Posztoktol függetlenül értettem a top10et, ami kb. a legszukebb elit. Gidsel, Remili, Sagosen, Mem, Landin, Gottfridson, meg hasonló arcok. Jelenleg sztem kanyarban nincs ilyen játékos Kielben.
Amilyen fájdalmai voltak, simán lehet, hogy annak is örülni fog, ha egyáltalán normálisan fog tudni járni, nem pedig a további pályafutásán gondolkodik. Egy sima keresztszalagszakadásnál legtöbbször sántikálva mennek le a játékosok, öt a földön ketten fogták le, olyan fájdalmak gyötörték.
Hát azért Eric Johannson határesete a top10-nek. Remélem Imre Bence azért megtalálja majd ott a helyét, mert, ha bukik Jicha, bukik-e Szilágyi is? Vagy most Szilágyinak kell kirúgnia Jichát? És nem lesz-e olyan, hogy Bence 'csak' a Szilágyi miatt jöhetett? Érdekes lesz ez!
Mifelénk a Kiel idei szereplése után egész biztosan repülne az edző. Jicha védelmében azért fel lehet hozni, hogy ez kb az utóbbi 20 év leggyengebb kieli kerete. Náluk azért megszoktuk, hogy posztoktol függetlenül szaladgál 2-3 top10 játékos, most kanyarban sincs ilyen klasszis.
Az ugye világos, hogy a mostani kieli kapusok egy kategóriával Landin alatt vannak, de azért 39 gólt a THW nem minden héten kap.
Az biztos, hogy nehéz időszak jön Kielben. A bajnokságban a 4. hely néz ki, a keret se lesz nagyon erős. Ráadásul a labdarúgó másodosztályban a Holstein Kiel az első helyen áll, 4 fordulóval a vége előtt 6 pont előnyük van az osztályozós helyen álló Fortuna Düsseldorffal szemben, szóval nagy valószínűséggel fejutnak az első osztályba. A futballcsapatnak már most is több nézője van, helyben is és tévében is, mint a kézilabdának, egy Bundesliga-szereplés a kézilabdát teljesen árnyékba tolhatja.
Ici, ici, c'est Montpellier ! Ici, ici, c'est Montpellier ! Ici, ici, c'est Montpellier !
Oh mon dieu, micsoda meccs volt ez. Canayer a kispadon kb. hülyét csinált Jíchából, a kapuban meg osztálykülönbség volt a játékosok között. Összességében meg Dávid elkapta Góliátot, de úgy rendesen. (Más igét akaram írni ide először, bö betűvel kezdődik, aszra végződik...)
Ha jövö héten nem történik Kielben csoda, nem lennék meglepve, ha Imre Bence edzője nem Jícha lenne jövőre. Márpedig valami gyanúsan nem kerek, vágni lehetett az arroganciát a kispadon ülő játékosok arcán mínusz soknál is.
Bylik elpuffogtatott az EHFTV riporterének egy valag közhelyet, úgyhogy nem foglalkoznék vele. Desbonnet kijavította a riportert, hogy ez még nem a búcsúajándékuk volt Canayer felé, az igazi az lesz majd, ha tényleg eljutna Kölnbe. Megdöntötte az egy percre jutó "crazy"-k számát egy adott interjún belül, de most tényleg, mit mondjon egy ilyen mérkőzés után?
Ott akár törhettek is dolgok. Egyszer is borzasztó volt látni, az a lábszár és comb nagyon nem természetes szöget zártak be, épp ezért nem szabadott volna ismételni, pláne nem ennyiszer. A Méhes meg a Csaszi mondták, hogy ahányszor csak elkezdték ismételni a jelenetet, ök inkább egymásra néztek, csak ne kelljen újra és újra látni.
"Kuczora: Utánpótlásszinten a többi nemzet még nem foglalkozik annyit a taktikával, mint mi, náluk főként az egyéni képzésen van a hangsúly. Mi már a korosztályos válogatottakkal úgy megyünk az egyes világeseményekre, hogy aprólékosan, minden ellenfélre kidolgozzuk a részletes taktikát. Ez a taktika aztán felnőttszinten már nem sokat változik, ami a külföldieknek kedvez...."
Ez orbitális ostobaság. Ezt tényleg Kuczora mondta...? Vagy az újságíró mixelte össze...?:O
Teljesen mások az edzők és teljesen mások a csapatok akikkel felnőttben játszunk mint up-ban.
Meglepődnék ha változtatás nélkül átvennénk az up-taktikát.
Arról nem is beszélve h az improvizációs képesség a magyar up-válogatottak egyik legnagyobb erőssége (a másik a kiváló védekezés). Persze megvan a taktika, de minket aztán nem kell nógatni h rögtönözzünk ha van rá lehetőség (és gyakran van).
Sztem ugyanazt próbálja mondani, mint amit a Bölk is mondott a tavaly nyári 3. Halbzeit podcast adásban. Fiatal korban nem engedik a játßékosokat a saját fejük után menni, kizárólag az edzö által elöírt taktika számít, viszont így nem tudnak rögtönözni, mert mindig a betanultakat választják alternatíva hiányában.
Vagy valaki valahol bénán faragott ki egy félmondatot és igazából arra akart utalni, hogy a külföldi játékosok technikai képzettsége stabilabb alapokon nyugszik (ami nem ritkán igaz is, főleg, ha olyan helyen "pallérozódnak" a játékosaink, ahol nem fektetnek hangsúlyt az egyéni képzésre).
Vagy mindaz egyszerre igaz, amit eddig írtunk az interjúról.
"Mi már a korosztályos válogatottakkal úgy megyünk az egyes világeseményekre, hogy aprólékosan, minden ellenfélre kidolgozzuk a részletes taktikát. Ez a taktika aztán felnőttszinten már nem sokat változik, ami a külföldieknek kedvez."
ha tudják az ellenfél taktikáját és mégsem tudnak tenni ellene, akkor valahol csak a magyar up-ben csúszik homok a fogaskerekek közé...vagy nem?
Ő is látja azt, amit itt is mindenki (egy-két kivétellel):
– Utánpótlásszinten a többi nemzet még nem foglalkozik annyit a taktikával, mint mi, náluk főként az egyéni képzésen van a hangsúly. Mi már a korosztályos válogatottakkal úgy megyünk az egyes világeseményekre, hogy aprólékosan, minden ellenfélre kidolgozzuk a részletes taktikát. Ez a taktika aztán felnőttszinten már nem sokat változik, ami a külföldieknek kedvez.
Akkor emlékezzünk meg a táblázat másik végéről is. Ma sikerült visszanéznem minden kiesési rangadók kiesési rangadóját, a háromfős edzői válságstábbal operáló Bergischer HC balingeni fellépését, avagy a 17. látogatását a 18. helyezett csapatnál.
A Balingen húsz percig a játék minden elemét uralta és ott vége is lett számukra a dalnak, a BHC tulajdonképpen tükörsimán, időnként öt-hat góllal is vezetve nyert 25-21-re. A Veszprémmel hírbe hozott Nikola Grahovac kis túlzással egymaga verte meg a saját csapatát, háromszor lőve a ziccerét Rudeckbe, a poszttársai meg még nála is szörnyűbbek voltak, nagyjából ugyanannyira, mint az irányítóik vagy épp jobblövőben a meccs nagy részében pályán tartózkodó, tökéletesen veszélytelen Leimeter Csaba (megj. Jerome Müller, a helyettese még rosszabb volt).
Az Eisenach a hétvégén legyalulta a Stuttgartot, így már 15. helyen állnak, öt roppant kényelmes pontra a kiesést jelentő 17. pozíciótól öt fordulóval a vége előtt. A Balingennek voltaképpen befellegzett, de a Bergischer HC-nak is kisebb csodára van szüksége még mindig a bennmaradáshoz.
Úgy kezdődött, hogy 5-0-ra vezetett a Füchse. Jicha időt kért (akkor még csak 4-0 volt), és hát én így Filip Jichát nem sűrűn láttam, az időkérés Jevgenyij Vasziljevics legszebb napjait idézte. Pár percre rá 7-6 volt, és onnan a lefújásig sose volt 2-nél több a különbség.
A végét a Füchse eltaktikázta, egálnál támadtak a győztes gólért, és annyira húzták az időt, hogy ne maradjon idő ellentámadásra, hogy végül nekik se maradt idejük kapuralövésre. 32-32, ezzel most azonos pontszámmal áll a Magdeburg és a Füchse, de a berliniek eggyel több meccset játszottak. A Magdeburgnak már rangadója nincs hátra, és a gólkülönbségük is sokkal jobb, szóval nekik még egy vereség is belefér.
Életének 64. életévében elhunyt a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének tanácsadója, Györfi János kézilabda-mesteredző, a TFSE kézilabda-szakosztályának szakmai igazgatója.
A sportág fejlödését az újra bevezetett A-, B-, C-világbajnokság szolgálná. Kevesebb résztvevö, ezért kevesebb csarnok, kb azonos képességü csapatok, ezért több sikerélmény a ma kevésbé sikeres csapatoknak. Csak így a Ha$$on Mu$tafa kevésbé tudná tömni a saját zsebét.
Lehet azon lovagolni, hogy miért nem fejlődik a sportág (főleg női vonalon) Európán kívül (magánvélemény: ott sem okvetlenül), de előbb fagyna be a pokol, mint hogy egy férfi világversenyt elvigyenek az amerikai kontinens bármely pontjára vagy a Távol-Keletre.
Az persze más kérdés, hogy egy 32 csapatos mezőnyt egy bizonyos gazdasági teljesítőképesség és méret alatt egyszerűen képtelenségnek tűnik vendégül látni akkor is, ha egynél több ország rendez.
Nekem a férfi eb-vb-kel kapcsolatban mindig van egy olyan tudatalatti érzésem, hogy az folyton a Németország-Dánia-Svédország-Norvégia tengelyen forog, forog, forog és csak forog. Néha persze közbe kerül Horvátország vagy Franciaország is.
