Természetesen az öncsalás fontos része minden ilyen tekintélyi rendszernek. Csak akkor érezheted magad jól a rendszeren belül, ha Te vagy a főnök, vagy, ha bele helyezkedsz a kiskutya-nagykutya alá- és fölérendeltségi viszonyba. Takiferi - meg a többiek - keménykedése a HGY-ben éppen erről szólt: ők rettegtek N$-tól, hát adták tovább lefelé, amit felülről kaptak. Tisztán pszichésen.
Semmi furcsa nincsen ebben. Rossz kapcsolatokat mindig azért tartanak fenn emberek, mert _valamiért_ megéri nekik. Nem anyagiakra gondolok, hanem lelkiekre. A feleség, akit ver a férje - vagy a férj, akit ver a felesége - miért tart ki mellette? A biztos és ismert rosszban sokan megtalálják maguknak az élet értelmét. Ilyenek a gyülekezetek is. Van, akinek kell, hogy ő megvezetett legyen, mert neki az jó napi szinten, ha nem kell gondolkodnia helyzetekben, hanem van instant zacskós válasz a farzsebében. Persze, az szar, amikor 2-3-10 évente kiderül, hogy őt tulajdonképpen szívatják, de mit számít az a kis trauma, ha a napi gályázásban meg segít? Ez a vallásosság _egyik_ lényege.
