Bocs, én egyáltalán nem akartalak finoman (vagy sehogy sem) alázni, sajnálom, ha úgy érzed, hogy azt tettem. Komolyan.
Értem én pontosan, hogy mit miért írsz, csak én meg alapvetően szeretek őszinte lenni, néha valószínűleg túlzottan is, akkor is, ha az nem feltétlenül kifizetődő. Ezt egyébként közös ismerőseink sem mindig veszik jó néven, de ez van. Egyébként meg nem kell rájuk tekintettel lenned, nyugodtan küldj el a francba, ha attól jobban érzed magad... ;-)
Otthon meg a reptérre se menjen ki, nehogy robbantsanak. .
Valamiért szereted az embereket itt finoman alázni, pedig tudod, hogy fogunk mi még találkozni. Én nem írtam senkinek, hogy menjen, csak néhány tévhitet oszlattam el.
Komolyan.... ismerem az Andrást, és a Levit is, minden tiszteletem az övék, és csak miattuk nem küldelek el a francba ....de tényleg.
Sőt Obama és Ferenc pápa sem, ha már itt tartunk... :-) De azért lássuk be, hogy nekik kicsit mások a biztonsági intézkedéseik, mint egy nászutas párnak.
Én sem gondolom, hogy Kenya veszélyes lenne, különben nem élnék itt, de azt azért nem lehet mondani, hogy teljesen biztonságos és semmiféle kockázat nincs.
Tény, hogy voltak események Kenyában (nem csak a határtól 30 km-re). Tény az is, hogy az Al-Shabab elsődleges célpontja a helyi lakosság, nem a turisták és mostanában (már egy éve) szerencsére semmi komolyabb attrocitás a határtól távolabb eső területeken nem történt. Az is igaz, hogy mindenfelé vannak rendőrök és biztonsági ellenőrzés, de tudjuk, az önmagában még semmire sem garancia... Mindezzel együtt viszont az angol, a francia és az USA külügy enyhített a biztonsági kockázati besoroláson, rejtély, hogy a magyar miért nem...
Én nem akarok lebeszélni senkit Kenyáról, sőt gyertek minél többen, mert Kenya szuper jó hely, amit egyszer mindenkinek látni kell. Én - ha nem itt élnék és most gondolkoznék, hogy jöjjek-e - valószínűleg jönnék. De szerintem ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, és nem szabad senkit - félinformációk hangsúlyozásával vagy információk elhallgatásával - rábeszélni. Nekem legalábbis az nem fér bele a felelősségteljes utazás szemléletébe. De persze nem vagyunk egyformák...
Azért Szíjjártó Peti nem volt félt Kenyába utazni...
A mombasai repteret fegyveres katonák vigyázzák, minden belépő autót átvizsgálnak. A reptéren beül ott sétálnak gépfegyverrel az oldalukon. Soha nincs semmilyen inzultus, nem találkoztam még lopással.
Malindi közelebb van a szomáliai határhoz, de egy shabaosnak képtelenség szinte oda eljutni. Kenyában átlag 30km-ként van police check, ami Malindiig kb 8 ellenőrző pontot jelent. Ennyit nem kockáztatnak. A robbantások, és amiket az elmúlt években hallottál, az mind a szomáliai határtól 20-30km-re történt. Addig mernek bemerészkedni Kenyába.
Diani beach a legdélebbi része (a világ második legszebb partja) Kenyának, az a rész biztonságosabb mint Budapest. Menjetek oda, ha tartotok mégis a shababtol.
Sajnos egyre kevesebb olyan ország van (főleg a fejlődő országok között), amit a külügy jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel tud/akar ajánlani. Kenyában a biztonsági besorolást a korábbi terrortámadások kapcsán szigorított, de miközben Anglia, Amerika és Franciaország azóta már enyhített rajta, Magyarország továbbra sem. Azt nem lehet állítani, hogy Kenya teljesen biztonságos, de sajnos ma már Európa sem az.
Őszintén szólva, én nem szoktam előre nézegetni a külügy minősítését, mert az jellemzően a szükségesnél szigorúbb, és ha hallgatok rájuk, akkor egy csomó nagyszerű élmény kimaradt volna az életemből. Én közel másfél éve élek Kenyában, január óta Mombasa környékén, de szerencsére még nem volt negatív tapasztalatom. Viszont az is érthető, hogy a nászutatokat inkább olyan országban képzelitek el, amit a külügy is jó szívvel ajánl. Kenyába jönnek utasok folyamatosan, Magyarországról is, jellemzően mindenki imádja. De semmiképpen nem akarlak rábeszélni titeket, szerintem ez a biztonság kérdés pont olyan, amit mindenkinek magának kell eldöntenie. (Barátaim pont 2014-ben jöttek, és ők pl. pont emiatt kihagyták a tengerparti részt.) Ha mindenképpen szeretnétek a tengerparton is lenni, de nem vagytok komfortosak biztonsági szempontból, akkor inkább ne gyertek. Majd jöttök később, amikor a külügy enyhít a figyelmezetetésen. Kenya nem szalad el. :-)
A Seychelles-szigeteken voltatok már? Húgomék ott voltak nászúton és nagyon élvezték. :-) Vagy Marokkóban? Az a külügy szerint is biztonságos és ők terrorelhárításban nagyon jók. És - véletlenül :-) - abban is tudok segíteni. ;-) ;-)
Kenyába eljutni az egyik álmunk, ha ezt a nászutunkon tudnánk megtenni, az még inkább örömtelibb lenne, azonban aggaszt a Külügyminisztérium által április 18-án közzétett besorolás.
Biztonság:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Kenya szudáni, etiópiai és szomáliai határvidékét - Nairobi nyomornegyedeihez (Kibera, Mathare, Huruma, Kariobangi, Kawangware és Eastleigh) és a kenyai partszakaszhoz hasonlóan - az I. Nem javasolt utazási célországok és térségek - kategóriába sorolta.
A fenti területeken kívül eső részét az országnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium a - II. Fokozott biztonsági kockázatot jelentő célországok és térségek - kategóriába sorolta.
Kenyai hatóságok biztonsági felhívása Malindi tartományra vonatkozóan! Felhívjuk a magyar állampolgárok figyelmét, hogy a kenyai belbiztonsági szervek felhívást tettek közzé, miszerint a partszakaszon található MALINDI üdülőövezetben az Al-Shabaab terrorszervezet öngyilkos merényletek végrehajtására készül. A Malindi tartományt vezető kormányzó különös elővigyázatosságra szólította fel a lakosságot. Tekintettel a felhívásra, különös éberséget és óvatosságot javaslunk a Malindi tartományban tartózkodódó magyar állampolgárainknak.
parommal az idei nyaron osszehazasodnank, es otletkent feljott, hogy Kenya lehetne a naszut helyszine (aug-szept). Ajanlanatok ebben az idoszakban, naszut celjara?
Tapasztalt utazoknak valljuk magunkat (iden voltunk egy 3 hetes, sajat szervezesu Thai/Kambodzsa uton), de a naszutra nem kockaztatnank, biznank magunkat a sorsra. Repjegy, szallas foglalas nyilvan nem okoz problemat, de a tranzitok, programok mar nehezebb falat.
Az elkepzelesunk egy 7-10 napos ut, melyben lenne egy 2-3 napos kaland (itt szafari), es 4-6 napos felhotlen, kenyezteto tengerparti pihenes. Amiket eddig olvastam Kenyarol itt es mahol, azok alapjan ezt tokeletesen tudja nyujtani. Merre induljunk el a szervezesben? Milyen koltsegvetessel keszuljunk kb? Van ajanlott utazasi iroda, vagy kinti megbizhato szervezo, szallaskereso?
Ami "közte van (Mombassa, a mérhetetlen szegénység, közbiztonság, az utak, a közlekedés)" az is része Kenyának és a kenyai kalandnak :-) Bár tényleg nem túl felemelő néha a látvány, a kátyús utakról nem is beszélve, de szerintem a szafari bőven megéri a zötykölődést. Ráadásul útközben arra is van lehetőség, hogy valamennyire bepillantást nyerjen az ember az igazi kenyai világba, abba ahogy a helyiek élnek. Nagyon más, mint amit a szállodában tapasztalhat az ember... :-(
Nagyszerű, hogy rászántátok magatokat a kenyai útra! Külön öröm, hogy mindezt az én hatásomra... :-) Érezzétek jól magatokat! És majd mindenképpen mesélj, hogy tetszett az ország, milyen benyomásaid voltak, mit láttatok. Szafarira is mentek? Azt mindenképpen javaslom, mert Kenyában szerintem az a legjobb. A tengerpart sem rossz, de az élővilág egyenesen magával ragadó...
Nálam is tervbe van egy kenyai utazás ezért nem tegnap óta követem figyelemmel az oldal eseményeit.
Meg kell valljam a bizonytalanság kerített hatalmába egy pillanatra Tamás hozzászólása alapján.
De az azt követő kommentek (nem az első alkalmasok ) teljes mértékben meggyőztek arról hogy nem az utaztatóval, hanem az utassal van a probléma .
De ez a legjobb helyen is előfordul .
Ami feltette az Í-re a pontot és teljes mértékben meggyőzött , Moni V írásából származik amiből kiemelnék néhányat.
" Előre bocsátom soha nem utaztam Miklóssal, de találkoztam vele néhányszor itt Kenyában. Nem tökéletes ember (mint ahogy azt itt a kommentek nagy része sugallja), barátok sem igazán lettünk, de azt el kell ismernem, hogy neki az utas mindenek előtt. Magas színvonalú szolgáltatást igyekszik nyújtani, és valóban odafigyel az utasokra (bár szervezési kérdésekben nem feltétlenül mindenben értek vele egyet...)"
Nem tökéletes ember - Mind ahogy egyikünk sem az
barátok sem igazán lettünk - Nem hinném hogy minden honfitársunkkal puszi pajtásoknak kellene lennünk, még ha egy távoli idegen országban élünk akkor sem.
neki az utas mindenek előtt. Magas színvonalú szolgáltatást igyekszik nyújtani, és valóban odafigyel az utasokra - Itt a lényeg nálam ez a nyerő !!!
(bár szervezési kérdésekben nem feltétlenül mindenben értek vele egyet...- Szerencsére nem vagyunk egyformák! :)
Mindent összegezve, utazunk Kenyába a jambo rafiki travellel! :)
Eléggé felpörgött a topic, csak nem jó irányba halad :)))
Én is most jöttem vissza Kenyából (és nemcsak egy hozzászólásom van), Miklósék intézték az ottani programot, és maximálisan elégedett voltam. Bár itt már sokan leírták, de leírom én is, mert ez a legnagyobb értéke egy harmadik világban tevékenykedő utazási irodának : minden pontosan a megbeszélteknek megfelelően zajlott.
A Tamás féle sztoriban itt a fórumon nem fog senki igazságot tenni, nekem annyi jön le elsőre, hogy nem túl szerencsés, amikor egy magát rendkívül tapasztalt utazónak vélő utas vesz igénybe utazási irodát. Sok helyen jártam már a világban, az esetek 90%-ban eszembe se jutott volna irodával intéztetni az ügyeket, de Kenyában úgy éreztem jobban járok egy helyismerettel rendelkező céggel. Így is lett. De én nem is próbáltam megmondani a sofőrnek, hogy merre menjen...
Kenya kalandvágyó turistáknak való, a tengerpart elsőrangú, sznorkellezőknek nagy élmény ( a Baobab ebből a szempontból is jó helyen van), a szafari felejthetetlen. Ami meg közte van (Mombassa, a mérhetetlen szegénység, közbiztonság, az utak, a közlekedés) az már nézőpont kérdése, nevezzük izgalmasnak. Én örülök, hogy voltam, azt még nem tudom, hogy visszamegyek-e.
Kikaparni engem a nyomornegyedből?! Ez vicces. :-) Nem tudom, ki vagy, nyilván Te sem, hogy én ki vagyok. Ehhez képest elég érdekes és a valóság minden alapján nélkülöző információid vannak rólam. Kíváncsi vagyok, honnan veszed őket...
Nekem is ez az első hozzászólásom itt, leginkább azért, mert sosem utaztam magyar szervezésben Kenyába. (Először kanadai céggel jöttem, azután pedig saját szervezésben.) Viszont amióta Kenyában élek, néha belenézek ebbe a fórumba (is), és most jött el az idő, amikor - talán mások hasznára is - hozzá tudok szólni...Mivel gyakorlatilag keresztül-kasul bejártam Kenyát (Turkana és a partvidék egy részének kivételével minden jelentős és kevésbé jelentős turisztikai helyen megfordultam, van, ahol többször is), kenyai párom van, Kenyában élek és időnként én is szervezek ide túrákat, gondoltam - Tamás hozzászólása után - esetleg szolgálhatok némi információval a bizonytalankodóknak, illetve azoknak, akik még csak most tervezik a nyaralásukat. Előre bocsátom soha nem utaztam Miklóssal, de találkoztam vele néhányszor itt Kenyában. Nem tökéletes ember (mint ahogy azt itt a kommentek nagy része sugallja), barátok sem igazán lettünk, de azt el kell ismernem, hogy neki az utas mindenek előtt. Magas színvonalú szolgáltatást igyekszik nyújtani, és valóban odafigyel az utasokra (bár szervezési kérdésekben nem feltétlenül mindenben értek vele egyet...)
De azért ez mégiscsak Kenya. Egy csodálatos, elbűvölő ország, ahova abszolút érdemes legalább egyszer eljönni (és aki egyszer jött, az általában többször is jön, sőt jó eséllyel ideköltözik :-), de itt a dolgok sosem terv szerint alakulnak... Legtöbben már nem is tervezünk, mert úgysem az lesz... borzasztó nehéz így jó színvonalú szolgáltatást nyújtani. Valljuk be, a tengerparti nyaralás nem egy bonyolult szervezési feladat: megkeresel néhány jó szállodát, szerződsz velük és a többi nagyjából megy magától. (Megjegyzem nagyon sok jó szálloda van Kenya-szerte, úgyhogy akik többedjére jönnek, azoknak javaslok más szállodákat is kipróbálni... :-) )
A szafari, az viszont más kérdés. Annak nagyon sok buktatója van. Nagyon sok a hibalehetőség, és nagyon sokszor alakulhat másként, mint ahogy eltervezted. Minél hosszabb egy szafari, annál inkább. Az állatok sem mindig ugyanott vannak, előfordul, hogy bármennyire hajtunk is, nem látunk pl. leopárdot vagy orrszarvút. Vagy csak nagyon messziről. És igen, a flamingók sem mindig ott vannak. (Sőt Nakurun már évek óta nem igazán vannak, én Nakurut nem is annyira ajánlom már emiatt...)De nagyon sok múlik a sofőrön vagy a túravezetőn is. Az ő tehetségük nagyban befolyásolja a szafari élményt. (Az egyébként alap, hogy a szafaribuszok szafarizás közben kapcsolatban állnak, és ha látnivaló van valahol, akkor mindenki odasiet.) Hosszabb szafarira én javaslom, hogy ne csak sofőrrel, hanem képzett helyi vezetővel menjetek, szerintem megéri a többletköltséget. A szakértő (helyi) vezető folyamatos jelenléte nem pótolható napi egy-két telefonhívással. Két-háromnapos szafarinál ennek tényleg nincs jelentősége, de egy kéthetes szafarira már érdemes a sofőr mellett helyi vezetőt is fogadni. Nyilván Tamásék szafarija is másképp alakul, ha van velük egy tapasztalt helyi vezető...
És akkor egy-két észrevétel a konkrét (vitás) út kapcsán:
Az teljesen normális, hogy a határon autócsere van, Kenyát és Tanzániát nem lehet egy autóban, egy sofőrrel végigcsinálni, leginkább azért, mert a tanzánok nem engedik át a kenyai autókat. :-(
Kakamegából a legrövidebb út NEM Nakurun keresztül vezet. De mondjuk, nem is Kerichon keresztül. :-) Van annál is rövidebb út, az más kérdés, hogy milyen az út minősége. Nem biztos, hogy a google maps szerint legrövidebb utat érdemes választani... (Narokot viszont mindenképpen útba kell ejteni, mert onnan megy az egyetlen valamire való út Masai Marába..)Viszont Kakamegából Masai Marába nem lehet 4-5 óra alatt eljutni, ez egészen biztos (rosszak az utak, kiszámíthatatlan a forgalom). Én délutáni szafarit Masai Marára program szerint nem is ígérnék be, max. úgy, hogy ha időben érünk oda, akkor még útközben szafarizunk egyet. Egy Kakamega-Masai Mara utat 8-10 órára terveznék be a programba, sőt leginkább min. egy éjszakára megállnék valahol. Pl. a Naivasha-tónál vagy útba ejteném a Viktória-tavat. (Tudom, hogy a szabadság rövid és mindenki szeretne minél több dolgot megnézni, de az fontosabb szerintem, hogy kellemes élményekkel menjünk haza és ne egy rohanós szafari túrán vegyünk részt...)
Ami az autó pótlását illeti: ilyen esetben Nairobiból vagy Narokból lehet autót kérni. Sajnos, velünk is előfordult már, hogy pótautót kellett rendezni, ami jellemzően, ha este elindul, reggelre simán oda is ér. Ha azonnal indulni kell tovább az utasokkal, akkor általában két sofőr jön (az egyik majd busszal visszamegy). De főszezonban ez nem biztos, hogy megoldható, mert az autók, sofőrök foglaltak, nem olyan egyszerű pótautót találni...
Miklósék elég jók a maguk műfajában, de szerintem mindenképpen érdemes több ajánlatot is begyűjteni, mielőtt Kenyába indultok (a Jambo Rafikin kívül van más helyi szolgáltató is). Kenya csodaszép, hatalmas, érdemes szerintem minél jobban megismerni...
Ennyit tudtam ehhez most hozzátenni, remélem, van, akinek segíthettem vele. :-)
És kérdezzetek is nyugodtan, szívesen válaszolok. Imádom Kenyát és szeretném, ha minél többen jönnétek ide, bárkivel is jöttök! :-)
Több hónapos szervezés,Pamlényi Miklóssal történt rengeteg e-mail váltás és telefonos egyeztetés után indultunk útnak. Igaz, előtte éjjel pont beleolvastam a fórumba és aznap gyomorgörccsel indultunk a reptér felé, mert a sok jó véleményt felváltotta egy igen rossz.
De megnyugtatok mindenkit, az utunk során minden a megbeszéltek szerint alakult, KÖSZÖNJÜK MIKLÓS!
A reptéren kedves sofőrünk átadott egy telefont, amin folyamatos kapcsolatba voltunk Miklóssal. Minden nap többször keresett, hogy minden rendben van-e, ez megnyugtató volt számunkra, hiszen nem is találkoztunk még, de a háttérben folyamatosan ott volt.
Utunk kezdődött egy szafarival és a Serena szállodával, ami lenyűgöző volt, aztán folytatódott az óceánparton a Baobab szállodában. Ahogy megérkeztünk Miklós és kedves felesége azonnal intézték a bejelentkezésünket és ígéretükhöz híven óceánra néző szobát kaptunk.
A nyaralásunk alatt minden nap hívtak és bármi kívánságunk volt, azonnal intézték.
Mindenkinek ilyen kellemes nyaralást kívánok, és ha Kenyába utaztok,
Mi pont elutazásunk előtt olvastuk Tamás bejegyzését és kicsit megijedtünk tőle, mivel pont ez volt akkor az utolsó bejegyzés. Ennek ellenére elutaztunk a kicsit több, mint 2 hetes útra és nem bántuk meg!!! Elsősorban azért választottuk ezt az utazási irodát, mert rugalmasan tudtak alkalmazkodni az igényeinkhez. Meg kell jegyeznem, hogy mivel frissen végzett egyetemista vagyok és a férjem is még doktorandusz, így nem rendelkeztünk nagy büdzsével, a nászajándékba kapott pénzből utaztunk el ide.
4 napos hegymászással kezdtünk (Mount Kenya: Point Lenana csúcs), a kísérő csapat minden egyes tagja nagyon kedves és udvarias volt, nélkülük nem sikerült volna elérnünk a csúcsot. Sajnos a közlekedés Kenyában nem egyszerű, mivel nincsenek utcatáblák, mint nálunk, így mi is eltévedtünk néhányszor, de ez nekünk nem okozott problémát és minden szállásra sikeresen megérkeztünk. Ezúton szeretnénk még egyszer megköszönni Miklóséknak, hogy lehetőséget biztosítottak nekünk arra, hogy megszállhassunk a Serena Mountain Lodge-ban. Ez volt az egyik legfantasztikusabb szállásunk, mivel az ablakból nézhettük a víz köré gyülekező állatokat (még este is, mivel az enyhe kivilágítás miatt ekkor is lehetett látni őket).
Ezután szafarira indultunk Ali-val, aki már 30 éve a szakmában van és igen tapasztalt vezetőnek bizonyult. Így utólag örülök neki, hogy nem magunk béreltünk autót (ez is megfordult a fejünkben), mivel nem egyszerű ott vezetni, elég rosszak az útviszonyok, valamint sokszor elég veszélyesen előznek, emiatt sok a baleset. Nekünk csak defektben volt részünk (4x), azonban ennek ellenére mindenhova időben odaértünk és sofőrünk mindig elnézést kért (bár nem ő tehetett róla). Szafarinkat a Nakuru-tónál kezdtük (sajnos mi sem láttunk flamingót, de orrszarvút és rengeteg más állatot viszont igen), majd átmentünk a Masai Mara területére, ahol gepárdot, leopárdot, oroszlánt, elefántot, krokodilt, zebrát.... láttunk. Szerencsénk volt, mert több állatkölyköt is megszemlélhettünk (pl kis oroszlánt, elefántot, bivalyt, zebrát). Fantasztikus élmény volt, amikor néhány méterre mentek el tőlünk az állatok. A szállásunk mindenhol nagyon kényelmes és megfelelő volt, a személyzet tagjai is rendkívül udvariasak és kedvesek voltak (Sentrim Elementaita, Sentrim Mara). Útközben vezetőnk sokat mesélt az ország helyzetéről és az ott élő emberekről, valamint jópofa hozzászólásaival sokszor megmosolyogtatott minket.
Utunk végén 6 napot pihentünk az óceán partján, ahova Nairobiból repülővel jöttünk. Miklós és felesége jött ki elénk, mi is kaptunk telefont (persze előtte is szinte minden nap egyeztettünk, hogy minden rendben van-e), így személyesen tudtunk velük beszélni és rendkívül segítőkészek voltak (pl szuvenírvásárláskor), valamint minket is megvendégeltek bárjukban. Szállásunkon (Sands at Nomad) is mindenki rendkívül kedvesnek bizonyult, mosolyogva kérdezték segíthetnek-e nekünk valamiben. A szállodától nem messze (kb 10 m) található korallzátonyon tudtunk sétálni apálykor és meg tudtuk figyelni az ottani élővilágot, valamint dagálykor úszni is lehetett az óceánban. A szálloda területén majmokkal is találkoztunk (pl Colobus). Mindennek nagyon megörültünk, pár napig ki se tettük a lábunkat onnan. Végül azonban részt vettünk egy rövid kiránduláson (Shimba Hills), valamint egy szigettúrán is (Wasini-sziget), előtte pedig búvárkodtunk (Kisite Marine Park). Egy sziget közelében snorkeleztünk (megjegyzem én már a vízbe csobbanáskor elmerültem, mivel semmi tapasztalatom nem volt ebben, de a személyzet nagyon segítőkész volt és így én is élvezhettem a tengermélyi kirándulást).
Összességében nagyon sok élménnyel, rengeteg fényképpel és videóval (kb 8 GB) érkeztünk haza. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Jambo Rafikinek ezt a fergeteges utat! Amennyiben valakit bővebben is érdekelnek az ott szerzett tapasztalataink, élményeink, esetleg képek, szívesen válaszolunk mindenkinek e-mailben (edina.bartakovics@gmail.com).
Régebben mikor még pörgött ez a topik, sok beszámolót olvashattunk itt, magam is megosztottam élményeimet, tapasztalataimat, képeket. Az első kenyai utunk előtt hetekig olvastam a hozzászólásokat és rengeteg információt gyűjtöttem be. A charter járatok megszűntét követően, mintha ellehetetlenült volna a Kenyába utazás, töredékére esett vissza a magyar utazók aránya, és ezzel együtt itt a topikban is néha hónapokig bejegyzés sem született. Az utazásban annyi változás történt, hogy repjegyet kellett keresni, és csak átszállással lehetett menni. Ha időben elkezdjük szervezni az utat, 1 átszállással, rövid várakozással, jó áron lehet jegyet találni. A szállásfoglalás nem hiszem, hogy nagyobb gondot jelenthet, rengeteg irodánál foglalhatunk. Mi is mint oly sokan, charterrel és Neckermannal kezdtünk, majd charter híján, repjegyet vettünk és a német Neckermann-on keresztül foglaltunk szállást. 2 éve ismerkedtünk meg a helyi Jambo Rafiki nevű céggel, így tavaly és idén, a szállásunkat és a Kenyai programjainkat Ők intézték, maximális megelégedésünkre. Az előző hozzászólásokra nem szándékom reagálni, saját tapasztalataimat osztom meg inkább.
Menetrend szerint, a 8: 40-kor érkeztünk Nairobi repterére, ahol várt minket Honza nevű sofőrünk, akivel 5 napos szafarira indultunk, Nakuru tó, Masai Mara, Lake Naivasha, útvonalon.
A Nakuru tónál, flamingókkal nem találkoztunk, a vezetőnk elmondása szerint évek óta időszakosan felkerekednek és elköltöznek innen, mivel alighanem felélik a fellelhető táplálékot. Meglepetésemre viszont sok és sokfajta állatot láthattunk, talán a csúcs a fára mászó oroszlánok, ill.több hatalmas orrszarvú. Szállásunk a Sentrim Elementaita Lodge. Reggelit követően indultunk a Masai Marára, az Ashnil Mara Campbe, mely közvetlenül a Mara folyó partján van. Az oda vezető út, legalábbis a földút része, meglehetősen rossz, ráadásul az éjszakai esők miatt kiszámíthatatlan vízátfolyásokkal. A legnagyobb vizes átkelőnél, ott állt néhány srác és a vízben gázolva mutatták a sofőröknek, hol van a gázló, hol nincs mély iszap. A sofőrök ezt természetesen némi apróval honorálták. A parkba érve aztán pillanatok alatt elfelejtettük az úti megpróbáltatásokat, bármerre néztünk, amíg a szem ellát mindenütt állatokat láttunk, nagy csordákban. Nagyon jó hangulatban érkeztünk a szállásunkhoz, ahol ebéd alatt az asztalunktól vízilovakat láthattunk az alattunk lévő Mara folyóban. Bejelentkezést követően indultunk is délutáni vadlesre, aminek fénypontjaként oroszlánkölykökkel is találkoztunk. Egy nőstény felügyelete alatt 5 kölyök. A vezetőnk elmondása szerint 3 kb. 2 hónapos és 2 kb. 3 hónapos. Néhány száz méteres körzetben láttuk a falka több tagját is, 2 nőstényt és 1 hímet. Az éjjeli eső miatt reggeli szafarink párás, ködös idővel indult, az első óra eseménytelenségét követően, a pára felszállása közben tűntek elő az antilop, zebra és bivalycsordák, közelről nézhettünk szembe sakálokkal és híénákkal, a folyóparton lenézve, számtalan víziló, ill. köztük egy sziklán napozó krokodil, és újabb oroszlánok. A délután is hasonlóan telt, kértük a vezetőnket, hogy keressünk zsiráfokat, mivel ezeket csak messziről láttuk, így olyan részre vitt ahol testközelből találkozhattunk elég sok zsiráffal is. Nagyszámú varacskos disznó, elefánt, ill. rendkívül látványos madarak keresztezték még utunkat, így másnap reggel elégedetten mondhattunk búcsút a már rég látni vágyott Masai Marának. Ebédre érkeztünk a Lake Naivasha Sopa Lodgeba, ahol az utolsó éjszakánkat töltöttük a délutánt a hotel hatalmas parkjában töltöttük, ahol zebrák, zsiráfok, különböző antilopok, vízibikák, stb. élnek szabadon és köztük, valamint káprázatos növények között lehet sétálni. Vacsorát követően a szobánkba tartva tőlünk kb. 30 m-re, 3 víziló sétált.
Másnap, Nairobi repülőterén búcsút vettünk vezetőnktől és elindultunk Mombasába. A reptéren várt egy autó, hideg üdítőkkel és már indultunk is a Baobab hotelbe, a Dianira. Lendületünk a kompnál tört meg, az utolsó 100 m-t 2,5 óra alatt sikerült megtenni, így 4,5 óra alatt értünk a hotelbe. Szerencsére ott Miklós és Scolah várt ránk, akik mindent intéztek, csak aláírtuk a bejelentkező lap alját, és már indultunk is vacsorázni, mivel késő este volt. Ahogy megígérték, azokat a szobákat kaptuk amit kértünk. Még este kértem egy-két itthon felejtett dolgot Miklóstól, másnapra megvették és hozták. 10 éjszakát töltöttünk a tengerparton, egy Wasini sziget túrával, valamint egy mombasai kirándulásra mentünk Miklóssal és bájos feleségével. Szombaton repültünk vissza Nairobiba, itt még megnéztük a Karen Blixen házat, majd a Carnivore étteremben vacsoráztunk és a Sarova Stanley hotelben szálltunk meg. Reggelit követően jött értünk a sofőr és indultunk a reptérre, onnan pedig haza.
Az óceánparti pihenést nem akartam részletezni, (számomra fantasztikus) a Baobab remek, de mindenkinek más az elképzelése, sok jó szálloda van a Dianin. Én sokáig a Galu Beachen lévő Neptun hoteleket favorizáltam, tavaly váltottunk a Baobabra és nem bántuk meg. Mindegyik hotelt meg lehet nézni interneten, véleményeket, értékeléseket lehet olvasni, ez alapján eldönthető kinek mi a jó. Az ezután utazóknak jó utat kellemes kikapcsolódást kívánok.
Induláskor a vezető azt, mondta, hogy az út négy óra hosszú lesz. Délután már game driving!
Az út a Google térkép tanúsága szerint valóban kicsit kevesebb, mint négy óra alatt lett volna teljesíthető, Kerichon keresztül picit több, mint négy óra alatt.
Este 20 óra után érkeztünk meg Szentestén a Fairmont Lodge-ba, miután a kerichoi elágazásnál vezetőnk tévesen balra kanyarodott, majd jelzésemet, hogy réssz felé megyünk, figyelmen kívül hagyva, elvitt bennünket Nakuruba és úttalan utakon keresztül Maunarok és Narok érintésével sötétben jutottunk el tizenegy órás út után a Fairmontba.
A Fairmontban általános feltűnést keltett megérkezésünk, így csak kérdéseikre kellett válaszolnunk, hogy megtudják, mi történt.
Nem kell nekem elhinni semmit, meg kell kérdezni John Mbugua-t, a PR Igazgatót.
Akit érdekel, szívesen megadom az e-mail címét.
Ugyanígy nem kellett mesélni két nappal korábban a Rondo Retreat-ben, ugyanis éjfél körül érkeztünk meg, miután folyamatos telefonkapcsolatban voltunk előtte a szállással, ahol nagyon jól tudták, hogy eltévedtünk.
Ugyanígy a Hotel Stanley-ben sem kellett mesélni, ahol Miklós visszamondta a szobánkat, amelyben benne laktunk, így azt is újra ki kellett fizetnünk.
Ezt sem kell elhinni, csak megkérdezni Dominic Maobe Ayega PR Igazgatót.
Az a baj Miklós, hogy én mindent bizonyítani tudok. A tények makacs dolgok.
"Úgy látom, hogy még mindig nem ismered Kenya térképét, úgy, mint amikor azt állítottad (le van mentve az üzenet), hogy Kakamegából Masai Marába Nakurun keresztül vezet az út.."
Nem tudom ki mit állít de:
Kakamega-ból.....Massai Mara-ba, Nakuru-n keresztül vezet a legrövidebb út!
Nos, Miklós, nem gondoltam volna, hogy ennyi idős korodra még tanítanom kell, de megteszem: ne mondj valótlant, de ha már megteszed, legalább ne mondj olyat, ami könnyedén rád bizonyítható!
Megtetted, akkor okulásul hadd írjam le azokat, amik talán leglelkesebb híveidet is elgondolkodtatják majd:
Azt írod, hogy Szenteste kerítettél nekünk új autót, ami csaknem 850 km-ről el is indult felénk!
Úgy látom, hogy még mindig nem ismered Kenya térképét, úgy, mint amikor azt állítottad (le van mentve az üzenet), hogy Kakamegából Masai Marába Nakurun keresztül vezet az út...
Megnézhetted volna legalább a térképet, ha már ki akartál találni valami jól hangzót:
A Fairmont Mara Safari Clubtól Nairobi 232 km-re, Kisumu 172 km-re, Kericho 117 km-re, Mombasa 713 km-re, Nakuru (ahonnan lementett üzeneted szerint állítólag két nappal később küldted az autót) 204 km-re, Nanyuki 366 km-re, még a Turkana-tó túlsó végén lévő Kakuma is csak 753 km-re van!
Honnan jött lóhalálában az az autó csaknem 850 km-ről Szenteste, Miklós? Szomáliából? Szudánból, Uganda vagy Tanzánia valamely távoli vidékéről?
Van egy jó szöveg a mozgássérült kutyákról. Persze, majd most jön a magyarázkodásod, csak az gyenge dolog.
Még nincs vége:
Azt írod, hogy én feljelentettelek a Magyar Nagykövetségen keresztül, a Turisztikai Minisztérium kivizsgálta a feljelentésemet, azt elutasították, megszüntették az eljárást, sőt... sejteted, hogy még meg is dicsértek titeket.
Az az apró probléma, hogy én még nem jelentettelek fel téged vagy a Jambo Rafikit sehol. Még gyűjtögetem az adatokat.
Mindenki, akit érdekel, vajon ki mond igazat, könnyen utána tud ennek is nézni: meg kell keresni a Magyar Nagykövetséget, mit tud az ügyről? A mai napig: semmit!
Hogy is van az a szöveg a mozgássérült kutyákról?
Jók a szövegeid a honlapról, a cégről meg egyebekről, csak éppen semmi konkrétumot nem tartalmaznak...
Apropó, azt írod, hogy a Jambo Rafiki 100%-ban kenyai tulajdonú cég. Milyen alapon írsz akkor te a nevében? Milyen jogon képviseled? Be vagy te jegyezve akkor valahova egyáltalán?
Magyarországon sehova, még egy magyar bankszámlád sincs (azt mondtad). A pénzt pontosan akkor fizettem ki, amikor kérted, le vannak mentve az üzenetek, hogy tavasz óta többször kérdeztem, mikor fizessek. Számlát nem kaptam... Azért kellett a nagykorú lányom dollár számlájáról utalni, mert dollárban kérted az átutalást. Nekem nincs dollár számlám, de forint legalább van.
Seychelles-i offshore számlám sincs, te érdeklődtél ilyesmi felől, én megadtam a seychelles-i ismerőseim (utazási iroda, magyarok, végtelenül korrektek) elérhetőségét, mondván, kössetek utazási üzletet. Azt mondták, nem tudtak veled megegyezni, elképesztően drága voltál.
Én nem fogok publikusan írni az úton történtekről, nem akarom az egyébként bizonyára kiváló sofőrt kellemetlen helyzetbe hozni. Szintén lementettem az üzeneted, ahol elismerted, hogy te hajtottad túl, te miattad volt ilyen állapotban, így miattad kerültünk vele együtt többször életveszélybe.
Kíváncsi vagyok, ki akar egy olyan irodával utazni, ahol előfordulhat, hogy a sofőrt bármilyen okból egy óra alvással küldik a vendégért. ha tudtam volna, soha nem ülök be a kocsijába.
Nagyon sok nemzetből vannak Barátaim. Nem írok Róluk olyan trágár szövegeket, mint amiket te írtál nemegyszer a kenyaiakról (le van mentve), tisztelem, becsülöm, szeretem Őket.
A múltadat nem ismertem, amikor megbíztam benned. Persze kíváncsi vagyok, a Golden State Kft. egykori üzletfelei közül hányan utaznak ma veled?
Kedves Barátaim volt és leendő Vendégeim és Szabó úr!
Az elmúlt egy hétben igyekeztem nyomon követni az itt zajló eseményeket. Érdekes és tanulságosak számomra. Tegnap elhangzott egy lényegre törő kérdés: mi is történt valójában? Azért vártam eddig, hogy posztoljak, mert szerettem volna higgadtan elragadtatás nélkül írni.
Mi is történt, : Szabó úr megrendelt egy 6 napos szafarit a Jambo Rafiki Travel-től 2014 év végén, majd a kaland végén családjával eltöltöttek egy pár napot az óceán partján. A nyaralás után három hónappal ( gondolom maximálisan elégedett volt a az iroda nyújtotta teljesítménnyel és a feltett korábbi életemmel is ) megrendelte ezt az ominózus kettő hetes utat, mely december 18.-ával kezdődött egy tanzániai résszel. Erről az útról az év folyamán többször beszéltünk, s igyekeztünk lemodellezni neki azt, hogy merre járnak és mit tudnak megnézni útjuk során. Az elején felhívtuk rá figyelmét, hogy nem a tavalyi vezetővel teszik majd meg az utat, mert ez egy merőben más parkokat érintő szafari, amely más ismereteket kíván a vezetőtől. Vezetőink jól képzettek, nagy tapasztalattal bírnak, de mindegyiknek más-más a helyek adta ismerete. Ez így van rendjén. Irodánk minden esetben fenntartja a jogot magának arra, hogy a szafari vezetőket kijelölje az adott útra.
A tavalyi év végén elkezdődött a nagy túra mely Tanzánia szinte összes parkját érintette, jelenlegi ismereteim szerint ez zökkenő mentesen le is zajlott. A problémák a kenyai résznél kezdődtek, mikor a kollégám átvette a családot a kenyai-tanzániai határon. Itt még érdemes megemlítenem hogy Joshua kocsiját, útban a határra egy teherautó összetörte. Ez Kenyában sem egyszerű procedúra tudván azt, hogy a vendég nem oly sokára meg fog érkezni a határra. Közben a Jambo Rafiki elkezdte szervezni a csere kocsit, amelyet Nairobiból kellett biztosítani. Egy szó mint száz a rendőrségi vizsgálat pár órával később befejeződőtt s a csere kocsi is úton volt kollégánkhoz. Ekkor már pár óra maradt a találkozásig. Közben a háttétben egyeztettünk a biztosító társasággal, hogy egy napot a vendégek egy szállodában töltsenek a kollégánkkal, aki már több mint 20 órája talpon volt, hogy ő is ki is tudja magát pihenni. Joshua elzárkózott ettől a lehetőségtől, mondván hogy nem kívánja felborítani a hónapok óta szervezett programot, és ő képes még egy pár órás vezetésre. Szabó úrék egy pár órával később, de megérkeztek a határra, ahol Joshua köszöntötte őket. Elindultak az útjuk első állomása a Kakamega esőerdőbe. Na itt kezdődtek a problémák. Joshua nem tudott jót csinálni, Szabó úr minden pillanatban adta neki az instrukciókat meglehetősen emelt hangon. Gondolom bizonyítani szerette volna, hogy ő sokkal jobban vezetne. Én el tudom képzelni, hogy munkatársam az elfogadottnál talán lassabban vezetett, mert fáradt volt, hiszen akkor már a második napját húzta. Szabó úr helyében talán mondtam volna, hogy álljunk meg ( hisz ő is ismerte az oda érkezés történetét, hiszen én magam tájékoztattam ) amíg egy kicsit, pihenjen s majd később folytatjuk az utunkat a szakadó esőben, hiszen együtt töltünk még 10 napot s ezzel a fél órával igazán semmit sem veszítünk. Végül az esti órákban szerencsésen a Rondo Retreat szállodába érkeztek. Bevett szokás, hogy a szafarik során a nap végén mindig beszélünk kollégánkkal, ez így történt most is, Joshua fáradt, remegő hangon mesélte, hogy nem egy egyszerű út áll mögötte s úgy érzi hogy nem tudnak közös hangot találni a vendéggel. Kértem őt adjon időt Szabó úrnak is és saját magának is hiszen mind a ketten fáradtak. Reggel késői ébredés s kényelmes reggelit követve folytatták útjukat Maasai Mara Nemzeti Park felé. Itt kezdtek tornyosulni a problémák. Joshua nem tud vezetni Ő egy dilettáns barom meg fogja ölni a családomat s ehhez hasonló hívásokat kaptam az út minden tizedik percében. Szabó úr igyekezett nekem előadni azt a történetet hogy kollégánk nem tud semmit, eltévedt az úton, több ízben s közel 300 km extra utat tett meg, mert ismeretei merőben hiányosak. Olyan hangon, s minőségben beszélt kollégánkkal s velem is amely, megengedhetetlen még az afrikai kultúrában is.
Joshua 1994 óta szafari vezető,személyes kartonja ( melyet a biztosító társaság és a turisztikai hivatal tart nyilván ) bejegyzés nélküli. Soha nem okozott karambolt és neve mellé semmi esemény nem került fel a mai napig. A szakmában elismert vezető, szinte mindenki ismeri a nevét. Nagyon sok vendég bejegyzés van szintén ezen a fórumon Joshuáról s mindegyik elismeréssel nyilatkozok teljesítményéről. Nem hiszem, hogy ezen a két nap alatt elfelejtett volna vezetni, s elfelejtette volna hogy hol is van a világ leghíresebb szafari parkja a Maasa Mara, ahova korábban, több százszor vezetett túrát és azóta már három szafarit vezetett le a mai napig, nagy megelégedéssel.
Szabó úr ! Joshua egy egyszerű nyolc osztályt végzett, óriási szívvel s szakmai tapasztalattal bíró ember. Igen elsősorban ember, akivel nem beszélünk úgy, mint ahogyan egy kutyával sem szoktak, nem hogy emberrel!!! ( Tudom ez fekete ember, de akkor pláne nem mert Ön ebben az országban csak egy vendég, s nem az Isten ) Tudja ők erre igen kényesek, mert őseik kaptak hideget s meleleget a fehér embertől és tudatukból még nem tudták kiirtani, azt a korszakot. A fehér ember nem isten, különösen nem az ő földjükön NEM.!!! Mosolyogva nagy tisztelettel fogadnak mindenkit, szerte a világból, oda adják az utolsó darab gyümölcsöt is a házukból, legyen az szegény vagy gazdag ember, fehér vagy ázsiai csak EMBER legyen!!!!
Joshuának családja és gyermekei is vannak, akiket nagy tisztességgel nevel s igyekszik becsületes emberré nevelve indítani őket az ÉLETBE. Gyermekei is egyszerűek, van hogy szakadt a ruhájuk, piszkos a lábuk, mert cipőre épp nem futotta, de valami ott csillog akkor is a szemükben, amit mindannyian olyan annyira szeretünk. Egyik gyermekének sincs offshore számlája a Seychelle szigeteken, viszont gyakran segítenek édesanyjuknak megművelni a kicsiny földjüket. Ennyit erről.
Megérkezve szállásukra őrjöngő hisztis stílusban felhívott, ( abban az órában már 38.-szor ) hogy azonnal akar egy másik kocsit sofőrrel. A cég vezetése a kialakult helyzetben jobbnak látta ha másik járművet biztosít. Nem akartuk kollégánkat sem olyan helyzetbe hozni, amit esetleg már ő sem tud kezelni. (megjegyzem ekkor karácsony volt) Szakmai körökben híre ment a történteknek, mert Szabó úrból, fennhangon folytak az események (meglehetősen fennhangon). Találtunk másik kocsit s vezetőt karácsony éjjelén, és az el is indult a vendégekhez közel 850 km-ről. Az út során a vezető a kocsiban aludt pár órát, hogy időben elérje az utasokat. Megérkezés előtt 2 órával Szabó úr közölte hogy jeep-et bérelt, s azzal folytatja a szafarit. Az Ő döntése, legyen gondoltuk. Másnap elindult az új vezetővel, új jeep-pel valahova. Sorra haladva el a már kifizetett, lefoglalt, minden igény maximálisan kielégítő szállások előtt amelyet Ő pontosan ismert, s tudott. Sikerült össze szafariznia az elmondása szerint 6000 USD-t, úgy, hogy két kocsink volt a helyszínen s minden szállás 3 hónappal korábban ki volt fizetve. Szafari végén közölte a nagyszerű hírt, s bemondta a számlát, azzal a kísérő szöveggel, hogy ha "nem fizetem ki akkor kicsinál". Hát itt tartunk most :-)
Szabó Úr ! Ha kíváncsi a Jambo Rafiki Travel eszközeire, vagyonára, akkor ezek nyilvános adatok, mert mi egy bejegyzett, nyilvántartott, adót és biztosítást fizető 100 % kenyai tulajdonú cég vagyunk. Furcsán hangzott az ön szájából hogy pénzügyi helyzetét a cégünknek vitatja! Szeretném emlékeztetni, hogy a megrendelés követően fél évig egy fillért sem kaptunk Öntől, ugyan akkor a Jambo Rafiki az összes szállásnak és a tanzániai partnernek előleget fizetett, bízva az Ön szavában. Az út megkezdése előtt minden partner bekérte a teljes ősszeget. Ön ezt követően utalt, a kislánya mögé rejtőzve egy offshore számláról. Ezzel nincs semmi baj, csak itt is van az éremnek két oldala. Tudom az Ön igaza és a mások igaza nem mindig ugyan az, sőt a mások igaza sem minden esetben az Öné. Ez normális! Ön feljelentést tett a Jambo Rafik Travel ellen mert, úgy gondolta, mi nem a megfelelő körültekintéssel jártunk el. Az esetet kivizsgálta a Turisztikai Minisztérium illetékes osztálya a turista rendőrséggel közösen. Megfelelő alapossággal eljártak, ( hiszen a Magyar Nagykövetségen keresztül érkezett a feljelentése ) tanukat idéztek be, a céget átvilágították. Egy hét után a vizsgálatot lezárták, mely semmi féle elmarasztalásra indokot nem talált. Sőt… de ez a rész bizonyára nem érdekli Önt. A vizsgálat eredményét megküldték önnek is melyet, Ön már így ebben a formában nem fogadott el s elkezdődött ámokfutása a Jambo Rafiki ellen. Tudja mindennek van két oldala, s nem mind a kettő Önnél van, Én nem kívánok mentegetőzni, magyarázkodni a korábbi életem miatt sem, mert az az enyém, s ha valaki kíváncsi lesz rá elmesélem az igazi kerek történetet majd neki. Az én szakmai elismerésemet az itt nyaralt közel 800 vendég minősíti s nem Ön egy hisztis gyermek stílusában … Tények : a web oldalunkon számos világ cég, mint partner szerepel, ami irodánk számára rangot, s elismerést jelent. A Jambo Rafiki mellesleg tagja a világ legnagyobb turisztikai szervezetének, ahova csak meghívásos alapon lehet felvételt nyerni a mutatott teljesítmény útján. Szívesen küldöm meg önnek a kínai, bolgár és az amerikai partnerünk elérhetőségét, hátha nekik is tudna érdekes információval szolgálni a Jambo Rafiki Travelről illetve rólam.
