Keresés

Részletes keresés

Sziklai Orsi Creative Commons License 2015.02.26 0 0 174

Sziasztok!

Tudom, hogy nem teljesen kapcsolódik ide a következő kérésem.

A Budapesti Corvinus Egyetemen fogok idén diplomázni, a szakdolgozatomhoz lenne szükségem az alábbi kérdőív kitöltésére:

https://docs.google.com/forms/d/1SJW1iZRncz5jaQyLp8Aoh9on1tHF0D9AKHqIJZSWbKs/viewform

 

A kérdőív a nők menstruációval kapcsolatos panaszait, betegségeit és az ehhez fűződő viszonyt hivatott felmérni.

 

Segítségeteket előre is köszönöm

Anikaa Creative Commons License 2015.01.30 0 0 173

nekem mindig erős volt a menstruációm:( - hasmenés, puffadás, PMS, erős alhasi és derékfájdalom ...erős izzadás- valószínűleg hormonális probléma lehet, ösztrogén-dominancia-mert a menstruáció előtt 1-2 nappal ilyen barnás, pecsételő vérzésem is van..

 

Anikaa Creative Commons License 2015.01.30 0 0 172

én vettem kalcium-cink-magnézium vitamintablettát-

 

menstruáció előtt 2-őt is vettem be belőle minden nap- de nekem csak kicsi segített- talán annyi, hogy nem vagyok annyira felpuffadva mint eddig- de azért az algoflex-m-et bevettem mert a fájdalom erősödött egy ponton..

Heulwen Creative Commons License 2015.01.06 0 0 171

Még sose írtam ki, hogy miket próbáltam eddig görcsök ellen, de hátha másnak is segít.

 

Először is, a legfontosabb tanácsom, hogy igyatok elég vizet. Szerintem ez az első, amit meg kell tanulni. Tartom éppen az 1 és fél, 2 litert per nap. Ahhoz képest ami régen volt, már ez is nagy haladás. A lényeg a folyamatosság. Szoktasd rá magad, ha még nem tetted. (!) Nálam ez segített a leginkább.

 

Éles fájdalmaim szoktak lenni az első napon és görcsök legalább két napon. Változó erősség, néha még tanulni is tudok keveset, máskor órákig lefekszem a melegítős párnámon és megpróbálok elsüllyedni. Volt, hogy hánytam, de ritkábban, régebben párszor hasmenésem is volt. A vérzés darabos volt és fájdalmas. Általában 30-32 napig tartott, míg megjött, mostanában jobb, nyilvánvalóan végigstresszeltem fél-egy évet, mert egy időszakban mindegyik túlment a 37en. 1-2 héttel a menzesz előtt kezdődtek a hangulatingadozások, mikor megjött, akkor megszűntek.

 

A legrosszabb része mégis az, ahogyan az első napon mintha szivacs lenne a fejemben, nem tudok gondolkodni. Szinte fáj az agyam. 

 

Csodás segítséget találtam erre a problémára egy Ayurvédás kávéban (koffeinmentes), melynek Shatawari a neve. A hormonális egyensúly segítőjeként hirdeti magát, közvetlenül a menzesz előtt, elején érdemes 1-et meginni. Az íze szokható. Sajnos nem tudom Magyarországon kapható-e.

 

A második: Ginseng Royal Jelly ampulla (SANJING márka(!)) - méhpempővel és ginsenggyökér kivonattal. Ez leginkább az aktivitást növeli. Nem vagyok olyan fáradt, több a "szexuális energiám", nem vagyok olyan száraz. Figyelni kell az adagra, én például annyira érzékeny vagyok rá, hogy egy ampullától/nap elképesztően aktív leszek, de a fáradtságérzeten már egy fele ampulla is segít. Egyetlen hátulütője, hogy minél többet iszok egy nap, annál kevésbé tudok elaludni. 

Lehet fujjogni, hogy öndiagnosztizáltam magam, de a tüneteim alapján arra gondolok, hogy mind öszrogénból, mind progeszteronból kicsivel kevesebbet termelek, mint kellene. A Ginseng az ösztrogén problémára nyújt megoldást, nézzen utána az, aki próbálkozik vele. 

Hangulatváltozásaim is voltak. Megtanultam figyelni a viselkedésem. A ginseng határozottá, aktívvá tesz, nem lesznek (olyan nagyok) a hangulatkilengések.

 

A harmadik: Zafír Barátcserje kapszula. Ez már sokaknak ismerősen csenghet, sokan használják babatervhez, fájdalmak ellen, etc. A progeszterontermelést segíti.

Ez talán a legutolsó felfedezettem, 2 hónapja szedem, de csak egy enyhe, napi egy kapszulás adagot. Első tapasztalatok: nedvesség. Nem vicc, az első pár hétben minden nap pontban 11kor bugyit kellett cserélnem, annyira nedvessé tett. A közérzetem javult, nyugodtabbá váltam tőle. Az első menzesz visszalépett 30-valahányról 30-ra, és a fájdalmak csökkentek. Mikor kihagytam belőle pár napot, akkor volt egy nagyobb hangulatingadozásom, de tökéletesen visszaálltam. Többen írják, hogy a szexet nem kívánják tőle... hát, kombinációban a kettő nekem pont tökéletes volt.

Remélem valakinek segíthettem.

 

 

 

Beucci24 Creative Commons License 2014.03.27 0 0 170

Csajok! Nem kell semmilyen gyógyszert használni!! 25 vagy 30 mg-os cink tabletta egy héttel a menstruáció előtt, ennyi a megoldás! Keressetek rá, ha nem hiszitek hogy ennyire egyszerű lenne! Én kipróbáltam és meg se éreztem hogy megjött, még a második alkalommal se pedig akkor nem szedtem előtte mert előbb jött meg és nem számítottam rá! Próbáljátok ki!

Kotucz Katalin Creative Commons License 2013.04.17 0 0 169

                                                 Szia !

 

                                           Köszi a tanácsot kifogom próbálni nagyon betegszoktam lenni én is mostanában tőle.

 

   Régen csak a hasamfájt és hasmenésem volt de már egyre rosszabb. Nem tudom a pulzusom is lehet, hogy ez miatt magas de most kaptam rá gyógyszert így egy picit beállt.

 

   Viszont szédülök néha hányok ez mind azóta van amióta lefogytam a fogyókúrától.

 

      Addig minden a normális módon volt.

Előzmény: efenera (167)
afintha Creative Commons License 2013.04.03 0 0 168

Endometriosis lehetosege ki van zarva?

Előzmény: efenera (167)
efenera Creative Commons License 2013.04.03 0 0 167

Sziasztok!

 

Én 6.-os korom óta menstruálok folyamatosan, most 22 éves vagyok. Van amikor nem fáj, van amikor elviselhetően, de van amikor kész katasztrófa. Általában csak az első, esetleg második nap fáj, utána már egyáltalán nem.

Katasztrófánál nem csak a derekam fáj, hanem görcsöl a hasam, fájnak a combjaim, hasmenésem van, s ráadásul még hányni is szoktam. Régebben a meristint szedtem, de mostanra ha éppen katasztrofális fájdalmaim vannak, semmilyen gyógyszer sem hat. Elviselhető fájásnál egy sima algopirin elmulasztja, esetleg egy kis pálinka, ám Katasztrófánál csak egyetlen dolog segít. 

Levendulával töltött plüss állatkáim, akiket két percre berakok a mikróba, majd oda teszem őket, ahol éppen fáj. Fél óra, és már enyhül, legtöbbször teljesen el is múlik a fájdalom. Ajánlom mindenkinek!!!

 

http://bolthely.hu/arcanum/id/05998_PLUSS_KUTYA_mikrozhato_

nekem ő aki a legjobban ráfekszik a hasamra, derekamra, és életmentő szokott lenni =)

 

 

Kotucz Katalin Creative Commons License 2013.03.21 0 0 166

köszi szépen a tanácsot.

Előzmény: gombóc63 (165)
gombóc63 Creative Commons License 2013.03.16 0 0 165

Mint tudjuk a menzesz előtt sokszor vagyunk ingerlékenyek stb. a hormonváltozások miatt, de amit leírtál nekem nagyon pszichés problémának tünik. Mellkas szorítás, pulzus emelkedés....nem hinném, hogy kapcsolatban van a menzesszel. Beszélj háziorvossal vagy nődokival!

Előzmény: Kotucz Katalin (164)
Kotucz Katalin Creative Commons License 2013.03.16 0 0 164

                       Sziasztok!

 

Nekem tegnap jött meg a menszeszem de előtte már két hétttel jelentkeztek a tünetek.

 

 Még ilyen tüneteim nem voltak mint most meg is ilyedtem.

 

szorító fájdalmat éreztem a melkasomban nehezen lélegeztem és úgy elzsibbadt a bal kezem mintha csuklószorítót húztak volna rá.

 

  Amikor enyhült a rosszulléttem sokat öklendeztem .

 

  szédültem ésjócskán fel ment a vérnyomásom 137-re  a per88-pulzusom meg 120 lett.

 

 

  Sokszor hányok a menszesztől évek óta és szédülök de ezek a tünetek most először jöttek elő .

 

  Fáradékony vagyok néha dühös , vagy sírok .

 

 

 

  Segítsetek adjatok tanácsot.

 

  Ezek lehetnek a menszesz előtti tünetek ?

 

  A kezem az még sosem fájt így mint most.

 

 

 Köszönöm.

 

   Kata 

denics Creative Commons License 2012.02.16 0 0 162

Nekem a legjobb ilyenkor ha megmelegitema  zsakomat a mikroba es a hasamra teszem:

http://www.meska.hu/ProductView/index/367322

 

Csak ajanlani tudom, hogy szerezzetek be, mert az enyem mar 8 eves es elnyuhetetlen.

Egy eletre szolo gyogymod a hasfajasra, es ugyanakkor hatfajasra is szuper, na meg csak teli estekre.

 

Előzmény: kisszita09 (161)
kisszita09 Creative Commons License 2011.06.16 0 0 161

Pfff. nekem tegnap jött meg. nagyon fáj a hasam. a legnagyobb probléma hogy tegnap alig volt, ma meg mintha dézsából öntenék. kb óránként kéne cserélni a betétet ezért azt találtam ki, hogy 1 pelenkát kettévágok, beteszem a bugyimba így olyan mint egy nagyon vastag betét amiben biztonságban érzem magam; erre vettem rá a harisnyanacit meg a fekete szoknyát (mivel munkába keleltt menni). nagyon bevált. mindenkinek csak ajánlani tudom

kisszita09 Creative Commons License 2011.04.28 0 0 160

nekem is mindig fáj a hasam ha menzeszem van. nem tudok vele mit csinálni. újabban próbálom igazi diadalként megélni, ez tesz nőiessé. nő vagyok, ki kell bírni, ezt nem lehet kikerülni sehogy se. kellemetlen a hasfájás is és a betét viselése is (számomra olyan mint egy pelenka). tampont nem használok, valahogy nem szeretek ott nyúlkálni, főleg ha a hasam is fáj. próbálom elterelni róla a figyelmemet: pl ugyanúgy rakott szoknyát hordok harisnyával ha megvan mint ha nincs meg, vagy pl elmegyek mozogni. nehéz de ez van.

Money29 Creative Commons License 2011.01.12 0 0 158

Sziasztok!

Már régóta szerettem volna megosztani másokkal a tapasztalatomat! Nekem is 13 éves korom óta elképesztöen fájdalmas görcsökkel járó volt a mensesem, söt még 3 nappal elötte a derekam és a lábaim is majd leszakadtak a fájdalomtól, ami rögtön elmúlt, ha megjött, de aztán jöttek helyette a görcsök...orvostól-orvosig jártam, gyógyszer hegyeket szedtem, ez a keserves szenvedés 27 éves koromig tartott.

És akkor teljesen véletlenül rábukkantam az IGAZI okra és az IGAZI megoldásra!


Egy ismerösöm vett egy SPA méregtelenitö gépet, ami a talpból áztatja ki a mérgeket, nem hittem benne, de udvariasságból elmentem 4 egymást követö kezelésre, mert nagyon olcsó volt a bevezetö ár. A lábvizem fekete-barnna-narancs-habos volt, állitolag ijesztoen szennyezett. Semmit nem vártam a kezeléstöl, és nem éreztem magam se jobban, se rosszabbul a kezelesek után, de  teljesen váratlanul ért, amikor megjött a mensesem, semmilyen elöjele nem volt, se derék, se lábfájás, se semmi és egyáltalán nem görcsöltem!!! És azóta sem!!!

Nem reklámozok semmilyen terméket vagy szolgáltatást, csak azt szeretném, ha minél többen rájönnénk az igazi okra.Nekem pl azt mondta az orvos, hogy hátrahajló méhem van és majd a szülés után jobb lesz.......az igazság pedig az, hogy a testemben felhalmozódott méreganyagok igy jelzik, hogy nagyon nagy baj van...ja, és még valami, ..nemcsak a fájdalom tünt el, hanem a kellmetlen, jellegzetes szagok is!
A megoldás a méregtelenités: lehet ez a lábáztató spa, vagy van kinai lábtapasz pédául, ami éjszaka szivja ki a mérgeket,, meg még csomó más eljárás is jó gondolom. Jók a méregtelenitö teák is!

Próbáljátok ki feltétlenül, MÉREGTELENITSETEK!!!!!!!!!!!!! és irjátok le, a tapasztalatokat, hogy minél többen tudjunk segiteni egymásnak! Rengeteget szenvedtem a görcsöktöl és nagyon-nagyon szeretném, ha ti is rájönnétek az okra és megszabadulnátok ettöl a szörnyüségtöl! Mégegyszer: MÉREGTELENITSETEK!!!!

Orlovszkaja Sternova Creative Commons License 2010.06.05 0 0 156

 Természetgyógyászhoz fordulj szerintem legközelebb.

 

 Rá fog kérdezni egy csomó mindenre: fogyasztasz-e tejterméket, mennyi kávét iszol, mennyit dohányzol, milyen húst eszel, eszel-e megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, mit iszol: szénsavas üdítőitalt vagy ásványvizet, hány teát fogyasztasz, iszol-e alkoholt, mennyit mozogsz, sportolsz-e valamit, alszol-e 8-9 órát naponta, rendszeres időben fekszel-e, és a többi.

 

 Ezek a tünetek alapvetően enyhíthetőek, ha rendezettebbé teszed az életed, sajnos az egyetemista lét alapvetően nem ennek kedvez.

Előzmény: nmi722 (152)
Lovelife Creative Commons License 2010.04.30 0 0 155
Képzeljétek, nálam 4 hónapja szinte minden hónapban erős fájásaim vannak, és ez szokatlan, mert azelőtt sosem küzdöttem ilyen jellegű problémával, viszont most olvastam egy magazinban, hogy a dohányzás felerősÍti a menzesz előtti fájdalmakat...a vicc az, hogy kb. 4 hónapja vagyok aktív dohányos, azelőtt csak hébe-hóba gyújtottam rá....szóval most összeállt bennem a kép:)...van mire fogni:)
Mikolt Creative Commons License 2010.03.31 0 0 154
a fogamzasgatlo jo megoldas lehet. miert nem probalod ki? vagy meg elotte a PreMens kapszulat, ami novenyi alapu.
Előzmény: nmi722 (152)
kontina Creative Commons License 2010.03.29 0 0 153
Szia! Csak véletlenül látogattam erre az oldalra,de annyira megsajnáltalak,és bizony saját fialalkorom jutott rólad eszembe. Sulis koromban ugyanezeket a tüneteket produkáltam. Már az első nap(középsuli) sikerült elájulnom az évnyitó alatt. Ezzel sorsom megpecsételődött. Amennyiben az iskolában jött rám a fájdalom,mindig rosszul voltam. Szedtem én minden fajta gyógyszert,de alighogy leért a torkomon máris rohantam a WC-re és túladtam rajta. Csak úgy tudtam kiheverni a fájdalmat,ha lefeküdtem és összecsavarodtam,mint a csiga. Annyira hozzászoktam a havi fájdalomhoz,hogy a szülés nagy gondot nem okozott. Viszont teljesen megváltoztatta addigi életemet. Azóta nem tudom mi az a menstruációs fájdalom. 3-4 napig tart mindenféle panasz nélkül. Az utóbbi időben kicsit előjött újra,de ez már nem köthető össze a serdülőkori panaszokkal. Hamarabb a változókorral. De te ezzel még ne foglalkozz! Kivánok neked minél hamarabbi javulást,és ne feledd,a rossz után csak jó következhet.!!!
Előzmény: nmi722 (152)
nmi722 Creative Commons License 2010.03.10 0 0 152
Sziasztok!

Én egy 18 éves lány vagyok, és érdekes problémával küzsködök. 5 éve menstruálok, és 3 éve arra lettem figyelmes, hogy mindig pontosan 1 héttel menses előtt allergiás reakciókat produkálok. Hapcizok, taknyos vagyok, régen hasmenésem is volt. Mikor megjön akkor ezek mind abbamaradnak, mintha elvágták volna. Ledönt a lábamról, lassan már minden hónapban egy hét "kötelező szabadságom" van a suliból. Két éve voltunk nőgyógyásznál, nem vizsgált meg csak a panaszok alapján megállapította, hogy a menses előtt felszabaduló hormonok váltják ki, ugynevezett autoimmun allergia, nem lehet ellene tenni. Eddig az összes orvos széttárta a karját, hogy majd kinövöd, az első szülés után megszűnik.. Mindig mindenhol felajánlják a fogamzásgátlót de azt se tudják garantálni, hogy az megoldás lenne. És őszintén én sem szereném még elkezdeni.. Azt is mondták az orvosok, hogy elvileg ilyen létezik, a könyvekben meg van írva, hogy ez lehetséges, de még senki nem találkozott gyakorlatban ilyennel. És ötletük sincs a kezelésére. Elviekben ez genetikailag öröklődik de senkinek nem volt ilyen a családban. Ismerősöktől is kérdeztük, hogy mi lehetne erre a megoldás, kezdetben míg nem realizáltuk, hogy a menses-sel függ össze addig mindenféle nátha gyógyszert szedtem, mikor rájöttünk próbáltunk homeopátiás gyógyszereket, gyógyteákat de semmi nem hat. Kérem ha tud valaki megoldást erre, vagy esetleg van ismerőse aki szintén szenvedett ettől, és van valami ötlet a kezelésére, jelezze!
brekege Creative Commons License 2010.01.26 0 0 151

sziastok, egy másik topikból másolo, át ide és kiváncsi lennél a véleményrtekre.

Becsípődött a derekamban egy ideg.

És azért, hogy legalább valamennyit mozogni tudjak úgy éreztem szükség volt rá.

 

Porckorongom sérvem is van,de ez szerintem nem az volt, mert akkor még ma is fetrengenék.

 

Viszont észrevettem egy sorozatot, ami nem tudom véletlenek egybeesése vagy lehet-e összefüggés?

Mást már harmadszor járok úgy -tudatosítva , de előtte már lehet hogy volt ilyen -, hogy mielőtt megjött a menzeszem előtte két nappal történik ez. Igy jártam novemberben is meg decemberben is és most is....Azért emlékszem mert még meg  is jegyeztem, hogy na már csak ez kellett. nekem meg az első egy két nap elég komoly görcsökkkel jár (már gyerekkorom óta)- ilyenkor jön a napi több meristin.

 

Lehet-e összefüggés?

 

Bea368 Creative Commons License 2009.01.24 0 0 150
Sziasztok! Én is nagyon görcsölök amikor menstruálok és én most már FLECTOR port iszom! Ajánlom mindenkinek, nagyon jó...Cataflam, nospa, algoflex-m és hasonlók helyett kiváló! Az íze nem vmi jó, de garantálom, hogy használ! Árban sem borzasztó 1000-1200 Ft! Mindenkinek jobbulást!...
Lizy90 Creative Commons License 2008.10.11 0 0 149
Sziasztok!

Nekem is hasonló problémám van minden hónapban, egyrészt nagyon fáj, másrészt gyakran elájulok, mert nálam speciel hatalmas vérvesztesggel jár, így az esetek 80%-ában az ügyeleten kötök ki. Valakinek valami hasonló tapasztalat, megoldás? Akinek van/volt, légyszi írjon!

Üdv Nektek!

Monic5 Creative Commons License 2008.09.12 0 0 148
Sziasztok!

Olvastam az üzenetekben a menses fájdalmas létét, barátnőm lányának hasonlóak a problémái, Ő is nagyon erős fájdalom csillapítókon élt a ciklus időpontjában, de amióta a neten böngészve rátalált a mágneses nagy szívecskére és ráhelyezte a fehérneműjére, azt mondja: az iszonyú fájdalmas görcsök elmultak, azért fájdigál, de közel sem úgy mint régen. Esetleg ha érdekel info@deruselet.hu bővebben leírom a használatát. Remélem tudok vele segíteni.
torpycur Creative Commons License 2008.07.13 0 0 147
Sziasztok!

A mestruáció alatt szexeltem a barátommal, használtunk gumit, de kiszakadt, így a tegnapi napomat kórházról kórházra jártam, míre végre a kőbányai Bajcsy Zsilinszky kórházban kaptam esemlény utáni tablettát. Bevettem, de még így is parázok, hogy terhes lettem. ? tudom, hogy nem a felelősség mintapéldánya, de megtörtént szeretném ha valaki válaszolna, mert a nőgyógyászom elment nyaralni és jó sokára jön haza, a másik dokiról meg elég rosszakat hallottam.
in-dia Creative Commons License 2008.04.16 0 0 146
menstruáció ehhh... ez nem áldás, ez ez átok! Gyűlölöm az egészet, lehet hogy ezért is fáj ennyire, de minnél jobban fáj annál jobban utálom.
Néha szégyellem mondani hogy emiatt maradok ki munkából és csak a résztünetet vállalom fel a hasmenést. Ami már kihagyhatatlan elem. Görcsölök mint az állat, fáj a derekam és a lábam. Hányingerem van, hányni nem tudok, pedig lehet jobb lenne...
Még életemben nem ájultam el, de szédülékeny vagyok ilyenkor, ugyhogy rendszeresen neki esek valaminek. Legutóbb pl. derékkal rá a kádnak. Próbáltam én gyógynövényt és gyógyszert de semmi nem segít. Ami egy kicsit segít ha forró vízbe befekszem, az kicsit enyhít a hát fájáson és a görcsökön is, de nem jelentős, az időm többi részét a vécén töltöm. Az alvás lenne a legjobb, de elaludni ilyenkor olyan nehéz! Olvasgattam hogy van akinek jobb lett, remélni tudok és hátha egyszer csak lesz valami amit még nem próbáltam és az segít. Addig is olvasgatom tovább itt a hozzászólásokat, mert most per pillanat már az is nagy segítség hogy nem vagyok egyedül ezzel, bár... az lenne a legjobb ha senkinek sem lenne semmi ilyesmi baja.
Hermione22 Creative Commons License 2007.10.16 0 0 145

Sziasztok!

Sajna nekem is ez volt a problémám, évek óta nem segített semmi csillapítani a havonta megjelenő fájdalmat, ugyanígy szenvedtem, nem tudtam lábraállni sem...szedtem: Nospa forte-t, Cataflam-ot, Algoflex-M-et és sorolhatnám...mindegyik csak minimálisat segített. Pár hónapja viszont valaki ajánlotta: ez egy gyógytea. A Naturland gyártja és az a neve, hogy Menstruációs panaszokat enyhítő teakeverék...mensi előtt 1 héttel kezdem iszogatni naponta ahányszor eszembe jut...2x-3x-4x...nincs rossz íze. És ezt a mensi alatt is iszom egy hétig. Azt hiszem a leírásban az van, hogy max. 2 hétig iható egyfolytában...a legutóbbi 3 alkalommal meg sem éreztem, hogy megjött!!! Szóval nekem ez vált csak be! Remélem másnak is segítek vele! 

tengerhab Creative Commons License 2007.07.26 0 0 144
Tallózás dysmenorrhoeás emlékeimből:

 

Tizenkét és háromnegyed éves voltam, amikor először megjött. Akkoriban kutya bajom volt, ábszolúte nem éreztem semmit . Kb. két évig. Elsőéves gimnazista, azaz tizenöt éves voltam, amikor elkezdett fájni a hasam a vendégek megjövetelekor. Azóta minden hónapban kisebb-nagyobb intenzitású szenvedéseken megyek keresztül. Eleinte szégyelltem még az édesanyámnak is mondani, hogy mi a bajom. Aztán belefáradtam az „alakoskodásba”. Anyum mindig azt hitte, hogy valamivel elrontottam a gyomrom. Mindig „rájött”, hogy melyik kaja volt a ludas. Én meg ráhagytam. Ő könnyen szült engem is meg a testvéreimet is, soha nem volt semmi problémája, valahányszor a vörös katonák meglátogatták, hát meg sem fordult a fejében, hogy a leányával ilyesmi is előfordulhat. Amikor megjött először a mensesem, nem újságoltam el ezt az „örömhírt” nemhogy a barátnőimnek, de neki sem jó ideig, a véres bugyikat mindig úgy mostam ki nagy hamarsággal, hogy ne vegye észre. Ez a hazudozós-elhallgatós időszak valami egy vagy másfél évig tarthatott, nagyjából addig, amíg rám nem törtek az árulkodó furcsa fájások . Azóta sok víz lefolyt Dunán, most pedig fű, fa, virág tudja körülöttem, hogy mikor gyengélkedem és mivel jár ez nálam. És nem abból, hogy vörös kaméliát tűzök a mellemre.

Mivel régi leány vagyok, és az élményekből kijutott nekem is bőven, most szedek egy csokorra valót és lerakom az asztalra:

 

Nagyszüleimnél nyaraltam falun, amikor egy reggel a nagybátyám, aki akkoriban a negyvenes éveiben járt, elhívott dohányt kapálni. Induláskor éreztem, hogy kissé csikar a hasam, de nem mondtam neki egy fél szóval sem, hogy otthon maradnék inkább. Amikor kiértünk a mezőre és elkezdtünk kapálni, a hasfájás egyre intenzívebb lett. Városi lány lévén soha nem tűntem ki a minőségi kapálásban, de amit aznap lerendeztem, arról jobb nem beszélni. Észrevette a nagybátyám, hogy demonstrálása ellenére nemcsak a gazt, de a dohányt is vágom, annak is az egészségesét, odavágok bele mindegyre, ahova nem kellene, hát ismét megmutatta, hogyan kell őket kapálni. Amikor látta, hogy nem fog rajtam a tanítás, összevissza írtok gazt és dohányt, azt hitte, csúfolódom a munkával és nagyon dühös lett. Személyes kudarcnak foghatta fel azt, hogy nem tudott velem zöld ágra vergődni. Egy fél szóval nem árultam volna el neki, hogy mi játszódik le bennem: nem annyira a lelkemben, sokkal inkább a testemben. Akkoriban még nem estem össze, nem hánytam, de iszonyúakat görcsölt a hasam, és egy-egy ilyen görcs közben elhomályosult még a látásom is, és már nem érdekelt hova ütök a kapával. Szólottam volna, megmentettem volna a lelkem, de legalábbis a dohányt, viszont azt hiszitek, hogyha anyám előtt titkolom rosszullétem okát, akkor pont elmondom egy nagybácsinak! ? Egyszerűen elképzelhetetlennek tartottam, vagy talán inkább, nem tudtam volna szavakban összefoglalni, ami velem történt egy férfinak, aki nemcsak hogy anyám bátyja, de ráadásul még agglegény is volt. Szóval akkor, tizenhat esztendősen így gondolkoztam. Mivel pedig ezenkívül jószántamból ajánlottam fel a segítségemet, nem fért az már a fejembe, hogy vissza is lehetett volna ilyen esetben lépni, mintsem kárt okozni. Így nagybátyám egész napja a velem való bosszankodással telt el. Amikor este hazamentünk, el is panaszolta édesanyámnak, hogy nem gondolta volna, ennyire nehezen fogom fel a dolgokat, hogy épp ennyire figyelmetlen és ügyetlen vagyok, és híján mindenféle gyakorlati érzéknek. Csak felnőtt koromban meséltem el anyumnak, egyik nagynénémnek ezt a sztorit úgy, ahogy megtörtént, de a nagybátyám még most sem tud erről. Legalábbis tőlem nem.  Ez az élmény az enyhébb lefolyású esetek egyike volt. Mert két-három évig a suliból sem hiányoztam emiatt. 

A következő nyáron apai nagymamámnál vakációztam. A ház mellett az udvaron volt egy kenyérsütő kemence, és egy nap nagyanyám nekilátott, hogy lemeszelje fehérre. Mivel unokák közül csak én voltam ott, hát engem hívott segíteni. A létra tetején állt és nekem hol ezt hol azt kellett a kezébe adnom vagy átvennem tőle azokat a kelléket, amikre már nem volt szüksége . Készséggel segítettem neki, kiszaladtam, beszaladtam a házba, mígnem aztán  egyszer csak bennragadtam. Hadd ne mondjam meg, miért!  Amikor  már nem tudtam a fájástól a létra alatt állni,  közöltem apám anyjával, akit mamának szólítottam, hogy bemegyek és ledőlök, mert nem vagyok jól . De ő mintha meg sem hallotta volna vagy talán inkább nem hitte el, hogy valóban komoly gondok voltak nálam. Így amikor már az ágyon feküdtem bekoncsorodva és ő ismét hívni kezdett pár perccel később a létra tetején egyensúlyozva még mindig, kiabálására visszakiabálás volt a válaszom: „Nem mehetek, mama! Annyira rosszul vagyok, mozdulni sem tudok, nemhogy felállni!” Mivel leszállni a létráról nem lett volna egyszerű neki, az immár idősödő asszonynak, hát nem jött is be, hanem elkezdett kint az udvaron hangosan alkudozni velem, hogy csak még ezt meg ezt meg ezt az egy dolgot vigyem oda neki s aztán visszafeküdhetek. Nálam azonban győzött a fájdalom, és  ugyan már nem emlékszem, hogy meddig maradt az én nagyim a  létra legeslegtetején, de mindenesetre  elég sokáig pufogott hangosan és ingerülten  amiatt, hogy csak úgy otthagytam őt a munka kellős közepén. A tatarozást nem tudni hogyan, de aztán valahogy befejezte, sokkal később, mint ahogy eltervezte, majd amikor bejött, fejét csóválva megjegyezte : „Mi is voltunk leányok, (volt még két nővére), de azért ilyesmit nem csináltunk ilyenkor, mi jobban bírtuk, amikor fájt.”

Tizenhét, tizennyolc éves koromra már egészen kiforrott fájdalmaim lettek. Már nem emlékszem, hogy karácsony vagy húsvét volt, inkább karácsony lehetett, amikor az első napjának reggelén a templomba készültünk. Kóristaként fekete szoknyába, fehér ingbe öltöztem, indulás előtt a bugyimba bedugtam egy maroknyi vattát, (nálunk akkor inkább az volt), ugyanis éppen akkor jött meg, de mivel csak enyhe bizsergést éreztem a hasamban, gondoltam, hogy egy-két órát szépen kibírok még.  Ünnepléskor azonban elég hosszas a prédikáció, főleg ha a kórus minden szertartásmozzanat után énekel egyet. Már a vége felé járhattunk mindennek, a gyülekezet apraja-nagyja állva és hangosan imádkozott, én pedig kivételes módon összegörnyedve hajtottam le a fejemet a padra. Hallottam is nemsokára, amint a karvezetőnő odaszólt valami atyafiaknak, hogy „Gyorsan fogják, vigyék ki a levegőre, rosszul van !” Meg is ragadott két férfi, ha nem három, és segítségükkel  kitámolyogtam a karvezető kocsijáig a sok nép között. Alig láttam, iszonyúan szédültem, félig voltam csak tudatomnál vagy inkább negyedig, ha nem tartottak volna, le is estem volna, mint egy zsák . A karvezető begyömöszölt az autójába, hazavitt magához, megmelegítette a kályha egyik fémkarikáját, rongyba bugyolálta és a hasamra helyezte. Mivel szülése előtt ő is ugyanígy szenvedett, amikor engem így látott a templomban, egyből tudta hány óra. Akkor tanultam meg tőle, hogy meleget kell tenni a hasra. Amikor felvitt magához, az első dolog azonban az volt, hogy bevezetett a fürdőszobába, a bal csuklómat a csap alá rakta és forró vizet engedett rá, ami arra jó egyébként, hogy elindítja a vérzést, bár esetemben, már el volt ez indulva. Azt is tőle tudtam meg először, hogy ilyenkor kerülni kell a dalolást.

Hasonlóan jártam a gimnázium utolsó évében egy matek órán. A tanárnő, amikor látta, hogy elnyúlok a padon semmivel sem törődve, odaszólt a fiúknak, akik hárman voltak mindössze, hogy „Vigyék le, mert egészen ki van zöldülve!” Szerencsétlen fiúk, mint egy dögöt, úgy cipeltek le a második emelet lépcsőiről a suli rendelőjébe, ahol egy ágyra fektettek fel és kihívták a mentőt. Az asszisztensnő tanácstalan volt, még ilyenben nem lehetett része, nem tudta, mit adjon vagy mit tegyen, így amikor kértem, hogy melegítsen kályhakarikát, ami nem volt, egy porcelán tányérral próbálkozott, ami össze is törött. Közben megjöttek a mentősök és az egyik tanárnőm is bejött, aki az osztályfőnökömet pótolta. A hasam meztelen volt, a bugyim is egy kicsit mintha le lett volna húzva, lehet, hogy a magyartanárnőm látott belőlem egy-két dolgot. A mentővel érkező nővér, amikor rákérdezett, hogy tulajdonképpen mi bajom van és azt feleltem, hogy „Beteg vagyok”, kijavított: „Megjött a menstruációm, menstruálok, ezt így kell mondani, mert ez természetes dolog, nem betegség. Csak az emberek rosszul használják a fogalmakat. ” Amúgy engem is idegesített már akkor így ez a szó, főleg amikor ilyeneket hallottam, mint pl. „Tündi nem tornázhat, mert beteg. ” De ezt a mondatot akkor mondtam életemben először és szerintem utoljára és ezt is csupán azért, mert restelltem volna, ha a soha egyetlen csúnya vagy intim szót ki nem ejtő mellettem levőtanárnő olyasmit hallana a számból, mint „menstruáció” vagy „havi vérzés”.

Valami öt évvel ezelőtt a rokonokkal piknikezni mentünk. Tudtam, hogy meg kell jöjjön nagy valószínűség szerint még aznap. A rendszerességgel szerencsémre nincs gondom, így kissé feszélyezve indultam el velük reggel a kirándulásra. A grillsütésen és partin részt vettem, de két óra körül kezdetét vették a görcsölések, amiből annyit észlelt a rokonság, hogy   mindegyre eltűnök. Volt egy diszkrét helyen levő bokor, amit kiszemeltem magamnak és ott könnyebbítettem magamon. Ha egy óra alatt hatszor nem voltam bebújva alája emiatt, akkor egyszer sem. Aztán valami négy óra körül járhatott az idő, amikor már mindenki láthatta, hogy egészen ki vagyok akadva. Összeszedelőzködött hát miattam a társaság és elindultunk hazafelé. Még jó, hogy nem hamarabb történt, mert akkor az már ünneprontás lett volna a javából.  Kocsit hívtak, amikor látták, hogy milyen az állapotom. Nem vártuk meg helyben ülve a kocsit, elindultunk . Egyik bokortól a másikig szaladtam kétrét hajolva és szédelegve, hogy ne veszítsem nyomukat, volt ott minden a rókázástól elkezdve a nagymunkáig. Nagynéném rámszólt, hogy szedjem össze magam, mert még azt hiszik a szembejövő emberek, hogy részeg vagyok. Ez nekem akkor meg sem fordult volna a fejemben, de amióta Pesten vagyok és amióta egyszer a fájdalomtól épphogynem négykézláb támolyogtam haza a munkából, most hadd ne magyarázkodjam, miért,  már újabban arra gondolok, hogy itt inkább meg azt hiszik, hogy be vagyok lőve . Főiskolás koromban, vidéken,  amikor emiatt a buszmegállóban mindenki szeme láttára a földön guggolva vártam a buszra, megkérdezte egy-két együttérző ember, hogy véletlenül nem vagyok-e terhes . Visszatérve az autóra, amivel végül hazavittek a piknikezők, csak annyit róla, hogy határozottan  enyhítette a rázása a fájdalmaimat, tehát aki teheti, az ilyenkor kocsikáztassa meg magát.

Már húszon túl voltam, amikor dolgozóként laktam falun, városon. Ilyen-olyan albérletekben. Falusi tanítóként pályafutásom legelején, három kilencéves gyereket vittem az egyik télen a szomszéd faluban megrendezett körzeti regemondó versenyre. Gyalog jöttünk hazafelé és én éreztem, hogy már nem bírom. A verseny vége felé jött meg. Félúton közel a falunkhoz, felkérezkedtem egy szekérre, de a gyerekeknek nem volt hely és én már gondolkozni sem tudtam rendesen a fájdalomtól, hogy mit lehetne velük tenni. Szerencsésen érkeztek haza gyalogosan és magukra, de a szidás, amit kaptam attól a szülőtől, aki a szomszédomban lakott, amiatt, hogy cserbenhagytam a tanulóimat, az mind az enyém volt. A fájdalmas menstruáció nem számított elfogadható érvnek az ő szemében! A házinénim sem hitte el, hogy én annyira rosszul voltam, azzal vigasztalt és azóta még sokan mások is,  úgy vidékiek, mint pestiek, nagyot legyintve, hogy ez semmiség a szüléshez képest!

 

Nos, lássuk, hogyan is zajlik le nálam sokszor egy ilyen „semmiség” mindenféle élmény körítése nélkül. Amikor megjön, a legnagyobb biztonságban nem az ágyban, hanem annál is inkább a vécén érzem magam, ahol egyébként ilyenkor szinte félnapokat töltök el. Székelek, vizelek, hányok, nyögök, lihegek, jajgatok, kiver a veríték, izzadok, van úgy, hogy elzsibbadnak a végtagjaim. Ha nem ülnék, hanem valahol állnom kellene, össze is esnék, ugyanis félig-meddig az eszméletemet is elveszítem.  Előfordul, talán a kálciumhiány miatt, hogy kéz-és lábujjaim annyira elzsibbadnak, hogy nem tudom őket megmozdítani sem. Ilyenkor, ha otthon vagyok, jön anyám, masszírozza a derekamat, hátamat, egyengeti az ujjaimat. Hozza a megmelegített kályhavasat, a cickafarkteát. Fehér vagyok, mint a fal. Ha kell, elém teszi a régi rossz műanyag tálat, hogy belehányjak. Rájöttem, hogy ilyenkor jót tesz az okádás, megkönnyebbülök tőle egészen. Sokszor az ujjamat nyomom le szándékosan a torkomon, hogy könnyebben tudjak hányni. Mert utána mindig pár percig megszűnik a görcs. Egy általam pokoli fájdalomnak nevezett stádiumom megyek végig, ami fájdalom a fájdalomban és ez valami fél órás, egy órás lehet, még soha nem mértem le, de az előbb felsorolt jelenségek kísérik ezt az örökkévalóságnak hitt időt.  Amúgy a vécén valami három-négy órát is ülök, anélkül , hogy valami értelmeset csinálnék, szenvedek, mint egy siralomházban. Amikor túljutok az iszonyú görcsökön, mint akit agyonkínoztak, úgy zuhanok az ágyba, és alszom el. Többnyire így zajlik le nálam a havibaj első napja.  Mi más ez, ha nem vajúdás? Ezek az én „meddő szüléseim”. Egy évben háromszor-négyszer ennyire szörnyű, talán ezt a holdállás is befolyásolja vagy esetleg valamilyen táplálkozási rendellenesség. A többi hónapban valamivel enyhébb a fájdalom, de akkor is eléggé megvisel ez az egész és a gyakori vécére járás, azon való ülés kihagyhatatlan. Amikor ezen a kis elzárt helyen ülök, a lábam alá kisszéket teszek, ugyanis azt tapasztaltam, hogyha felhúzom a lábaimat, mintha enyhébb lenne a fájdalom, de nemegyszer előfordul, hogy felkuporodok a vécé kávájára, vagy oldalt ülök és felrakom a falra a lábaimat, bármennyire is furcsán hangzik,  tehát nyugodtan azt is mondhatnám, hogy szinte „falra mászok” a fájdalomtól . Sokszor ki is jött az ülőke a helyéről, megtörtént,  hogy alkatrészt kellett rajta cserélni, hol fedélütközőt, hol rögzítőt. Szerencsés eset, ha kapható a szerelvényboltokban  !

Tehát valami tizenöt éve ilyesformán zajlik le nálam. A nőgyógyászok szerint nincs semmiféle rendellenességem . Nem szedek gyógyszert, mert kihányom, vagy kiütök az Algocalmintól, Algopyrintől. Használtam ugyan az előbbi fájdalomcsillapítókat, sőt próbáltam Meristint, Nos-pat, Papaverint is. De amin végig kell(ett) mennem, az úgyis elkerülhetetlen (volt) ! Sulis, fősulis koromban a vizsgák dátumain rágódtam mindig számolva a napokat és azon izgulva, hogy ne legyen abban az időszakban semmi. Ha pedig mégis, akkor legalább egy-két nappal, napszakkal hamarabb vagy később. Amiatt, hogy ne érettségizés közben történjen ez meg velem, ne a felvételin, ne a szigorlatokon.

Az is megfordult már a fejemben, hogy amennyiben egy-egy munkahelyi vagy albérletkereső tárgyaláson őszintén kitárulkoznék a dysmenorrhoeámmal kapcsolatban mindenhol az első alkalommal, ha hajléktalanság és  munkanélküliség nem is lenne az osztályrészem, de mindenképpen sokkal nehezebben jönnének össze ezek a dolgok az átlaghoz képest. Azzal, hogy utolsó percben kirándulásokat, bulikat mondtam vissza, vagy a keltezést mérlegelve el sem fogadtam egy-egy ilyen meghívást, elértem azt, hogy néhányan megnehezteltek rám. Ebből fakad az a határozatlanság, megbízhatatlanság, zárkózottság, következetlenség, alattomosnak hitt megsértődöttség, amivel ilyenkor megbélyegeznek az emberek.  Szomorú az, amikor rámfogják, hogy csak megjátszom magam, lógni akarok, sőt ilyet is hallottam már , hogy azért „csinálok így”, mert fel akarom hívni magamra a figyelmet.  

Még azt nem tudom felfogni, hogy lehet olyat állítani egyeseknek, hogy a menstruáció megjövésekor jót tesz a szex. Ilyenkor „még az ember sem kell”!  Ez maga a borzadály lenne számomra ilyen állapotban, lehet, hogy bele is halnék!

Végszóként még csak annyit, hogy klimaxig még van legalább annyi évem, mint amennyit magam mögött hagytam, de belefáradtam, nagyon belefáradtam a természet eme kegyetlen játékába! Már azt is megkaptam, nőnemű lénytől egyébként, hogy alacsony a tűrésküszöböm. Aztán ott vannak nagyokosok, szintén nők javarészt, akik azt javasolják, hogy ne fogjuk fel átokként a menstruációt. Mégis mi más ez, ha nem az?!  Az ilyen nőket biztos csak az irritálja az egészben, hogy műanyagszálas a betétjük és időnként félrecsúszik. Mit mondjak erre? Ez engemet is zavar…

 

 

tengerhab Creative Commons License 2007.07.16 0 0 143

Sziasztok!

 

Tudtok valamit azzal kapcsolatosan, hogy a Gestapo idején hogyan élték meg vagy inkább át vagy túl a fájdalmas menstruációt az elhurcolt nők? Hol lehet erről információt szerezni?

 

Vandorr Creative Commons License 2007.04.13 0 0 142
Csak az apranax?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!