Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Pedig júliusban úgy volt, abban az időszakban, mikor itt a zempléni dömpingeől kezdtek beszélni. Persze akkor csak foltokban volt, de volt. Most abszolút semmi nincs.
Magam is így tettem, minimális eredménnyel. 1 db szuicid cékla tinóru, és egy étkezésnyi pöfeteg. Azok viszont jöttek szépen, folyamatosan. Ja, és 2 db sereges tölcsérgomba. Ez még kommandónak is kevés lenne.
Remélem nem gondoljátok komolyan, hogy egy hosszú száraz, olykor 36-39 °C-os időszak után leesik 30 mm eső (jó esetben 30, igaz ez megvolt több helyen is 6-án, 7-én), és 4-5 nap múlva már találtok egy rakat gombát.
Ahol a most hétvégi esők nem segítenek rá, ott szinte semmi nem lesz.
Köszönöm a lebilincselő kiegészítést,ezután minden drappos-barnás kalapú gombalényt felveszek és alákukkantok.A Mátrában kb tudom azt a helyet amit leírtál,a hegy másik oldalán elő is szoktam fordulni. Hamiscékla és Rózsáskalapú helyet is ismerek, Kisterenyén azóta sem jártam. Mindenesetre jobban figyelem ezután a kisebb tinórúkat is,de mostanság akkor is örülnék ha a Mátrában gombát látnék.
Én a vasárnap-hétfői esőn felbátorodva kinéztem a helyemre, hát, a kánikulában tőbb gomba volt. Gyakorlatilag 1db gombát sem találtam. Már most kezdek kétségbe esni. Pedig jó klíma volt az erdőben.
A Mátrában érdemes keresgélni, vagy legalább is alaposan nézegetni a kicsi drappos-barnás kalapú gombalényeket, melyek mellett előszeretettel suhanunk el gombabőség idején, mondván: "Mit nekem nemezestinóru amikor ahun meg sorakozik sok egyéb érdekesség, finomság sereg...". Sok éve (hú ettől most én is megilyedtem:)/ egy autónyi csapattal a rohangálós sok helyre benézős Mátra túráink egyikén, ha jól emlékszem Parádfürdő és Ércbánya között egy jó meredek hegyoldalra felszaladtunk és amíg én a Bronzos varikat szórtam a gyűjtőbe, addig Lovász Karcsi (a hátsó sorban, lehet remélve neki is jut még valami:),) felcsippentett egy apró tinokát. Na ezzel a találatával azonnal a tudományos részleg első helyére lépett, amint megfordítva jött az a rózsaszín csoda, ami igen-igen meglepő élmény a nagyon megbolondult gombász számára (, többnyire, egyébként bizonyosan egyéb észlelő számára is).
Na de ezen kívül úgy tudom később Kisterenye mellet szép kollekció(kat) találtak.
Én ahol láttam (TALAJON) ezt a gombát(2 hely), azt kell mondjam meszes jelleget mutató környezetben él. Viszont érdekes, hogy mindíg egy idős fa (Csertölgy) közelében 20-30 cm-re, vagy közvetlen a fához érve állt a gomba (ahol akár erősebb kisavanyodás is kialakulhatott) egyébként Hamiscékla tinóru vagy Rózsáskalapú tinóru közelében, melyeket gyengén savanyú, vagy meszes talajokra jellemeznek.
Ebből csak az a "szerencsés" helyzet áll elő hogy szinte bárhol lehet keresni, de találni ?) Én a "meszesre" szavazok
Kutty találta, és annyi szerencse volt az esetben, hogy abban az erdőben semmi egyéb "drágalátos zavaró tényező" nem volt föld alatt, így ott ezzel az egyetlen ritkasággal sikeredett találkozni. Amit egyáltalán nem bánok :)
Neked úgy látom már csak egy központilag támogatott mocsárjáró csónakra van szükséged, aztán pisloghatunk :)
Nem fogalmaztam pontosan, a főtt májgomba állaga engem a nyers csigára emlékeztetett. Hagymásan, tejfölösen, némi mustárral és borssal készítettem. Nem lett a kedvencem.
Évek óta fogyasztok belőle. Egyet értek, savanykás ízű, állaga elkészítéstől függően „furiábilis”. A feleségem rántva igen kedveli, én savanyúságban látom szívesen. Abban is azonosulni tudok, hogy bőséges erdei teríték esetén az ennivalók jönnek haza a kosárban és az ehetők a terepen maradnak.
Szerintem az állaga megfőve a főtt csigára nem hajaz. A főtt csiga a húslevesben főtt csirke zúza állagára hajaz. Meglepően kemény, túltrottyantva kifejezetten szíjas is lehet a csigusz hús.. No, persze a Fistulina hepatica mint gomba meg lett nevezve, de a rajta vesztett csiguszokról nem esett szó. Néhány viccesnek szánt bevállalás után én már csak az Éticsigát preferálom…….
Köszönöm a részletes választ, a tojássárgás recept érdekesen hangzik, majd kipróbálom. Ettem már egyébként, valóban nagyon érdekes, más gombához nem hasonlítható ízű, rántva kevésbé ízlett, de hagymával lesütve, paradicsompüré és zöldfűszer segítségével spagetti szósszá alakítva nagyon finom (főleg, ha parmezánnal megszórjuk). Tavaly rengeteg volt belőle.
Mi eddig úgy csináltuk, hogy megnyúztuk, felszeleteltük, majd a szeletekt egy óráig hideg vízben áztattuk. Utána lehet rántani, vagy akármi mást csinálni vele. Félkemény állagú, nem igazán rostos, jellegzetes, de nem erős ízű.
Tegnap tényleg elmentünk a Vértesbe. Azon túl, hogy rohadt meleg volt, az egész Vértest belengte a trágyaszag. Gondolom, az alatta lévő földeket hígtrágyázták, és a déli szél fölnyomta a szagot.
Rögtön egy öreg változékony tinóruval indítottunk, ami jó jelnek tűnt. Aztán csak egy-egy galambgomba, nagyon fiatal piruló galóca, csengettyű, öreg géva, meg még egy öreg olaszgomba akadt. Egy májgomba is előkerült, de csak egy 2 cm átmérőjű dudor formájában. Egyébként az utakon heves eső nyomai mutatkoztak, lehet, hogy pár napon belül indulnak a gombák.
Nincs ilyen receptem. Az Ökörnyelvgomba, Májgomba ezen megnevezésével (vegetable beef-steak) Istvánffi Gyula „A MAGYAR EHETŐ ÉS MÉRGES GOMBÁK KÖNYVE” címet viselő 1899-ben kiadott művében olvastam.
Istvánffi könyvében a májgomba étkezési értékével/fogyasztásával kapcsolatosan az alábbiakat írja:
„Húsa a főtt céklához hasonlóan rostos; borszagú, savanykás.”
„A fiatal gomba ehető és nyersen savanykás íze van. Szárítva ízetlen, kemény s megfeketedik, csak frissen élvezhető.”
„ Gyenge gyomor nem bírja. A szegényebb néposztály él vele s ezért hívja Schaeffer: Fungus pauperibus esculentusnak.” Nem tok latinul, a szegények ehető/finom gombája vagy valami ilyesmit lehet ráhúzni.
Közöl a szerző egy receptet is:
„Ökörnyelvgomba (Fistulina hepatica) Ez a gomba néha igen megnő, de jobb mégis a kisebb, fiatalabb példányokat megkészíteni. Ha megtisztítottuk s rostos részeit kivágtuk, leforrázzuk s vajba kisütjük petrezselymet, borsot, sót mogyoróhagymát adván még hozzá, végül föleresztjük tojás sárgájával. Eszik a Fistulinát hamuban sülve is, aztán fölszelik darabokra s föleresztik pl. tojássárgájával. Ausztriában a salátához adják darabokra vágva.”
Veress Magda Gombáskönyv (szerintem remek olvasmány ez is):
„ Nem különösképpen ízletes, de van benne valami 2eredeti”, más gombához alig hasonló, s ezért különleges fogásokat állíthatunk elő belőle. „
„Felhasználás: használat előtt hosszában kettémetszve áztassuk sós vízbe, majd félóra-óra múlva öntsük el ezt a levet. Készíthetünk belőle tejfölös tokányt (60. recept), igen ízletes és különleges kirántva (86. recept) stb.”
„60. Májgombatokány tejfölösen A májgombát sós vízben kiáztatjuk, leöblítjük és laskára vágjuk. szintén laskára vágott hagymát olajon párolunk; amikor üveges, beletesszük a májgombát, teszünk hozzá egy babérlevelet, megsózzuk, majd kevés víz hozzáadásávalpuhára pároljuk. Tálalás lőtt tejfölözzük.”
„86. Rántott gomba I. A megfelelően előkészített gombát sós vízben megfőzzük, asztalkendőn leszikkasztjuk, panírozzuk és kisütjük.”
Dr. Lévai Judit Terítéke a gomba című könyvében a májgomba elkészítési javaslatai (receptekkel): Rántott gomba, Gomba vadas mártással, Májgombatokány tejfölösen, Natúr gomba, Gombás máj, tartósítására/eltevésére: olajos gomba,Vajas gomba, gombakivonat
Nem probléma, mint említettem, a cikk érdekes-szép életkép volt, és legalább megtudtam, hogy Magyarország jobban teljesít :)
Más: szombat délelőtt megnézem a Csoportos tuskógombákat és Csoportos csiperkéket (egy csoport erdőben) a szatmári síkság tájain. Az eredményről majd tudósítok.
Szeretném megkérdezni, hogy ez a kis fehér szépség lehet-e a fehér kérészgomba (Bolbitius lacteus)? Tanácstalanságom oka az, hogy a neten a rákereséskor a latin nevek sokaságával találkozom (Conocybe apala, albipes, lactea), amik szinonimaként és önálló fajnévként is szerepelnek, és ugyanolyan leírást adnak hasonló gombákról.
Tegnap gombásztársakkal felmentünk a Bihar-hegységbe túrázni, mert gombászni nem nagyon tudtunk. Azonban találtam egy érdekes kicsi gombát egy csodálatos patakvölgyben, amire Guepiniopsis buccina a tippem. Jól gondolom?
Végigszaladtam a a napijelentés kiadványokon 2011-től az idei nyárig. Csak a 3 nyári hónapot néztem minden évben. 2011-et nyilván nem vette bele a 6 évbe (mert az ideivel együtt nem is fér bele), mert akkor augusztus 10. környékén szép világ lehetett arra. Csak a 2014. augusztus 9. utáni két héttel nem tudok mit kezdeni. Az jó volt. A tűzijáték után, helyett, gombászni kellett volna. Nem tudom, miért nem volt akkor. Persze ő látja, tudja.
Csak szombathelyi adatokat néztem, gondolom messzebbről is visznek a piacra gombát, nem csak a repülőtér környékéről...:) Ha még ott van az állomás.