Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
A nappal az a gáz, hogy akkor van, amikor süt a nap és nem akkor, amikor szükség van rá. És felettünk is kb. akkor van sötét, amikor a felszínen (pár perccel tovább), meg a lesugárzás energianyalábja az elképzelhető legpusztítóbb fegyver...
Egyenlőre tényleg a gáz, ami a legkisebb CO2 kibocsátással jár, de azért az is fosszilis, az is folyamatosan növeli a légkör CO2 tartalmát, még ha lassabban is, másrészt nem végtelen az utánpótlása, sok helyen már kőzeteket repesztenek hozzá, ami szintén nem valami környezetbarát módszer.
Az igazi megoldás a napenergia lenne, az korlátlan és megújuló, csak jelenlegi technikákkal nem megoldható, hogy a föld minden pontján folyamatosan elérhető legyen.
Talán majd egyszer a távoli jövőben képesek lesznek a napenergiát az űrben megfogni, és a földre irányítani bárhol, odakint mindig süt a nap... :)
A biomassza termelés a napenergia konzerválása a napsütötte időszakokban, ez sem valami jó hatásfokú, napelemek tudnak már ennél jobbat.
Arról már nem is szólva, hogy a biomassza megtermelése, szállítása, átalakítása sem megy energiabefektetés nélkül.
Ráadásul szépen kivonjuk a talajból a tápanyagokat és egy jó részét elégetve a levegőbe engedjük...
megujulo energia, mert az ujonnan novo erdo pont ugyanannyi co2-t fog megkotni, mint a kivagott erdo. es ezt belathato idon belul. addig a szenhidrogenek csak ugy _lesznek a foldbol_. nem tudsz koolajat eloallitani 100 ev alatt. tehat az ott elegetett olaj, gaz, az plusz co2-t visz a rendszerbe.
Ettől a "megújuló" kifejezéstől szoktam lábrázást kapni.
Csak az a nem mindegy, hogy mennyi idő alatt újul meg.
Mert én 30sok éve is jártam az erdőt a helyi erdésszel és teljesen más volt a szemlélet.
Most látom a millió tarvágást, a földeket szegélyező erdőcsíkok kivágását, beszántását, de az én dízeles szarom fogja kiirtani a bébifókákat.
2025-öt írunk, de még mindig úgy kell fűtenünk, energiához jutnunk mint ük-ük-ükapáinknak, viszont sok területen meg úgy élünk mint az 1980-as években vizionált Sci-fi-kben.
ahhoz, hogy energiához jussunk el kell égetnünk az erdőket.
Mert a mi lehetőségeink között ez a szélcsendben és sötétben is rendelkezésre álló megújuló energia. Ha ezzel nem kellene foglalkozni, akkor remekül el lennénk nélküle, atom + gáz fedezné a szükségletet.
A XXI. században élünk, a zsebemben lévő telefon sokkal többet tud mint anno a holdra szálló egység (ha:) számítógépe, de ahhoz, hogy energiához jussunk el kell égetnünk az erdőket.
Mondjuk azt tegyünk hozzá, hogy mindezen említett dilemmákat az erdő meg energia kapcsán megoldotta volna, ha eleink 1990-ben okosabbak lettek volna, és a nagy szocialista erdősítések nyomán tovább haladva ültettek volna a még parlag, kihasználatlan területekre nagy akácerdőket. Ha ez megtörtént volna, ma azok is örülhetnének, akik nem csak papíron létező nemzeti parkot akarnak, és azok is, akik inkább középkor szellemiségét érzik magukhoz közelebb, mert a kifejezetten erre a célra telepített erdőket vígan vagdoshatnák. Tehát jóllakna a kecske is meg a káposzta is megmaradna. Sőt, szerintem még ma nagyüzemben művelt mezőgazdasági területeket is be lehetett volna erre áldozni, mert láthatóan nem megy már az agrárkodás Magyarországnak, én könnyen el tudom képzelni, hogy az ilyen akácosok sikerágazat lett volna, szemben a haldokló zöldség- gyümölcskertészetekkel vagy a kukoricával. Jobban is beleillett volna az ország profiljába, mert egyszerűen nevelhető, nem kell rá figyelni, burjánzik, és igen rövid idő alatt hasznot hoz, tehát magyarán: könnyen lerabolható. Pontosan megfelelt volna a magyar vállalkozói igényeknek.
Ja, és a fent kifejtett gondolat természetesen annak jegyében született, hogy nem csak Somogy megyéből áll az ország. Érdemes ezt szemelőtt tartani.
a soproni erdészeti belinkelt most egy tanulmányt (Divergent Trends in Insect Disturbance Across Europe's Temperate and Boreal Forests), abban tldr az van, hogy a tűlevelűek szúkártétele nő, a lombos fák kártevői meg visszaszorultak picit. konkrétan arról viszont sehol sem találtam infót, hogy a bükkösöket cserélnék, csak általánosságokat. (az AI meg ezekből az infókból dolgozna, én is kérdeztem, de sokat ez nem ér)
Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, ezt írta:
Igen, Magyarországon jelenleg is zajlanak konkrét erdőgazdálkodási intézkedések, amelyek célja egyes fafajok lecserélése vagy átalakítása a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében.
🌳 Klímaváltozás és fafajcsere Magyarországon
A klímaváltozás hatásai – például a hőmérséklet-emelkedés, a csapadék eloszlásának változása és a talajvízszint csökkenése – különösen súlyosan érintik az Alföldön található erdőket, főként a Duna–Tisza közi homokhátság térségében. Az itt található, főként telepített erdők (pl. akác, nyár, fenyő) mintegy 200 ezer hektáron veszélybe kerültek
Konkrét intézkedések és fafajcsere
Klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv készül 2026-ig, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai intézkedéseket fogalmaz meg az erdőgazdálkodás számára
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium szakértői országos rendezvénysorozatot tartottak, ahol egyértelműen megfogalmazódott: a klímaváltozás következményei már a mindennapi gazdálkodói döntéseket is meghatározzák, beleértve a fafajválasztást is
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete és más kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy alkalmazkodóképesebb, szárazságtűrőbb fafajokat javasoljanak a veszélyeztetett területekre
Milyen fafajokat érinthet a csere?
Bár a konkrét fafajok listája még kutatások és helyi adottságok alapján alakul, a cél az, hogy:
A kevésbé ellenálló fajokat (pl. lucfenyő, nemesnyár) fokozatosan lecseréljék.
Szárazságtűrőbb fajokat (pl. kocsányos tölgy, cser, molyhos tölgy) telepítsenek, amelyek jobban bírják az új klimatikus viszonyokat.Miért fontos ez?
Az erdők nemcsak gazdasági, hanem ökológiai és klímavédelmi szerepet is betöltenek. A fafajcsere és az alkalmazkodó erdőgazdálkodás segít:
Megőrizni az erdők egészségét és biodiverzitását.
Fenntartani a szénmegkötő képességet.
Csökkenteni a klímaváltozás hatásait a vidéki térségekben.
Ha érdekel, milyen fafajokat javasolnak a te régiódban, szívesen segítek utánanézni vagy összeállítani egy listát!
én igazából ettől rettegek (de nincs kapcsolatom, akitől megkérdezhetném), hogy a bükkösök cseréje tervezett/eldöntött dolog és ezért szálalják ezerrel. ha "csak" azért, mert "így szoktuk" (= így raktuk be a legutóbbi tervbe), annak lehet, hogy örülni kéne..? :/
Jó, hát én is csak találgatok, nem vagyok bennfentes.
Inkább csak érzékeltetni akartam, hogy miféle módszertan lehet, ami elvileg biztosítja az erdőállományok fennmaradását. Mondjuk, ha fafajtánként alkalmazzák...
Illetve ezt még módosíthatják tervek a fafajok lecserélésére klímaváltozási alapon.
Tehát ha Zalában növekszik a nyárfás, le lehet termelni az Északi-Középhegységben a 100 éves tölgyest, és leshetjük a hűlt helyét :-( Akkor sincs ez jól így...
Nem így számolják azt a mérleget, hanem úgy, hogy évente akkora erdőállományt termelhetek ki, mint amennyi tömegnövekedése van az ország teljes fennmaradt erdőállományának az új telepítésekkel kiegészítve.
A tömegnövekedést pedig az éves új hajtások, és az ágak, törzsek vastagodása adja ki.
Így elvileg egyensúlyban marad az ország erdőállománya.
És persze mindig a legöregebb állományokat termelik ki...
Csalóka az a megújulás, mert amit fél óra alatt eltüzelünk (és itt egy erőműre gondolok, nem az otthoni cserépkályhára), 50 év alatt nőtt meg az erdőben.
Most már gyakran emlegetik, hogy a világ véges, nem lehet egy véges világban végtelen növekedést produkálni, de ugyanakkor minden kormány tragédiaként éli meg, ha nincs pár százalék gazdasági növekedés.
Egyenlőre nem találták fel a hosszabb távon fenntartható társadalmi modellt...
Az önkorlátozás alatt azt is érted pl, hogy facsés barátnőnk nem tüzel el x száz liter üzemanyagot, és amortizálja a járművét, hogy büszkélkedhessen a gombatalálatos fényképeivel a neten? ;)
nehéz mindent is összeegyeztetni, főleg úgy, hogy közben egy olyan gazdasági-társadalmi rendszerben élünk, ami gyakorlatilag folyamatos expanzióra van tervezve.
ami mély meggyőződésem, hogy ha ez a téma kikerül onnan, hogy az állam/erdészet/beszélő fejek le tudják söpörni annyival, hogy bármi sötétzöldizmus, ami kétségbe meri vonni a meglévő elmélet/gyakorlat egyes részeit, azzal a társadalom csak nyerni tud. értem, hogy kényelmetlen egyeztetni, agyalni, önkorlátozni, de minél inkább ebbe az irányba mutat a társadalmi akarat, annál jobban járunk.
Itt kerül szembe a gazdasági és a természetvédelmi szempont.
Aki kitalálták, hogy a megújuló energiaforrások alapja lehet az erdő, azok pont így gondolták, az erdőt telepítjük, mint a veteményeket, mikor rákerül a sor kitermeljük, és újratelepítjük.
A másik oldalról meg az erdőből még a hullott ágakat, kidőlt fákat, avart sem szabad elhordani, mert a talaj humuszban elszegényedik.
Az biztos, hogy az igazi érintetlen őserdő ma már csak elvétve található, az erdőink szinte mind telepítettek, régi erdészek hagyatéka, akik a korábban kitermelt erdőket újították meg.
