Szerintem, nem rossz a lokiblog, nekem tetszik, hogy a cikkíró(k) nem csak a puszta tényeket írják le, hanem az általuk átélt dolgokat is. Persze ez is egy magánvélemény, nem vagyunk egyformák, de én nem szeretném mások munkáját fikázni, mert jobbat nem tudok írni. Gondolom nem kevés időt áldoznak rá...., de részletekbe menően nem ismerem a történetet.
Holnap a Vasas ellen jó lenne győzni. Remélem nem hagyott mély nyomokat a fiúkban a Vidi elleni vereség. Egyébként sem kell szégyenkeznie emiatt a csapatnak, mert egy jóval nagyobb költségvetésű csapatól kaptak ki, úgy, hogy nem kell emiatt szégyenkezniük. A szerb edző megtalálta, a játékosai meg, meg tudták valósítani azt a taktikát, amivel le tudták győzni aznap a lokit. Van ez így, még az NB1-ben is. Remélem télen nem fogják szétszedni ezt a keretet, ami előtt szerintem szép jövő áll. A még hátralévő meccseken jó lenne minél több pontot szerezni, bár nem könnyű ellenfelek jönnek, (Vasas, Honvéd, Dvtk.
Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk.
kognitív disszonancia ezt akkor éltem át amikor gyerekkoromban mutattak egy űrrakéta kilövést a tévében ami félúton befordult jobbra(balra). ez a fenoménom ma is bármelyik videón megnézhető. ergó nem lehet kijutni fizikailag a világűrbe.
Kognitív disszonancia az érvelésben és a meggyőzésben
A kognitív disszonancia az érvelésben, illetve a meggyőzésben is megjelenik. Például amikor egy eladónak azt kell hazudnia a vásárló számára, hogy neki való a termék, közben nem így gondolja, ezáltal lelkiismeret-furdalás alakul ki benne hazugsága miatt. Ebben az esetben a tulajdonosnak meg kell győznie az eladót, hogy helyes a viselkedése, például úgy, az értékesítésből kapott jutalékból elviheti az egész családját egy háromnapos kirándulásra. Azaz az érveléssel csökkenti az eladó kognitív disszonanciáját.
De nem csak ilyen módon lehet a kognitív disszonanciát felhasználni az érvelésben. A meggyőző ágens szándékosan okoz kognitív disszonanciát, hogy a meggyőzendő partner rosszul érezze magát, bűntudata, lelkiismeret-furdalása stb. legyen. Majd ezután, a kognitív disszonancia megszüntetésére a meggyőző ágens megoldást kínál. Például:
A legtöbb reklám erre épít. Félelmet, bűntudatot kelt a fogyasztókban, hogy nem elég szépek, fiatalok, ápoltak stb. Majd a termékekkel megoldást kínál arra vonatkozóan, hogy ezeket a negatív érzelmeket, viszonyulásokat feloldja.
