Köszönöm a hozzászólásokat. Igen, tényleg kedvezett eddig a tél. De most nagyon jól néznek ki. Egy kis sikerélmény is. Remélem idén ismét tele lesznek virággal.
ui.: Egyszer ezt is meg kell tanulni. :) Már ha érdekli az embert. Akvarisztikával is foglalkozom, ahhoz is több év kell, mire mindent kitapasztal az ember, és nem pusztulnak hetente a halak és a vízinövények.
Tavaly előtt de még tavaly is kiszanáltam a sok magoncot ami a külföldről vett Gotsis magokból lett vetve. Csak a saját magokból vetett magoncokat hagytam meg, ebből sajnos nem volt sok kb. 100-200db.
Az idén újra kezdem a magoncozást, de megfontoltabban!
Nem is vetek annyi féléről, és csak a legjobb fajtákról ez majd 20 fajta...
Ezek mind külön voltak a garázsplaccon jól összezsúfolva, hát kíváncsi leszek pár év múlva az eredményre!
Apropó..! Provance! Most találtam tavalyi az az 1 éves Provance magokat egy kis papír zacskóba. Gondoltam egy próbát megér vízbe tettem és minden gond nélkül nekiálltak csírázni.
Nemrég találtam meg egy 2012-es magoncos papírkámat is, akkor felírtam mely fajtákról vetettem hát képzeld 57 fajta volt. Tök értelmetlenül mint az a virágzásukból kiderült...
Nem tudom az idén mi van a telelőben de valahogy nem akarnak beérni a magtokok a leandereken. Itt a kipakolás és tele vagyok zöld magtokokkal. Kipakolás után remélem felgyorsul a folyamat, és hajlandóak lesznek kiszáradni és szétnyílni.
Déli fekvésben a babér két évben egymás után visszafagyott(sövénybe telepítve), még a télén észre lehetett venni a levél fagyást, akkor amikor a védett folyosóban a kertünkben kutya baja sem volt a nagy tőnek(ez nem a tavalyi télen volt, hanem előtte). A leanderek eddig meg voltak, 2014-2015-ös téltől vannak kint, tehát az idei a 4. telük kint! Ez nem nagy teszt még tudom, remélem 10 év múlva is ezt mondhatom, hogy vannak a kertben leanderek!
Ennek a helye már nem lesz szép, jobb visszavágni.
Egyébként ezekkel a sárga levelekkel csak a baj van. Mindig megszárad a széle, gombás lesz, vagy más bánata van. Jobban szeretem a zöld levelet, némi sárga mintázattal. Szebb is, egészségesebb is szerintem.
A felnyurgult hajtások helyre jönnek, de ilyen kis nyurga hosszú ágak lesznek. Ha kirakod tavasszal ne érje közvetlen tűző nap, mert a zsenge ág megég.
A leveleken a barna szélek és levélvégek lehetnek gombásodás nyomai is, de a helytelen locsolás is okoz ilyen tüneteket.
Nálam azok a leanderek amik a kazánházban telelnek, olykor nagy hőingadozásnak vannak kitéve. Ők hasonló jeleket produkáltak, az idősebb levelek elkezdtek barnulni majd leszáradtak,lepotyogtak. Semmi baja nincs a növénynek, mert az új hajtásokon szép zöld levelek jönnek.
Nem, nem a telek keleti részébe volt ültetve. Nagy a telek, így a felkelő nap szinte az egészet betudja gyorsan melegíteni.
Eleve az egész udvar tele van különböző örökzöldekkel(ciprus,babér...),de eddig nem vettem észre,hogy befolyásolta volna az,hogy keleti vagy nyugati...stb fekvés jobb lenne. Minden örökzöld és egyéb növény jól bírja.
Egyedül a leander és a selyemmirtusz az ami rendszeresen visszafagyott.
'Ercsiben lakom a szőlőhegyen, de elég hideg,szeles itt fent a domb tetején. Magoncokat a kertbe teli kerítés végelmébe úgy ültettem el,hogy a felkelő napsugarak érjék. Annak reményében,hogy talán hamar felmelegszik a levegő és a talaj.
Nálam a talaj elég meszes lehet, mert a hortenzia,magnolia,rododendron...egyéb savanyú talajt igénylő növény nem marad meg 1-2 évnél tovább földcserével sem.'
A felkelő nap(keleti fekvés) szerintem nagy csapás az örökzöldeknek, mert valóban hamarabb melegszik a levelük(tehát párologtatnak), de a gyökerük az a fagyott talajban van, így kiszáradnak, lombjukat vesztik a télen, amit felfoghatunk egy levél fagyásnak is! Inkább jobb egy nyugati fekvés, mert délutánra már felengedhet a talaj, akkor már a ráeső fény nem okoz akkora problémát! Nálunk is van egy részük, amelyek déli fekvésben vannak, két ház közötti folyosóban (6 méter átmérőjű)a téli alacsonyan mozgó nap miatt a szomszéd ház árnyéka megakadályozza az örökzöldek párologtatását, ami kedvező mikroklímát ad! Nyáron viszont amikor magasabban jár a nap, akkor teljes napfényt kapnak.
Azért nem olyan régen kísérletezek velük, 2013- késő tavaszán vettem H. Marianntól az 'Atlas' és 'Villa romaine' fajtát, amelyek akkor (a 2013-2014-es) télen bent teleltek, még a képek összeszedés alatt vannak, ahogy összeáll a kép akkor itt meg fogom osztani!
Nem, a leanderrel csak mint betegséghordozóval foglalkoznak, magát a növényt inkább csak invazív gyomnak tartják. A fajták genetikai elkülönítéséről is csak egy cikk volt, az is 15 éve, meg egy másik, hogy a faj egységes, nem különül el az indiai és az európai.
sajnos amik nem elég hidegben és sötétben telelnek, azokon tél bége felé mindig megjelennek ilyen hajtások. Néhány nagyobb nálam is ezt csinálja, amik nem a pincében vannak. Ezért szeretem őket amilyen hamar, csak lehet, kivinni.
(ha igaz az előrejelzés, február idusával :) már véget érnek a komolyabb hajnali fagyok, és egyből mennek is ki!)
Én azt szoktam csinálni az ilyenekkel, hogy ha már elég nagyok és nyurgák, inkább levágom őket. Da még csak éppen elkezdődött a növekedésük, akor hagyom, mert akkor kint még simán rendbejöhetnek és nomrális hajtás lesz belőlük.
Még annyi, hogy ha hamar kikerülnek, a természet is elvégezheti a szelekciót: a gyengék az első kisebb fagynál egyből elpusztulnak, miközben az életképesek hajtásoknak meg se kottyan.
Néhány leanderemen a telelés alatt világos zöld megnyúlt hajtások lettek. Ezek amikor kimennek a szabadba helyrejönnek, megerősödnek, vagy le kell majd vágni őket?
Van egy cifra levelű is, annak pedig elkezdett barnulni a levelek széle. Ez miért lehet, mit lehet vele csinálni? Nem szeretném ha tönkremenne, ebből a fajtából csak ez az 1 van. Teszek ide képet is.
A meleg és világos hely valóban nagyon nem megfelelő a leandereknek! A mostani helyzet sokkal ideálisabb, nem kell fény az alvó leandereknek és a hideg is sokkal jobb, mint a meleg..., de ez a tél kivételes, nem volt nagy fagy, így aztán nem nagyon bízhatod el magad azzal, hogy eztán így mindig jó lesz, mert erős fagyok esetén gond lehet. De a régi helynél talán még akkor is jobb. A nagyon ritkán kevés víz viszont nem hiszem, hogy sokat ér, hiszen főként az alsó részen lévő gyökerek szívják fel a vizet, a felszínen nem hiszem, hogy sokat ér (ha tálkába tetted a vizet, akkor talán jobb). Én eddig havonta locsoltam őket, alaposan, de az idén én is rákaptam, hogy mostanáig csak kétszer kaptak vizet, de akkor azért nem sajnáltam tőlük.
Érdeklődnék, hogy foglalkozik-e vki a leander genetikájával? Gondolok itt bármiféle öröklődési rendszerre (domináns/recesszív tulajdonságok) amely a létrejött keverék egyed kinézetéből merít/feltételez infókat.
Pl. Emile Sahut magoncok kb. 50%-ban gyenge növekedésűek maradnak és megtartják a bordó színt, nem jön létre kevert szín, sem szirom forma.
Nagyon száraz volt. Kaptak, de csak picit. Egyik éven úgy jártam, hogy öntözés után rengeteg fiatal elnyúlt hajtást hoztak. Torz is volt, ronda is. Most talán a hidegnek köszönhető, de éppen úgy néznek ki, mint amikor beköltöztek. Remélem ez a teleltetés sikerül és akkor ezentúl így lesz. Hidegben, félhomályban.
Köszönöm az infót, fel fogom venni a kapcsolatot az említett személyekkel :), Szigetvári Józsival és Berényiné Szilvivel.
Nem tudom, hogy a leanderek mennyire mészkedvelők növények, de nálunk a talaj rendkívül kötött, enyhén savanyú, a legtöbb növény ezt szereti, a talajvíz is eléggé fent szokott téli időszakban lenni, kb 1 méterre vagy még magasabban egy-egy csapadékosabb időszakban, ami a talaj átfagyását szerintem ne engedi annyira.
Kedves Anyuanyu,
A képes beszámoló összeállítás alatt van, mert fényképeztem az évek alatt, csak nem egy mappába lettek téve, így évenként kell átnézzem a sok-sok 100 fotót, hogy melyik között vannak leanderes képek. Amint meg lesz az összeállítás után megosztom itt!
.
