Valamit féreértettél, a pólusváltás nem ilyen gyakori, 4-5000 év csak ahhoz kell, hogy a meginduló pólusváltás megtörténjék. Maguk a váltások több százezer, esetenként millió éves periódusokban mozognak.
A sumérhoz legközelebbi kapcsolódó nyelvek az uráli családon belül a volgai és finn nyelvek, főkébb az utóbbi, amellyel bizonyos számú jelentős fonológiai, morfológiai és lexikai izoglosszán osztoznak.
Milyen kár, hogy a finnugor rokonság pusztán a Habsburgok sötét összeesküvése által kiagyalt fikció - így akkor is lecsúsztunk a sémieknél ősebb nemes ősökről, ha véletlenül Parpolának igaza van...
Így igaz! Periódusonként (5-6000 év) megváltozik az éghajlat és valószínűleg a Föld pólusai. Nemrég volt ezzel kapcsolatban a Nat. Geo. -on ezt a témát kutató riportfilm.
"Négyezer éves sumér települést tártak fel Irak déli részén. A régészeti helyszín Dzikár tartományban, Nasziríjától 80 kilométerrel dél-keletre, a sivatagban, az ókori Ur városának közelében található."
Egyaltalan nem biztos,hogy akkoriban ott sivatag volt,sot
Négyezer éves sumér települést tártak fel Irak déli részén. A régészeti helyszín Dzikár tartományban, Nasziríjától 80 kilométerrel dél-keletre, a sivatagban, az ókori Ur városának közelében található.
"Falakat tártunk fel, valamint sarokpilléreket, amelyeken a III. uri dinasztia korából származó sumér feliratok vannak" - közölte Abdul Amir al-Hamdani, a tartományi régészeti hivatal vezetője. A leleteket sorolva elmondta, hogy sarlókat és késeket találtak. A tárgyak korát négyezer évesre becsülik, vagyis a III. uri dinasztia harmadik királya, Amir-Szín (i.e. 2046-2038) uralkodásának idejéből származnak.
"A régészeti helyszín megváltoztatta a sumér településekről alkotott nézeteinket. Mindeddig úgy hittük, hogy folyók, vizek mellett építették fel városaikat, ez viszont a sivatagban van" - hangsúlyozta al-Hamdani. Ez persze nem zárja ki azt a tényt sem, hogy a környezeti viszonyok akkor is egész mások lehettek, így a település még nem a sivatagba épült, és a klíma később lett szárazabb.
Ur, amelyet a bibliai hagyomány szerint Ábrahám szülővárosának tartanak, a mai Tell-Mukajjár mellett található. A várost az Eufráteszből kiinduló csatorna vette körül, így a Perzsa-öböl legnagyobb forgalmú kikötőjeként ellenőrizhette a folyó kereskedelmét. Az i.e. 3. évezred folyamán gazdasági, politikai és kulturális szempontból is Dél-Mezopotámia egyik legfontosabb sumér városa volt, a III. uri dinasztia idején (i.e. 2112-2004) pedig az egész Közel-Kelet vezető hatalma lett.
Kereskedelmi és katonai befolyása a Tigris és az Eufrátesz mentén a későbbi Asszíria és Észak-Szíria területéig terjedt. I.e. 2004-ben a város hatalmának egy elámi betörés vetett végett, amelynek során Urt részben lerombolták, Ibbi-Szín királyt pedig fogságba vetették. Néhány év múlva az I. iszini dinasztia alapítója, Iszbí-Erra visszafoglalta, ezután a város magához tért, és újból a tengeri kereskedelem központja lett. I.e. 1740-ben Szamsuilúna babiloni király rombolta le ismét, és ezután elvesztette jelentőségét.
"Hogy jobban képet kaphassunk a suméri és uráli közötti rokonságról, vessünk egy pillantást néhány összehasonlításra, hogy lássuk milyenek és hogy működnek a gyakorlatban. 34 évvel ezelőtt Miguel Civil professzor az "Enki fejfájásától a fonológiáig" című cikkében bemutatta, hogy a késő-sumer ugu, a "fej teteje" (fejtető) az ugyanaz, mint a korábbi a-gú, és az a-gú és a dab-ú istennév váltakozásából kikövetkeztette, hogy eredetileg tartalmozott egy labioveláris hangot középen. Később Joan Westenholz és Marcel Sigrist megállapította, hogy ez "agy"-at is jelent. Így mind formailag (alaktan), mind szemantikailag (jelentéstan) a sumér szó megegyezik az urálival: *ajkwo "agy, fejtető", ami szintén tartalmazott egy labioveláris hangot a közepén a rekonstruált formájában az egyes uráli nyelvek reflexiói alapján. Figyelemre méltó, hogy ennek a szónak egy homofónjának, a sumér ugu4 "to give birth" (alkot, létrehoz, szül)-nak is van közeli párja a finnben: aiko-, aivo- "to intend; to give birth." A finn szó szemantikája mutatja, hogy a finn agy szóból származik és a /k/ és a /v/ változása a szótőben egyben megerősíti a labioveláris rekonstruálását a szó közepén. Számos Civil által tárgyalt szó még egy /g/ és /b/ változást is mutat, például gurux és buru4 "varjú", és a gur(u)21 "shield" (pajzs) még más módon is megvan: kuru 14, e-bu-ur és íb-ba-ru (Ábra 7.). Ezen két szó biztosan majdnem teljesen homofón volt, mert egy ékjellel is írhatóak voltak. A közös uráli szó a varjúra, a *kwaruks valóban tartalmazza a feltett labioveláris hangot és tökéletes etimológiát szolgáltat a suméri szónak. Az eredeti labioveláris megőrződött a szelkupban, de /v/-re cserélődött más uráli nyelvekben, kivéve a szaján-szamojédot, ahol /b/-ként jelenik meg. A sumér gur(u)21 "shield" (pajzs) összevethető a finn varos "óvás, védelem", aminek eredeti formája mint *kwaruks rekonstruálható, és így tökéletes etimológiát szolgáltat a suméri szónak. A labiovelárisoknak rendszeres helyettesítése a sumérban /g/, /k/, vagy /b/-vel az uráliban pedig /v/-vel egy szabályos hangmegfelelésnek mutatkozik és segít, hogy további kapcsolatokat állítsunk fel a suméri és uráli szavak között, melyek hasonló korrelációt mutatnak, pl.: sumér gíd "to pull" (húz), és uráli: *veta "to pull", és sumér kur "mountain" (hegy, hór, orom) és az uráli *vor "mountain". Az eredeti labiovelar rekonstrukcóját az utóbbinál erősen támogatja a volgai kurok, "mountain". A hangtani egyezések a sumér és uráli között még teljes feltérképezésre várnak, de egy nagy többségük tökéletesen szabályos. Például, a szókezdő pozíciójú sumer /š/ szabályosan megfelel a finn /h/-nek, míg a sumer /s/ a finn /s/-sel. (Tábl.: ) Az előbb tárgyalt a-gu szó két szótagjellel volt írva, A és KA; mindkettőnek több saját hangtani értéke és jelentése van homofóniai és fogalmi kapcsolatok alapján. Ezek mindegyikének mind hangzásilag, mind szemantikailag közeli megfelelője van az uráliban. Pl. vö.: a homofóniát az a, aj "víz" és aj, aja "apa" a sumérban, és jää, jäj és äj, äijä az uráliban. És ez nemcsak erre a két ékjelre A, KA, hanem, bár meglepően hangozhat, szinte az összes suméri szótagra vonatkozik. Nézzük pl. az AN jelet (Fig. 10), aminek alap jelentése, "ég, menny, legmagasabb isten" az ó-sumerban homofón volt az egyes szám 3. személyű "van" igével, am6. Az uráli szó a "menny"-re és a "legnagyobb isten"-re a *joma volt, amely hasonlóan homofón volt a "van" ige 1. szám 3. személyű alakjával *oma. Ez a két szó teljesen hasonlóvá vált a sumérben a kezdő /j/ hang elvesztése után. A kezdő /j/ eltűnése szolgáltatta a homofóniát a fent említett sumér a "víz" és aj "apa" között is.
Ilyen közeli és rendszeres megfelelések formában és jelentésben csak genetikailag rokon nyelveknél lehetségesek. Ennek értelmében a logikus következtetés, hogy a suméri egy uráli nyelv. Ezen következtetést támogatja a nagy számú közös szó, a rendszeres és szabályos hangmegfelelések melyeket már tárgyaltunk, és még számos más tényező is. A sumér az uráli alapvető tipológiai tulajdonságait mutatja: van magánhangzó harmóniája, nincs nyelvtani nem, csak az élő és élettelen közötti különbség, és a nyelvtani szerkezete teljesen tiszta uráli, hasonló névmásokkal, esetjelzőkkel, és az igék személyi végződései. Ráadásul, számos uráli származtatott morféma azonosítható a sumér főnevekben és igékben. A nem-uráli vonásokat, pl. az ergatív szerkezet és az igék elő-láncai, az új, teljesen más nyelvi környezettel lehet magyarázni, miután a sumér elvált a többi uráli nyelvtől. A sumérek ezek alapján északról jöttek Mezopotámiába, ahol az uráli nyelv család elhelyezkedik (Fig. 11.), és a sumér urálival közös lexikai evidenciájának és nyelvtani jellemzői tanulmányozásával újabb következtetéseket tehetünk eredetükről. A sumérhoz legközelebbi kapcsolódó nyelvek az uráli családon belül a volgai és finn nyelvek, főkébb az utóbbi, amellyel bizonyos számú jelentős fonológiai, morfológiai és lexikai izoglosszán osztoznak. Ezek magába foglalják, más dolgok között, egy közös szót a "tenger, óceán"-ra (sumér ab vagy a-ab-ba, finn aava, aappa), és közös szavakat a gabonafélékre, vetésre, aratásra, háziállatokra, kerekes járművekra, és vonós állatok szerszámaira (Fig. 12). Ez szavak egy részének vannak megfelelői az indo-európai, főleg a germán nyelvekben is. Ezen adatokat együtt nézve, arra utal, hogy a sumérok a ponti-kaszpi régióból, a Volga torkolatától a Fekete tengerig, a Kaukázus hegységtől északra származnak, ahol letelepedett életmódot folytattak, kapcsolatban léve indo-európai törzsekkel. Nem zárnám ki a lehetőséget, hogy az eredeti földjüket az észak-kaukázusi Majkop kultúrával lehetne azonosítani, amely Kr. 3700 és 2900 között virágzott, és kereskedelmi kapcsolatai voltak a késő Uruk kultúrával (Fig. 13). A sumérok eredet földjét ide helyezése segítene megmagyarázni a sumér nem-uráli vonásait, mert az épen ettől délre beszélt kartvéli nyelvek ergatívok, és a sumérira emlékeztető igei előlánc rendszerük van. A suméri és uráli közös szavai a kerékre és a vonó állatokra azt mutatják, hogy az urálitól való elválása a kerekes járművek feltalálása után történt, melyek a Majkop kultúrában Kr.e. 3500-tól ismert voltak. Kr.e. 3500 körül, az indo-európai Yamnaya kultúra, amely a Duna és a Don között emelkedett fel, elkezdett dinamikusan terjeszkedni kelet felé, Kr. e. 3300 körül elérve a Kaukázus előterét. Ez a terjeszkedés okozhatta a sumér migrációt Mezopotámiába. Ez a Kaukázus és Diyala völgyön keresztül történhetett, és mivel a kerekes szállítás elérhető volt, könnyedén befejeződhetett a késő Uruk periódus vége előtt (kb. Kr. e. 3100). A sumériek érkezése így egybesne az Eanna templom elpusztulásával az Uruk IVa időszak végének környékén. A suméri és uráli közötti lexikai párhuzamok így nem csak teljesen új lehetőségeket nyitnak a sumér tanulmányozásához, de esélyt adnak a sumérok eredeti földjének és Mezopotámiába való érkezésük dátumának azonosítására. Továbbá egy közeget is biztosítanak, melyen keresztül lehetővé válik, hogy behatoljunk a finnugor népek őstörténetébe, ezen nagyon ősi nyelvi adatok segítségével. Természetesen, az világos, hogy a releváns bizonyítéknak először át kell menni az ellenőrzés vagy cáfolat tesztjén, mielőtt bármely része általánosan elfogadható vagy elutasítható lehet. Jelenleg az adatbázis internetes verzióját készítem, a Helsinki Egyetem Általános Nyelvészeti Osztályával együttműködésben. Ezen hálózati verzió a tervek szerint interaktív lesz, és egy kereső részt és egy programot is is tartalmazni fog, hogy ellenőrizni lehessen az összevetésbe bevont hangmegfeleléseket. Őszintén invitálok minden kételkedőt, hogy nézze meg az oldalt, ha készen lesz, és cáfoljon annyi összevetést, amennyit csak tud, és mindenki mást is, hogy nézzék meg a bizonyítékokat, ellenőrizzék őket, és közreműködjenek konstruktív kritikával és új adatokkal.
"A szumir nyelvemlékek ortográfiájában igen gyakori a magánhangzók kettőzése. Az igaz, hogy ilyen kettőzés előállhat összetétel során is, ha magánhangzóval végződő szó ugyanolyan magánhangzóval nyitó szóban kerül össze, s az összetétel a sok egytagú szóból álló szumirban igen gyakori. A kettőzött magánhangzós szumir szavakat éppen ebből a szempontból kellene megvizsgálni. Ha ugyanis megállapítható, hogy ezek a kettőzések nem szóösszetétel következtében jöttek létre, akkor azok feltétlenül hosszú magánhangzók tudatos ortográfiai jelölései, tehát megkülönböztetések, mint a "turáni" nyelvekben. Ez esetben guusz - gúz (győz) baal - bál (váj) szuur - szúr (zár) baar - bár (tarka-barka?) zoeb - széb (szép) naab - náb (nép) kaa - ká (ház) niin - nín (néne) libur - libír (rossz) buraabba - burába (veréb? szellem) buurg - búrag (féreg) paar - pár (fehér, rég, fejér)
Az ómagyar nyelvben az -u- szóvégződés rendkívül gyakori volt az egész középkoron át, de különösen a XIII. századig. A 950 esztendős "tihanyi alapítólevél" görög szövegében található számos magyar szó (főleg hely- és határmegjelölések) sorában van egy határmegjelölés, amely emlékezetem szerint így hangzik; a "Fejerwaarra meneu hodu utu rea" (2) (a Fehérvárra menő hadi útra). Mind "had" szavunk, mind "út" szavunk viseli még az azóta lekopott -ú- végződéseket, mint ahogy viseli a gestáinkban Bulcsu, Etelkuzu, Dentu-Mogyeria, kondu (Kund, Kende) s még egy csomó más szó is, de megőrizte számos ilyen lekopott, vagy megmásult -u- végződés emlékét főnévragozásunk is, amely tisztán mutatja, hogy pl. ló szavunk ómagyar alakja "lou" kellett, hogy legyen s ez a lekopott "u" végződés benne van főnévragozásunkban, amikor lo-v-at, ló-v-al, lo-v-on, lo-v-as, lovak, alakokat használunk, de ugyanez az eset a bő (bőv-), a hő (hev-), kő (köv-), ró (rov-), só (sav-), szó (szav-), tó (tav-) szavainkkal is, amelyek lekopott -a végződése helyén ragozásban mindenütt a "v" jelenik meg (bő-v-en, he-v-es, ro-v-ás, só-v-al, sza-v-ak, ta-v-ak, stb). Más csoportja ezeknek az -u- végződéseknek -v- formájában az alap szóformán is megmaradt. Ulu-ból lett ölyv, szaru-ból lett szarv, de néhány a maga eredeti alakjában is megmaradt (falu, daru, hamu, kapu, stb.). Vessük ezeket össze néhány szumir szóval; ugu (ük), buru (fur), uzu (hus), retu (rét), alzu (ásó), haru (hordó), paszu (fejsze), eru (érc) stb. stb."
I. A szumir - magyar nyelvi rokonság
Túl hosszú lenne ide betenni és nem szeretném fárasztani az olvasót. Érdemes elolvasni Padányi írását.
Dr. Padányi Viktor: A szumir-magyar nyelv lélekazonossága Azoknak az emlékére, akiket a finn-ugor nyelvészek letorkoltak
részlet:
"A jelenlegi elfogadott szumir fonetika is egészen bizonyos, hogy módosításra szorul, már csak azért is, mert a szumirtól merőben idegen s annak hangjait érthetően saját fonetikájukból kiindulva megkonstruáló árja nyelvérzékű emberek a szumir fonetika megállapítására nem lehetnek képesek. Ha a szumir és a magyar nyelv rokonságban van egymással, minthogy a szaporodó jelek szerint rokonságban van, a jelenleg használt szumir fonetika a magyar hangtan szerinti módosításra szorul, és a német, angol, francia ortográfiákkal leírt szumir szavakat magyar ortográfia szerint kell átírni. A szumir szavak akusztikai megjelenítése a szumirológiai irodalomban egész biztosan torz, s hogy milyen mértékben lehet torz, ahhoz elég egy-két magyar szót fonetikailag hűen német, vagy éppen angol ortográfiával leírva elképzelni. A német, angol, vagy a francia rögzítésű szumir szavak magyarral való összehasonlítását illetően tehát nagyon elővigyázatosnak kell lenni és ezt az elővigyázatosságot dr. Bobula Idában az izgalom és a magyar lelkesedés - bizony sokszor legázolja. Egyáltalán kérdéses, hogy a már tisztázott és végleges szumir szóanyag teljes magyar hangtani átértékelése és magyar ortográfia szerinti átírása előtt, a nagyon nyilvánvaló specimeneket kivéve, szabad-e szófejtéssel és összehasonlítással foglalkozni? Vajon nem lett volna-e helyesebb egyelőre egyéb szumir és magyar nyelvi tünetek egyezései felett vizsgálódni? Egyező nyelvi tünetek ugyanis valóban vannak és ezek meglepően meggyőzőknek látszanak, szó összehasonlításra azonban, abban a formában és mennyiségben, ahogyan ezt dr. Bobula Ida teszi, a szumir- magyar hangtan és a szumir- magyar ortográfia megegyezéseinek megállapítása és fonetikai kiértékelése előtt nem lett volna szabad vállalkozni. Dr. Bobula Ida büntetése egy csomó sajnálatosan becsúszott hiba."
"Székely-magyar rovásirás harmadik betûje a D (D), amelynek jelentése DUMUZI, vagy DAMASEK. Ez a két név ugyanazt a személyt jelenti, aki a magyarok két XVI. századi krónikásánál, Heltai Gáspárnál és Székely Istvánnál mint Damasec szerepel. Dumuzi a mezopotámiai sumer hitregék egyik fõ istene, „az igaz fiú”, a tavasz, a megújulás jelképe. Valóságos személybõl vált a hitregék istenévé, a sumer királylistán is szerepel, Mezopotámiától a Kárpát-medencéig terjedt birodalma és a meghatározhatatlan õsidõkben az ékiratok szerint 36000 évig ült trónján. A Mitológiai ÁBC-ben (Gondolat 1970), olvashatjuk, hogy Dumuzi legfontosabb mellékneve AMA – USUMGALANNA, amelynek jelentése „anyja az égi sárkány”.
Szórul-szóra megegyezik! Csak a szumírek csigavonalban írtak rovással, ez az egyetlen apró különbség. A szarmata sírok is tele vannak magyar bevásárlólistákkal.
Az íráskészség egy adaptív viselkedési forma, eleinte az élelemszerzés és egymás hol létété segíthette, később alakulhatott át szójelölő írássá.
Másrészt senki se jött le semmiféle fáról, főleg nem voltak magyar majmok, ettől föláll a szőr a hátamon.
Nemcsak genetikai kivitelezhetetlenségbe ütközik, hanem logikai töréspontba is, aki azt meri állítani, hogy a tudatos akarat bármiféle logikai kapcsolatban állna a biológiai mechanizmusokkal.
Ugyebár a matematika absztrakciókból kiindulva 3féle log. kapcs.-t különböztetünk meg: tulajdonság-mintázatbeli, ok-okozati (ennek egy speciális esete az ekvivalencia) és rész-egész. Nos, ezek hiánya bizonyított az értelem és a bioógia axiómarendszere között.
Szerintem senki nem vitatja azt, hogy a rovásírásoknak köze volt a mediterrán írásokhoz, pusztán az képezi tagadás tárgyát, hogy a rovásírás volt az ősírás, amit az első ember használt volna, aki lejött a fáról, és aki természetesen már magyarul beszélt.
Az ékírás stílusa illetve az akkor meglévő jelentéskörük miért ne "globalizálódhatott" úgymond az ókorban mindenféle törzsi leszármazástól és rokonságtól fügetlenül a sztyeppe nomád, lovas népei és az állattartó, letelepedett népek körében?
Én alapvetően szkeptikus vagyok, és az ilyen Arvusra féle circulus vitiosusokat alapból mellőzöm, de ha valaki megtud győzni az ellenkezőjéről, mondjuk úgy, hogy kulturális igény a civilizáltság egyáltalán nem függ össze, akkor állok elébe.
Érdeklődőknek, aki nem ismerné:
Egy matematikus, filozófus, nyelvész professzor (magyar származású, Svájcban született, Arizonában végzi lenyűgöző tudományos munkáját) - itt az önéletrajza alább - komolynak tűnő következtetéseket vont le nyelvrokonságainkról. Pl. hogy a finnugor nyelvrokonság nem tekinthető tudományosan megalapozottnak :( :( ó mily szomorú
http://mek.oszk.hu/04500/04509/04509.pdf
Ethimological Dictionary of Hungarian
By
Prof. Dr. Alfred Toth
Mikes International
The Hague, Holland
2007.
ALFRÉD TÓTH was born in 1965 in St. Gallen (Switzerland), his native tongue is Hungarian. Received two PhD’s (1989 Mathematics, University of Zurich; 1992 Philosophy, University of Stuttgart) and an MA (General and Comparative Linguistics, Finno-Ugristics and Romanistics, University of Zurich 1991). Mr. Tóth is since 2001 Professor of Mathematics (Algebraic Topoligy) in Tucson, Arizona. He is member of many mathematical, semiotic, cybernetic and linguistic societies and scientific board member os eight international journals. Lives in Tucson and Szombathely where his family comes from.
746. p
If we order these languages according to the percentages of their genetic relationship, we get:
Hungarian (100%) > Chinese (61%) > Turkish (55%) > Tibeto-Burman (ca. 50%) > Dravidian (36%) > Munda (33%) = Etruscan (ca. 33%) > „FU” languages (31.9%) > Japanese (23%) > Mayan (11%) > Bantu (8%) > Caucasian (7%) > Austronesian (incl. Mon Khmer, Australian and Tasmanian) (3%)
Érdemes belenézni. Jobbulást P.
Az igazi magyar őstörténetről ír Kiszely István, mely nem finnugor.
Kiszely írt barátjáról , aki Jerevánban járt a könyvtárban:
--Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött.
---Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak. Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
....Továbbiakban így írt:
1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun–örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun–örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
A suméristák a "lughalu" szóra építik a teóriáikat, ami sumér nyelven "királyt" jelent, a lughalu szó a szövegben nehezen értelmezhető, viszont ez a szöveg, akár hamisítvány, akár nem, még a sumér nyelv felfedezése előtt készült.
Kössz az infót. „Senki” alatt azt értettem, hogy nem található semmilyen nyelvemlék anyagban, de így akkor érthető miért nem. De akkor miért idézgetik még mindig, és annyian? Itt van pl. ez az oldal, ahol az olvasható, hogy „a nyelvemlékben található teljes mondat, csak a tudományos körökben „sumírnak” mondott nyelv szószedeteivel és nyelvi törvényszerűségeivel értelmezhető”. Úgy néz ki, hogy csak a délibábos sumérmagyarok kapnak az alkalmon.
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092708&evfolyam=III&szam=6
Dehogy nem tud senki. A 19. század második felében nagy viták tárgya volt. Literáti Nemes Sámuel saját elmondása szerint találta, a későbbi megítélés szerint viszont kitalálta ezt a "nyelvemléket".
Mi a véleményetek az alábbi, állítólagos 11. századbeli (1047) összefüggő magyar nyelvemlékről? Én úgy tudtam a Halotti beszéd volt a legrégebbi, hogy-hogy erről nem tud senki?. (A suméros Badiny nevéhez való kötődése ad gyanúra okot, az ő könyvéből vették az idézetet.)
ANDRÁS-KORI IMÁDSÁGOK
O Jézus /és/ zent maria azzuna hyweuc ysten rontha papa ur ellenneh bodug leo para urc megwacyttuac nhelveun choncittiac uodalum waguc bacun futua hazuctual zeles feuldun zaranduglu zegh- en nypec /és/ prasbytrucut fuul vur turcuan fuithou couruc- grazdua lufuu: Wutu peccis lughala toran munhi ni zobathaya heu gehnahabul Step lughalu ur fuogudaia zenthiel ur ysten odutt wola gymultstul zent urzagnuc nagh pannona leun chinius certh paradisa munc chu wan felduc yse - wiz foulua angheluc eurec wulu hotulmual - horogtoul papa urunc - zenti ieleus andoreas ur uthoya hyweuc azen /és/ amen.
O Jézus /és/ zent maria hyweuc zent ighus har-eus zent ielesuc ogchuusuc - ne memuagguc barduos eseulwec er tala azun nip colambuc papa uruc ugeuwel morouzzuc /és/ nizeu uzi ultulmaul /és/ rezytelie meg tubi haznul munce uduezitutuul /és/ urunc cuertaluan marteruc /és/ angole cur enecuel aleluia /és/ hymnus partuasue zyzec alelui /és/ cyasson aleluia aleluia in secula amen.
http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/ekirat.htmhttp://web.cetlink.net/~szittya/ETRUSZK.htm
az általad talált sumer-magyar szószedet valszeg azért ellenkezik a külföldi és magyar hivatalos szótárakkal, mert Bobula Ida és társai által lett összeszedve, mindenféle alapvető nyelvészeti ismeretek és a sumér nyelv ismeretének hiányában.
Engedjétek meg, hogy csatlakozzam a fórumotokhoz! 4-5 évvel ezelőtt kezdtem "ébredni" és még nem pattantak fel a szemeim kellő képpen. Szükségem van segítségre. Ígérem unalmas ügyeleti óráimban visszaolvasom a fórum beírásait és nem kérdezek hülyeségeket! Olvastam néhai dr. Nagy Sándor művét eredetünkről. Azóta keresek valamilyen épkézláb sumer-magyar "szótárat", de amit találtam elég sokban ellenkezik más külföldi szószedetekkel. Első lépésben tudtok ebben segíteni. Maradok nagy tisztelettel!
"Pilisszántón ... az egyik dűlőt Ziribárnak hívják." Műsorvezető, Ágoston István:
A nyelvészek és a régészek a megmondhatói annak, hogy milyen értékesek is a falvak, városok dűlőnevei. Mindegyik olyan történelmi, lelki információt hordoz, amely tovább gördíti az elakadt kutakodást. Így történt ez Pilisszántón is, ahol az egyik dűlőt Ziribárnak hívják. Kápolna épül itt Makovecz Imre tervei szerint, két tornya olyan lesz, mint két szerzetes, és csuhájuk alatt lesz a kápolna a Boldogasszony szoborra. A Ziribár dűlőben Péhl Gabriella járt.
Péhl Gabriella riporter: Elfogyott a talicskából a malter, most beszélgethetünk. Szőnyi József nyugalmazott polgármesterrel. December 21-én fogják beszentelni ezt a kápolnát. Miért választotta ezt a helyet?
- Szőnyi József polgármester: - Nem én választottam, ez egy parancs, ez egy kozmikus parancs. December 21-én pontosan a Ziribár fölött kel föl a nap. Tetszik, nem tetszik, ehhez kell igazodnom. Ziribár azt jelenti, hogy ébredő teremtő fény, éltető fény, és azt is jelenti, hogy újjászületés. Ha, most kinézünk a bejáraton, a kápolna úgy van betájolva, hogy december 21-én 7 óra 20-kor ott fog fölkelni szemben a nap, és bele fog világítani a Boldogasszony arcába.
A Ziribár sumér szó, de hogyan tudta meg a jelentését?
- Hosszú a nyomozás. Nagyon összefüggő tehát, több más dolog jött össze így. Marton Veronika, aki ékírással, rovásírással, ősi nyelvekkel foglalkozik, benne fölvetődött, hogy a sok 78 darab dűlőnév közül pont a Ziribárt nem ismerem, nem tudom, mit jelent, ezt valahol leírtam, és a Marton Veronikához került, aki rögtön írt nekem egy levelet, hogy ez egy sumér szó. Nem is hittem el neki. Pilisszántó? Hogy kerül ide sumér? Mezopotámia, hol van ide Mezopotámia? Mit keres itt? De rá kell jönnöm, hiszen komoly dolgozatot ír róla, két oldalon levezette ennek a szónak a jelentését, nem beszélve arról, hogy egy másik tudós ember is alátámasztotta, aki tőle függetlenül mondta ezt. Ő pedig a Badi Feri bácsi, aki 43 évig sumerológiát tanított Argentínában, és egyszer véletlenül valami más ügyből kifolyólag beszélgettünk, akkor eszembe jutott: hoppá, ez az ember talán tud valamit mondani nekem a Ziribárról. És rögtön váratlanul rákérdeztem, Feri bácsi most ne gondolkodjon, azonnal vágja rá, hogy mit gondol erről a szóról, hogy Ziribár? Ziribár? Valami teremtő fényről van szó. Valami most éledő szellemi erős, harcos fényről. Ó, mondom, akkor már oda kell figyelni. Két tiszteletreméltó ember, aki ért valamihez mondja ugyanazt, akkor ott már valami van. Aztán ez történt augusztus-szeptember tájékán, és attól kezdve figyelni kezdtem, hogy a Ziribár fölött tényleg ott kel föl a nap, csak sajnos mindig felhő volt, és legközelebb december 18-án volt tiszta ég, minden hajnalban kinéztem, hogy mi újság van, jön majd a felhő vagy nem, és akkor nem jött. No, spuri föl a Pilisre, mert azt gyanítottam, hogy a Pilisen kellett állnia annak az embernek, aki ezt a nevet adta, és ez nem lehetett akárki, nem tudom, ki volt, de ennek nagy tudása volt, aki egyszerűen azt mondta, hogy az ott Ziribár. Honnan tudta ez az ember? Na mindegy, gondoltam magamban, hol állhatott, ahol a Ziribár fölött kelt fel a nap, mert Vörösvárnál ott nem. Nem mindegy, hogy hol állt. Biztos, a Pilisen. Fölmentem a Pilisre, és tényleg. Ott kel föl a nap.
Azóta is évről évre megnézi a téli napfordulót?
- Most már nemcsak én, most már járnak ide emberek. Tüzet raknak, teát hoznak, bort forralnak, tehát anélkül, hogy szervezné az ember, ez most már megindult ilyen processzió és én biztos vagyok benne, hogy Csíksomlyó mintájára ez is egy zarándokhely lesz. Amin szintén nem csodálkozom, mert érdekes módon egy ilyen szellemi híd alakult ki Pilis és Csíksomlyó között.
Nincsenek véletlenek.
- Igen, túl sűrűn sorakoznak egymás után a véletlenek, akkor az már valami rend, és nem véletlen. Hogy ugye ezt a keresztet itt fölöttünk ez a 12 méteres tölgyfakereszt onnan jött ide. Ők ajándékozták nekünk. A Pilisnek.
Mit szokott itt látni, amikor egésznap fönndolgozik, a csöndben?
- Kedvenc madaraim itt röpködnek fölöttünk, a hollók, van, amikor csapatostól jönnek, de a két pár, rendszeresen itt van. Nemsokára jönnek, mert alkonyat előtt jönnek onnan délről és időnként hozzájuk társul egy sólyom. Ez gyönyörű szó, a sólyom, az ősi magyar szimbólum, itt van a holló, a párosoknak a szimbóluma. Nem tudom, hogy régebben itt voltak-e a hollók, de nem tudom, nem emlékszem rá, de most, hogy ezekkel a dolgokkal így foglalkozom, lehet, hogy a szemem egy kicsit élesebb lett, de itt vannak a hollók. És olyan boldog vagyok és trilláznak itt fölöttem két pár, összepuszilkodnak a levegőbe, közéjük megy a sólyom, mint egy társ, nem bántja őket, pedig ragadozó, hanem társként játszadoznak a levegőbe.
