Urak, tudom nem teljesen ide való, de DT fanoknál nem ritka a Maiden fan (mint pl. én), szóval ide is beteszem: van 27-re egy a 118-as szektorba való ülőjegyem értékesítés céljából.
Az elmúlt 20 év anyagaihoz hasonlóan ez is kapott egy esélyt, de nem fogom ezt sem erőltetni. Ugyanazt érzem, amit 20+ éve érzek a zenekarral kapcsolatban. A Dream Theater egy üzleti vállalkozás, eltelik x idő, és jönnie kell egy lemeznek, mert kell és kész. Lehetőleg 70+ percben, mert az úgy jó.
Természetesen itt is vannak jó pillanatok, hiszen remek zenészekről beszélünk továbbra is, de pont az a lélek, őszinteség, feeling hiányzik, ami miatt én imádom a műfajt (általában a progresszív rock/metal, amire itt gondolok).
Megújulást én nem várok, csak jó albumokat. Az nem "kifogás", hogy régóta csinálják, egy Cure vagy egy VHK sokkal régebb óta, és mégis képesek kijönni olyasmivel, amiben benne van az a bizonyos szikra, és nem csak azt érzi az ember, hogy ennek az albumnak meg kellett jelennie, mert ez az elvárás. Most direkt nem szorosan progrock zenekarokat írtam, de ott is van bőven példa, hogy 20-30-40 év után is lehet értékeset, jót csinálni.
Olyan hallgató (majd itt kommentelő) véleménye lenne érdekes, aki még csak most ismerkedik a zenekarral, vagyis lényegében szűz füllel tudná értékelni ezt a friss produkciót. Mert nekünk, akik régebb óta követjük Petrucciék munkásságát, már nincs akkora újdonság értéke. Így esetleg több olyan szempont vagy részlet is elkerülheti a figyelmünket, ami egy újoncnak másképp hat.
Összességében szerintem jó lemez, de nem ér fel a nagy klasszikusaikkal. Kevés az igazi zenei újdonság rajta, valamiért mégis hallgattatja magát. Talán Portnoy tempói váltják ki a nosztalgikus hatást, nem tudom. De olyan összeszedett az egész, még ha katartikus érzést nem is okoz. Jó hallgatni. Az, hogy nem találták fel rajta a nagy megújulást, nekem nem probléma. Egyszerűen örülök, hogy aktívak. Más, hasonló korú zenekar sem találja fel minden újabb lemezén a spanyol viaszt. Bennük azonban még akár ez is meglehet. A kérdés, hogy kijön-e valaha?
Első hallgatásra, erős közepes. Jobb, mint az utóbbi idők termése, de azért a már szokásos kritikák is megállják a helyüket. Hallgatom még többször, mennyire érik be. A top5 DT lemezek közé biztos nem kerül be, de az utolsó 5-be se.
Tegnap nekem is meg volt vegre a koncert. Mar nagyon vartam, nekem az elso DT elmenyem volt. Valaki lentebb irta, hogy volt egy 14 eves szunetje, nekem is hasonlo volt, a SDIT volt az utolso album amit meg hallgattam, utana kimaradt egy idoszak, majd 3-4 eve tertem vissza hozzajuk.
Volt egy par nagy katarzis es emocios pillanat az Octavarium es a The Spirit Carries On utan.
Egy par zsenialis dolog amit itt nem irtak, vagy atsiklottam felette:
- remek a Psycho Main theme meg kozvetlen a koncert elott;
- kivalo a nyitany a Metropolis-szal;
- a Home elott az Oz a csodak csodajabol nagyon ut a filmbevagas;
- zsenialis a Frabk Sinatra zaras.
James Labrie: semmi bajom a hangjaval, termeszetesnek veszem, hogy valaki 61 evesen nem tudja kienekelni a magas hangokat. Ellenben a Spirit Carries On-t csodasan adta elo. meg most is kiraz a hideg tole, Portnoy is a konnyeivel kuzdott (gyanitom, meg sokaig igy marad).
Ami ellen szot kell emelni, azok a csuszasok, kesesek LaBrie reszerol. Neha ugy eltunt, hogy a soron kovetkezo sornal ugrott be. nem hiszem, hogy Portnoy-ek ezzel igy rendben vannak.
Egy viszonylag kicsi rendezvenyhelyszinen is osszegyult 4.000 ember, akik kivalo hangulatot teremtettek.
Mindent osszegezve, kivalo elmeny volt. ott lesz a 20 legjobbam kozott.
Valszeg ez lehet az oka. Elég egyértelmű, hogy a többiek "jók", nyilván örgedéssel a gitártudás kevésbé fakul meg, mint az ének. És lássuk be, én is láttam őket 6-7 alkalommal élőben, az ének sosem volt azonos tudásszinten a hangszeres résszel. Volt jobb, amikor nem volr feltűnő, tuti utómunkák vannak a live DVD-n, de nem igaz, hogy nem veszik észre a többiek és nem hallják (meg olvassák). Gondolom, nem akarják lecserélni, stúdióban megoldható vele is. Ez engem is frusztrálna a helyében.
Egyébként azt sem értem, hogy lehet elkésni egy számról és a refrénre beérni. Az állandó lerohangálást a színpadról sem szeretem. Értem, vannak hosszabb instru részek, amikor percekig nem tudna mit kezdeni magával, de ha le is megy, akkor hova megy? Az öltözőbe aligha. Hogs nem lehet észrevenni, hogy megy a koncert meg az adott nóta? Nem meglepődni kell a korábbi kezdésen, hanem ott lenni a közelben, hát már csak észreveszi, hogy elkezdődött a 2.felvonás. Nem túl profi. És akkor ott van a rossz belépés a Glass moonba.
Nagyon tetszett a koncert, teljesen visszakattantam a zenekarra - igazából 14 évig jegeltem a DT-t, nem Mike miatt, bár érezve, mennyire örültem neki hogy újra itt van, még az is lehet, hogy igen. Most várom az új albumot, ráadásul itt van a sok 2010 utáni, amit most jól meg tudok ismerni.
Hogy James hangja kicsit már ergya, hogy nagyon tudnak zenélni, hogy a hangzás is szuper, ezt már többször elmondtátok, egyet is értek.
Viszont most visszanézve a koncertet, az Octavarium alatt egyszer csak bevillant, hogy mi volt az, ami folyamatosan zavart elsején, meg tudtam fogalmazni. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
James LaBrie úgy viselkedik a koncert alatt, legalábbis nekem teljesen az jön le, mint egy gátlásos faszi, aki azt gondolja, hogy minél inkább tuskóként pozicionálja magát, majd annál jobban elfogadják. Mi a fasznak kell a DT koncertre fuckingolni, keménykedő grimaszolni - valahogy tökéletesen tájidegen. Nem vagyok LaBrie-lélek-tudor, de ez gáz. A Dream ehhez túl okos zene, komolyan. Valahogy óriási volt a kontraszt közte és a másik négy tag között. Persze az elhízott kigyúrt felsőtest alatti cicafarmer+tornacipő kombó a kis ugrándozással is jelzett valami érdekesen táplált zavart tinilány utánérzést, de ebbe ne menjünk bele. Valószínűleg bántja őt, hogy nem olyan már, mint rég, ezt megértem, de nagyon kilógott az egész jelenség.
Sajnos szerintem is. Nemhogy a magasak nem mennek neki, hanem a középső tartományban sem találja el a hangokat. Gyakran teljesen random hangmagasságokban kezd bele. Ezt nem értem miért van. Nincs fülmonitor? Nem hallja saját magát? Ezt nem lehet a korára fogni.
Én is tartottam az élménytől, de erőt vettem magamon, mégicsak egy negyven éves best of. Nem bántam meg, bár LaBrie becsülettel végigvonyította a koncertet, mégiscsak az volt a jó, amikor épp nem, és hát a többiek bőven kárpótoltak. Az külön érdekes hogy az Octavarium óta eltelt 19 évből mindössze csak 3 darab volt repertoáron, abból egy a még meg sem jelent lemezről.
Nem csak azzal van baj, hogy nem mennek a magasak, hanem kifejezetten kellemetlen lett a hangja és mostanra már komoly intonációs gondjai is vannak.
Ez egy punk zenekarnál még elmegy, (valójában ott sem) de a világ egyik vezető prog metal zenekaránál rettenetesen kínos.
De a legkínosabb, hogy a fejti nyilvánvaló problémák ellenére nincs benne annyi önbecsülés/méltóság, hogy belássa, vége, ennyi volt. Most komolyan, arra vár, hogy a többiek lökjék a helyes irányba? Az sokkal fájdalmasabb lesz neki.
Nyilván nem vagyunk egyformák, de én hosszú ideje képtelen vagyok élő DT felvételeket hallgatni.
Jamest azért nem kellene ennyire hibáztatnunk. Ok, a hangja már nem minden tartományban a régi, de ez a korából adódik (lásd még Ian Gillan, Greg Lake, Axel Rose, Pavarotti, ha tetszik - folytatható).
Az, hogy nem ért be a második részben a Night Terror elején, sem egyértelműen az ő hibája, ezt nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a 3 órás program miatt Bp-en változott a menetrend. A kezdés előbbre került fél órával, és a szünetet is rövidebbre vették. Nem tudni ki hibázott ezek kommunikálásában, a változtatások a közönség egy részét is meglepték, és Jamest is. A Night Terror felvételeken látható, ahogy széttárt karokkal jelzi, nem érti mi van.
Egyébként a változtatásokat sztem nem valamiféle csendrendelet indikálta, hanem a közlekedés. Az M2 tovább járatása súlyos összegekbe kerülne. Pozitívum, hogy egyáltalán foglalkoztak vele, hogy hogyan jut haza az a 6-8 ezer ember! Nem olyan rég (október elején) volt szerencsém Rómában David Gilmour egyik fellépésén részt venni. Ő is belehúzott rendesen, aztán a bezárt metró híján mindenki mehetett haza, ahogy tudott, leginkább gyalog.
Nem, kb. 6 ezer néző. Összességében egy jó, ár-érték arányban kimagasló buli. Frankó Best of programmal, gyakran kiváló egyéni zenészi teljesítményekkel. Kár lett volna kihagyni, mert ebben a stílusban jelenleg nincs náluk jobb a piacon. Remélem jönnek még erre.
A turnényitó londoni koncertet végignézve egészen a tegnapi napig nem tudtam eldönteni, hogy elmenjek-e vagy a Ticketswapon rövid úton megszabaduljak a jegyemtől......mindez LaBrie szörnyű "teljesítményét" látva/hallva, teljesen kimaxolta nálam a szekunder szégyenérzetet.
Aztán mégis úgy döntöttem, elmegyek, már csak Portnoy miatt is.....nem bántam meg, James - magához és a fent emlíett nyitó fellépéshez képest is - egész jól teljesített. Metropolist - Pull Me Under-t elvitte a hangulat, de ezeket sajnos már tényleg csak küszködve tudja előadni. A többiek előtt viszont le a kalappal, kellett nagyon Portnoy visszatérése: az ökörködése, a vokáljai, a stílusa, az egész ember karaktere valami csoda.....Mangini egy képzett zenész, de valaki ezt tanulja és valaki erre születik, a vérében van az egész (M.P.)!
Ahol én álltam, kiemelt állóban, hátul a korlátnál az első negyed óra után helyrejött a hangzás, minden a helyén volt!
Engem sokkal jobban zavart a terem visszhangja. (120-as szektor). Sokszor láttam már őket, tudom, hogy precízen játszanak, a technika is kiváló volt mindig. Okozhatta a visszhangot pl. az, hogy a felső karéj üres volt, olyan masszává vált a hangzás, mint a Puskás arénában (pl.RHCP, GnR). Az első rész végére javult a helyzet, az As I Am már rendben volt. A Home mindent vitt!
Tenyleg, a night terror durva volt, mivel nem ismerem annyira a szamot, elsore fel se tunt, csodalkoztam, h a refrennel kezodik az enek... :-)
Teljesen nem oda valo a ficko a tobbiekhez kepest. Amit nem kell magas hangon hangosan nyomni, az jo. A hollow years meg a spirit carries on jo volt, a metropolis vagy akar a pull me under mar nem ment. A glass moon katasztrofa.
A stream, a home nagyon jo volt, constant motion, as i am, mirror szuper, de ez a demoverzios extended hollow years is.
A hangja nagyon szörnyű volt, még az új számok sem mennek neki, nemhogy a régiek. Azért az nagyon ciki volt hogy nem ért be a Night Terror első versszakára, kb a refréntől tudott becsatlakozni, előtte még elordított egy WTF is going ont. A Glass Moonál is egy ütemmel előbb kezdett, illetve a vége felé már nem tudom melyik számnál leverte a mikrofont. Nagyon szét volt csúszva, nemtom, tán túl sok páleszt ivott, de sem a hangja sem a hozzáállása nem volt ott tegnap.
A többiek előtt le a kalappal, kiválló setlist, precíz játék. Nekem legjobban a Stream meg a Home maradt meg. Persze hogy sietniük kellett, hogy a 3/4 11-es csendrendeletig letolják a showt, gondolom ezért kezdtek fél órával hamarabb, meg a 20 perces szünet is csak negyed óra volt. Igy is a tiszta játékidő kb 3 óra volt.
Külön kiemelném még a háttérvideók készítőjét, nagyon profi munka volt.
Nem. A tegnapi nap melypontja volt, meg se probalta igazan.
Raadasul elrontott valamit, rosszkor lepett be, ki is hagyott egy fel versszakot, de nem ez volt a fo gond. Az egyszerubbek mennek neki, Hollow years, Scenes dalok egy resze, de pl az Ocatvarium vegen konkretan obegatas volt.
Osszessegeben erdemes volt elmenni, a feelingje meg volt. A setlist oke, en 2-3 notat kicsereltem volna, foleg az Octavarium 20 percèt. De minden nem lehet mindenkinek tokeletes. A bestof valogatas meg rendben volt, a Hollow years, a scenes szamok, As I am, Constant motion stb.
szuper! Köszönöm! Akkor találkozunk is holnap! :-)
Aki viszont még ma is akar szórakozni, annak mondom hogy lesz este egy bemelegítő buli a vortex-ben. Egy újonnan alakult zenekar játszik Porcupine Tree számokat, majd egy másik zenekar Dream-et.
Ez most nekem nagyon jól jönne, mert még nem sikerült jegyet vennem, és már nincs normális helyre, álláshoz meg már öreg vagyok… :-) Ha megvan még, akkor lecsapnék rá!
Urak, én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Arénába évente 2x tiszteletjeggyel megyek a MOL szektoraba (118-as szektor, ülőhely).
Ismét ez van, van két jegyem oda, és egyre van szükségem, így rendszerint el szoktam passzolni méltányosan annyi célból, hogy az utiköltségemet fedezze.
Szóval, ha valaki ülőszektorból megnézné a produkciót egy tizesért, jelezze, és akkor nem a csarnok előtt kell vele házalnom.
Ehehe, én értelek, megértelek, sőt bizonyos határig még egyet is értek veled. Amit viszont egyáltalán nem értek, hogy miért nem engeded el ezt az egészet. Évek óta gyötrődsz, bosszankodsz, és ennek folyamatosan hangot is adsz, miközben annyi jó más zene van, nyilván te is találsz, minek foglalkozol még a DT-vel, minek hallgatod meg az újabb és újabb várhatóan ihlettelen, ötlettelen dalaikat, miért nézel videókat, amikben LaBrie már úgysem fog soha jobban énekelni? Még kommentelsz is. Szerintem tök értelmetlen felesleges dolgokra pazarolni a drága időt.
Metropolis-szal kezdtek. Konkrétan 2 percig néztem, addig a pillanatig, amikor Enrico Pallazzo a mikrofonjáért nyúlt...
Normális időkben, egy értő közönség megdobálta volna paradicsommal, visszakérik a pénzt és lemondatják az egész túrát, míg nm szereznek új énekest. (vagy nyomná "plébekről" ). Elképesztő, h ezért emberek fizetnek...
Döbbenve olvastam az áradozó kommenteket. Pont ezért nm írnak igényes zenét. Minek? A gigantikus molinó helyett trágya is hullhatott volna a fejekre. Azt is imádták volna, mert Majesty alakú...
SZÉGYEN.
u.i. a hivatalos új dal alá beírtam, h "boring and nothing new"
Törölték ... akik pár hétre rá egy 92-es dallal nyitják a bulijukat...
Sztem nem volt botrányos beengedés, beléptetésen dolgozók, pl. karszalagozó önkéntesek is ügyesen, gyorsan dolgoztak, több kapu is nyitva volt, külön pl. kiemelt állónak, 17.30-ra tervezett kapunyitás viszont valóban csúszott. Koncertélmény viszont kárpótolta várakozást.
