Dombi Tibor maximálisan bízik Marco Rossiban, miként szerinte a szurkolók és a szakemberek szinte kivétel nélkül.
– Csak elviszi a figyelmét és az erejét. Az egész ország mögötte áll, nem is értem, hogy a kapitány miért foglalkozik annyit a gyakran képzelt kritikákkal – jegyezte meg Dombi.
Dombi Tibor szerint nincs válságban a magyar labdarúgó-válogatott, csak éppen most olyan szériába került, amikor semmi sem sikerül. A debreceni legenda úgy látja, Marco Rossi jó munkát végez, élvezi az emberek bizalmát,
ezért sem érti, a szövetségi kapitány miért hadakozik rendszeresen az elenyésző, kritikus kisebbséggel
Viszont a profi labdarúgó ugyanúgy a kora embere, mint egy autószerelő vagy egy zenész. Ezek a srácok már a közösségi média korában nevelkedtek, amikor mindenki mindig online létezik.
És akkor az elmúlt 15 évben szépen kivirágzó sztárkultuszról már ne is beszéljünk. Ahol a szurkolók egy része a játékost követi, nem az egyesületet. Ahol egy jól marketingelt sportoló ismertebb és gazdagabb lehet, még ha a képességei és eredményei nem is olyan kiemelkedőek.
Ha csak a tehetség és teljesítmény számítana a megítélésnél, akkor nem számítana, hogy követik-e a szurkolok véleményét és kritikáját. De nem így van. Ha utóbbi fújhat egy focistára és elmondhatja mindennek pusztán, mert az tetovált, vagy hosszú hajat hord, akkor a játékos is reagálhat szubjektíven.
Senki nem kötelezi őket a közösségi média használatára, egyáltalán nem muszáj celebkedni. Ha ezt teszed, akkor ennek vannak árnyoldalai(ami szerintem csak egyre rosszabb lesz). Az Ő döntésük.
Nagy Zsolthoz annyit tennék hozzá, hogy már évek óta ő a válogatott egyik legjobbja, folyamatosan az átlag fölött teljesítve. holott az egyik legidősebb mezőnyjátékosról van szó, aki a többséghez képest viszonylag alacsony szinten játszik (itt a klubját értem és most eltekintek abból, hogy ebből a csapatból milyen sz*rszag árad).
A másik gondolatom Nikitscherrel kapcsolatos, akinél nem értem, hogy ha ő volt az ősz felfedezettje és eddig semmilyen probléma nem volt a játékával, akkor miért éppen a legfontosabb meccsen, azaz a magyar-törökön lett kispados. A másik dolog, hogy hónapok óta megy a hisztéria, hogy jaj, úristen, mi lesz vele, ha kiesik a klubja az élvonalból.
Kérdem én, mi lenne? A Valladolid egy patinás múltú klub, vagyis ha kiesik, akkor képes lehet az azonnali feljutásra. Arról nem beszélve, hogy a spanyol futball második osztálya van olyan erős, hogy innen bárkit bármikor beválogathassunk. Végül is jelenleg az Eb-nek, a BL-nek és az Aranylabdának is spanyol címvédője van, vagyis annyira a másodosztály sem lehet gyenge. Sőt, akár jól is járhatunk a Valladolid kiesésével, mert ha Nikitscher marad, és mondjuk alapemberré válik, akkor abból a válogatott is profitálhat.
Mert bárki bármit mond, szerintem a válogatott akkor igazán erős, ha valamennyi játékosa kulcsember a saját klubjában. Szerintem pl. egy másodosztályú Valladolid-vezérrel többre megyünk, mintha ugyanaz a játékos a Betis kispadján mulatná az időt.
Tudom, hogy a Nemzeti Sport egy szennylap, ugyanakkor mégis érdekes a tegnapi számban összeállított osztályozókönyv, amelyik a mostani ciklus 8 NL-mérkőzése alapján rendszerezte a játékosokat.
A több mérkőzésen is kezdőemberként pályára lépő futballisták között toronymagasan Dibusz volt a legjobb. A mezőnyjátékosok sorát Nagy Zsolt vezeti (szerintem megérdemelten), akit a védelem három alapembere, azaz Fiola, Orbán és Botka követ (hiába játszott Fiola borzasztóan a törökök elleni hazai meccsen, ha a többin még mindig a jobbak között volt). Szoboszlai csak a hatodik, annak ellenére, hogy voltak kiemelkedően jó mérkőzései is (ami azt jelenti, hogy több más meccsen annyira gyenge volt, hogy még a hazai kultuszának legfőbb táplálója sem tudta elfedni a tényt). Sallai és Schäfer csak pár századdal van lemaradva Szoboszlai mögött és viszonylag jó az átlaga Bollának, illetve Dárdai Mártonnak is.
Ami még érdekes, hogy az állítólag sztárcsapatba készülő Kerkez messze a legrosszabb mezőnyjátékosunk volt. És ebben nem is vitatkozom, mert amit a tavalyi Eb óta művel a válogatottban (ideértve azt is, amikor el sem jött), az egyszerűen botrányos.
De már azt sem lehet tagadni, hogy Varga Barnabással is gondok vannak, hiszen egyetlen gólt sem szerzett a sorozatban és maximum az alkalmankénti jó mezőnyjátéka értékelhető. A lap is megjegyzi, miszerint ijesztő, mennyire nincs alternatívája.