Sziasztok! Az M5-ösön Szeged környékén az útmenti kerítésen kb. 100 méterenként van egy kisebb oszlopköz, egy vízszintes gerendaval. Teljesen be van drótozva, mint a kerítés többi része, kapuféleséget nem látok rajta. Még tudna valaki mondani, mi lehet ez?
Nem értem, hogy miért nem a máshol szokásos rendet használták, hogy mondjuk Hegyeshalom felé külső két sávot lezárják amíg dolgoznak rajta, a Hegyeshalom felőli oldalon a belső és a Budapest felőli oldalon is a belső sáv megy Hegyeshalom felé, Budapest felé meg két sávon (az eredeti külső és leálló sávokon) megy a forgalom, mindkét irányban 80-as korlátozással.
Igen, és ez főleg akkor nagyon balesetveszélyes, ha pl. a 80-ra korlátozott külső sávból akarsz a csak 120-ra korlátozott belső sávba sávváltással áthajtani, mivel a külső és a belső sávok közötti nagy sebességkülönbség miatt így a belsőbe behajtónak alig van esélye balesetmentesen bemenni a belsőbe, mert a külsőben a lassúak miatt nem tud felgyorsítani a sávváltáshoz, ha meg így próbálkozik sávot váltani, akkor a belső sávban sokkal gyorsabban jövő autók "hátbakaphatják".... !
Szerintem ilyen mértékű beavatkozáshoz előbb el kellene végezni egy előzetes forgalomszimulációt egy erre való programmal, amibe betáplálhatóak a mind forgalomsűrűségi, mind pedig a sebességi, követési távolsági, útszélességi, út-beláthatósági, sávszámi, és egyéb adatok, és aztán ami aszerint nem balesetveszélyes, csak olyan módosítást vezessenek be, még akárcsak ideiglenesen is!! (Megjegyzendő, hogy ez a mostani M1-es "ideiglenes(?)" útfelújítás augusztus végéig is el fog húzódni.. !) -- A nélkülözhető forgalmat pedig le kell terelni a javítás alatt álló autópályáról más szóba jöhető utakra, valamint szükséges lenne ilyen esetben egyes kritikus pontokon (a csatlakozási pontokon) a rendőri forgalomirányítás is!
Friss élmények az M1-ről. Nem tudom, hogy az autópálya kezelője ezt mégis hogy gondolta, de az a véleményem, hogy súlyosan balesetveszélyes forgalmi rendet vezetett be azzal, hogy Tatabánya és az M0 elválási pontja között végig a külső sávokat 80, a belső sávokat 120 km/h-ra korlátozta.
Ezzel az autósok egy részét gyakorlatilag folyamatos haladásra a belső sáv használatára ösztökéli, amivel él is az autósok többsége. A külsőbe visszatérés így intenzív fékezés nélkül kapásból 50%-os sebesség-túllépéssel jár, gyakorlatilag ezzel szemben például
- a belső sáv 120-szal halad, a sietők pedig jobbról (>50% sebesség-túllépés) előzik a sort,
- mindenki mindkét sávban tesz a korlátozásra.
A legrosszabb, hogy ez a teljesen szokatlan szabályozás más és más reakciót szül a közlekedés résztvevőitől, így teljesen kiszámíthatatlanná teszi a forgalmat.
Eközben ennek a hosszú szakasznak igenis van számos egész jó állapotú része, ahol teljesen indokolatlan bármelyik sáv korlátozása.
Valahogy nagyon át kéne gondolni ezt a szisztémát.
2011 óta több közlekedési adat (utasszámok, bevételek, támogatások, forgalmi adatok) lett titkos mint amennyit Rákosi balkeze, Bebrits etás titkosíttatott 1950-1956 között.
S ez sajnos nem vicc, nem túlzás.....................:-(((
A második ütemben az út 2x2 sávosra bővül a Kőér utca és a Gyömrői út között. A különszintű átvezetések 2x2 sávossá bővülnek, a Felsőcsatári útnál új, 2x2 sávos aluljáró épül. A becsült költség itt 13-17 milliárd forint.
Jól járnának mind az autóval közlekedők, mind a vonattal utazók...
és akkor már csak a Határ útat kell átépíteni....
valamint az "épülő" Galvani hídat összekötni a Határ úttal és kész is vagyunk
"Pl. nem vagy köteles jobbra tartani, ha az úttes jobb oldala, ahol amúgy közlekedned kellene, közlekedésre nem alkalmas, mert el van jegesedve. De persze ez esetben elsőbbséget kell biztosítanod azok számára, akik a saját oldalukon közlekednek. [...] De amúgy az egész offtopic, mert nincs útépítési ill. úttervezési vonatkozása."
Abban az esetben nem lenne off, ha a biztonságosan szükséges mértékű jobbra tartást lehetetlenné tevő ok, ami a jobbra tartást lehetetlenné teszi, nem más, mint az útburkolat jobb szélének balesetveszélyesen kátyús állapota, mert ebben az esetben -- túl azon hogy emiatt következett be a baleset, és így emiatt az autós akár az útfenntartó-útkarbantartó vállalatot is beperelheti -- az útfenntartónak útjavítási feladatai lesznek a balesetveszélyes útburkolatrész kijavítását illetően.
Amikor az útnak az útpadka melletti burkolatrésze jegesre van fagyva, az csökkenti a csúszásmentesen és ezáltal balesetmentesen használható burkolatrész szélességét, amely így az útburkolat teljes szélességéhez képest útszűkülethez hasonlít. Ilyen körülmények között pedig egy előrelátó autós automatikusan az útszűkületre vonatkozó szabályokat kell, hogy alkalmazza!!
A felsorolás egy része RMT (Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány) szintű, más része engedélyezési terv szintű.
A (39457)-ben fejtegetett gondolatmenetéhez visszakanyarodva, éppen az RMT-ben alakítják ki a felek számára legelfogadhatóbb nyomvonalat. Az engedélyezési terv már konkrét nyomvonalra vonatkozik, csak úgy kap építési engedélyt. A technológia pedig nem engedélyezési terv szintű, hanem kiviteli terv szintű. Egy technológiaváltás az építésvezetőre tartozik, de egy nyomvonal módosítása nem.
A helyszíneléskor valahonnan kimérték az úttest középvonalát. Akkor én sem figyeltem, hogy honnan, hiszen le volt fagyva az út mindkét széle. A középvonal vagy ott van, vagy nyerünk 30 cm-t. A határozatban szövegesen is benne van, hogy a hozzátartozóm féknyoma a képzeletbeli középvonalon innen kezdődik, és az út széle felé tart. A másik félnek nincs féknyoma, mert megállás nélkül továbbhajtott (szerintünk még cserbenhagyás is). A vita most azon van, hogy ott van-e a középvonal, ahová berajzolták a sünök. Eziránt érdeklődtem, nem a kresz szerinti felelősségről.