Mire jutottál? Nehéz feladat, mert van 5-6, ami biztos, a többi helyre viszont rengeteg jó magyar lemez esélyes. Én legalább 20-as listát fogok készíteni, de jelenleg nem tudok ezzel foglalkozni, mert a 2023-as lemezeket hallgatom. A 2023-as évtől egyébként nem várok sokat, mert a 2022-es az utóbbi tizenvalahány év legjobbja volt.
Ha visszalátogatna ide, megtenném. Emlékszem, egyszer arról írt, mennyire megveti a karácsonyi lemezeket. Talán még meg is dicsértem ezért. Szerintem az István, a király nem sokkal különb azoknál.
Csak arra tudok tippelni, hogy személyes okokból ez az album ragadta meg a figyelmét elsőként, ami által terelődött a rockzene felé. De amúgy kérdezd meg őt!
Igen, de mindenről húszas listák szoktak készülni, csak éppen a magyarokról nem. És ennél kommentárok sincsenek, pedig kivételesen nagyon kíváncsi lettem volna, hat ember szerint miért előzi meg az István, a király a teljes magyar mezőnyt (ami szerintem összességében a világ élmezőnyéhez tartozik). A harmadik dolog pedig az, hogy elég jól megismertem deliriousnomad ízlését, és ÉRTHETETLEN, miért az István, a király az első nála. Mindig is úgy tűnt, hogy a magyar zenét nem sokra tartja, de ez a választás akkor is logikátlan és következetlen, ami nem jellemző rá.
Ez a lista is nagyon távol esik a jótól, de talán valamivel jobb, mint a Shock listái. Mindenesetre eddig nemigen találkoztam olyan emberrel, aki szerint az Erotika a legjobb Piramis-album. De mindig lát az ember valami új baromságot.
Nehéz megmondani, mi volt ennek a listázásnak a célja, hacsak nem a magyar rockzene undorító megalázása. A színvonalra jellemző, hogy legalább 8-10 hatalmas hiányzó van, akik senkinek a listáján nem szerepelnek, de ott van Kaszás Péter, Pátkai Rozina, Kern. Van sok zs-kategóriás, és a nálam fos-kategóriába tartozó Bikini, István a király és Tankcsapda is.
Számomra legmegdöbbentőbb az István a király, ami kilenc szavazóból három első, egy második, egy harmadik és egy negyedik helyet gyűjtött be. Az én véleményem az, hogy aki egy ilyen albumot az élbolyba sorol, az lenézi, megalázza, és kigúnyolja a magyar rockzenét. Kíváncsian várom, másoknak mi a véleménye erről.
De, innen még nagyon sokat kell lépkedni, jókora logikai bakugrásokkal odáig, hogy nincs is szükség zenére. A Helloween esetét példaként alkalmazva nekem teljesen mindegy, mit gondolsz a Chameleon lemezről, ha például nekem tetszik.(Általános példa, talán ha két lemezt ismerek a Helloweentől, de nem is ez a lényeg, mert ugyanez lenne igaz, ha mondjuk egy Survivor-rajongó kritikustól olvasnék róluk - Survivor - bármit is.)
Szerintem két szempont számít leginkább. Ha mondjuk hard rockot keresel, olyat kell keresni, akinek a listáin és a legnagyobb kedvencei között jelentős mértékben találhatók a műfajból. Akinek a listáin főleg ordibátorok és zajmasszák vannak, de van néha hard rock is, azok többnyire a műfaj selejtjei lesznek. A másik szempont, hogy minél idősebb listázót érdemes választani. Nyilván nem hetvenéveseket, azok már túl öregek, de aki megélte a kemény zene kialakulását, fejlődését, új műfajok létrejöttét, az valami plusznak van birtokában, jelentsen ez bármit.
Nem értek egyet. Innen már nem kell sokat továbblépned, és rájössz, hogy nincs is szükség zenére... Az sem mindegy, kinek a listáiról ismer meg új zenéket az ember. Akinek a Better Than Raw vagy a Chameleon lesz az első élménye a Helloweennel kapcsolatban, azt csak sajnáni tudom.
Valójában mindenki véleménye irreleváns. Tájékoztatni meg arról tudnak, hogy nekik mi tetszik és miért, ebben viszont egyedül ők az illetékesek, semmi félretájékoztatás jellege nincs.
Én nagyon szívesen venném, ha készítenél egy indoklást vagy részletes útmutatót, szívesen összekötlek a magazinnal, és marha jó lenne, ha megjelenne egy olyan szempont, ami megmutatja, mi az úgynevezett "igazi" vezérvonal.
Azért készülnek, hogy olvassák. És olyan szempont szerint, ahogy a szerkesztők szeretik/nem szeretik az adott lemezeket. Nem kell keresni benne nagy megfejtést.
(Amúgy én az ízléscsendőrségen jókat szoktam derülni minden esetben.)
Azért, mert a véleményük irreleváns és ostobaság. Én nem készítek listát a Megadeth vagy a Slayer lemezeiről, eszembe sem jutna. Az ugyanúgy irreleváns lenne. És azt is vedd figyelembe, hogy ők sok száz embert félretájékoztatnak.
Hosszú idő után benéztem a Shockmagazinra. Sok ostobaság van ott, amiről írni kellene, a Helloweenről mindenképpen, hiszen a metál egyik legfontosabb bandája.
Az első listázót jól ismerjük itt, most még önmagát is alulmúlta. Mekkora antitalentum az, aki szerint a két legrosszabb lemez a Keeper I és a Walls Of Jericho, a Chameleon és a Better Than Raw pedig a négy legjobb között van?! Ha véletlenszerűen sorbarendeznénk a lemezeket, hatalmas valószínűséggel sokkal jobb, sokkal értelmesebb lista jönne ki. Deliriousnomad is hozta a formáját: TERMÉSZETESEN a legszarabb Better Than Raw az első nála! Nyilvánvaló, hogy a lényeget nem értik, de akkor miért okoskodnak erről, és a hasonló zenékről?
Na, akkor nézzük, mi az igazság Helloween-ügyben!
1. Keeper Of The Seven Keys Part II (10) 2. Gambling With The Devil (10) 3. Keeper Of The Seven Keys Part I (10) 4. 7 Sinners (9) 5. Walls Of Jericho (9) 6. Straight Out Of Hell (9) 7. Metal Jukebox (8) 8. The Dark Ride (8) 9. Keeper Of The Seven Keys - The Legacy (7) 10. My God-Given Right (7) 11. Pink Bubbles Go Ape (6) 12. Master Of The Rings (6) 13. The Time Of The Oath (6) 14. Rabbit Don't Come Easy (5) 15. Helloween (2021) (5) 16. Helloween (1985) (4) 17. Chameleon (4) 18. Better Than Raw (3)