A választ nem mondom el, mert ha már tudjuk, akkor tényleg nevetségesen egyszerű.
Most már talán elárulhatod, mert ha valaki eddig nem jött rá (mint én), akkor már nem is fog. A kérdés ugye az, hogy 5 emberből hány talált el 3 táblát, és hány 4-et. Nekem fogalmam sincs, honnan lehetne ezt kitalálni.
Ebből talán sejteni lehet, hogy nem az elméleteket kellene felülvizsgálnunk, hanem a szeretve tisztelt tudományos módszertanunkat kellene fenekestül felforgatni, illetve jönnie kéne egy zseninek, aki ebbe a módszertanba (annak korlátait átlépve) olyan új elemet képes behozni kiegészítésül, mint pl. a Newtoni machanikába Einstein, vagy akár a matematikába Gödel. És akkor majd nem a kauzalitás sérülése miatt bánkódhatunk, hanem végre újfent dölyfösen döngethetjük a mellünket, hogy mi "EMBEREK" aztán milyen okosak is vagyunk a középkori (azaz a mai!) nézetekhez képest!!!
Nekem meg a Kőleves című népmese jutott eszembe, miközben a Hraskó cikket olvastam.
Aki nem ismeri ezt a mesét; röviden arról szól, hogy a csavaros eszű és üres gyomrú vándordiák azzal képeszti el a házigazdáit, hogy majd megmutatja nekik, hogyan kell kőlevest főzni. Fog egy követ, amit alaposan megmos, majd felrakja egy fazék vízbe főni. Ezután belerakja a hozzávalókat (zöldségek, hús stb.), majd amikor megfő a leves, a diák szépen kikanalazza a levest, a kő pedig ott marad a fazék alján...
Ha megnézzük, mi az érdemi része a spinkorrelációs kísérletnek, akkor rájövünk, hogy a borítékokkal való játék nem más, mint a kőlevesben a kő. Csupán arra szolgál valójában, hogy elvonja a nagyközönség figyelmét a lényegről, "felturbózza, megzenésítse" a mutatványt, s végül aztán egy olyan következtetésre jut, aminek semmi köze a történtek lényegéhez.
Hiszen mi is történik ténylegesen ebben a kísérletben? Veszünk egy protont és egy neutront, amiket fizikai közelségbe hozunk egymással, s ekkor ez a két részecske egymással ellentétes irányban szétrepül, majd a Stern-Gerlach berendezéssel próbáljuk megmérni e részecske párok spinvetületét.
Mármost, mi a fészkes fenét érdekli a szétrepülő protont és a neutront az, hogy valaki ez alatt borítékokat nyitogat a saját maga által kitalált szabályok szerint, s ezt elnevezi Bell-egyenlőtlenségnek? Körülbelül annyira számít ez, mint hogy hány éves a kapitány...
Ha csupán a tényeket nézzük, vagyis a részecskék szétrepülését, nem kétséges egy pillanatra sem az ok-okozatiság érvényesülése, abban a klasszikus formában, ahogyan közismert. A szétrepülő részecskék ugyanis nem véletlenül, nem a semmiből és nem valószínűségi lapon bukkannak elő, hanem fizikai valóságukban és egyértelműen annak okozataként, ahogyan előzőleg egymás fizikai közelségében hoztuk őket, s a szétrepülő részecskék fizikai jellemzői (tömeg, töltés, impulzus, spin) sem csak úgy vaktában jelentkeznek, hanem a fizikai törvényeknek megfelelően.
Ha ezek után (látszólag) valami furcsaságot találunk a spinvetületek mérésekor, vagyis olyan korrelációkat, amiket egy olyan borítékos játék analógiájából vezetnek le, aminek semmi köze sincs a kísérlet érdemi részéhez, akkor kell-e azonnal a kauzalitás sérülésére gondolnunk? Nem inkább abba az irányban kellene-e kutatnunk, hogy mélyebben megismerjük a jelenség fizikai hátterét, s ne nyugodjunk bele a kvantummechanika önmaga logikájának is ellentmondó magyarázataiba?
Két tanulságos esetet elevenítenék föl, melyeket - aki ismeri - sokszor eljátszatta már másokkal, bemutatván az emberi gondolkodás félresiklását. Az esetek egy itten folyó vitához kapcsolódnak, ám nem kvantummechanikai témájúak, ezért:
OFF
Az elsőt ifjúkorban lévőnek is fel lehet adni, mégpedig azoknak, akik az alsó tagozatos összeadás, kivonás unalmas példáin már rég túlestek. Egyfajta fejszámolási példának tünik, és ismerősen kezdődik:
"Egy busz - amin modjuk te vagy a sofőr - az egyik végállomásról a másikra tart.
- Az induláskor az üres buszra felszáll 15 utas.
- Az első megállónál leszáll 3 utas és felszáll 8.
- A következőnél leszáll 6 utas és felszáll 2.
- Az ezt követő megállóban leszáll 4 utas és felszáll 5.
- Megy tovább a busz és eljut a következő megállóba. Ott leszáll 1 utas és felszáll 11.
- Jön a következő megálló. Ott senki nem száll le, de 4-en felszállnak.
- Ezután, az újabb megállónál 12-en leszállnak, és 2-en pedig fel.
- A busz megérkezik a végállomásra."
Aki a feladatot kapja, az végig gondosan számol, sőt még a megállókat is mellékesen összeszámolja (mert már ezzel egyszer megviccelték). S ezután jön a kérdés:
"Hány éves a buszvezető?"
Erre a legtöbben csak azt tudják válaszolni, hogy 21 utas maradt a buszon, és a végállomásokkal együtt 8 megálló volt, és ebből nem következik a buszvezető életkora.
Persze ennél a beugratós feladatnál elég az első mondatot megismételni, és rögtön kiderül, hogy viccről volt szó, mert a feladat nem az utasok illetve a megállók számáról szól.
A másik esetet azoknak kell feladni, akik már jól elsajátították a kombinatorikát, és a valószínűségszámítást, és komolyabb feladatokkal is meg tudnak birkózni e téren.
"Négy gépkocsiról leszedik a rendszámtáblát, majd sszeszednek 100 embert, és egyenként megkérik őket, próbálják meg fölrakni a táblákat arra az autóra, amelyikre szerintük való. Közben följegyzésre kerül, hogy az egyes emberek hány autónál rakták föl helyesen a táblákat. Az eredményből az alábbiakat áruljuk el:
- 40 ember nem talált el egy táblát sem. - 35 ember talált el csak egy táblát. - 20 ember talált el pont 2 táblát.
A kérdés: hány ember talált el pont 3 táblát és hány ember találta el mind a 4 tábla helyét?"
Gyors válaszra sürgetjük a megoldót. A tapasztalatok szerin minél magasabb végzettségű akinek ezt feladjuk, annál inkább számolgatni kezd eloszlásokat, valószínűségeket, illetve megpróbál becsülni valamilyen értéket, miközben megjegyzi, hogy a feladat hiányos, kellene még hozzá adat.
Ha azonban olyanoknak adjuk fel, akik még nem is hallottak a valószínűségszámításról, pláne pl. összeadni és kivonni már tudó alsósoknak, akkor azok nevetve fújják a választ.
A választ nem mondom el, mert ha már tudjuk, akkor tényleg nevetségesen egyszerű.
Mert ha kihúzzák alólad a mankót, önállóan nem vagy képes gondolkodni.
A te "önálló" gondolataidat látva, ez a megjegyzésed kifejezetten pozitív csengésű. (Bár nem árt tudnod, hogy hízelgéssel nálam semmire sem mész.) Szórakozz jól. Ha már a fejedbe vetted, hogy ezt az egyébként jobb sorsra érdemes fórumot rántod le a saját szintedre.
Mert ha kihúzzák alólad a mankót, önállóan nem vagy képes gondolkodni.
Ezt nem ismerheted be, ezért marad a másik pocskondiázása.
Nem vagy képes egy mondatot megérteni.
Mert ha megértenéd, s hibát találnál benne, akkor rendbe lenne, de te csak azt tudod ismételni, hogy "bullshit".
Ami azt mutatja, hogy a szavakat se érted.
Amúgy talán arról nem én tehetek, hogy Hraskó 4féle nagy borítékot említ, de 8-ra gondol,
s a 30 se úgy jön ki neki, ahogy kijön, de ez most mellékes.
Te egyelőre az állításomat se érted. Ezért semmi reményed rá, hogy megcáfold, vagy megerősítsd.
mmormota már bizonyította, hogy a logikája, csak kicsit gyengébb egy döglött szúnyognál.
A kockás példánál jeleztem is neki. Tehát vele direkt-módon nem fogok logikai játékot játszani.
Igaz, a nagyon jól tud "üvölteni" a farkasfalkával, de talán másra lenne szükség.
Te még össze szedheted magad.
Talán ott kéne kezdeni, hogy az egész kísérlet célja, statisztikai elemzése az észleléseknek.
Hraskó a szobajöhető párok valószínűségét fejezi ki a borítékokból.
Megtalálod, vagy idézzem be sokadszorra?
Ebből következően HA változnak a borítékok valószínűségei, akkor a statisztika is változni fog.
Amikor minden kombináció szerepel, akkor olyan "hétköznapi" statisztikát kapunk, amit kapnunk kell a korreláció figyelembe vételével.
A kombinációk csökkentésével ez az egyensúly felborul.
Ha a spin, s más hasonló kísérletek esetében csak a csökkentett kombinációkról készül statisztika,
ezért az előfordulások is elfognak térni, mintha nem a korrelációnak megfelelő lenne.
"a relatív gyakoriság leszámlálásával megállapíthatnánk, mekkorák az egyes típusok wi (i = a, b, c, d) előfordulási valószínűségei" /Hraskó/
(itt is csak 4-et említ, és nem 8-at)
Ezek után csak azt a "rendkívül megerőltető" számolást kell ellenőrizned, hogy mennyi a felsorolt nagy borítékok gyakorisága a teljes 30 kombinációban, amit kaphatunk 8féle nagy boríték esetében.
Mindegyik nagy boríték esetében 9 kombináció valósulhat meg, bár ezek között lesznek egyformák is.
Ugyanezt el kell végezni a kiválasztott 15 kombináció esetében is.
Én ezt elvégeztem helyetted: 0 3 3 6 3 6 6 9.
Már csak arra a "nehéz" logikai fejtörőre kéne válaszolni:
Mungo lényegre törő hozzászólását kicsit részletezem.
A cikknek van egy gondolatmenete. Kiszámol dolgokat, és állításokat tesz.
Most ott tart a dolog hogy beláttad, a kísérletezők 30 féle sort írhatnak le. (ha nagy borítékon belül azonos számú kis borítékba biztosan nem tesznek egyforma színt)
Ez triviálisan igaz, nagy nehezen te is összeszámoltad.
Ha az oszlopok sorrendjétől eltekintünk, akkor meg 15 marad.
Ez is triviálisan igaz.
Mit mondasz te? Hogy nem szabad eltekinteni ezért meg azért. És jössz egy gondolatmenettel, aminek semmi köze a cikk gondolatmenetéhez. (most nem foglalkozom azzal, hogy a tied jó-e, mert érdektelen a cikk szempontjából)
Aztán azt mondod, Hraskó hibázott, mert nem arra ment amerre te. És? Ebből csak annyi következne, hogy nem arra ment. Szíve joga. (ő tudta merre érdemes menni, neked meg lövésed sincs)
Akkor hibázna, ha hibás állítást tenne. Te azt hiszed, biztos tesz majd, mert csak az lehet a jó gondolatmenet amit te elképzelsz, és ahhoz mást kellene kiszámolnia. (egy fenét) Amit meg tényleg csinál Hraskó, addig el se jutottál.
No, kb. ezt jellemezte Mungo a lakonikus bullshittel.
Megjegyzés: úgy tűnik, azért akarsz görcsösen más dolgokat kiszámolni, mert azt hiszed egyetlen egy módon lehet valószínűségekről állításokat tenni, nevezetesen úgy mint a kocka esetében tetted, feltételezni hogy minden eset kimenetel valószínű, összeszámolni ezeket, venni a kedvezőket, osztás, kész. Csakhogy Hraskó gondolatmenete nem ilyen, nem is lehet ilyen, hiszen senki se mondta hogy minden boríték bekészítés egyformán valószínű. Teljesen másra játszik, te meg ahelyett hogy követnéd a gondolatmenetét, azon tipródsz hogy nem azt csinálja amit a te rögeszméd szerint kellene.
Ahelyett hogy arra figyelnél mit csinál, és akkor szólnál ha rossz állítást tesz.
Ismerjük el, azért már ez is szép teljesítmény tőled, hogy fel tudtad ismerni az 1094-ben felsorolt közepes boríték kiosztásokat és a lehetséges 30 esetet a kis boríték párok esetében.
Bár előre sejtettem az eredményt, végig számoltam az összes lehetőséget. illetve ellenőriztem mindent, mivel a hozzászólásokban voltak tévedések, elírások.
A nagy borítékok esetében ha az ismétlődésektől (*8) eltekintünk, akkor
KKK,PPP
KKP,PPK
PKK,KPP
PKP,KPK
PPP,KKK
PPK,KKP
KPP,PKK
KPK,PKP
tartalmúak lehetnek, amennyiben a baloldali és jobb oldali közepes borítékot megkülönböztetjük,
s így a megfelelő oldali szobába kerül továbbításra.
Ebben még egyet értünk.
Elvileg 30-féle kis boríték kombináció jöhet létre a 8féle bemenetből.
Minden nagy borítékhoz tartozik 9 kimenet.
Válaszuk ki a Hraskó-féle 15 kimenetet!
Akkor a nagy borítékok (a fenti sorrendben)
0 3 3 6 3 6 6 9 kombinációban érintettek és ezért 9 6 6 3 6 3 3 0 kombináció nincs figyelembe véve.
Vagyis ebben a léptékben is igaz az az állítás, amit eredetileg a 4féle nagy boríték esetében tettem.
Triviálisan igaz. Elmagyaráztam én is, más is, de nálad beállt valami agygörcs ami nem teszi lehetővé hogy megértsd. Ha eddig nem értetted meg, el se tudom képzelni, hogy lehetne megmagyarázni. Nincs a környezetedben valaki aki tanult matematikát, és elhiszed róla hogy tudja mit beszél? Mutasd meg neki ezt az épületes vitát (ne te mondd el a saját szavaiddal hanem olvastasd el vele), aztán hallgasd meg mit mond. Az talán oldaná a görcsöt, mert most beálltál arra hogy mindenki hülye csak te vagy helikopter.
"Ez a mutatvány már általános iskola 3-ik osztályában többnyire már sikerülni szokott."
Úgy látom neked nem, mert egyébként nem keverted volna össze a nagy borítékokban lévő közepes borítékok 16féle sorrendjét az egyféle sorrend 36féle kombinációjával.
Igazság szerint nem érted.
01 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
ez egyenlő ezzel
01
1P2P3P,1K2K3K
1P2P3K,1K2K3P
1P2K3P,1K2P3K
1K2P3P,1P2K3K
és két közepes boríték párból 9-9 kis boríték pár lesz.
"Összesen tehát 24 + 6 = 30 különböző sort találunk a táblázatban."
Ez látható, hogy eleve nem igaz.
"Ha az oszlopok sorrendjétől eltekintünk — vagyis pl. az (1P, 2K) és a (2K, 1P) típusú sorokat azonos csoportba soroljuk, — akkor csak a következő 15 különböző sortípus marad meg: (1P, 1K), (1P, 3P), (2P, 2K), (3P, 3K), (1P, 2P), (1P, 2K), (1P, 3K), (2P, 3P), (2P, 1K), (2P, 3K), (3P, 1K), (3P, 2K), (1K, 2K), (1K, 3K), (2K, 3K)."
HA eltekintünk, de láthattuk, hogy következmények nélkül nem tekinthetünk el tőle.
"De annyit a szabályok megsértése nélkül is megtehetünk, hogy pl. a p(1P, 2P) valószínűséget az ismeretlen wi-ken keresztül kifejezzük. Nyilvánvaló, hogy csak azok a nagy borítékok vezethetnek 1P, 2P vagy 2P, 1P típusú bejegyzésre az 1. táblázatban, amelyek c., vagy d. típusúak. Annak valószínűsége, hogy egy nagy boríték ezen típusok valamelyikébe tartozzon (wc + wd)-vel egyenlő. Annak valószínűsége pedig, hogy az a kísérletező, akihez az (1P, 2K, 3K), vagy az (1P, 2K, 3P) típusú boríték került éppen a 2. kis borítékot nyissa fel (1/3)2 = 1/9-el egyenlő, mert mindkét kísérletező független kockadobással állapítja meg a felnyitandó boríték sorszámát."
Sokadjára, s számold az ujjaidon, ha nem hiszel nekem:
az általad (és Hraskó által) felsorolt 15 kombinációban nem 9_9_9_9 a lehetőség, hanem 8_4_5_7.
/újra számoltam a cikkben lévő adatokból/
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0
08 - 1 K 2 K - 0 0 0 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1
12 - 1 K 3 K - 0 0 0 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1
Külön felhívnám a figyelmedet, a 1K2K és a 1K3K kombinációkra, amelyek az adott leosztásból nem jöhetnek létre.
Mondhatod, hogy esetleg egy másik kombinációból kijöhet.
Igen, de akkor meg másik kombináció nem valósulhat meg.
A lényeg 1-1 kombináció nem 1/9 eséllyel valósulhat meg, tehát a számítások hibásak.
S miért ez a 13 megvalósuló (+2 nem megvalósuló) van figyelembe véve a 21 megvalósulóból és 15 nem megvalósulóból?
Tudom nehéz megszámolni, mert ez 1-el több mint a kezed, s lábad ujjainak a száma. :-)
Minek utána a nagytiszteletű és még nagyobb tekintetű RADÍR BIZOTTSÁG ÍTÉLŐSZÉKE kifejezetten bekedvencelt, így ezt a kissé pikírt megjegyzésedet most válasz nélkül hagyom.
A többi nullás sorral próbálkozz te újra, hátha sikerül elszámolni 30-ig. (Ez a mutatvány már általános iskola 3-ik osztályában többnyire már sikerülni szokott.)
A közepes borítékokat 16-féleképpen lehet szétosztani 4-4 nagy borítékból:
01 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
02 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK PKK,KPP
03 PPP,KKK PPK,KKP KPK,PKP KPP,PKK
04 PPP,KKK PPK,KKP KPK,PKP PKK,KPP
05 PPP,KKK KKP,PPK PKP,KPK KPP,PKK
06 PPP,KKK KKP,PPK PKP,KPK PKK,KPP
07 PPP,KKK KKP,PPK KPK,PKP KPP,PKK
08 PPP,KKK KKP,PPK KPK,PKP PKK,KPP
09 KKK,PPP PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
10 KKK,PPP PPK,KKP PKP,KPK PKK,KPP
11 KKK,PPP PPK,KKP KPK,PKP KPP,PKK
12 KKK,PPP PPK,KKP KPK,PKP PKK,KPP
13 KKK,PPP KKP,PPK PKP,KPK KPP,PKK
14 KKK,PPP KKP,PPK PKP,KPK PKK,KPP
15 KKK,PPP KKP,PPK KPK,PKP KPP,PKK
16 KKK,PPP KKP,PPK KPK,PKP PKK,KPP
Négy db különböző nagy borítékból a teljes 36 kombináció fel van sorolva. Láthatóak olyan sorok, amelyek egyik boríték kombinációból se jöhetnek létre. Ezeknél minden nagy boríték oszlopba 0 szerepel.
Ahol nem csupa 0 szerepel ezekben az oszlopokban, ott 21féle kis boríték pár jöhet létre (ugyan is 1 db kis boríték a baloldali, 1db kis boríték a jobboldali szobában, plusz a kis borítékok sorszám).
Tudom nehéz megszámolni, mert ez 1-el több mint a kezed, s lábad ujjainak a száma. :-)
/ha meg van mind/
A kombináció után szerepel az is, melyik nagy boríték közreműködésével jöhetett létre.
(Ez azért szükséges, mert Hraskó is a nagy borítékok valószínűségével számol.
És pont így láthatod, hogy a kombinációk mind különbözőek.
01 - 1 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1 - 4 - 4
03 - 1 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
04 - 1 K 1 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 0
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
07 - 1 K 2 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
08 - 1 K 2 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
11 - 1 K 3 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
12 - 1 K 3 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
13 - 2 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
14 - 2 P 1 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
15 - 2 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1 - 2 - 0
17 - 2 P 2 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 2
19 - 2 K 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 2
20 - 2 K 2 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
21 - 2 P 3 P - 0 1 0 0 - 1 - 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1 - 1 - 0
25 - 3 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
27 - 3 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
28 - 3 K 1 K - 0 1 1 0 - 2 - 0
29 - 3 P 2 P - 0 0 0 1 - 1 - 0
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
31 - 3 K 2 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
32 - 3 K 2 K - 0 1 0 0 - 1 - 0
33 - 3 P 3 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 2
35 - 3 K 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 2
36 - 3 K 3 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
Elhagyom a 0-ás sorokat (15db-ot), s az egyértelműség miatt nem változtatom a sorok számozását.
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1 - 4 - 4
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 0
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
14 - 2 P 1 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1 - 2 - 0
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 2
19 - 2 K 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 2
21 - 2 P 3 P - 0 1 0 0 - 1 - 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1 - 1 - 0
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
28 - 3 K 1 K - 0 1 1 0 - 2 - 0
29 - 3 P 2 P - 0 0 0 1 - 1 - 0
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
31 - 3 K 2 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
32 - 3 K 2 K - 0 1 0 0 - 1 - 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 2
35 - 3 K 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 2
Szerinted ezek azonos sorok (de látható, hogy nem):
A négyféle nagy borítékból, mivel a közepes borítékok nincsenek megjelölve, így azonos valószínűséggel kerülhet valamelyik közepes boríték A-hoz, vagy B-hez. Ezért, hogy világosan lásd felsorolom mind a nyolc lehetséges leosztást.
Egyik gond az, hogy azt hiszed, minden feladatot ugyanúgy kell megoldani.
Kocka: abból kiindulva hogy minden lap egyenlő valószínűségű, meghatározod a lehetséges eseteket és ebből valószínűséget számolsz. Ez jó. De vannak más típusú helyzetek is, más kérdések, más logika. Akkor nem ezt kell csinálni.
A borítékos dologban a borítékot összekészítő embernek lehet számodra ismeretlen stratégiája, amivel szándékosan és szisztematikusan, csak általa ismert szabályokat követve rakja be a korongokat. Te meg mindenáron azt akarod kiszámolni, mi lenne ha minden lehetséges esetet egyforma valószínűséggel készítene be. De ez nem az a feladat, ez egy másik. :-)
Más kérdés, hogy még azt is elrontod amit nem is kéne kiszámolnod.
