Ajánlom ezt az előadást, jó alapozó mintavételezésről, hogyan csinálták ezt 20-30 éve, meg hogy lehet manapság megoldani diy módszerekkel. Persze nem árt, ha van némi műszerezettség.
Meg lehet csinálni valamilyen gyors latched comparatorral, pl. ADCMP582.
Persze nem ártana több info arról, mire kell ez, hiszen pl. ha tudod hogy a vizsgálandó jel szinuszos, akkor minek mérni, anélkül is tudod hogy milyen fázisnál mekkora az amplitúdó. :-)
Ha a frekvencia fix, vagy csak szűk tartományban változik, a frekvencia osztás is megoldható komparátorokkal meg késleltető művonallal.
Továbbolvasva a leírását (de lehet, hogy már egy tizedik oldalon, mert mindegyik eladó mást ad meg....), kiderült, hogy a kiegyenlítőáramot az a két nagy ellenállás állítja be, ezek gyárilag 0.7 amperra vannak beállítva (két 8.4 ohmos ellenállás párhuzamosan, tehát 4.2 ohm, tehát 2.94 volton ad ekkora áramot), viszont eleve van mellettük két furat KÜLSŐ kiegyenlítőellenállás számára - és akkor a kiegyenlítőáramnak már tényleg csak a tranyó max árama szab határt.
Mindenesetre rendeltem egy panelt, majd kipróbálom.
Most tudtam megnézni az eredeti akkut (pontosabban, amit kaptam belőle).
ABMW akku egyébként, 6 cella, egy halott, fel van duzzadva,, 0 V kapocsfeszültség, a többiben PONTOSAN 2.15V, ami jó, mert nyilván ahogy az az egy megmurdált, a többi nem tudott tovább kisülni.
Az eredeti kapacitás valószínűleg 10 Ah, a névleges leadható ára: 120A.
A cellákkal csak egy mágneskapcsoló van sorban, SEMMILYEN aktív elem. A saját balancer áramköre elég vékony vezetékeken csatlakozik be, szóval a kiegyenlítés olyan max 5 A lehet.
Van benne még egy NTC a cellák között. A rosszat kivágtam, így minden kapocs, kötés megmarad, egy helyet kell áthidalnom, és akkor meglesz az 5x2.7 = 13.5V.
Az a kínai balancer meg annyit csinál szerintem, hogy MINDEN CELLÁN van egy komparátor, az egyik lábán referencia, a másikon egy feszültségosztó. Amíg a cella rendesen töltődik, a cellán a kapocsfeszültség 2.7 alatt van, az áram megy nyilván azonos. Ha valamelyik feltöltődött, a komparátor átbillen, a tranzisztor vezet, kialakul egy osztott áram, egy része tölt, egy része a tranyót fűti. A végén meg már mindegyik csak fűt.
És ha a töltő áramkorlátos, akkor nem tudja kinyí de ni a tranyókat, csak esetleg lassan tudja tölteni az akkut.
És használatkor (indítás) biztosan az autóban sincs aktív kiegyenlítés, mert azokon a vékony drótokon egyszerűen nem lehet.
2. A védőfeszültség finomhangolható az 2.5V-3V tartományban a feszültségosztó ellenállás cseréjével (a magasabb kiegyensúlyozó feszültséghez nagy ellenállású teljesítményellenállás cseréje szükséges)
3. Az áramkör működési elve az, hogy amikor egyetlen akkumulátor / kondenzátor feszültsége magasabb, mint az egyensúlyi feszültség, az áramkör a tranzisztor bekapcsolásával belsőleg kisítja az akkumulátort / kondenzátort, és a felesleges energiát a teljesítményellenálláson keresztül hővé alakítja és eloszlatja.
4. Az áramköri egyensúly feszültségének pontossága ±1%
5. Az egychipes védőlap bármilyen 1-6S akkumulátorhoz / kondenzátorhoz alkalmas. Ha a sorozatok száma kisebb, mint 6S, csatlakoztassa a negatív pólusról a kapcsolási rajz szerint, és hagyja üresen a felesleges vezetékeket.
Azaz ez 6db 1 cellás kiegyenlitő? Csak nem látni mihez képest egyenlit ki?
Ez valóban se ki--se be nem kapcsol ;
2. Töltés
Lítium-titanát akkumulátor:
A töltés és a kisütés ugyanabban a portban történik, anélkül, hogy áthaladna a védőlemezen. A töltőnek lítium akkumulátortöltőnek kell lennie (állítható szabályozott tápegység is elfogadható). Általában a maximális feszültséget a töltőn jelölik. Lítium akkumulátorok töltésére tilos ólom-sav akkumulátortöltőt használni.
Töltési feszültség: Az akkumulátor húrjainak száma N, a cellafeszültség 2,7 V-ra korlátozódik, és a maximális töltési feszültség nem haladhatja meg az N * 2,7 V-ot. Például egy 5 húros akkumulátor esetében a maximális feszültség nem haladhatja meg az 5 * 2,7 = 13,5 V-ot. Ha a töltő feszültsége túl magas, a töltés végén az összes jelzőfény kigyullad, és a töltés ekkor leállítható. Ha hosszú ideig ebben az állapotban marad, káros lesz a védelmi táblára.
Töltőáram: a töltő és az akkumulátor teljesítménye határozza meg, és semmi köze a használt védőlaphoz.
Neked kell kézzel , mindent csinálni......Másikat keresnék!
Nana. Ezen ÖSSZESEN cellánként egy darab tranyó van. Ez nem egy teljes BMS szerintem, CSAK balancer. Lehet, hogy tévedek, de ez nemigen kapcsol ki semmit túlmerítéskor.
A 2,4 V a középfeszültsége. 1.9V a kisütés alsó fesz. A felső 2,8V ?
Itt ki kell kapcsolnia(megszakitja a töltőáramot.--ugyanigy 1.9Vnál a kisütő áramot.
2,4V felett balanszol --de csak vmi kis árammal (100mA alatt.)
Van amelyik zárlatra is lekapcsol..
Ha 5 cellát szeretnél akkor 5S panel a célszerű. HA 6S panelt használnál akkor az utólsó tagját rövidre kellene zárni ,meg a két feszültségosztó alsó tagjával módositani( Ufelső ---Ualsó )Nem lehetetlen , de nem mindegyik akar igy működni .
(8S LiIon ból akartam 7S-t csinálni , de nem jött be.)
1. --kb Igen
2.-Nem igy működik ; ha egy cella is alámerül --lekapcsol. Tehát nem kell dióda sem.
Uraim, hozzájutottam néhány bontott lítium-titanát akkucellához. Ezeknek a névleges feszültsége 2.7 volt, szemben mondjuk a LiPo cellák 3.7 voljával. Létezik is hozzá cellakiegyenlítő áramkör - mégprdig 6 cellás verzió. Ez elvileg annyit tud, hogy a beállított 2.5...3.0 volt cellafeszültség fölött vezet benne a fet (vagy micsoda, mert a szövegben trióda (!), szóval ha a töltőn jól állítom be a teljes feszültséget, meg a töltőáramot, akkor egyenlő feszültségre tölt.
Az áramkörből többet is lehet sorba kapcsolni.
A kérdések:
1. Jól gondolom-e, hogy éppenséggel 5 cellát is használhatok, az van közelebb a 12 volthoz? (miközben írtam, találtam egy másik pont ugyanolyan áramkört - ott ez le van írva, hogy lehet, de akkor már itt hagyom.
2. Ez az áramkör ugye a töltéskor működik. ELVILEG. De mi van, ha egy cella gyengébb, nagyobb a belső ellenállása, és kisütéskor leesik, majd MEGFORDUL rajta a feszültség a többi cella miatt? Ehhez érdemes lenne rátenni ellenpárhuzamosan mondjuk egy-egy schottky diódát, ami 0.15 voltnál már áthidalja?
Eladó egy új állapotú Knipex 15 11 120 lakklehúzó csipesz Cu huzalok lakkszigetelésének eltávolításához. Csupaszoló vágási méret (átmérő): 0,6
Új ára 4.500 Ft körül van. Budapest, Budaörs, Törökbálint és ezek közeli környékén ingyen vállalom a házhoz vagy átvételi ponthoz szállítását is. Távolabbi helyre megegyezés szerint postaköltség vagy szerény útiköltség térítés ellenében
Ónszippantó pumpa, profiknak Conduktive 77 5.000 Ft
Eladó egy teljesen új, fémből készült Conduktive 77 ónszippantó, profi
forrasztóknak, hobbi elektronikával foglalkozóknak. Antisztatikus, cserélhető heggyel. Új ára közel 9.000 Ft Műszaki adatok: Antisztatikus: Igen · Forrasztástechnika jellemzők: Antisztatikus · Méret, hossz: 195 mm · Súly: 49 g · Átmérő: 20 mm
Budapest, Budaörs, Törökbálint és ezek közeli környékén ingyen vállalom a házhoz vagy átvételi ponthoz szállítását is. Távolabbi helyre megegyezés szerint postaköltség vagy szerény útiköltség térítés ellenében.
- a tápfesz. meredek változásai, tehát nem simán zavar, amit pl. egy bizonytalan kapcsoló is elő tud állítani, de sok más oka lehet, és nem is csak egy szimpla tápfesz-megszűnés,
- a buszon közlekedő jelek torzulásai.
Azért nem tartom hülyeségnek a saját felvetésemet (naná... :-), mert a processzoroknál van reset láb, ami ha aktív, semmit sem csinál a processzor, és aminek a meghajtását valóban illik rendesen megoldani áramkörileg - egy I2C-s eszköznél viszont nincs ilyesmi, legalábbis nem szoktam látni. Rendben, azok sokkal egyszerűbb eszközök, nem processzor, hanem célszerszám, de attól még lehetne, merthogy chip select sincs...
Tegyük fel, hogy nem probléma, ha egy rossz adat kerül egy EEPROM-ba, mert van hely és minden adat mellé tudunk írni egy megfelelően erős CRC-t, és az sem probléma, ha elvesztjük az adatokat, mert a “fájlrendszerünk” sérül, vagyis változó hosszú adatok tárolásánál a mutatók sérülnek - mert képesek vagyunk pótolni.
Akkor is ott van pl. egy I2C-s kapcsolóeszköz, ami ha reléket vezérel, biztosak szeretnénk lenni benne, hogy soha nem kapcsolnak rosszul. Talán ezen már nem lesz vita, mint az EEPROM-on. Nyilván lehet ismételgetni az utolsó parancsot egyfolytában, de az azért nem tetszik túlságosan.
Utánanéztem, más is feltette az egyik tipikus kérdést ezzel kapcsolatban, hogy “akkor miért nincsenek a csomagok ellenőrzőösszeggel ellátva, megvédve”.
Az egyszerűbb érvek mellett, hogy olcsók legyenek az ilyen eszközök, ill. ezek tipikusan egészen rövid buszok a készülékek belsejében, volt egy komolyabb is: hogy ha egy I2C busz elektromosan nem teljesen stabil, akkor előfordulhat, hogy az egyik eszköz feltartja az egészet, tehát már a hardware layer-en biztosítani kell a zavarszűrést stb. Úgy pedig igen kicsi a valószínűsége egy-egy hibás parancs vételének, nem éri meg bonyolítani.
Tehát azért áll elő ez a helyzet, mert egyrészt annak a busznak nincs külön chip select-je, valamint nyitott kollektoros meghajtású. Akkor mi a megoldás? Másfajta busz...
A kézenfekvő alternatíva az SPI, ahol van chip select és aktívan fel- ill. lehúzzák a szereplők a lábakat a logikai szintekre, talán ez is számít. Az, hogy gyorsabb tud lenni, most nem érdekes. A másik lehetőség a CAN, amit nem szerettem volna behozni a képbe, mert drágább, és készüléken belül eléggé túlzásnak tűnik. Ott egészen érdekes az arbitráció (ki szólal meg a buszon). Hogy a busz beragadásának minimalizálva legyen az esélye, minden kiadott bitet egyesével visszaolvasnak az eszközök, az üzenet száma egyben a prioritása is a buszon.
(Lassan harminc éve sikerült NT 4-re device driver-t írnom ISA buszos CAN kártyákhoz, mikor még a Microsoft Magyarország azt sem tudta, hogy létezik ilyen fejlesztőrendszerük... Ugyanazon a gépen debugoltam ki a kódot, így ha elszúrtam valamit, rögtön kékhalál lett, és akadtak még kalandok. Végül használható termék lett belőle, de hatalmas energiák árán. : -) De ez a szoftveres rész. CAN-Open, Open CAN, Selectron CAN - a fene tudja, hányféle létezik.)
Szóval az SPI busszal folytatom a keresést, hogy arról miket írnak a tápfesszel és a busz megbízhatóságával kapcsolatban. És persze nem ég a ház, csak ez nekem egy homályos terület. Példa rá az MCP23S08 - ilyenből cseréltem ki nemrég egy maroknyi villámcsapottat, de már írtam itt valahol. : -)
Sajnos konkrét példát nem tudok felhozni.Ennek több oka van.
1.Nem értek az elektronikához.(Hülye vagyok hozzá, ha így jobb.)
2.Nem akarlak semmiről meggyőzni.Legyen igazad, nyugodtam lehiheted, amit mondott valaki.
3.Lyukszalag.Megmondták.
4.Nálam ezerszer okosabbak megmondták, az Eepromok megbízhatatlanok, mert tüskés a feszültség, meg ha hirtelen elvevődik akkor nincs data, meg zavarok, meg ilyen számomra ismeretlen fogalmak.(Figyelj, asztalos vagyok, nem műszerész)
5.Jól méretezett, és zavarvédett tápegység,TVS diódák a megfelelő helyen, megfelelő méretű pufferkondik, voltage detector áramkör,
biztosan sokat tud tenni annak érdekében hogy az eeprom is jóllakjon, meg a lyukszalag is megmaradjon, az én boldogságom nem számít ebben a történetben.
6.Szóval nyuszi vagyok,mint McFly...
Szóval nézd el nekem, de ez a dolog meghaladja a szaktudásom.
Lehet, hogy ezt a problémát tényleg így kell értelmezni. : -) Van még egy-két ötletem, de addig nem dumálok erről, amíg nem sikerült legalább pár helyen utánaolvasnom. Elég specifikus tudás, nem lehet egyszerű megszerezni, mert (szerintem) általában megelégszenek a hiba detektálásával (egy kicsi és elég, lassú memóriáról van szó), de a mai eszközökkel talán jogos a kérdés, hogy mi az adott körülmények közt legbiztonságosabb hw+sw megoldás.
Tapasztalatom szerint tápfesz prellegésnél nem magától sérül meg az EEPROM tartalma, hanem a mellette lévő processzor hülyül meg és beleír téves hülyeséget az EEPROM-ba I2C buszon. Olyan berendezésnél ahol ez rendszeresen előfordult és az alkalmazott EEPROM-nak volt write protect lába, azt aktiválva soha többé nem "felejtett"" az EEPROM bárhogy ugrált a tápfesz. Persze ilyenkor ha üzemszerűen akartuk használni a berendezést, le kellett venni az írásvédelmet.
XAntii azt mondta, hogy az EEPROM tartalma viszonylag könnyen megsérülhet a tápfesz megvonásakor a feszültség ugrálására, mintha prellezne egy nyomógomb. Ez teljesen összevág a tapasztalataimmal, ill. amiket olvastam. Különben az EPROM is, ha kap némi sugárzást, ilyen is történt úgy 35 éve, csak keletebbre. : -)
Persze, más memória is sérülékeny, pl. az SD kártya pl. azért veszít elég gyakran adatot egy Raspberry-ben, mert a vezérlője belül pakolgathatja az adatokat ide-oda, és ha nincs programozottan leállítva, akkor ez probléma.
Nevetni fogsz, pont ma gondolkodtam egy hobbicélú, távvezérelt eszköz miatt, hogy milyen memóriát is kellene használni pontosan ilyen megbízhatósági szempontból... van-e valami, ami egyszerűen elintézi a problémát UPS vagy ilyesmi nélkül is.
A gépjárműelektronika nem jó példa, mert ott "véletlen vagy szántszándékkal", tapasztalható az ellenkezője is, persze ettől még imádni valóak a Bmw -k, ha belelocsolnak sok lovét a felhasználók.
A ki- és bekapcsolások során, vagy a tápellátás más hibájából keletkező bizonytalanságok, zavarok, tüskék hatása a tárolt tartalomra, hogy megváltoztathatják azt. Nem a "statikus" mmegbízhatóságáról, hogy mennyi ideig tárolható valami egy EEPROM-ban, vagy hányszor megy tönkre.