán tömegesen meghaltak.
Szeretem még a taplógombaféléket.Asztali dísznek, kilakkozva igen szépek, meg azután rájuk nézve jó visszagondolni arra a kellmes délutánra amikor szedtem. Szépségen túl a gyógyító erejük is igen figyelemre méltó. Például a lepketapló rák, illetve aids elleni hatásainak már irodalma is van. A pecsétviaszgomba erősíti az immunrendszert, de az előzőeken ismertettekre is jó.
Pár egyik barátom vetette föl; mi lenne ha szarvasgombákat kezdenénk keresni az Alföldön. Pont akkor hallottam a Danubius rádióban (december eleje volt), hogy a Pireneusokban elkezdték szedni a szarvasgombát. Nohát az ötlet annyira képtelen volt, hogy kitaláltuk, hogy mi szarvasgomát fogunk keresni. Irodalom nincs. Irány az internet, illetve Szegeden kezdjünk el kérdezősködni, ki szokott ilyet keresni? Senkit sem találtunk, de az egyetemen kaptunk egy cimet, akkor ismertük meg a mikológus rokkantnyugdíjas mikológus barátunkat, ő volt az első aki nem nevetett ki. Ő már igen régen keresgélt, néhány helyet megmutatott (mindegyiket még most sem), és nekiláttunk keresgélni. Egész jó eredménnyel, 10-ből egyszer már találtunk is valamit. Közben elindult Budapesten a szarvasgombász egyesület is. Eleinte lelkeksen dolgozgatunk benne (pl. újságot csináltunk kéthavonta, innen kopizgatok), de a dolog bedöglött mert hát mindenkinek a szarvasgombáról a pénz jut az eszébe. Azután olyan lett az egész, mint az aranykeresés. Még jó hogy nem lőttek le bennünket. Igy azután az EMSZE-nek tagdíjat nem fizetünk, de 3-4-en ha van remény, összejövünk és próbálozunk. Persze az információkat szűrjük, na nem azért mert magunknak akarjuk, hanem azért mert félünk tőle, ha elmondunk valakinek valamit, az visszaél vele; felássa az erdőt! Szóval a szarvasgombák. Csodálatos fűszerek, majd néhány dolgot ezekből is felteszek ide, hadd menjen a topic.
Bocs, ha hosszú voltam. De éppen dolgozok, ami abból áll, hogy figyelnem kell egy-két dolgot a munkahelyemen. Ha minden OK, akkor nem kell valójában semmit csinálnom. Ma ilyen napom van.
Baingg!
Egy villámlástol elszállt az egész levelem.
A lényeg : A kedvenc gombám a gyapjas
tintagomba. A tönkjét kiveszem megtöltöm
füszeres rizzsel vagy kukoricával , aztán az
egészet kirántom .Mmmmmm nagyon finom!!!
Hát a csapadekhelyzet itt nalunk is katasztrofalis, eso egy szem sem.
Az erdokben csontszaraz az avar, gombat en is csak kepen latok az iden. :-(
Remelem oszre valtozik a helyzet. Halistennek az igazan "ertekes" gombafajok
akkor nonek tomegesen.
A tejpereszket csak latasbol ismerem, HJE mezon, bokrok toveben terem, mi
meg inkabb erdobe jarunk gombaszni. Leginkabb tolgyes-bukkos allomanyuakba.
A leggyakrabban elofordulo gombafelek: galambgombak, nagy ozlabgomba,
tinorufelek, rokagomba, lila pereszke, keserugomba.
Tegnap elmentem a telkünkhöz (Biatorbágy-Páty) közeli legelőre, és -hála a mostani esőknek- bőven találtam mezei szegfűgombát. Sajnos, nagyon kukacosodnak az ottani gombák. Érdekes megfigyelés, hogy az egy csoportban (legyen az boszorkánykör, vagy más szabálytalan alakú társulás) lévő szegfűgombák szinte mindig vagy mind kukacosak, vagy egy sem az közülük. Miért lehet ez?
Egyszer egy barátom meghivott pisztricgomba
paprikás ebédre.
Olyan volt mintha a fürészport sikerült
volna valahogy rostositani, és tömbökbe préselni.
Az ize is pocsék volt.
Az igaz , hogy nem a szakácsmüveszete miatt
szeretjük. :)
Sikerült-e az égergalócát megtalálnod? Ha nem sebaj.
Ugyanis egy-egy gombakönyv megjelentetésének anyaga nem arra törekszik, hogy minden egyes nemzetség-család képviselőjét (fajokat) megjelentessen, hanem azhogy a fajokra n jellemző néhány fontos adatot közöljön. Ne keseredj el, ha néhány ritkán előforduló gombafajt (többek között az égergalócát) nem találsz. A gombamérgezések elkerülése érdekében mindig csak a legnagyobb tömegben előforuduló mérgesgombák vagy ehető gombafélék (gombapárok, ehető-mérges) ismeretanyagának közlése az irányadó Magyaroszágon -sajnos. Ellentétben az amerikai és nyugat-erurópai országokkkal szemben. Ez kritikai észrevétel a magyaroszági mikológusok erkölcseriről. (Ugyan akkor mit publikálgatnának kényelmesen, egymásnak?) A gombászkönyvekbe csal néhány galóca-faj (6-8) kerül bele, ami a laikus és kezdő-haladó és magasabb fokú ismeretekkel rendelkezőknek egyszerre kerül bemutatásra. (!!!!!!!) A ritkán előforduló vagy nehezen terjedő galócafélék (gombafélék) inkább a tudományos munkát végző kutatómikológusok számára fontosak, mint tudományos szenzáció, tudományos érték. Az érdeklődöktől ezt a területet ELZÁRJÁK!
Rimóczy Imre professzor könyveit ebből a szempontból is érdemes megismerni. De ez nem a reklám helye. Ő az a professzor, aki a Kossuth-könyvkiadó Gombák CD-ROM-ján a kétspórás csiperkét az erdőben természetes környezetében mutatja be, igaz a képen jól láthatóan felismerhető a nejlonzsákos szubsztrátum. Ő Magyarország "első" számú gombászának tekinti magát. A vadon termő kétspórás csiperkét a laikus gyűjtő e CD-t látván majd a nejlonzsákokon keresi a réteken.
A gombák neveinek átsorolása sem egyértelmű minden mikológus előtt (miért).
A gombák vörös könyve körüli vitákról már érintőlegesen beszélgettünk. Ehhez és a már bemutatott Rimóczy prof-hoz egy adalék; a melegágyi csészegomba gyűjtését be akarja tiltatni. Holott ez a gombafaj úton-útfélen és a termesztőhelyiségekben, zöldséges-virágos fóliasátrakban nagy tömegben fordul elő. Ezt az értesülést kertész ismerőseim is alátámasztják, a professzori előadás e kitétételén azóta is harsányan nevetnek!
Könyvekben nem szerepeltethető, ritka gombafaj pl. az ehető csoportos csiperke (Agaricus bohusii), amely kelet-nyugati irányban terjedt vagy terjedőben van az oroszországi Ural-hegység környékéről, ennek nyugati határa már az Ausztria-Olaszország vonalban van. De említhetnénk még a nyugat-keleti irányba lassan terjedő tintahal gombát, ami tudomásunk szerint Skócia környékéről származik és Magyarország dél-nyugati vidékén, az Őrségben már található, nagyobb mennyiségben. De az Északi-középhegységen még nem.
Pisztricgombával kapcsolatban néhány gasztronómiai kiegészítés;
Ez a gomba nem csak taplóféle, hanem fiatal korában kitűnő levesgomba. A gomba kalapszélét a levesbe meg lehet főzni (mint a csirkehúst), de ez nem fől szét, hanem kellemes gombaízt ad a levesnek. Lényegében ehető a gomba, csak nehezen emészthető. Ezért ajánlatos az étel elkészítése után abból kivenni, úgy mint a tárkonyágat a friss zöldbablevesből. Öreg gombát nem ajánlunk főzéshez felhasználni, mert mennél tovább főzzük, annál keményebb lesz, ekkor már az íze sem élvezhető, rosszá válik. Azt a levesfélét, amelyhez a pisztricgombát használod főzéshez, a már megfőtt gomba eltávolítása után tejföllel-paprikával ízesitheted és színezheted. Ezekhez a levesekhez ajánlatos apró nokedlit vagy csipetkét betétként használni!
A megérzéseid jók, valóban Csongád megyei az illetőségünk, és nagyon örülünk, hogy Te sokkal jobb helyen laksz gomba szempontból (is). Sajnos itt a Dél-Alföldön a nálatok jó gombatermő időszaknak mondható júniustól-októberig tartó szezonban újabban szinte alig találunk nagyobb mennyiségű gombát. Most itt arra gondolok, hogy jó pár évvel ezelőtt gyűjtöttünk egy kirándulás alkalmával 15-25 féle gombafajt, addig mostanság csak a benzinre költjük a pénzünket, mert nem térül vissza a befektetett költség, gomba csak alig-alig található a megszokott gyűjtőhelyeken. Sajnos az időjárás nem kedvez a gombák fejlődésének, ugyanis kb. 2,5 hónapja csak az elmúlt napokban volt 5-10 mm eső. Sajnos a kiszáradt, elhasadozott talajok sokára telnek meg nedvességgel és csak akkor várható gombatermés. Egyébként ellentétben Veletek, zalaikkal míg ott a relatív páratartalom tartósan 60 % körül van, itt jó ha a 35-40 %-ot eléri. Gondolj csak bele; nálunk reggeli harmat egyáltalán nincs, ha van, az is csak eső után, néhány napig, amíg újra ki nem szárad a talaj. Ezért írtuk az első mondatokban, hogy örülünk, hogy zalai levelezőtársra akadtunk. Elárulnád egy emailben, hogy hol laksz, legalább a helységet?
A fényképeket szívesen fogadjuk, már csak azért is, mert amilyen gombafajok nálatok vannak, azok nem biztos, hogy nálunk előfordulnak. Gondolj csak bele, mennyire eltérőek a talajviszonyok és az erdőtípusok.
A sötét trombitagombát és a környezetében található gombafajokat csak könyvből ismerjük és egyetértünk veled abban, hogy más a könyvet a kezünkbe venni vagy a gombát...! Mindegyik könyvben más-más színű a gombafotó!
Esetleg tejpereszkét, ha még esik az eső akkor talán tudnánk Neked küldeni, ha volna postacímed. Nemt tudom, hogy ez a gomba mennyiben fordul Nálatok elő vagy ismered-e? Ez egy kiváló ízű ehető gombaféle, ráadásul nagy teremetű és pörköltnek, kirántva, leveseknek elkészíthető.
A sötét trombitagomba szárítmányára utaló ajánlatodat szívesen fogadjuk, ha majd lesz rá alkalmad gyűjteni! Zala megye sajnos nagyon messzire van, Általad tudunk közelebb kerülni az ottani gombászélethez.
Nem kifejezetten pontos az információd, mert júdásfüle gomba nem csak lehullott faágakon található, hanem álló bodzabokrokon is 3-4 méter magasságban, sőt található kőris- és akácerdő hulladékán is! (Az átázott avar az ágakat betakarja és ha véletlenül megbotlassz egy előre nem látott ágban, akkor felszínre kerülhet több kilógrammnyi júdásfüle gomba.)
A júdásfüle gombából a gomba állagából adódóan (kocsonyás), kizárólag savanykás-kissé csípős ételeket (levesféléket, mártásokat, salátákat) lehet készíteni. Ajánlom figyelmedbe a kínai éttermekben nagy választékban gombák hozzáadásával készült ételkülönlegességeket, közöttük a nagyon finom SUAN-LA levest, ami citromlé-borecet-egyéb más anyagok hozzáadásával készül. De bármelyik általad közelebbről ismert kínai szakács ad felvilágosítást ebben a témában.
Az őzlábgomba-félék elkészítési módja az állaguk és formájukat tekintve különbözik a fent említett júdásfüle gombától. Az őzlábgomba a fent leírt elkészítési módozatoknak egyáltalán nem felel meg. De viszont nagyon finom bécsi panírban kirántva vagy őrőlt szárítmányával fűszerezve a mártásokat, leveseket, pörkölteket besűríteni (pl. zellerkrémleves, spárgakrémleves tejszínnel és gombaporral besűrítve), de nem folytatom, nehogy a nyálad csorogjon.
Sajnos az őzlábgombának nagyon sokféle elkészítési módja nem lehet nyers állapotban, mert a termőhelyén nagyon hamar kukacosodik és bomlásnak indul. Viszont az őzlábgomba szárítmánya őrőlve -erről már írtam is- kiváló fűszer- és aromajavító.
Ezzel szemben a júdásfüle gomba ha a termőjhelyén megszárad és ha újra esőt (nedvességet) kap, megtelik vízzel és tovább fejlődik. De nem kukacosodik. Ez nagyon lényeges szempont.
Én már többször készitettem judásfüléből
kaját. A bodza bokrok alatti lehullott
ágakon szinte midig található.
Különösebb ize nincs, rizzsel jól
megfüszerezve egészen finom.
Persze egy finom rántott őzlábgombának
nzomába sem ér.
Csak esik elöbb-utóbb!
Hát az nagyon finom gomba! Kínában ősidők óta termesztik, több ezer tonnára rúg az éves előállított mennyisége! A kínai konyha kedvelt fűszere, valamelyik magyar nyelvű szakácskönyv -gondolom rossz fordítás miatt- fafül gomba néven említi. Gyógyhatású gomba, leginkább szív és érrendszeri megbetegedésekre ajánlják! Ilyen probélámával küszködőknek -úgy a felnőtt lakosság egyötöde- rendszeresen fogyasztaniuk kellen. Szóval igazi kincsed van, vigyázz rá és locsoljad a tönköt!
Én sem tudok gombászni, itt Pesten is szárazság van. Mégis tudok a gombákkal foglalkozni.
A telkünkön van egy nagy cseresznyefa-rönk, azon minden évben folyamatosan terem a júdásfüle-gomba. Rendszeresen lelocsoljuk, így szinte virágzik rajta a telep. Bár még sosem kóstoltam meg, ebben a gombaszűk-időben lehet hogy kipróbálom.
A nagy aszály miatt nincs gomba, így hát nincs miről beszélgetnünk, a topicunk pedig egyre csak sűllyed és sűllyed. Vasárnap néhány darab kiszáradt májusi pereszkét találtam. Ennyi volt a fogás. Valami új hobbyt kéne kitalálnom. Van valakinek valami tippje? Vagy tud valaki esőt-csinálni?
Kedves Kopancsi!
A megfogalmazásom kissé félreérthető
volt néhány akácfárol van szó egy
legelő szélén, és itt találtam sziki
csiperkét. Már máskor is eszrevettem
hogy gyakran találok a pusztában magányos
öreg fák mellett, tömegével sz-csiperkét.
Van is nehány jól bejáratott helyem.
Térkép: A csárda melletti uton át a vasuton
tovább egyenesen az utelágazásnál jobbra,
egyenesen a tehenészet mellett, egészen
a siló tárolóig ami mögött ott a kis
akácliget hol várnak a gombák.
Sárga gévagombát még nem találtam pedig kerestem.
A szemem valahogy ugy van belőve , csak
a földön taláható gombákat látom meg. Laskát sem
találtam még soha.
Ami a gombamergezest illeti, jo lecke volt az egesz csaladnak. Hogy lekopogjam azota (majdnem 30 eve) nem fordult elo tobbet, pedig rendszeresen szedjuk/esszuk a gombakat.
Ami a gombakuldest illeti, max. fenykepet tudok kuldeni, ti. ha jol sejtem ti valahol Csongrad megyeben laktok, jomagam meg Zalaban. Nomeg meglatjuk majd az idei trombitabomba termest, szaritva-poritva mar kibirja a magyar kiralyi postat.
Ha lesz belole, kuldok. Isteni fuszer.
A hetvegi gombaszast sajnos felsobb szinten(munkahely) toroltek. :-(
Barátaimmal szörnyülködünk a mérgezési eseteteken. A másoktól kapott gombát is be kell vizsgáltatni, így kikerülhetőek az esetleges mérgezések. Örülök, hogy azért, odafigyeltek a gombákra, és meg is határozzátok (könyv, család, stb.).
Sajnálattal értesültem a leveledből, hogy kidobtátok a Fodros káposztagombát, ha legközelebb ilyet találtok, gyüjtsétek össze, és küldjétek el címemre. Már csak azért is, hogy barátaimmal le tudjuk fotózni, bármekkora mennyiséget átveszünk (2-3-4 kg), egyébként ezek a gombák ehetők, kirántva fogyasztandóak! Tűlevelű fenyőerdőben a fenyőtönkökön teremnek!
Ajánlom, hogy a gyűjtés időpontját és helyét jegyezd fel, mert ez mindig változó. A termőhelyről is készíts fényképeket. Ebből is küldhetsz, ha többet készítettél belőle, cserébe mi is tudnánk barátaimmal valamilyen gombafajról készült fotót küldeni neked.
Eredményes kirándulást és gombagyűjtést kívánok, várom az élménybeszámolót;
Sárga gévagombának a külső puha részét (amibe könnyen bele megy a kés) max. 5-8 cm szélesen el kell szeletelni, lobogó forró vízben, az újraforrástól számított 5-10 perrcig főzni kell (mennyiségtől függően), majd kivenni és lecsurgatni. Bécsi paníirba (liszt-tojás-zsmorzsa) kell tenni és pirosra sütni. Tartármártással nagyon finom. Illik köretként hozzá a főt risz, vagya a petrezselyemes rizottó (rizibizi). A gombát lassan fogyasszátok és jól rágjátok meg, mivel taplógomba. Egyébként az íze sokak szerint inkább a rántott sajtra hasonlít.
Biztos, hogy akácfán (Robinina pseudo-akacia) láttad a sárga gévagombát? Ugyanis ezen nagyon ritkán fordul elő, leginkább odvas fűzfákon lelhető fel.
Figyelmeztetés; a Tisza-folyó árterében szedett gombából, a nehézfém-szennyeződés miatt nem szabad fogyasztani, én csak érdeklődésből írtam az előbb. Az a sárga gévagomba, amely már nem "tojássárga-színű" vagy keményebb, azt már nem szabad gyűjteni, pláne fogyasztani.
Április-májusban lehet gyűjteni (minálunk) a későbbiekben már nem.
Nem is tudtam, hogy a sárga gévagomba ilyen jól felhasználható. Itt nálunk is rendszeresen terem a városban. Ma is láttam egyet egy akácfa törzsén. Furcsállottam is, hogy ilyen szmogos környezetben (Budapest belvárosa!) is megél. A másik kérdés, hogy a kormos, szennyezett gombát a világ minden kincséért sem enném meg...
Még valami, de ezt már a barátaim kérdezik; szoktál-e sárga gévagombát szedni a Tisza-mellett?
Gévagombáért, ugyanis nagyon bolondulnak, kirántva kellemes, a rántott pulykamellhez összetévesztésig hasonló íze van. Bár nem árt megjegyezni, hogy a Sárga gévagomba nagy mennyiségű fogyasztása allergiás tüneteket okozhat, jóllehet ennek kockázata csekély.
Igen, a Dobay kertészet mögötti területről van szó, de eső után igen nehéz oda autóval bemenni ( a földút miatt). A kirándulás kedvéért szívesen megnézném -egy nagyobb nyári eső után-, a tehenészet meletti legelőt és akácost, remélem oda már valahogy gépkocsival is be lehet menni. Földrajzilag pontosan merre található ez? Meglepett az az értesülés, amit írtál, hogy sziki csiperke akácosban is terem, ez egyáltalán nem jellemző környékünkre! Ugyanis a sziki csiperke kifejezetten réten, legelőn boszorkányörökben (pl Hortobágyon több tonna!) nagy mennyiségekben terem. Az erdőben viszont fennáll a lehetősége annak, hogy savanyodik a talaj és ezt ez a gombafaj nem szereti. Kár, hogy nem fényképezed le ezeket a területeket, mert ez fontos dokumentum lehet, akár publikálhatnád is, amiben szivesen segitene algyői mikológus barátom, tanítom.
A várható tavaszi esőzések után sikeres gombagyűjtést kívánok, ha lesz szerencséd, szívesen várom további beszámolóidat a gombagyűjtések eredményeiről!!!!
A Dobai kertészetről van szó?
Szoktam arra járni , én őzlábgombát
szoktam ott szedni. Tavasszal
nem jártam még arra , mert a Kása erdei
kucsmagombák lefoglalnak.
A tehenészet melleti akácosban eszméletlen
sok sziki csiperke szokott nőni.
A legelőn, néhány éve, pedig életem eddigi legnagyobb csiperkéjét találtam .
Biztosan volt vagy 3kg.
Sőt óriás pöfeteget is találtam arra.
A kucsmagombákat nem fényképeztem le.
Nagyon megörültem soraidnak, köszönöm a híradást! Mi is szoktunk arrafelé vadászgatni, a helyi járatos autóbusz megállójában hagyjuk a kocsit, onnan megyünk be gyalog az erdőbe. Idén kora tavasszal is voltunk kint terepszemlét tartani, de akkor az erdő mélyebben fekvő részei víz alatt voltak, így hát nem tértünk ide vissza. Kár. Két fajta kucsmagomba lelhető fel itt (Cseh-, Fattyú). Lehet még találni Tövisalja gombát és Májusi pereszkét is.
Vásárhely előtt, a kopáncsi kertészet mögötti nagyerdőben is van kucsmagomba, ill. Májusi pereszke is.
Készítettél-e a kucsmagombákról fényképeket? Ha igen, nagyon szívesen megnézném!
Kedves Kopáncsi!
Csak most találtam erre a topicra,
pedig tudtam volna segiteni kucsmagomba
ügyben. Rengeteget szedtünk az idén is
a hodmezővásárhelyi Kása erdőben.
Na majd jövőre.
Igen van II. kötet, nálunk Szegeden az elmúlt héten még láttam belőle még néhány példányt a könyvesboltban. Talán másutt is fellelhető. Mindenesetre az I. kötetben vannak a gyakoribb, ismertebb gombák.
Budapesten a Gellért-szállóban kerül hamarosan megrendezésre, a 2. Nemzetközi Gombatermesztési Konferencia. Mellékelem a programját és a jelentkezési lapot. (Jó lenne rá elmenni, de sajnos nem hiszem, hogy meg tudom oldani.)
A KONFERENCIA PROGRAMJA
2000. május 22. Hétfő
Gellért Szálloda, Budapest
8.00-9.30 Regisztriáció
9.30 Köszöntő (Rácz József a MGOSZ elnöke)
Megnyitó (Tamás Károly közigazgatási államtitkár, FVM)
I. ülésszak: A nemzetközi és a magyar gombaipar helyzete
10.00 Rácz J.: A magyar gombaipar helyzete és jövője
10.25 D. Bullman: A világ gombapiacának változásai
10.50 Kávészünet
II. ülésszak: Fajtanemesítés és csíragyártás
11.10 M. Loftus & C. Robles: Molekuláns markerek felhasználása a gombanemesítésben.
11.35 Hajdú Cs.: Laskagombanemesítés
12.00 J. Kidder: Új csírafajták és az ehhez kapcsolódó termékek
fejlesztése
12.25 A "Pro Cultura Fungorum" díj átadása
12.30 Ebéd
III. ülésszak: Komposzt
14.30 K. Szudyga: A lengyel gombatermesztés helyzete, a hagyományos
komposztálás tapasztalatai
14.55 P. Wals: Írországi tapasztalatok a III. fázisú komposzttal
IV. ülésszak: Termesztés, növényvédelem, a gomba mint élelmiszer
15.20 Szuchony I.: Termesztési tapasztalatok III. fázisú alapanyagon
15.45 Kávészünet
16.05 G. Gowling: Biológiai védekezés a sciarid legyek ellen
16.30 Vetter J.: Új adatok a legfontosabb termesztett gombafajaink
beltartalmáról
16.55 Zárszó
19.00 Fogadás
2000. május 23.
8.30 Indulás a Gellért Szálloda elől
10.30 Korona Gombacsíra Üzem és Fajtakutató Labor
11.15 Laskagomba Szubsztrátum Üzem, Fajtaterületi Központ
12.00 Kékes Komposztüzem(I. fázisú bunkerek, II.-III. fázisú komposzt)
13.00 Ebéd
14.30 Kerecsendi termesztőházak, Konzervüzem
16.00 Indulás Egerbe
16.30-18.00 Városnézés
18.15 Bankett
JELENTKEZÉSI LAP
* Tartalmazza: előadások programja (frissítőkkel), 1 napos autóbuszkirándulás (több farm meglátogatása), 2 ebéd, bankett (az egri pinceszeren), könyv a konferencia teljes anyagával
A 22-én este megrendezésre kerülő fogadás, és a 24-i hajókirándulás költségeit a regisztrációs díj nem tartalmazza.
A hazai résztvevők regisztrációs díjai (részvételi költségei) a külföldieknél még kedvezőbbek, a Magyar Gombatermesztésért Alapítvány (Közhasznú Társaság) jelentős plusz-támogatásnak köszönhetően.
Befizetés ideje MGOSZ (HMGA) tagoknak Más hazai résztvevőbek
2000. febr. 15. Előtt 9 000 Ft/fő 11 000 Ft/fő
2000. február 15. Után 11 500 Ft/fő 13 500 Ft/fő
**Ez az összeg bankátutalással az MGOSZ/HMGA bankszámlájára fizetendő: 11739009-20192095 OTP Bank Rt. Eger, Swift kód: OTPVHUHB, vagy (ún. rózsaszínű csekken) postai úton küldendő: MGOSZ Konferencia Csoportja, 3396 Kerecsend, Pf.8.
Koszonom a fenykepezesugyi jotanacsokat.
Az emlitett konyvet beszereztem, de csak konyvtarbol sikerult.
Sebaj majd surun latogatom az antikvariumokat. ;-)
Egy aprocska gondom van meg: azt irtad (vagy legalabbis ugy ertettem, hogy ketkotetes)
Ez viszont egy kb A6-os meretu konyvecske cirka 176 gomba leirasaval.
Vagy van egy masodik kotete, csak a konyvtaros nem tud rola?
Mas: Hadd ajanljak en is egy gombaszkonyvet:
Dr. Krebecz Jeno: Gombaatlasz (200 europai nagygomba)
Tudomanyosan, gombahatarozas szempontjabol talan nem olyan jo, mint a fenti
konyv, viszont joval olvasmanyosabb. Valamint minden gombacsalad leirasanak
elejen ad egy leirast az adott csaladrol. Hatranya, hogy 50+ eve irodott, igy az
akkori rendszertani elnevezeseket hasznalja.
Pl: Nagy papsapkagomba (Neogyromitra fastigiata) szerepel benne, amit manapsag
Vorosbarba papsapkagomba (Gyromitra fastigiata)-nak hivnak.
Elony viszont, hogy szerepel benne jonehany gomba, ami az Ism. meg a g-katbol hianyzik.
(pl Cafrangos galoca, harom-negy pofetegfele)
Valamint a gombakrol fenykepek helyett rajzok szerepelnek.
Bevallom en egyszerre olvasom a kettot. :-)
Megint mas: Tegnap (Maj 1.) "korulneztem" az erdoben, inkabb csak a seta, mint gombaszas
szempontjabol. Az elmult hetek szarazsaga utan ugysincs gomba. Legalabbis ez volt
a csalad velemenye. A gombaszbecsuletet vegul ket tenyernyi Pisztricgomba (Polyporus squamosus) mentette meg egy tolgyfa tuskojan ucsorogve. :-D Erdemes tanulni ezt a gombatudomanyt, egy hete meg elmentem volna mellette, hogy "Aaa, csak egy taplo!"
Persze kozben jo, ha vigyaz az ember a nyelvere, es nem probalja meg egyszuszra
kimondani a Lomberdei csiperke latin nevet. Isten bizony elborzadtam. :-)
Ui: szep csendes majusi esok vannak felenk. Ha kisut a nap hetvegen lehet gombaszni.
Jelzett könyv szerintem a nagyobb, forgalmasabb helyen lévő könyvesboltokban megtalálható. A kiadásának dátuma 1995, mindenesetre tavaly még lehetett kapni.
Fényképezéssel kapcsolatban annyit mondanék, hogy én szoktam egy kisebb géppel komolynak igazán nem mondható képeket késziteni, de minőségi képet csinálni nem tudok, tapasztalatom tárgykörben nincs. Azért utánaérdeklődtem egy barátomnál aki igazán jó minőségű képeket szokott csinálni, sajnos egyre ritkábban mert gyöngül a szeme. Zenit fényképezőgépet használ, jobbra, éppen az ára miatt nem telik neki. Elmondása szerint másképpen kell eljárni, ha erdőben fényképezel, másképpen ha erdőszélen. A fényviszonyok miatt, hiszen az erdő általában mindig árnyékos, maximum félárnyékos. Nem árt, ha van fénymérőd is.
Erdőben. Mindig vakut kell használni. Azonban igen óvatosnak kell lenni a fényképezéskor, mert a gombák kalapbőre általában nedves, ezért azon a fény megcsillanhat a hirtelen megvilágitástól. A rávakuzástól olyan hiba is bejöhet, hogy a kép egy része árnyékba kerül. Ezért ezt az érdekes megoldást ajánlja: szerezz be két esernyőt, amelyeket ha kinyitsz, a belső, homorú oldala fehét legyen. Most képzelj el egy jó nagy Y-t. Y betű két felső szárába állitod az esernyőt, úgy hogy homorú oldaluk a fényképezni kivánt tárgy felé nézzen. Az esernyőkre azért van szükség, hogy azok a fényt visszaverjék, ne kerüljön a gomba egyetlen pontja sem árnyékba, nem szólva arról, hogy a gyönge, árnyékos fényviszonyok miatt minden fényre szükségünk van, hogy kellően éles képet tudjunk késziteni. A két szár metszéspontjába tedd a gombát. Az Y szár-lábának legutolsó pontja te vagy. Tehát most mindenki a helyén van. Fényképezni még várj, nem javasolja most sem közvetlenül a gombára (előbb irtam miért), hanem kicsit érdemes alá-, mellé- vakuznod. E mellévakuzás függvényében az ernyők dőlésszögét módosithatod. Sőt, ha csak egy ernyőd van, akkor a mellékvakuzással tudsz úgy operálni, hogy minél több fényt kapjon a gombád.
Erdőszélen. Leginkább ez a javasolt, hiszen félárnyékos helyen, nagyobb fényerősséggel, jobb képet tudsz késziteni. Ahhoz, hogy természetes környezetnek hasson, a gomba mellé pl. faleveleket tehetsz, hogy bemutasd élőhelyének sajátosságait, "biotóp" (remélem valahogy igy irják) környezetet varázsolj. Itt igazán nagy trükk nincs -az esernyő elhagyható-, talán csak annyi, hogy bizony nem árt nekihasalnod, ha valami szépet akarsz alkotni.
Gyilkos galócát, de semmilyen más mérgező gombát sem, nem szoktunk bántani, hiszen annak ott a helye ahol van.
Mit tudsz erről a galoca-listáról? Hogyan lehetett rá jelentkezni? Milyen témák voltak rajta?
stb.
Kedves Kopáncsi:
Köszönöm az útbaigazítást Tövisalja gomba ügyben, körülnézek a hétvégén a környékünkön, ugyanis rengeteg galagonya- és kökénybokor nő a környéken.
A Májusi pereszke ideje is itt lenne (elmúlt már Szent György napja), de egyszerűen sohasem találok. Pedig elvileg hasonló helyen kéne teremnie, mint az Ízletes kucsmagombának. Talán a keddi zápor előcsalogatja végre.
Kedves Psilon2:
Jó kérdés, hogy mit csinálnék egy gombászok által látogatott helyen növő Gyilkos galócával.
Semmiképp sem taposnám össze, hiszen nem az ő hibája, hogy a buta emberek megeszik, aztán meg földobják a talpukat. Ha sok időm és energiám lenne, talán kiraknék egy táblát az útba eső első gombához, hogy: Emberek, ez a gyilkos galóca, nem kell ám összetaposni, csak jól nézzétek meg, és ne szedjetek ilyet!
Tövisalja gomba - Nagy döggomba különbségekkel kapcsolatban igen nagy tudású mikológus barátom és tanitóm a következő instrukcióval látott el.
- Valóban, a két gombát össze lehet keverni, hiszen a Tövisalja gomba (Entoloma clypeatum) a döggombák családjába tartozik. Azonban vedd figyelembe, hogy a Tövisalja gomba leginkább az egybibés galagonya vagy a kökény alatt nő. Első esetben - a galagonya alatt - boszorkánykörben, második esetben - a kökény alatt - pedig összevissza. De mindkét esetben csoportosan, mig a jelzett döggomba elszórtan, egyedileg. Határozást és a felismerést a Tövisalja gomba tekikntetében nagy mértékben megkönnyiti az az egyszerű határozójegy, mely szerint a Tövisalja gomba kalapjának a széle még öregkorában is; egy kicsit behajlik.
Barátomat a határozókönyvben ellenőriztem és valóban; sem a Nagy döggombának (Entoloma sinuatum), sem a Zöldesszürke döggombának (Entoloma rhodopolium) kalapszéle nem hajlik be, a Tövisalja gombáé viszont igen!
A rendelkezésemre álló szakkönyvek erről az egyszerű, de nagyon fontos határozást könnyitő körülményről sajnálatos módon elfeledkeznek vagy nem elégséges módon emelik ki.
Miután legutóbb egy kicsit elkanyorodtál a témától megjegyzem, hogy ez nem baj. Gombászokkal (talán szabad egy csöppet idesorolnom jómagamat is) ez gyakran megesik. Egyáltalán nem szokatlan, hogy aki a gombát szereti, az természetet is szereti (fák, virágok, kövek, csillagok, folyók, halak -pfuj naiv dolgok), helyét a természetben meglátja, önmaga kapcsolatát a természettel és az univerzummal felfedezi (ha tetszik: "keleti filozófia").
Idealizmusunk és naivitásunk nem szégyen csak egy cimke amit magunkra ragasztunk.
Virágokat és fákat nagyon szeretek határozni, ám nem nagyon ismerem őket. Az elmúlt néhány napban a következő gazokat találtam lakóhelyemen; olajrepce, útszéli zsázsa, ernyős sárma, bókoló sárma, fürtös gyöngyike, közönséges aggófű, természetesen útifű, gyermekláncfű, pásztortáska, bürök stb.. Ez egyébként már-már a betegség kategóriáját súrolja, hiszen az ember úgy megy az utcán és a mezőn, hogy állandóan azt vizslatja, hogy ott milyen virág, fa, gomba van, azokat ismeri-e, vagy ha ismeri akkor is hazaviszi határozni, és késő estig azokat nézi otthon a családjával (beoltottam őket is) és még horribile dictu még a televiziót is elfelejti bekapcsolni. Szóval ez egy ilyen agyament hobbi.
