Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1159

Én is bizonytalan talajon próbálkozok, szóval ne vedd készpénznek.

Én épp fordítva vélem, lehűtve sokkal szokatlanabbul viselkednek, piszkosul nem hasonlítanak semmire amit megszoktunk. Pl. egyetlen hullámfüggvény ír le egy liter folyadékot?! Már ránézésre tiszta őrület amit csinál. Felmászik az edény falán, és kívül lecsorog mint egy közlekedőedény pl.

Azt, hogy magon belüli dolgokba ez mennyire szól bele, nem tudom. Azt saccolom, hogy alig. A külső viselkedés megkülönböztethetősége az ami elvész, egyben reagál az egész.

 

Olyasmi, mint mikor fullerénmolekulával csinálnak két rés kísérletet. Interferál mint egy hullám, de ha elkapják, ő egy ugyanolyan szénlabda mint volt.

Előzmény: Láló 36 (1158)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1158

Köszi. Ezeket olvasva rájöttem, hogy ez a topik egyáltalán nem nekem való. Nem értek eléggé hozzá. Túl rég és futólag tanultam.

 

Igazából csak a determinizmus miatt érdekelt. Arra gondoltam, hogyha lehűtjük, elszigeteljük pl. a gerjesztett hidrogénatomot vagy bármit, akkor visszatér a determinizmus. Nem szűnik meg a gerjesztés. Vagy a rádióaktivitás is megszűnik, ha a mag is le van hűtve.

 

Mert ha megszűnik, az szerintem a determinizmus bizonyítéka, mert minden ilyen jelenséget  a hőmozgás és az egyéb sugárzások és "káros" hatások váltanak ki. 

 

Elnézést az amatőrködésért. Ha totál hülyeség amiket itt írok azonnal szóljál, már itt se vagyok. 

Előzmény: mmormota (1156)
galaxi46 Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1157

Nem tudom, egy mezei jogász véleménye számít-e, de mindkettő.

Előzmény: Bétaverzson (1153)
mmormota Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1156

A Bose-Einstein kondenzátumokat elég intenzíven kutatják.

A bozonok sokan is lehetnek azonos kvantumállapotban. Így akár kerülhet mind a legalacsonyabb lehetséges állapotba, és akkor közös hullámfüggvény írja le az egész társaságot.

 

Atomok esetében azok képesek erre, amelyekben 0 vagy páros számú neutron van. Proton és elektron ugyanannyi van, ezek spinje kiesik, így a neutron spin határozza meg hogy bozon vagy fermion jellegű lesz az atom. Bozon az az atom, amelynek spinje 0 vagy egész szám. Fermion, a mely félre végződik. Ezekből a Pauli elv szerint maximum kettő lehet úgy azonos kvantumállapotban, hogy a spin ellentétes. Így ezek nem alkotnak BEK-et.

 

Nem minden bozon típusú atom viselkedik egyformán a legalacsonyabb energiaszint közelében. Ebbe a mágneses momentum is beleszól. Nagyobb energián az elektronok momentuma dominál, a magé elhanyagolható hatást gyakorol. De a legalacsonyabb energia közelében már befolyásolja a tulajdonságokat.

 

Az első megfigyelt ilyen jelenség a folyékony He volt, és eltartott egy darabig, amíg sikerült kidolgozni az elméletét. Erősen bonyolította a dolgot, hogy 3He (fermion) ls 4He (bozon) keverékével dolgoztak eleinte, amiben persze csak a 4He kondenzálódott, és a magasabb energiájú 3He bonyolulttá tette a vizsgálatot. A 4He szuperfolyékonnyá válik, nincs belső súrlódása, nagyon látványos.

 

Azóta sokkal nagyobb atomokkal, pl. kezdetben gáz fázisú Rubidiummal is készítenek BEK-et, lézerrel hűtik. 

Előzmény: Láló 36 (1155)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1155

Erre várok nagyon választ, hátha jön valaki szakértő.

Előzmény: Láló 36 (1149)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1154

A büntetés ítélete determinálja azt a gondolatot az esetleges bűnözőkben, hogy ezt ne kövessék el, mert lecsukják őket.

Előzmény: Bétaverzson (1153)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1153

Jogfilozófusok tudnák megmondani, hogy a büntetést (amit szankciónak is neveznek) manapság megtorlásul, vagy pedig elrettentésül róják ki.

Előzmény: galaxi46 (1150)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1152

Tökmindegy a dolog. Így se úgy se nincs szabad akarat. Működő molekuláris gépezet van. Az egyik esetben még a sors lőkdösi. Engem a  hidrogén molekula sorsa a csendben, hidegben érdekelne. 

Előzmény: galaxi46 (1150)
mmormota Creative Commons License 2017.04.24 0 0 1151

Tökmindegy, úgy sincs választása a bírónak se... :-)

Előzmény: galaxi46 (1150)
galaxi46 Creative Commons License 2017.04.24 0 0 1150

Akkor senkit nem szabadna börtönbe küldeni, hiszen senki nem szabad akaratából bűnözött, nem tehet róla.

Előzmény: Láló 36 (1149)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.24 0 0 1149

Akkor az illúzó.

 

Mondjuk lehűteni a hidrogént vaagy bármi teszt anyagot abszolút nulla közelébe. A tároló anyagát is. Bevinni egy mély bányába. Mindent megtenni minden hatás kiiktatására, már ha lehet. Úgy vizsgálni.

Előzmény: galaxi46 (1148)
galaxi46 Creative Commons License 2017.04.24 0 0 1148

Akkor szabad akarat sincs?

Előzmény: Láló 36 (1147)
Láló 36 Creative Commons License 2017.04.24 0 0 1147

Engem pl. ez a determinizmus, nem determinizmus probléma nem hagy nyugodni.

Nem attól valószínűségi mondjuk a hidrogénmolekula gerjesztésének megszűnése, hogy számtalan hatás éri? Mindenféle máshonnan származó hullámok, fotonok, neutrínók érik, amik hatást gyakorolnak rá.

 

Ha ezeket a hatásokat ki lehetne küszöbölni valamilyen módon akkor esetleg mondjuk a hidrogénatom soha nem veszítene el gerjesztését. Mondjuk ettől a világ hirtelen újra derermisztikus lenne. Hülyeség?

Valamilyen okból az a sejtésem, hogy a világ determinált. Így szép az egész.   

Macska Bonifác Creative Commons License 2017.04.10 0 0 1146

Hogyan hullámozhat egy focilabda egyáltalán? Hiszen nem is egydimenziós :o

Bétaverzson Creative Commons License 2017.04.09 0 0 1145

"Mármint a kör kerülete hullámhossz egészszerese lehet csak."

 

Tévedést sejtek. Gondolatkísérlet:  Űrben lebegő üvegkemény karikára rákoppintva szerintem nagyon sok olyan - különféle hullámhosszúságú hullám jön létre (benne), amelyek hullámhossza  nincs összefüggésben a karika kerületével.

(E hullámok persze nem nem fognak úgynevezett állóhullámokat alkotni.)

 

Jelzem, hogy a kvantumfizikához és a relativitáselmélethez alig értőként jelentettem ki ezt.

Előzmény: doch0w (1143)
mmormota Creative Commons License 2017.04.08 0 0 1144

Népi kvantummechanika a Brazilok című filmből:

"A többit meg majd az Univerzum kihullámozza..."

doch0w Creative Commons License 2017.04.08 0 0 1143

Mármint a kör kerülete hullámhossz egészszerese lehet csak.

doch0w Creative Commons License 2017.04.08 0 0 1142

Tehát egy zárt térben a hullám nem vehet fel akármekkora hullámhosszt /frekvenciát/ csak egy adott hullámhossz egésszeresét.

doch0w Creative Commons License 2017.04.08 0 0 1141

A kvantálást Susskind egy youtube videóban nagyon szemléletesen mutatta be.

Vegyünk egy kört. Ezen a körön rezgések tudnak terjedni két lehetséges irányba.

A kör zárt ami egy kényszer a létrejöhető hullámhosszak számára. Ahonnal elindult a hullám oda ugyan olyan fázisba kell hogy visszaérjen.

Ennyi.

Ugyan iyen határfeltétel van egy doboz oltalain. Ott nem lehet nagy az amplitudó, hiszen ott nincs rezgő közeg. /ha a falat nem vesszük figyelembe/

Előzmény: JFEry (1131)
JFEry Creative Commons License 2017.03.18 0 0 1140

Sziasztok!

Köszi válaszokat!

 

Construkt

 

Amit leírsz első válaszodban abból nekem az jön le, hogy a kifejezés, hogy "kvantált" itt inkább azt jelenti, hogy a fotont nem lehet megosztani és nem azt, hogy a foton egységnyi energiájú. Tehát pl. ha egy adott energiájú fotont próbálunk elnyeletni, akkor az egységként elnyelődik, vagy sem. Részleteiben nem megy. Másként mondva a foton és az energiája egyként (nem akarom az "egy oszthatatlan egységként" kifejezést használni, mert zavaró lenne) viselkedik.

 

Az én hibás értelmezésem úgy "működött", hogy van egy energia egység, mint Kvantummechanikai "alapegység" és ennek többszörösei létezhetne csak. 

 

Mormota

 

Köszönöm, hogy válaszoltál. Te belelátsz a műszaki fejembe és ezt a válaszod is jól mutatja. Az, hogy Construkt válaszából a fenti soraimat összehoztam a Te válaszod segítségével történt. Vártam is, hogy gyere és segíts.

 

 

Visszaidézek abból amit írtam:

Planck-állandó – Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-állandó Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg. "

Itt a "szemléletesen" kifejezés félre értelmezése volt a hibám. Itt azt jelenti, hogy példaként veszi és nem azt, ahogy én értettem, hogy az volna egy alapegység. A fajsúlyos:-) példád segített.

 

Ha jól értem most már helyesen gondolom ezt a "kvantálás" dolgot, vagy legalábbis egy vetületét.

Előzmény: construct (1139)
construct Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1139

Kérdezheted, hogy akkor a szabad foton folytonos energiaspektruma miként egyeztethető össze Max Planck felismerésével, hogy a sugárzás csak az energia elemi kvantumainak egész számú többszöröseiben gerjesztődik és nyelődik el?

Úgy, hogy az ideális foton nem keltődik és nem nyelődik el, az a sugárzás terjedésének kvantumfizikai modellje. És a te kérdésed a fény hullámhosszával kapcsolatban épp erre a jelenségre, a sugárzás terjedésére vonatkozott.

 

Szerencsére a fotonok (és más részecskék) keltése, terjedése, és elnyelése kísérletileg és elméletileg is nagyon jól szeparálható három terület. Mások, más berendezésekkel, más modellekkel, egész más módszerekkel foglalkoznak velük, ez a részecskefizikai munkamegosztása. A Planck hatáskvantum pedig fotonok keltésének és elnyelésének leírására szolgáló modellekben és kísérletekben jut szerephez. Ezekben nyilván nem ideálisan szabad fotonok szerepelnek, amelyek mindig és mindenhol vannak, hanem olyanok, amelyek tér és időbeli létezése korlátozott. S ezektől a korlátoktól függenek az energia és impulzus spektrumok konkrét diszkrét sajátértékei.

 

A kvantumfizika tehát nem olyan, mint a pixeles monitor, vagy a digitális számítógép, amiben minden információ minden körülmények között egyformán granulált.

Előzmény: construct (1137)
mmormota Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1138

Úgy tűnik, a kérdéseid szétbonthatóak teljesen különböző jellegű kérdésekre.

 

Az egyik csoport: mit is állít pontosan a kvantummechanika? 

Ide tartozik pl. hogy mi az a Planck állandó, mennyi egy foton energiája, mi kvantált és mi nem stb. Ezek megválaszolható kérdések, a kvatumelmélet axiomatikus felépítésű, a válaszok az axiomákból logikai lépésekkel levezethetőek. 

 

A másik csoportba olyan általános kérdések tartoznak, hogy miért kvantáltak egyáltalán bizonyos mennyiségek, miért pont annyi a Planck állandó amennyi stb. Ezekre a kérdésekre nincs válasz. A világot minél pontosabban próbálják modellezni. A részecskék viselkedésének legpontosabb modellje (van olyan amit 1:10^11 pontossággal ad meg) a kvantummechanika, amit néhány axiómával lehet tömören megfogalmazni. Hogy aztán miért pont ezek a jók, az az első csoportba tartozó kérdés...

 

ide lenne egy olyan kérdésem, hogy az  miért az 1Hz

A fajsúly esetén is megkérdeznéd, miért pont 1 liter valaminek a súlyát adják meg? :-)

 

Az energia oszthatatlanságát jelenti az hogy "kvantált".

Nem általában az energia kvantált. Vannak olyan konkrét dolgok, szerkezetek, amiknek kvantált az energiája, másoknak meg nem. 

A részecskék teljes energiája pl. nem kvantált. Ez nem különösebben meglepő, hiszen benne van a mozgási energia, ami a sebességtől függ, a sebesség pedig az önkényesen választott vonatkozási rendszertől. Mivel tetszőleges különböző, egymáshoz képest tetszőleges sebességű rendszerekben megadhatjuk, akármilyen lehet a sebessége és így a mozgási energiája is.

 

Egy szabad elektronnak akármekkora mozgási energiája lehet (rendszerfüggő...). Ha beteszed egy dobozba, akkor viszont megváltozik a helyzet. Persze dobozostól együtt továbbra is van az egésznek egy nem kvantált rendszerfüggő energiája. De a doboz rendszerében az elektron energiája nem lehet akármekkora. Lesz egy 0-nál nagyobb minimum értéke, és határozott energia értékeket tud csak felvenni. Valamennyire hasonlít ez a hanghullámok rezonanciájára. Egy húr bizonyos frekvenciákon rezonál, állóhullámok alakulnak ki benne, másokon meg nem, és a lehetséges állóhullám frekvenciák egész számú arányokban vannak egymással.

Az, hogy miért van ez így, miért nem lehet a dobozolt elektronnak akármilyen energiája, a newtoni világképből nem következik. Ennek következtében az emberek hajlamosak azt mondani rá, hogy nem szemléletes, rejtélyes stb. Pedig ez nem jogos. A kvantummechanika axiómái szerint nagyon is magától értetődő hogy így viselkedik. Csak a makroszkopikus tárgyak viselkedésére kitalált Newton axiómák nem írják jól le. Mivel a mindennapi életben a makroszkopikus tárgyakkal van dolgunk, azok viselkedésének modellezésére állt be az agyunk, és aki mechanikát tanult, ezt a modellezést még axiomatikus alapra is helyezte a Newton modellel. Ami működik, bevált, és hajlamosak lennénk mindent, az elektront is azzal modellezni. Csakhogy ez nem megy.

Fordítva annál inkább, a kvantummechanika axiómáival le lehet írni a makroszkopikus tárgyak ciselkedését is, ami határesetben visszaadja a newtoni modellt.

 

 

 

Előzmény: JFEry (1136)
construct Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1137

A szabad foton energiája és impulzusa például tökéletesen folytonos eloszlású. De bármilyen tömeges szabad részecske energiája és impulzusa szintén (Bétaverzson az impulzus helyett mozgási energiát ír). A kvantummechanika elmélete a fizikai változók hermitikus operátorokkal való leírásán alapul, és bizony vannak olyan szituációk, amikor ezeknek az operátoroknak nem diszkrét, hanem folytonos a sajátérték spektrumuk. A kvantumfizika "csak" azzal okozott forradalmi megdöbbenést, hogy számos változó értékspektruma sok esetben nem folytonos. De azért nem minden és nem mindig kvantált.

Előzmény: JFEry (1136)
JFEry Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1136

Ah!

 

Uraim, köszönöm  a többszörös válaszokat!

 

Kérdeztem, és azért itt mert itt jóval valószínűbb a nálam avatottabb elmék jelenléte, nem illene visszakérdeznem, mert illetlen, de... De megérteni szeretném a dolgot -és nem kritizálni a válaszokat-, ezért még folytatnám a beszélgetést, kérdezést.

Had ne pazaroljam az elektronokat viselkedési formulákra, köszönök minden választ és kérem a válaszolókat, reakcióimat ne suttyóságnak, csak tudatlanságnak tekintsék.

 

 

Mungo

 

Amit írsz az a wiki szerint:

 Planck-állandó – Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-állandó Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg.  

(ide lenne egy olyan kérdésem, hogy az  miért az 1Hz, mert hogy az  1Hz-nél van alacsonyabb freki is ... ezt most (még) hagyjuk) 

Ez a válaszod önmagával magyarázná a kérdést.

 

Construkt

 

Az energia oszthatatlanságát jelenti az hogy "kvantált". Nem én állítom, így van leírva és ezen nagyon sok elv ( közülük elég sok olyan, amit kísérlettel is igazoltak)  alapul.

 Az elektronos példa jó is meg nem is. Azért mert az elektronpályák adott energia szinten léteznek, a mag illetve a molekulákban az atomtörzs-csoportok körül, azért még nincs mindenféle energia szint. A molekuláknak is van spektrum képe, ami nem fehérzaj, hanem egy igencsak adott, jellemző frekimenet.

 

Bétaverzson

 

Nem általános?

 

Alapvetőnek tűnik abból a felvetésből kiindulva, hogy ha az anyag és az energia kvantált az a feltételezésem, hogy a mozgási energia is kvantált.

 

Amennyire tudom, a tér nem kvantált. Legalább is az anyag mentes tér nem az (Ezt mondjuk lehet, csak én gondolom így). Így az hogy az egyes kölcsönhatásoknál milyen és mekkora hatásokat tapasztalunk (van hatás, vagy nincs hatás) feltehetőleg az irányvektorok és az energia szintek határozzák meg. Tudom ez így túl mechanikus gondolkodás. 

 

 

Igen, tényleg műszaki vagyok és úgy is gondolkozom. Többnyire bevált (kivétel a nők...is....). El tudom fogadni, hogy az analógiás gondolkodás nem mindig a legjobb. Viszont szeretném megérteni azt, ami előbbre vihet, talán nem csak engem. És különben is ezek nagyon érdekes és talán fontos válaszok is lehetnek.

 

Régebben többet pötyögtem ide a fórumokra, vannak tapasztalataim. Kérlek, mielőtt kiutálnátok próbáljátok velem megértetni a válaszaitokat és nem csak egyszerűen "hülyének titulálva" ignoráljatok. Sajnos gyakran minden válaszban lehet  újabb kérdés. Vagy csak a tudatlanságom talál.


Köszönöm türelmeteket!

Beszélgessünk.

Előzmény: construct (1133)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1135

A műszaki életben mást szokás kvantáláson érteni, mint a fizikában. Ez rengeteg zavart okoz a fejekben.

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.16 0 0 1134

"A foton energiája a frekvenciájától függ. Az energia kvantált."

 

Az első állítás tudtommal jó (azaz hasznos). A második baja, hogy van rá kivétel (tehát nem általános), hiszen pl. a mozgási energia nem kvantált.

Előzmény: JFEry (1131)
construct Creative Commons License 2017.03.15 0 0 1133

Az energia nem úgy kvantált, mint ahogy az elektromos töltés, aminek van egy elemi, tovább oszthatatlan,és a világban univerzális adagja, az elektrontöltés, s minden test töltése csak ennek egész-számú többszöröse lehet. Az energia kvantált értékei viszont a konkrét fizikai rendszertől függenek. Például a szabad elektronok energiája folytonos skálán változhat, bármekkora értéket felvehet. Viszont egy atomban az elektronok energiája diszkrét értékeket vehet fel, amelyek konkrét nagyságai az atommagtól függenek. Így amikor egy bizonyos fajtájú atom elektronhéját gerjesztjük, majd az újra alapállapotba kerül, a kibocsájtott foton energiája (frekvenciája) csak egy, az atomra jellemző értéksorozat valamelyikét adhatja. De ha mondjuk például egy kristályos szerkezetű fémdarabot hevítünk, akkor csak a kristályrácsban szabadon mozgó elektronokat gerjesztjük, amelyek energiája gyakorlatilag folytonos eloszlásban minden értéket felvehet, így az általuk kisugárzott fotonok energiája is folytonos spektrumot mutat.

 

Lehet vásárolni egész kicsi, pendrive méretű spektrumanalizátorokat, amelyeken átnézve szemünk elé tárul például egy fénycső, LED, vagy gáztöltésű izzólámpa vonalas spektruma, és egy közönséges izzólámpa folytonos színképe.

Előzmény: JFEry (1131)
Mungo Creative Commons License 2017.03.15 0 0 1132

A foton energiája a frekvenciájától függ. Az energia kvantált.

Hogy lehet tetszőleges fényhullámhossz?

 

Úgy, hogy az adott frekvenciához tartozik a minimális energia csomag. Az E=h*v nem ad megkötést a frekvenciára, csak azt mondja ki, hogy az ekkora kvantumokban létezhet.

Előzmény: JFEry (1131)
JFEry Creative Commons License 2017.03.15 0 0 1131

Sziasztok!

 

Nem trollkodni akarok, csak felmerült bennem egy gondolat:

 

A foton energiája a frekvenciájától függ. Az energia kvantált.

Hogy lehet tetszőleges fényhullámhossz?

 

Kérem valaki segítsen megértenem!

Nem vagyok jártas a kérdéskörben, talán éppen ezért is merült fel ez a gondolat.

Csak műszaki vagyok.

Bign Creative Commons License 2017.03.12 0 0 1130

köszönöm

 

Előzmény: mmormota (1129)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!