Drámai! Annak fényében különösen, hogy milyen masszívan vannak a gyári cuccokban szerelve ezek.
Rövid, pár milliméteres lábbal beforrasztva. Miközben RF előerősítők, uV-os antenna jelekre. Talán ott nagyon más impedancia viszonyok vannak. Ha hangfrekisen mikrofóniások, az belefér egy cső létébe.
De a gerjedés nagyon furcsa.
Egyes hangfrekire gyártott csöveknél volt ipari kivitel, ahol külön extraként említették a normálhoz képesti csökkentett mikrofóniát. Talán pár kitámasztó lábacskával több volt belül.
Bő 100 év után azt hittük, cső ügyben már nincsenek meglepetések.......
Esetleg arra kiváncsi lennék, hogy normál, negatív előfeszítéses ráccsal is fellép a jelenség? Nagyobb tápfesz és nagyobb munkaellenállás mellett is? Nem az alsó üzemi helyzetekben?
A kapcsolási rajz a lehető legegyszerűbb: egyetlen 20k sorban az anóddal. G1 földre kötve, G2 tápra.
Fűtés 1.1V-tal és 1.3V-tal próbálva, NiMh akku, nincs feltűnő kölönbség. Tápfesz 47V, 5db 9V-os elem.
Elöször rövid lábakkal csupalyuk panelen teszteltem. Tároló szkóppal néztem az anódon a jelet, és műanyag csavarhúzónyéllel ütögettem a csövet. Mivel erősen függött a jelalak attól, hogy kézzel csillapítottam-e a panel rezgését, elhatároztam, hogy magát a csövet tesztelem.
Rövidre vágtam a lábait, és vékony szilikon szigetelésű drótokkal kötöttem be. Ezek biztosan nem képesek kHz tartományban rezegni. A csövet betekertem speciális, rezgéscsillapításra gyártott, 5mm vastag géllel. Ezzel elértem, hogy kizárólag akkor lépett fel rezgés, ha magát a csövet kocogtattam, az asztalt erősen megütve se volt jel.
Két képet csatolok, egyik a koccantásra belépő jel lecsengését mutatja, a másik ennek egy szakaszát időben kihúzva. Látszik, hogy jó nagy, 100mV nagyságrendű a jel, és lassan cseng le.
Mivel a kapcsolás faék bonyolultságú, azt hiszem, nem nagyon lehet tévedni - ez a cső ilyen. Ha annak idején lehetett ezzel együtt élni ezernyi katonai rádióban, gondolom, nekem is menni fog... :-)
A panelt átszerelem úgy, hogy gél kockákra lesznek ragasztva a csövek, és vékony szilikon drótokkal bekötve. Így a külső rezgések nem fogják nagyon zavarni a csöveket.
Ott követed el a hibát, hogy nem árnyékolod le a csövet.Mindenütt ahol ilyet használnak (harckocsirádió, Nedra-1) egy hasított ónozottlemez csőben van az 1zs.. cső.A hasított árnyékoló cső kiterített mérete 3x3cm, ráforrasztva egy drót ami a testre/földfóliára megy.
Hát ha jól látom a második képet, ott a jobboldalon pont sikerült elvágni a bizti és a diódahíd között a fóliát. Nyilván nem nagy etwas összedobni ezt a "tápegységet" új alkatrészekből akár csak próba erejéig, de őszintén szólva én se küzdenék érte, amúgy se jó ötlet egy direktben hálózatra kötött LED sor.
Igen, ez valóban nagyfeszültségen dolgozott. Most jött el az ideje, hogy iktasd a szelektív hulladék elektronikai gyűjtőjében. Életveszélyes benne mókolni. Soha nem tudod megjavítani, legfeljebb megrázatni magadat. Nézzél hasonlót pl. az IKEA-ban. Aminek van megfelelő érintésvédelmi garanciája.
Most jutottam el csak odáig, hogy szétberheljem a led csík áram átalakítóját.
Na, így néz ki, én úgy látom, hogy ez csak egy egyenirányító, meg egy üvegcsöves bizti.
Tehát ez egész akkor 230-csal működött? A biztosítékot próbáltam áthidalni, a ledsor így sem működik, viszont nem tudok egyenáramot sem mérni a táp kimenő oldalán. Persze lehet, hogy elfűrészeltem valamit a "szétszereléskor"
A félvezetők igen ritkás pattogó zajairól: gamma sugárzás. Van ilyen "detektor". 10-12 db műanyagházas tranzisztor gyenge lezárásban. Párhuzamosan kötve. Utána nagy erősítésű fokozat. Mikrofon bemenetre kötve. Ott egy app számlálja az impulzusokat és diagramba viszi. Sztatikusan és RF ellen alu fóliával árnyékolva alaposan. Működik!
Nem egyedi csőhiba. A jlcpcb-től 5 panelt kaptam, egyikre 1J24B-ket, másikra 1j18-akat szereltem, szóval még a típus is más. Első 7.2kHz, másik 5.8, a viselkedés ugyanaz. A panel és a többi alkatrész ugyanaz, kerámia tárcsa kondenzátorok. Egy kicsit ezekre is gyanakszom. Hátha mechanikus rezgésre kicsit változik a kapacitásuk, és a DC előfeszültség miatt ez AC-t hoz létre (adott töltés, változó kapacitás -> más feszültség)
Volt a laborban egy szkóp, aminek kocogtatásra ugrált az idővonala. Kerámia multilayer csatoló kondenzátor okozta.
Mivel nagyon nem értem, most majd egy csupalyuk panelre szerelek, más kapcsolás, más elemértékek, más típusú kondenzátorok, megnézem, úgy is csinálja-e.
Fórumon keresve mikrofóniával másnak is volt baja, de ilyen tartós rezgést nem említettek. Sok info nincs, kevesen játszanak ceruza csövekkel.
Régi orosz reprádiók tele vannak ilyen csövekkel. Nagyfrekis és hang részekben is.
Én is furcsának tartom. Ezeket sikeresen, tömegesen, évtizedekig használták, nem lehetnek rosszak. Repülőgépen ráadásul folyamatosan rezeg az egész.
Viszont el se tudom képzelni, miért pont nálam jelentkezik.
Megnézem csupalyuk panelen, kicsit más alapkapcsolásban is, pl. az 1J18B-t közvetlenül tápra kötött g2-vel, más anódfesszel, nem teszek 220p-t a g1-re stb.
De az a furcsa, hogy ezzel a rajzzal van video is, és szépen dolgozik a vevő. Esetleg az lehet, hogy a regen zaja elnyomja. Ha nem kocogtatom, a 7.2kHz szinusz nagyon kis amplitúdújú, és nem is mindig jelentkezik. De ha megkocogtatom, nagy amplitúdóval indulva másodpercekig cseng. Figyelembe véve, hogy ez 7.2kHz, ez sok ezres Q. Nem semmi egy parazita mechanikus rezgéstől. Arra gyanakszom, hogy valami fatális hiba miatt pozitív visszacsatolás gerjeszti. De hogy pontosan hogyan, rejtély. Pl. a bemenet szakadással vagy rövidzárral lezárva nem számít.
Ennél a direkt fűtéses megoldásnál sunyi módon az anódáram is fűt egy kicsit. Viszont a hőtehetetlenség miatt ez 7.2kHz-en érzésre nem nagyon lehet az ok. Ezt is kipróbálom, pl. úgy, hogy negatív előfeszültséggel kisebbre veszem az anódáramot.
Tisztán elemekről megy, egy NiMH a fűtés soros ellenállással (a 3 párhuzamos csőnek 2 Ohm), az anód meg 5db új 9V-os elem. A táp vagy a fűtés 100uF-dal hidegítve semmit se változtat.
más frekin kellene mennie más fűtő feszültségen
Jó ötlet, megnézem táppal, és mérem a rezonancia frekvenciát.
Ilyen egyszerű kis kapcsoláson talán még sose tipródtam ennyit... :-))) Viszont jól szórakozom közben. Egyre emlékszem, extrém kis bázisáramú tranzisztorral kellett valamit megoldani, a zaj rendben volt, de néha (több másodperc, véletlenszerű időközök) pattant egy nagyot. Impulzusok. Két napig kerestem, aztán utánaolvastam, és felfedeztem, hogy ismert jelenség: popcorn noise. :-) Ez valahogy kimaradt, sose hallottam róla korábban. Az okozza, hogy egy felületi diszlokáción néha csapdába esik egy elektron, aztán elszabadul. Ez normál áramokon zaj alatt van, de extrém kis áramon dominál. Olyan tranzisztor kell, amit erre specifikálnak.
Érdekes probléma. Régi orosz reprádiók tele vannak ilyen csövekkel. Nagyfrekis és hang részekben is. Ott ráadásul a csövek igen mereven kis rugós bilincsekkel vannak a sasszéhoz fogatva.
Érdekes elgondolás a fűtőszálak mikrofóniája. Ha ebben az irányban van a baj, akkor más frekin kellene mennie más fűtő feszültségen. Nyilván a más hőmérséklet más mechanikus állapotokat csinál a csövekben.
Ha ez igaz, érdekes lenne a minden csövet kicsit más feszről fűteni. Akkor talán nem mind pont azonos frekin "rezonálna". Más-más láb hosszúságok is kiadhatnak kicsit rosszabb együtt rezonálást.
De 10 pontos vizsgakérdés lehetne a jelenség egy mestervizsga esetén is.
Kipróbálnám tisztán szárazelem és vagy akksi táplálásról is.
Egyszer én is találkoztam a jelenséggel. Egy nagy ledes reklámtáblában több led szektort kapcsolgatott egy relés programozható egység. Úgy építették meg, hogy a led tápok 230V-os oldalát kapcsolgatták a relék. Úgy csattogott az egész, hogy a bolt dolgozót zavarta, megkértek, hogy szüntessem meg a zajt. Építettem egy kis uC-s vackot szilárdtest relékkel. Jobb lett volna a kis feszültségű oldalt kapcsolgatni Fetekkel, de ahhoz az egészet át kellett volna kábelezni, ami nagyságrenddel nagyobb munka, mint vezérlőt cserélni.
A szilárdtest reléken pont annyi áram folyt át, hogy kikapcsolva pár másodpercenként bevillantak a ledek.
A led tápokkal párhuzamosan kötött 100nF lecsökkentette annyira a tápra eső feszültséget, hogy már nem villogott.
A kondenzátor előnye az ellenállással szemben, hogy nem melegszik. Hátránya, hogy ha nem nullátmenethez szinkronozált a kapcsolás, egy kis áramlökést okoz bekapcsolásnál.
Egyéb lehetőségeket is néztem persze. Pl. hogy esetleg ez nagyfrekvenciás gerjedés eredménye valahogy. De nem, egyrészt nem érzékeny tapogatásra, se kondenzátor érték módosításra, másrészt 200MHz szkóppal nézegettem, látni kellett volna.
A kimenő trafóra is gyanakodtam, de ha egészen kikötöm, a cső anódfeszt se kap, akkor is csinálja a maradék két cső.
A kimenő trafóra is gyanakodtam, de semmi köze hozzá. Ha kiveszem, és csak két cső marad (a harmadikon nincs anódfesz se), akkor is ugyanezt produkálják.
Összeforrasztottam a 3 hangfrekvenciás fokozatot a regeneratív vevő panelen, orosz 1J24B ceruza pentódákkal. Működik, az erősítés, anódáram stb. specifikáción belül van. Kis meredekségű cső, a kiszemelt kapcsolasi rajz 10kOhm-os anód munkaellenállásával csak kb. 8 egy fokozat erősítése. Nyugodtan lehet nagyobb, mivel az anódáram olyan kicsi, hogy bőven van feszültség tartalék. Ezt ki is próbáltam, 20k-val dupla erősítés.
Egy nagyon furcsa probléma adódott. Az erősítő hajlamos 7.2kHz-es kis amplitúdójú gerjedésre. Kerestem, mi okozza, próbáltam a csatoló és hidegítő kondenzátorok értékével elhangolni, hogy rájöjjek, mitől függ, mi okozhatja. Semmi, maradt a 7.2kHz, mégpedig százalékra pontosan. (jó műszereim vannak, nagyon pontosan feltérképeztem) Feltűnt, hogy mechanikus kocogtatásra az amplitúdó nagyságrenddel felugrik, és több másodperc alatt cseng le. Pontosan ezen a frekvencián.
Arra jutottam, hogy ez mechanikus rezgés. Viszont a lecsengés idejéből olyan nagy a körjóság, hogy valószínűleg elektromos visszacsatolás is van, mint mondjuk egy kvarcoszcillátor esetében.
Tűnődtem, egyáltalán mi tud egy ilyenben rezegni. Azok a rövid, vastag huzalok, amik az elektródákat alkotják, aligha. Arra jutottam, hogy talán a fűtőszál. Az vékony, kifeszített huzal, egyedül abból nézem ki. Ahogy elmozdul a többi elektródához képest, szépen vezérli az elektronáramot is.
Nem sokan használnak ilyen csövet, de fórumon találtam leírást, hogy nagyon hajlamosak mikrofóniára. Írták, hogy a kivezetések lerövidítése segít, kipróbáltam. Talán egy keveset, de így se az igazi. Talán kicsit hamaradd lecseng, de a 7.2kHz is maradt. Eredetileg 3d nyomtatott kis tartókkal fogattam fel őket a panelre, ezt - mint merev cuccot - kihagytam, és kétoldalas szivacsos ragasztóval rögzítettem a csöveket a panelre. Ez az üvegbúra esetleges rezgését csillapítja. Lehet, hogy maga a PCB, mint merev üvegszálas lemez, szintén részt vesz valahogy a rezgésben. Ennek viszont ellentmond, hogy a tapogatás, a cső vagy a panel érintés nem nagyon változtat semmit.
Kipróbáltam az 1J18B-t is Csak annyi a különbség, hogy az meg 5.8kHz-en rezeg... :-)
Nem teljesen értem a dolgot. Ezeket milliószám gyártották, tehát nyilván beváltak. Hogyan tudták így mozgó eszközökben használni, ahol nyilván vannak rezgések, amik gerjesztik ezt? Talán a mérnökök, akik ezzel dolgoztak, tudtak valamit, amit nekem is jó lenne tudni...
Azt viszont értem, a hifi őrültek miért nem haraptak rá. :-)
Nem mostanában esett szó erről itt valahol? Miért növeljük a zavarokat, ha nem muszáj... meg elvileg a relének sem tesz jót. Egy nagyobb értékű ellenállás a kondival párhuzamosan megoldhatja a problémát (100 k vagy hasonló), de nem én vagyok ebben az illetékes.
Egyébként az a szó, amit kerestél, a téglatest. :-)
A 4700 uF több lehet, akár 10 000 is. A feszültség min. 16 V. Több bármennyi lehet, de 25 felett csak pénzkidobás. Ha van a boltban ún. LOW ESR fajtát kérjél.
