Ha érdekelnek ezek a kérdések, olvasd el Weissmahr Béla Isten léte és mivolta című kis könyvét. Megjelent a Teológiai Kiskönyvtár Sorozatban 1980-ban, antikváriumban néha lehet kapni.
Itthagytam a Filozófia asztalt, mert túlságosan elment hitgyüli fikázza keresztényeket, keresztények fikázzák hitgyülit, mindenki fikázza a mohamedánokat irányba.
Szóval ne legyünk ennyire szűklátókörűek. A HIT hangsúlyozása kifejezetten keresztény találmány. Zsidónak meg hindunak születni kell, buddhista, taoista vagy sintoista pedig egyenesen bárki lehet. A vallás nagyon tág fogalom, és csak igen szűk részén fontos a hit, mint eredendő megismerési mód (melyik szent mondta, hogy vannak dolgok, melyekhez csak a hiten keresztül lehet eljutni?). Egy keleti ember valószínűleg soha nem értené meg, hogy mi az, hogy eretnek. Egyszer azt olvastam a Japánokról, hogy általában Sintoista szertartás szerint házasodnak, és buddhista szerint temetkeznek (vagy fordítva, a lényeg szempontjából mindegy), mert olyan szépek ezek a szertartások.
A kizárólagosság csak a zsidó gyökerű vallásokban van jelen. A dalai láma egy interjúban mosolyogva mesélte, hogy gyerekkorában a szülei titokban mindig húst adtak neki, és ő nagyon szívesen ette meg a húst tőlük. Pedig az ő hitük szerint ez rossz dolog. És még a keresztény a megbocsájtó vallás?...
A témára visszatérve: szerintem is üti egymást a keresztény hit és a filozófia. A teológia legfeljebb használja a filozófia eszközrendszerét, de pont a lényeget veszti el, amikor egyes kérdések feltevését, vagy egyes állítások vitatását kizárja a saját kutatási területéről. Vagy hallott már valaki olyan teológiai értekezésről, ami Jézus isteni eredetét vitatta volna? Vagy ami tévedésnek mutatná be a szeplőtelen fogantatást? A filozófia legfőbb érdeme a kételkedés a magától értetődő dolgokban. Egy jó kérdés többet ér a rá adott válasznál (lásd Galakszis útikalauz stopposoknak)
Igazan bocsanat, hogy kozbeszolok...
"A vallások (általában) nem hasraütésszerűen keletkeznek" igen, ez igaz. Kiveve 3 vallast.
"töbnyire valamilyen isteni vagy annak tartott kinyilatkoztatás adja az alapjukat. " Ez is csak 3 vallas eseteben igaz.
Ha mar vallasrol esik szo, akkor szerintem nek kellene korlatozodni 3 vallasra.
Ezek a kerdesek engem is erdekelnenek:
"hogyan igazolható, ha egyáltalában, Isten léte; mi vagy ki az Isten; milyen tulajdonságok állíthatók istenről; milyen Isten és a világ kapcsolata; hogyan gondolható el a teremtés; honnan van, ha egyáltalában, az ember szabadsága; mit jelent az ember számára az erkölcs, miben leli meg az alapját stb."
Ahogy ezeket felsoroltad, a filozofiai istentan szamomra mint olyan nem letezik. A kerdesek egy resze erosen korlatozodik az egyistenhitre (marpedig a vallasnak nem szukseges es elegseges feltetele a monoteizmus), a masik reszevel valoban foglalkoznak a filozofusok (sot, szerintem *ezzel* foglalkoznak), es foglalkoznak vele a teologusok is annyiban, hogy kepet adjanak az embereknek (kesz dolgok, helyettesitik a gondolkodast).
Kihagytad belole: az ember es a vilag kapcsolata cimu fejezetet...
Udv
kanka
u.i. ha gondolod, vedd kotozkodesnek az egeszet, es dobd felre...
Bontsuk két részre:
1. A vallások (általában) nem hasraütésszerűen keletkeznek, hanem töbnyire valamilyen isteni vagy annak tartott kinyilatkoztatás adja az alapjukat. Ez a kinyilatkoztatás történhet egy konkrét személy, kisebb közösség vagy akár egy egész nép felé, de valamiféle karizmatikus vezetés mindig megtalálható. A kinyilatkoztatás eredményessége - vagyis az, hogy hányan fogadják azt el - nagyban múlik annak közvetítőjén. Ez a közvetítő többnyire valamilyen jelek segítségével kívánja legitimálni magát: csodákat tesz, tanít, gyógyít stb. A kezdeti, többnyire még nem teljes kinyilatkoztatás - mondjuk inkább meghívásnak, megszólításnak - aztán később kiteljesedik: újabb elemekkel egészül ki, reflexiók születnek, melyek hozzáadódnak a tanhoz stb. Ebbe a folyamatba lép be a filozófia, már ha van olyan fejlettségi szinten.
2. Ha a filozófia, vagyis a gondolkodás művészete elég differenciált ahhoz, hogy módszereivel hozzáférjen a vallási tanítások rendszeréhez, továbbá a vallás képviselői elég nyitottak ahhoz, hogy a filozófiát mint eszközt a jobb megismeréshez, elfogadják, a vallás rendszere - mondjuk így: az elmélete - tovább gazdagodhat, differenciálódhat. Néhány példa arra, hogyan segített a filozófia a vallási igazságok napfényre hozatalában (sajnálatos félműveltségem miatt kizárólag a kereszténység köréből tudok példákat hozni):
a. filozófiai megfontolások segítették szabatosan körüljárni Jézus Krisztus emberségének és istenségének problematikáját: mennyire kellett embernek lennie ahhoz, hogy megváltásának műve megvalósulhasson, és mennyire Istennek, hogy tartható legyen rá nézve az Isten Fia megállapítás.
b. a filozófiai istentan (teodicea) rengeteg apró és kevésbé apró megállapítása: hogyan igazolható, ha egyáltalában, Isten léte; mi vagy ki az Isten; milyen tulajdonságok állíthatók Istenről; milyen Isten és a világ kapcsolata; hogyan gondolható el a teremtés; honnan van, ha egyáltalában, az ember szabadsága; mit jelent az ember számára az erkölcs, miben leli meg az alapját stb.
c. a filozófiai istenfogalom és a vallásos kinyilatkoztatás egymásra hangolása: lehet-e különbség a "filozófusok" és a "teológusok" Istene között; a vallási kozmológiák ellentétesek-e a tapasztalattal stb.
Azt hiszem, ez a néhány rövid példa is alkalmas annak belátására, hogy a rendszerezett gondolkodás segítheti a vallási igazságok teljes virágjukban való kibontakozását.
Nem is mondtam, hogy van rossz, vagy jó út,meg, hogy nem jó az, ha itt vitatkoznak.
Csak éppen szeretném megfigyelni őket, ahogyan itt teszik ebben a topikban.
Szóval akkor volt itt egy névtestvérem, akit a vámpírok érdekeltek?
Mondom, vampiros topicja doriangraynek volt:)
Az miert baj,hogy nem akarjak megerteni egymast?
Ugyis mindenkinek masok az elmenyei, mas a hattere, es szvsz olyan nincs, hogy rossz ut, csak olyan, ami nem az enyem, meg olyan, ami nehezebb.
Persze bizonyos nezopontbol ezek is lehetnek rossz utak.
Örülök, hogy írtok a topikomba!
Mert ez az első topikom itt a Vallás, Filozófiában.Nem volt vámpíros topikom.Meg eddig a Tasztalon írtam, utánanézhettek.
Végül is azért nyitottam ezt a topikot, hogy írjatok az élményeitekről.Mindig látom, hogy vitatkoznak az emberek, nyilván mert különböző oldalról nézik a világot.És én úgy vettem észre, hogy nem is akarják egymást megérteni.
Hm, az europai kultura is milyen? Eroszakosan terjesztett vallas pl?
(Egyebkent bizony ott is lehet a szavak moge nezni szvsz, es talalni filozofalnivalot:))
Nem emlékszem, hogy vámpíros topikokat futtatam volna, de majd utánanézek.
Azért nem gondolom a vallást filozófiának, mert sokmindent hiányolok belőle, ami benne van a filozófiában.
Talán egyszer belenézek egy ilyen könyvbe , amit ajánlottál.
Elsősorban azonban az európai filozófia érdekel.Mert európai vagyok és ez a gondolkodásmód áll hozzám legközelebb.Persze ez nem jelenti azt, hogy teljesen megtagadok bármit is,ami ezen kívül van.
Szia Dorian Gray,
off
Nem te futtattad a vampiros topicot?
on
Miert, szerinted a vallas nem filozofia? Bar neha en is furcsan nezek egyes hivokre, de vegulis az is filozofia, ahogy ok ertelmezik az ertelmezok szavait, illetve a szentiratokat. A sajat egyeni filozofiajuk:)))
Ajanlom figyelmedbe a Zen-t, esetleg a hindu iratokat.:) (Bar ebben a tekintetben vannak nalam sokkal szakavatottabb emberkek itt, hogy enyhen fejezzem magam ki). Mindenesetre azokon lehet filozofalgatni:)
(offtopic) A nicked nem egy Stormwitch-instrumentális címéből származik? (off off)
A filozófia és a vallás nem annyira a megismerés módjában vagy a kiindulási alapban hasonlít egymásra, hanem az általuk kutatott kérdések tekintetében.
A filozófia és a vallás egyaránt az "alapvető" kérdésekre szándékozik választ adni. Az egyik inkább újra és újra, egy "hermeneutikus spirál" módján tárgyalja a vissza-visszatérő kérdéseket, míg a másik jobbára kész válaszokat nyújt, melyek azonban nem hasraütéssel keletkeztek, hanem épp a filozófiai meggondolások segítették azokat a felszínre.
Nem hiába tartották a filozófiát a teológia szolgálólányának. A bölcseleti gondolkodás értette meg a hívővel - ugyan nem mindegyikkel -, hogy vallás és józan ész nem lehet ellentétes egymással, természettudomány és vallásos hit nem zárja ki egymást stb.
A filozófusok voltak azok, akik kezdettől bírálták a vallások hibáit, akik ki merték jelenteni, hogy az istenek, ha vannak is, nem úgy léteznek, ahogy addig gondolták. Filozófus volt az is, aki bölcseleti megfontolások révén eljuthatott a "filozófusok Istenéhez" (Arisztotelésznek hívták), de ahhoz már idő kellett, amíg egy vallás, pl. a kereszténység merte venni a bátorságot, és fel is használta a bölcseletet, hogy még inkább, még több oldalról megtámogassa rendszerét.
Még századunkban is külön hangsúlyoznia kell úgyszólván minden teodiceával foglalkozó könyvnek, hogy a "kinyilatkoztatás Istene" nem lehet más, mint a "filozófusok Istene", vagyis még mindig, és újra meg újra tudatosítani kell, hogy a hit és az ész egymást nem kizáró, hanem kiegészítő fogalmak.
Érdekes olvasmány Polányi Mihály Személyes tudás című könyve. Polányi szerint mindenfajta tudás végelemzésben valamiféle hiten alapszik.
A vallásos ember sem "ész nélkül" hisz. Tudja, miben, és tudja, miért (és azt is, kinek).
De a vallás igazságainak szabatos kifejezésére elégtelen a köznyelv szókincse, oda szakszavak kellenek, és következetes gondolkodás. Ebben viszont megint csak a filozófia tud segítségére lenni, amely foglalkozik a helyes gondolkodás szabályaival.
Pontosan ilyen véleményeket várok.
Felőlem akár a 0-ban is hihetsz.
csak megfigyeltem, ahogyan egyes emberek vitatkozni tudnak a topikokban.Egy HGY-s mondjuk meg egy filozófus, de olyat még nem láttam , hogy egyetértettek volna.
Én hiszek a 0-ban. :)))
Amúgy meg a filozófia nem zárja ki automatikussan a vallásos hittel való létezés szépségeit. Elég ha csak a régi filozófusokra gondolsz , akik többségükben mélyen vallásosak voltak.
Gyakran emlegetik együtt.
De miért?
A filozófus és a vallásos ember két úton indult el.A filozófiai gondolkodás alapja a kételkedés.A vallásos ember rendületlenül hisz, mint egy gyermek.
Akkor, most aki hozzá akar szólni,szóljon , vagy hallgasson mindőrökké és süllyedjen a topik.
