A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Megaztán a Balaton felső tíz centije a meleg, alatta a következő mondjuk 40 centi hűvösebb, aztán megy szépen lefelé. De a bojlerben a víz önmagában 10 centi magas, az alja és a teteje között nem lehet nagy hőmérséklet különbség. Plusz ha a bojler anyaga átmelegszik és képes a benyomott vizet felmelegíteni (itt jön a bronz és alu előnye) és nem kell a fűtőszálra "várni", akkor a hőstabilitással nincs gond.
Ok, kösz! Vélhetőleg nem előre iszom a medve bőrére, mert a QM még darabokban.. :) Levelemet olvastad? Mi lehet ez a csatlakozó amit bejelöltem a rajzon?
Szerintem a Venus hőstabilitásával nem lehet baj, inkább a lomha szabályozással. Valamihez viszonyítanod kéne a csapolás kezdését. (fűtés vége után 5-10mp, ilyesmi)
A Gaggiák a fürgébb hőfokszabályozásuk miatt tűnnek stabilabbnak.
"és a csapolás ideje alatt ez nem is nagyon változik"
Köszönöm, ebben bíztam:-) A többit meg bízzuk a PID-re.
nohab!
Én arra is emlékezni vélek, hogy Vén Resu a PID beszerelés után egyenletesebb kávé minőségről írt, + arról, hogy 92C körül lehet a legfinomabb édes ízeket kihozni a darálmányból, amit megintcsak a PID garantál.
Mégis a víznél tapasztalunk, pl. hőfok szerinti rétegződést.
Pontosan így van a Silvia bojlerében is. Amikor a bojler teteje 109°C-os, akkor jön ki belőle ~93°C-os víz és a csapolás ideje alatt ez nem is nagyon változik, függetlenül attól, hogy a fűtés bekapcsol vagy nem. Ahhoz, hogy ezeknél a gépeknél a fűtéssel érdemben javítani tudjunk a hőstablitáson, brutális teljesítménytartalék és nagyon gyors hőmérő és szabályzás kellene. Egyébként a rétegződés biztosan nem lineáris, úgyhogy az alsó rétegekben kevésbé változik a hőmérséklet, mint a bojler tetején, nem beszélve arról, hogy a fűtőbetét is felül van.
Még valami. SiD régebben azt írta a Gaggiákban ipari minőségű OPV van. Ha ez a háklisságával rákényszeríti a használóját a fokozott odafigyelésre az már önmagában is javíthatja a kávék színvonalát.
"Én meg a Venusra vagyok kíváncsi, mert egyre inkább úgy érzem - nehéz ezt pláne most beismerni - . hogy a Gaggia Baby jobb kávét ad(ott)."
Ez kissé meglepő. Csak nem igazuk lenne a gágogistáknak:-)))
Én azt gyanítom (remélem) a Silvia-Venus csak az indítási hőfok tekintetében marad el a GC-től, remélem a csapolás hőstabilitása már ugyanolyan jó, netán jobb. Az előbbi hibát szokták PID-del orvosolni. Az persze + pont a Gágoginak, hogy az tuning nélkül helyből tudja ezt.
Viszont ha a PID elkel a Silviába akkor a Venusba sem árthat. (És amilyen olcsón sikerült beszerezned a Venusodat még azzal együtt is vastagon belül vagy a bestbuy kategóriában;-)
Én mint egykor mérnökként végző azt gondolom, hogy az OPV főzi a kávét. Ez persze túlzás, de mivel a pumpának egy adott jelleggörbéje van, nagyon kevéssé valószínű, hogy pont arra a görbére illeszkedik az optimális szentháromságot, azaz csak úgy jöhet létre a kívánt eredmény, hogy a pumpa tolja a vizet, mint süket a csengőt, az OPV meg elviszi a felesleget. Ha nem így lenne, akkor a duplához nem lenne elég vízszállítás és/vagy a szimplához túl sok lenne.
Szóval egy pont amellett, hogy minden főzésnél dolgoznia KELL.
A fajhők tekintetében sincs vita. Mégis a víznél tapasztalunk, pl. hőfok szerinti rétegződést. Hiába van sok víz a Balatonban, mégis a teteje meleg, lejjebb dermesztő hideg tud lenni. Ugyanez kávéfőző bojlerben hogyan alakul?
Szóval kellenének valódi adatok, csodálkoznék ha Te még nem mártál volna ilyesmit:-)
Jó lenne tisztázni a fogalmakat, mert egy kicsit keveritek őket. Én a hőstabilitáson azt értem, hogy a főzési folyamat alatt mennyire állandó a víz hőmérséklete. A termosztátnak (vagy PID-nek) meg inkább a pontos indítási hőmérsékletnél van szerepe, ezek (termosztát és PID) számottevően már nem befolyásolják a hőstabilitást, illetve ha hatással lennének rá, akkor nem hőstabil a szerkezet. Egyébként meg a réz jobb hővezető mint az aluminium és bár az alumíniumnak nagyobb a fajhője, ugyanolyan térfogat mellett, a réz több hőt tud tárolni és ez a hőstabilitás szempontjából döntő lehet. Természetesen a víz fajhője messze magasabb a fémekénél, ezért nagyobb térfogatú bojler jobb hőstabilitást eredményez.
Ez a Gagia hőstabilitás szép. Különösen a csapolás megindítása utáni hőstab. Valaki megmérhetné mi tud ugyanebben a versenyszámban a Silvila. Vagy tudtok rá hirtelen összehasonlítást, méréséseket tartalmazó cikket?
Nem, csak hasonlót: a képen szerintem egy Quick Mill jégdaráló gyűjtőtartálya van, de engem önmagában a víztartály nem segít ki, mivel a komplett hátulja és teteje is hiányzik a gépemnek.
Apropo -alig tömörit- ezt holnap kiprobálom a Carimalinámnál, ugyanis annyira szorosan megy rá a szűrő a felsőszűrőre, mármint ráhuzódik ~5-6 mm-t hogy ott marad. Ebből gondolom, talán nem megy közzé a kávé. Miaz, hogy ott marad, alig lehet kézzel leszedni. Tartottam is tőle - nem fogom tudni használni?- de a karjával, mármint a gépével megtaláltam a megfelelő technikát és simán lejön.
