Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Ez egész jól hangzik, megpróbálok levadászni még belőle és kíméletlenül megnyúzom elevenen majd azon frissében.
A csillag Debrecen környékéről, az erdős pusztáról származik. A lakóhelye inkább mezőszerű, homokos talajú, növényzettel gyéren borított. Ő és kis csapata valamelyik juharfa alatt tanyázott, a közelükben egyébként csak szórványosan voltak fák 5-10 méterenként egy-egy. Viszont a közvetlen közelükben volt egy kialakított szalonnasütő. Ez utóbbi biztosan fontos infó :-) (bár olyan szempontból az is lehet, hogy a terület időről-időre taposásnak van kitéve).
Köszönöm az infót. A találat idején összesen annyi termőtest volt mint ami a képen szerepel, gyakorlatilag egy korosztály voltak. Gyakorta ha susulyka találatom van csak egy-egy példányt találok. A leírtak alapján ez gátja is lehet egy precíz meghatározásnak, ha csak nem olyannyira egyedi határozó jegyei vannak az adott jószágnak, hogy önmagában is képes elárulni a kilétét. Gondolom ez a ritkább. Az emlegetett szakkönyvek szükségessége egyre nyilvánvalóbb számomra, a neten sok minden fellelhető hosszas bogarászással, no de a források néha ki tudja mennyire megbízhatók. A kedvem nem ment el a susulykák vizslatásától, de nálam maradnak a „kis rohadékok” gyűjtőhalmaz alatt :-)
Mint a skandináv gyerekversben a bélyegekkel, egy gombászismerősöm nemrég még lelkesedett, hogy susulykákkal akar foglalkozni, ezért odaadtam neki hat Inocybe monográfiámat, majd ezután azt mondta, hogy már nem akar velük foglalkozni :)
Viccet félretéve, nagyon sok szakirodalom kell, az északiak és angolok precízek de nem jártak annyit délen, a déliek kissé kaotikus kulcsokat írtak, fajkreátorok, de sok faj csak náluk van meg, a németek precízek de könyveik határozásra igen nehézkesek, a holland kulcsok jók, de de ők élőben nem sok fajt láttak, inkább mikrobélyegekből írták a kulcsokat. És a genetika java még csak most jön....
Én a fibrillosae szekcióban keresném. Fontos azonban, hogy susulykát csak kollekcióban érdemes gyűjteni, mindig legyen fiatal példány (hogy lássuk az esetleges vélumot), és friss példány is (lássuk a tönköt deres-e, és meddig deres). Óvatosak legyünk ne fogdossuk össze a tönköt. Teljesen emeljük ki a gombát, fontos, hogy gumós-e. A szagát mindig jegyezzük fel, illetve a lehetséges fapartnereket, és a talajtípust.
Tegnap a TIT Gombász szakkör klubnapján kb. annyiféle gomba volt, mint ahányan jelen voltunk (25 alatti létszám), az egyik érdekesség egy olyan steril forma volt, amelyikben azért adódott spóra is:
Díszítősor, cisztidiák, amolyan meddő bizbaxok :-) a lemezeken, a természet nem komálja az unalmas dolgokat... Egyéb iránt reménykedem, hogy Heyderia, Lilapereszke, Podaxis, vagy bárki más aki illetlenül az elébbi abc sorrendben megemlítettek között nem lett felsorolva, az ismerős „motívumok” láttán tud terelgetni.
Próbálkoztam még egy kicsit a Galerina boncolásával, sajnos az egy darab jószágfi elfogyott. Azért legalább sikerült rátalálnom a bazidiumokra, amik két spórások. A "plage" nem tárult fel, talán van egy spórakép amibe én bele tudom magyarázni. A teljes termőtestet oldatba helyeztem a festés miatt, sajna így már nem tudtam lenyúzni a kalap bőrét…elcsesztem, de majd összefutok még vele. Egyébként, ha nem küldöd meg számomra a szakirodalmat -amit ezúton is köszönök- én simán ráhúztam volna a fickóra, hogy Ő a Retekszagú sisakgomba (Galerina atkinsoniana). A neten általam megtalált számos link alapján simán el is hittem volna. pl.:
Fontos infó hogy az MMT december 6-i ünnepi összejövetele kivételesen SZIE budai campusán lesz (volt Kertészeti Egyetem). Minden tagtársat szeretettel várunk!
Ha már dolomit sziklagyep, akinek elkerülte volna a figyelmét, emlékeztetőül, szerdán az MMT-ben Németh Csaba beszél a briofil gombákról. Érdemes eljönni, olyanokat mutat, hogy csak a számot tátom.
