Sziasztok! Nem hittem volna, hogy még a fényezésről is van fórum, de örülök neki nagyon. Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől. Motorkerékpár felújítást csinálok, és az apróbb alkatrészeket szeretném magam lefújni házilag. Ezek nagy része nem is fog látszani, így egyrészt spórolok, másrészt szeretném ha az én munkám is benne lenne a gépben. (A tankot, sárvédőket, idomokat szakemberrel fogom fényeztetni.)
A lényeg, hogy spray-el alapozok, aztán fújom színre az apróságokat, és utána még lakkozom is. A kérdésem: A már megszáradt fényes fekete festéket fel kell e csiszolni vízpapírral a lakkozás előtt, vagy nem? Illetve ha nem csiszolom fel, akkor mi történik? Nem ad fényt a lakk, vagy esetleg meg sem tapad? A válaszokat köszönöm!
Sajnos a kátrány tartalmú anyagok nem fényezhetők. Továbbá szeretnek a melegre visszalágyulni. Gondold el nyáron milyen f@sza lenne ha az utastérben bűzölgő kátrány lenne amit a cipőddel széthordasz. :)
Én sima fényezhető rücsit ajánlok, vékonyan persze. Ez azért jóval gusztább és használhatóbb felületet ad.
Valami ilyesmi, vagyis nagyon hasonló anyag van a padlólemezen. A lakatos is azt mondja hogy ezt vagy az ilyeneket zajcsökkentésnek, rezgéscsillapításnak teszik a padlóra.
Az autóm belseje marad csupasz lemez, nem lesz benne semmi szőnyeg. Na ebből az okból, kellene nekem valami anyag, amit a padlóra teszünk. Nekem az is jó lenne, ha kifújnánk a padlólemezt valami kátrányos cuccal és olyan felületet adjon amit azért könnyen tisztán lehetne tartani.
Ha gyári bevonat van az alvázon az általában szórható tömítőanyag ami elég rugalmas és ellenálló ,ezért ezt vagy hőlégfújó+ spakli vagy drótkorong kombóval lehet házilag leggyorsabban eltávolítani.
A matricák eltávolításához egy speciális gumikorongot (vanilia korong) használunk. A csiszoló korongot hamar elömíti a matrica, persze le lehet szenvedni azzal is.
Gumi szerü anyag kaucsuk alapú alvázvédö lehet, tehát ezen a néven keresd.
Újra itt vagyok csak ledöntött egy influenza, nem tudtam írni.
De a lényeg, hogy már annyi anyagot írtatok, a kitteléssel kapcsolatban, hogy lassan tényleg elmegy a kedvem a házi kittelésstől :)
Az autón lévő matricákat mivel érdemes leszedni? Gyári matricáról van szó, ami már több mint 20 éve rajta van. Vagy álljak neki csiszológéppel aztán majd kittelem alatta a hibákat?
Másik kérdés pedig, hogy az autó padlólemezén van valami anyag, olyan mintha vlmi gumi cucc lenne, ami teljesen ki van keményedve. Ez gondolom részben zajcsillapító anyag.
Úgy hallottam lehet venni. Mi ennek a neve? Hogy kell keresnem?
Lentebb némi fogalomzavar támadt. megint előjött ez a "füller-töltő-spricc-szóró" lehet hogy csak én olvasom félre, de ebből mindig félreértés van. Mert ugye ki így hívja, ki úgy. Én spec tudom melyik melyik, de a "füll" az töltést jelent, de ha azt mondom töltő, arra sokan a - na és itt jön az ötödik - poliészterre gondolnak, amit régen hívtak szórónak. Nem is lesz igazság ebben sose, ez egy örök félreértés.
mert ugye a szóró az a dobozán polyester spritz füller. (kapásból ellentmondás, legalábbis a népi elnevezés tekintetében) aztán van az amit mindenki füllernek vagy fillernek ismer az az "acryllic primer" viszont így nem használja senki.
Sziasztok! Alumínium kasztnis terepjárót kell festenem,az autó törött,sok a hiba a lemezeken,ebből kifolyólag nagyon sok helyen lemezig lesz lecsiszolva az eredeti festék.A kérdésem a következő,használhatok e közvetlen az alura Besa 2k-s műgyantás alapozót?Van e valami alumíniumhoz kifejezetten javasolt kitt,vagy használhatok rá soft kittet? És szórózni is a Besaval szoktam,azt használhatom itt is,vagy? Van e valami,amit máshogyan kell csinálnom,igényel e az alu más technológiát?
Üdv. Valakinek van tapasztalata Polcar küszöbbel kapcsolatban? 1mm vastagságú elvileg. Bmw E36-ra kellene. Megy majd vissza a gyári M-es küszöbtakaró,de azért nem raknék fel egy hullámos,gyenge minőségű küszöböt. Köszi.
Ritka az az eset amikor szórókittelés után nagyobb kittelésre van szükség. Ilyenkor az esetleges hiba nagysága kiterjedése határozza meg ,hogy 1K flekkittet vagy 2K kittet kell használni. Ezek becsiszolását már lehet nedvesen is végezni.
A nagy felületek durva kittelését és szórókitt alá történő finomítást szükséges száraz technológiával végezni.
Igen, viszont ami körülötte van az határozza meg, hogy szárazat vagy nedveset szabad választani - legalábbis abból amit írtál nekem ez következik. Ha csak töltőre van húzva akkor a nedves csiszolás kerülendő, vagy nem? Ha pedig szórókittre akkor lehet nedvesen is.
Nem kötekszem csak nekem így logikus és megerősítést, vagy "te már megint hülyeségeket beszélsz"-t várok.
Vizes csiszolást kizárólag lakkcsiszolásnál , végső szórókitt csiszolásnál és flekk csiszolásnál kell alkalmazni!!! A töltőalapozó ("spriccplasztik") is kizárólag SZÁRAZON csiszolandó!!! A régi bevonatrendszerek jobban elviselték a víz jelenlétét a javítási folyamat során. Az új fényezőanyagok szinte mindegyike érzékeny a nedvesség jelenlétére. Ezért is (és a környezetvédelmi hatások és előírások miatt) cserélték le a régi fényezőkamrák elszívását száraz leválasztásúakra.
A Soft kittet azért is hívják így mert könnyen csiszolható jó töltőképességgel rendelkezik. Ezek kb 0,5-0,6 mm-es horpadások kitöltésére alkalmasak.Mivel száradás után pórusokat hagynak maguk után ezért használják a pórustömítő finom kitteket zárásként. Ezzel horpadásokat nem célszerű kitölteni,mert nagyon sokat zsugorodik száradás után és beszívódhat a felületbe.
Az 1K flekk kittet akkor kell használni ha gyorsan nagyon apró karcot, flekkhibát találsz fújás előtt. Ezek levegőn száradó olajokat, töltőanyagokat és oldószereket tartalmaznak és vastag rétegben felhordva nem,vagy nagyon hosszú idő múlva száradnak meg. Ezért kell vékonyan és átszáradt alapra felhasználni .
Ha már a bázis szín rajta van a felületen nem célszerű ezt használni mert felmarja a bázist.
Hogy miért alkalmaznak vizes csiszolást kittelésnél?
Mert gyorsabb, nem porol és könnyebb. Viszont: A kittek nedvszívóak és a pórusokat át lejutnak a fém alaphoz ami beindítja a korróziós folyamatot. A nedves kittet nagyon nehéz teljesen kiszárítani,illetve a pórusokban maradó csiszolati por miatt a fényezés későbbiekben károsodhat (dik). Meleg hatására a pórusokat kitöltő por és oldószermaradványok a megszáradt lezárt bevonatot felhólyagosítja.