Szerencsére nekem ott az üvegház, abban szerintem simán át kell vészelniük a -5,-6 fokot. Ha hidegebb lesz letakarom őket vastag kartondobozzal. De én biztos,hogy a teleltetőbe vissza nem pakolok.... majd amennyire tudom telezsúfolom az üvegházat.
A pincéből előhozott leandereket mennyire kell a napsütéshez szoktatni. Lehet hegyből napos helyre rakni vagy érdemes előbb félárnyékba? Ti hogy szoktátok csinálni?
Szerencséje volt a leanderednek, enyhe telünk volt. Azt megelőző télen rendkívüli hidegek voltak, Biztosan nem élte volna túl. Még a kiültetett hidegtűrő fajták is visszafagytak. Ősszel nem lehet tudni milyen tél várható. Sokan szeretnénk megúszni a bepakolást, de a mi éghajlatunkon ez nem lehetséges.
Nem leszek népszerű, de bizony az ősszel kinnhagytam a nagyméretű leanderem, mert megúntam a hatvan literes dézsás növényt behúzni a nyári konyhába..
az elmúlt télen esett hó rendesen, némi mínusz tizenhárom is volt pár napig, a leandernek meg sem kottyant...most néztem, gyönyörű szép egészséges nagy bokor.
Kérdezem a hozzáértőktől, hogy mi van ilyenkor? hosszú évek óta húzogatom a tél beállta előtt dézsás leandereket, de azok sem néztek ki jobban tavasszal, mint ez a ridegentartott...
tegnap megmutattam egy leanderkedvelőnek, az úgy nézte, mint eszkimó a friss epret...
Amerikai barátunk, James Nicholas elküldte a leander egyesületnek egy másik leanderbarát képekkel illusztrált útmutatóját a leanderek mesterséges termékenyítéséről. Elég nehéz kivitelezni, mert különösen a dupla virágúban erős védekezés alakult ki az öntermékenyítés ellen. Csak erős és hosszú szipókájú lepkék képesek rá, ezért Kenneth Filipiak útmutatása alapján szét kell vágni hozzá a virágcsészét. Mire aktuális lesz, biztos fenn lesz az egyesület honlapján.
Békefi József pedig a kaktuszok termékenyítésénél is használt nagyon vékony kis "fogorvosi műszert" mutatott, hogy azzal porozza a leandereket is.
A nemesítéshez még annyit, hogy nem hidegtűrő fajták pollenjét tenném rá a hidegtűrőkére, pl atlas, atlas nain de tidili fajtákra, amelyik bírja az ilyen magoncok közül kint azt érdemes lenne tovább szaporítani, pláne, ha egy új virágszínű 'hibrid jönne létre'! Csak az a baj, hogy hely hiánnyal szenvedek a házban, ráadásul úton van a 2. gyermekem, így a leandert mint szobanövényt egyenlőre mellőzném, pollent meg nem tudom, hogyan lehet szedni leanderről, tehát valakitől csak pollent kapnék, lehetőleg nevesített fajtákról, azzal beporoznám az itteni hidegtűrőket!
Igen, ezt én is így gondolom, ne várjunk többet egy leandertől hidegtűrés területén, mint a fügétől, még a szépségéből származik a hátránya, hogy örökzöld, könnyen lefagyhat a lombja, ami valójában kiszáradás, ha több napig tűz a nap és a talaj fagyos.
Habár a tavalyi évi -16 c°-ban való visszafagyást nem csak a fagy intenzitása hanem a tartóssága is fokozta, valószínű -10 c°-os minimumoknál is visszafagytak volna, ha másfél hónapig a talajba lettek volna fagyva. A -20 c° rövid ideig tartva(legfeljebb 7-10 nap) lenne érdekes próba, hogy azt miként viselnék a leanderek.
Már az is eszembe jutott, hogy jó lenne más fajták pollenjével porozni tehát nemesíteni, hátha más virágszínű, hidegtűrőfajták is létre jönnének, mint amik most vannak. Az Atlas, Atlas nain de tidili és a villa romaine fajták, egyszerű szirmú, rózsaszín virágokat hoznak. A hardy red az már ez a kategória, a virágjainak a színe meggypiros, de még nincs vele tapasztalatom hideg tűrés tekintetében, ez volt az első tele kint. Idén a provance fajta van beszerzés alatt, még érdekelne néhány hideg tűrő fajta: Taurus és társaik!
Elnézve a képeid, ezek a hidegtűrő fajták talán a fügéhez hasonlóan viselkednek majd. Nagy hidegben tövig fagynak, de a talajban levő egyre erősebb gyökérzetből intenzíven sarjadnak tavasszal. Látni a töveken, hogy egyre erőteljesebbek.