Nekem a férfi eb-vb-kel kapcsolatban mindig van egy olyan tudatalatti érzésem, hogy az folyton a Németország-Dánia-Svédország-Norvégia tengelyen forog, forog, forog és csak forog. Néha persze közbe kerül Horvátország vagy Franciaország is.
Denmark/Iceland/Norway: 2031 IHF Mens World Championship
Spain: 2029 IHF Womens World Championship
Czechia/Poland: 2031 IHF Womens World Championship
Németországban volt a 2019-es VB, ott lesz a 2027-es, és részben a 2029-es is. Az IHF szerint ez lesz a jubileumi, 10. férfi VB Németországban. Nekem csak 9 jött ki, de mindegy, biztos ők tudják jobban.
Siófokon mindig ez a pacák szokott lenni. Az ismertetöjele: hetesnél mindig mondta a kapus nevét (pl. Kapus) majd a lövö nevét (pl. Lövö) ilyen formában: "kapus vagy Lövö? Lövö vagy Kapus?"
A nem német érdekeltségű selejtezőket jól láttam, hogy nem adja semmi az országban? (Nem állítom, hogy minden követ megmozgattam az információ beszerzéséért, de _lehet_, belenéznék pár meccsbe.)
OFF
Mi lesz azzal az egységsugarú münchenivel, aki eddig az FCB sikereire bazírozta az önértékelését??? :-P
Nem tudom, hogy ő volt-e ez, de az egyik kedvencem a siófoki közvetitésekből, amikor Piros a szabaddobásnál mutatta, hogy kéri a három métert, mire közölte a közvetítő emberke, hogy a hármas számú figura következik 😀
Ma meg kéne nézni a magyar és a német válogatott meccsét, a kupadöntőt, meg a leverkuseni futballcsapat történetének első bajnoki címét (ez még nem 100%), meg valamikor enni is kéne. Ez így együtt kicsit sok lesz. Németország - Paraguay teljesen tét nélküli és egyébként is sima hazai, lehet, hogy az lesz az áldozat. De a focimeccs se ér véget, mire kezdődik a magyar-japán. Igazán tekintettel lehettek volna rám.
Mondjuk a Magdeburg a kupát alighanem simán behúzza, a Melsungen max. a Metzingen múlt havi sikerének lemásolásában reménykedhet.
Ilyen fogalmatlan riporterek nálunk is vannak, pl. a fehérvári tv embere, de ilyen volt az Őszi Mátyás is, vagy hogy hívják, aki a Siófok házi riportere volt, és valami elmebeteg ötlettől vezérelve egy nagyokosunk őt alkalmazta a hazai közvetítéseinknél, természetesen azt se tudta, milyen rendezvényen van, ezért a mi meccsünkön Hajrá, Siófok-ot mondott.
Ha szabad megjegyeznem, a Melsungen-Flensburg DHB-kupa elődöntő ritka szórakoztató volt :) A Flensszel nem igazán szokták feltörölni a padlót, de ma még az is sikerült. A 33-28-as végeredmény jótékonyan eltakarja, hogy volt a Melsungen ment nyolccal is.
A Dyn közvetíti a német férfi Bundesliga 1. és 2. osztályának minden bajnoki mérkőzését (valamint lehet náluk nézni a női 1. osztályt is, de azt csak átveszik, nem ők csinálják). Ez rengeteg mérkőzés. A rangadókra jut ötfős stáb, profi riporter, szakértő, helyszíni riporter, a nem annyira érdekes meccsekre meg odatesznek valami gyakornok kislányt egyedül.
Ha az M4 Sport közvetítene egyes hétvégéken húsz meccset, hidd el, ott is Varga Ákos fénylő csillag lenne az égen.
A mélypont egyébként az Eurosport. Ők adnak egy szezonban, nem tudom pontosan, kb. 8-10 női bajnoki meccset, szigorúan péntek este. Közvetít Uwe Semrau, aki az ország talán legprofibb kézilabdás riportere, de mindenképpen a legprofibbak egyike - viszont női kézilabdával egyáltalán nem foglalkozik. Nemhogy a játékosok, de még a csapatok neveit is papírról olvassa, fogalma sincs, ki kicsoda. Szakértő Isabell Klein, akit azért hívnak, mert közel lakik a müncheni stúdióhoz. Na, azok a közvetítések nagyon durvák. Amikor az lesz a fő téma, hogy X játékos a neve alapján valószínűleg északnémet, de legalábbis tuti nem bajor, azt nehéz alulmúlni.
Vacsorázási háttértevékenységnek belenéztem a Lipcse-Hannover Bundesliga-meccsbe. A megtekintés egyetlen oka, hogy én a következő hétvégén vagyok Lipcsébe hivatalos, akkor meg pont nem fognak játszani.
De miért is írom ezt le, ha csupán két középkategóriás csapat kergeti egymást közepesen izgalmasan?
A kommentátor kislány ugyanolyan bénítóan buta, mint amilyen bénítóan Domenico Ebner a hannoveri játékosokra hathat ma is a hazaiak kapujában.
A Skandináviában bőven nem szokatlan, ezer éve ismert, kézre csatolható fatenyereken lelkendezik, hogy nahát, ezek mennyivel jobbak és mennyivel hangosabbak, mindenekfelett pedig mennyivel fenntarthatóbbak, mint azok az elegáns műanyag sz.rok (én mondtam, nem ő), amiket általában használnak ütögetésre meg tapsikolásra. És jajj, milyen kreatív a lipcsei közönség. Értem én, hogy rendkívül fiatal és őt hallgatva a játékról és az életről is kevés fogalma van, de tényleg nem kéne mindenkit mikrofonközelbe engedni.
SOKKAL rosszabb, mint mittomén Varga Ákos a királyi tövöben.
Az sem hiányzott. De a legvégén sem ennek kellett volna történnie. Persze most már nem lehet ezzel mit csinálni. Csak rengeteget számít egy-egy helyezés, ehhez meg kellenek a pontok.
Nem tudom, nem is nagyon érdekel, de biztos így volt. De azt azért megjegyezném, sokat elárul a női kézilabda komolyságáról, ha egy válogatott megengedheti magának, hogy egy hazai EB-selejtezőre el se utazzon.
Nem az van, hogy a holland A válogatott, mivel a spanyoloknál lesz az olimpia-kvali, ezért Portugáliából egyből Spanyolországba mentek, nem pedig vissza Hollandiába? Legalábbis a Malestein instája erre enged következtetni.
Kilenc újonc szerepelt ma a holland válogatott keretében Finnország ellen - egy részüket aligha látjuk újra. Többek közt a német másodosztályból hívtak be játékosokat, meg a holland bajnokságból. Vazze, volt a holland csapatban két játékos, akiről nem tudom, ki az, ez olyan megalázó :-)
Per Johanson se volt ott (Almerében volt a meccs, azért, gondolom, csak beengedték és megnézte), Ricardo Clarijs, a holland utánpótlás-válogatottak edzője volt az edző. Persze simán nyertek így is.
De nem láttam a meccset, ahogy egyébként semmi mást se, a Melsungent se, sőt, a magyar-osztrákot se. Úgy döntöttem, megérdemlek egy kézilabdamentes hétvégét, úgyse nagyon lesz több a következő két hónapban.
Az orosz kupát a CSZKA nyerte hetesekkel. CSZKA Moszkva-Rosztov Don 23:23 (12:12). Majdnem végig a Rosztov vezetett, de a végét eltolták (Akopjan lemeccselte Gyibirovát). A hetesek első sorozatában is nyerhetett volna a Rosztov, de az utolsó hetest (Kozsokar) Kaplina kivédte. A következő sorozat közepén a Rosztov hibázott (Kisko), Mihajlicsenko nem.
Harmadik lett a Dinamo :-)) Dinamo Volgograd-Lada Toljatti 27:23 (13:10). Igen rég volt az, amikor utoljára nyertek valamilyen érmet.
Ahhoz képest, egy hónapja mekkora őrületnek tűnt a férfi Bundesligában a kiesés elleni küzdelem, az Eisenach a Bergischer HC elleni győzelmével vesztett pontok tekintetében is három pont előnybe került a mai ellenfélhez képest, és egy négypontos mérkőzést nyert meg az imént Wuppertalban 30-27-re.
A DYN stábja elemezgette még a türingiaiak némileg sokkszerű lipcsei győzelme kapcsán az esélyeket a bennmaradásért. Talán Kretzschmar, talán valaki más említette, hogy az Eisenach és a BHC helyzete között az a gyökeres különbség, hogy az előbbi csapat eleve a kiesés elkerülését vette célba és a szezon eddigi részét a pincében (vagy az utóbbi hetekben annak közelében) töltötte. A BHC viszont a középmezőnyt lőtte be szezon elején, a most már tizenegy zsinórban elvesztett bajnoki mérkőzés viszont szabadesés és egy ilyen helyzetben a csapat gyanúsan nem lesz abban az idegállapotban, hogy megnyerjen egy szoros kiesési rangadót.
És így is lett. Fordítani tudott a papíron jobb csapat, győzni végül nem. Az Eisenach játszott nyugodtabban és tisztább fejjel az utolsó percekben, ráadásul Mateusz Kornecki fogott pár létfontosságú labdát a végén, így pedig kiváló esélyek mutatkoznak arra, hogy Misha Kaufmann edző határozottan unortodox kézilabdáját jövőre is az első osztályban lehessen élvezni, vegyük a beállómentes játékot vagy a 27-féle különböző nyitott védekezési formációt. A finoman szólva is fanatikus eisenachi szurkolók jelentik a habot a tortán.
Balingenben aligha örülnek ennek az eredménynek, elég szürreálisnak tűnik nekik a maiak után elérni a 16. helyet.
25-25-tel végződött a Flensburg melsungeni, eh, kasseli vendégjátéka.
Mocskos jó meccs volt, a Melsungen 21-18-ra vezetett, ehhez képest Martinović pár másodperccel a vége előtt egyenlített. Sipos Moraes hiányában érzésre legalább negyven percet húzott le a pályán. Simić a melsungeni kapuban húsz labdát fogott, a flensburgiaknál összesen tizenkettőt a Møller-Burić duó.
A Schilha nővérek örülhetnek a végeredménynek, mert az utolsó tíz percre igen erősen elvesztették a fonalat és bármelyik csapat vesztett volna, jogosan kritizálta volna a teljesítményüket.
Burić nem beszél számottevően jobban németül, mint Garcia Parrondo.
Akkor ez ahhoz hasonlít, ami volt pár éve a ffi BL-ben, ahol az egyik csoport (az erösorren alapján gyengébb csapatokat tömörítö) elsö két helyezettje játszhatott "jutalmul" a másik csoport (az erösebbeké) két legerösebbjével
