Keresés

Részletes keresés

ódorvári Creative Commons License 10 perce 0 0 65977

Impressziók a Bélkőről...

 

 másfél hét telt el, és micsoda különbség. 

 égbe törő sasbérc (Simon-vára, Bélkő délnyugati gerinc, egykor ennek közelében ment fel a kék jelzés a gerincre)

 cement? :-( Ami maradt most már maradjon is meg...

 1984-ben védett lett a szemben lévő oldal, ezért maradt meg ami maradt

 kék jelzés a Bélkő-nyaknál

 kukucs! :-)

 ajjaj, jön a többi része, nem is olyan kicsi, vajon mi ez?

 ezt a dobozt meghagyták. Muszáj volt. :-) Telekessy th, bélyegző rendben, ház felújítva

jzp2107 Creative Commons License 20 perce 0 0 65976

jó ez a kép, majd ha arra jársz a Medves és a Matyó-lápa között, jussanak eszedbe a fejfák :-)

 

nem sikerült mindegyikbe ami kötelező, ott maradt a fotó (Nógrádmarcal, Kisgéc, Benczúrfalva, Litke, Sajópüspöki)

Előzmény: ódorvári (65974)
ódorvári Creative Commons License 30 perce 0 0 65975

Jól emlékszem hogy ez a Tátikánál történt? :-)

 

Én biztosan összecsináltam volna magam, nálam bátrabb vagy az biztos!

Előzmény: Gizi aljas Feri (65971)
ódorvári Creative Commons License 30 perce 0 0 65974

Ezek után ha valamit elkezdek egyáltalán még túrázás szempontjából akkor ez lesz az, az Északi Zöld. 

Köszönöm szépen ezt a lélekkel írt hangulatjelentést az eddigi tapasztalataidról!

 

Füzetem van. Bélyegezni minden rubrikába tudtál? (nem mintha számítana, csak kérdezem)

 

Előzmény: jzp2107 (65969)
ódorvári Creative Commons License 1 órája 0 0 65973

Húú, nekem is volt egy olyan fotóm és sokáig az egyik kedvencem volt amit a Karancsról és a Kápolna-hegyről csináltál, szlovák oldalról, a Macskalyuki-bánya felé menet. 

 

A Salgót meg a Somoskőt sikerült szépen elkapnod a kilátóból!

Tök jó képek, mind amúgy. 

 

Előzmény: sétáLós bácsi (65961)
hadidoki Creative Commons License 3 órája 0 1 65972

Kedves Gizi aljas Feri és jzp2107!

 

Nagyon szépen köszönöm! Ilyen érzékletesen megírt élménybeszámolókat nagyon régen olvastam utoljára. Hasonló kalandokat én is átélek, de megírni sajnos nem igazán tudom... nem vagyok a szavak embere. Jó volt felidézni élményeimet: az őzikével találkozást hajnalban a sátorból kinézve, vagy emlékezni az éjszaka 3h-kor rám riasztó őz méltatlankodására. Vagy a legfrissebb emlékemet, amikor egész éjszaka vaddisznók makkoztak tőlem alig 5-10m-re, ismét máskor a feledhetetlen elszáradt fa alatti (dombtetőn állt büszkén halálában is) élményemet, amikor elkapott az "univerzum része vagyok" érzés. Valóban, szinte beleszédül az ember az élménybe (... szó szerint is, mert reggel egy rövid, de annál erősebb szédülési rohamom volt.). 

Az Északi-Zöld egy ideje erősen foglalkoztat, nincs kizárva, hogy hamarosan nekivágok. Engem kifejezetten vonz a magányos vándorlás, pont ezt a "mindentől távol" érzés izgat. (Csupán a medvéktől tartok egy kicsit, hisz őket nem ismerem, és azt mondják veszélyesebbek a vaddisznóknál :-) Talán ősszel, vagy jövő tavasszal...

 

Köszönöm elbeszéléseiteket, élmény volt olvasni!

  

Gizi aljas Feri Creative Commons License 6 órája 0 3 65971

A kaland az kaland, édes öregem.

 

"

Aztán lábdobogások hangzottak fel majd minden irányból. Többen voltak a nem tudom kik, de rohanvást jöttek, mintha az orient expressz dübörgött volna le a hegyről. A lezúduló tömeg éles fékcsikorgás közepette szinte egyszerre torpant meg tőlem kb 2-3 méterre. Lendületük szele kicsit behorpasztotta a sátor feléjük eső oldalát. Egy pillanatra ismét halálos csönd lett.

Ők szaglásztak, én figyeltem, majd ők figyeltek és én arra gondoltam, jó lenne orrot fújni.

Azonban nem mertem megmozdulni, mert attól tartottam, hogy ha vaddisznóék álltak fel mellettem tizenegyes vonalban, akkor esetleg egy rossz hang az irányomból támadásra késztetheti a csorda hirtelen haragú matrónáját avagy kanját. Ez az aggodalmam még abban is meggátolt, hogy óvatosan elforduljak és a sátor nyitott ajtaján kikukucskálva szembenézzek váratlan látogatóimmal. Hanyatt fekve a sötétben csak megérzések útján tudtam, de nagyon is biztosan, hogy bár tisztes távolságra, de körbeáll egy tömeg és vár. Kivár.

 

Várnak, hogy mi lesz. Kell-e támadni, kell-e menekülni. Én meg a sátor mélyén azt várom, támadnak-e, vagy elmenekülnek. Hosszú percek telnek el, kész pszichikai hadviselés – ki bír tovább higgadtan maradni, ki az, aki megadja magát a feszültségnek és kirobban.

Hullanak a percek a súlyos légkörben. Aztán valaki a tömegből lassan elindult, megfontolt léptekkel elsétált a sátram előtt majd méltóságteljes lábdobogással elcsörtetett a bozótosban. A többiek kis szünettel lassan szintén megmozdultak és szinte egyesével körbejárták a sátrat, majd a sűrű irányában elindultak. Bármennyire is óvatosan, finoman léptettek el a sátornál, a földön éreztem lábaik kemény dobbanását, majd mikor az utolsó játékos is levonult a porondról és beleveszett a bozótba egyszerre az egész társaság ismét futásnak eredt, az erdő megint robajló vágta hangjától visszhangzott, recsegett ropogott majd mindegyik fa és a levelek sziszegve kapaszkodtak bele a rohanva távolodó sok test által kavart menetszélbe.

 

Ezzel a találkozással kezdetét vette a beavatásom az erdő lakóinak közösségébe. Folyamatosan érkeztek új látogatók, ki kecsesen szökellve, de ugyanakkor hangosakat dörrentve a patás lábával a földet éréskor, ki dúvadként robogva, ki pedig sistergő hangot hallatva. A közös mindannyiukban az volt, hogy amint a sátor mellé értek, azonnal lefékeztek és ismét kezdetét vette a fent leírt türelemjáték, melyet végül az ismeretlen látogató odébb tipegése, majd az érkezéshez hasonló hangerejű távozása zárt le.

 

Nem tudom, hányan jöttek el megnézni engem, kicsit nagyképűen úgy képzeltem, hogy az erdőben végigfutott a sátor híre és mindenki, aki számított eljött megnézni, hogy tényleg itt van az az izé, amiből emberszag árad és mégsem történik semmi rossz.

 

Aztán valahogy úgy látszott elfogadott a társaság, mert lassacskán megszűntek a sátor melletti lefékezések, a feszült figyelések. A vadon éjszakai korzózói immáron ügyet sem vetve rám elkezdték intézni szokásos ügyeiket.

 

Szeptember vége lévén a szarvasok családi élete vitte a prímet. Valahol messzebb egy bika kezdett el bőgni olyan intenzitással, hogy néha már nekem is beindult a libidóm. A mélyen dörgő baritont az őzek magas hangú nyekergése ellenpontozta. A kórushoz az alkalmanként hatalmas faroppanások és recsegések adták az aláfestő zenét. Nem tartom kizártnak, hogy az érintett felek agancsütközetének lehettem fültanúja.

 

Az élénk erdei élet engem is elevenné tett. Kihámoztam magam a hálózsákomból és lehúzva a sátor szúnyoghálóját kiléptem az éjszakába.

 

Ami akkor és ott a szemem elé tárult az maga volt a legcsodálatosabb látvány, amit valaha is láttam!

 

Mint aki a sátorból egyből a végtelen világűrbe lépett volna ki! A szuroksötét éjszaka eggyé mosta a földet a fákat és az eget egy hatalmas, összefüggő  feketeséggé, amelyben  faleveleken átszűrődő és a valahol sejtett földfelszínről visszaverődő hófehér-ezüstös holdfény mindenfelé – lábam alatt, fejem felett és köröttem is körbe-körbe – galaxisokat, csillagokat, csillagködöket, csillagképeket formált. Ott álltam, mit álltam – súlytalanul lebegtem a világegyetem kellős közepén! Hihetetlen érzés volt!

 

Amikor a szemem jobban hozzászokott a látványhoz a hirtelen összeállt, körbeölelő világűr ismét felbomlott föld-ég-erdő alakzatokra és a galaxisokról és csillagokról kiderültek, hogy harmattól nedves falevelek, melyek úgy ragyognak a telihold fényében, mint a gyémánt.

Kicsit távolabb tőlem, ott, ahol korábban a lemenő nap vöröse szivárgott be az erdőbe, most a Hold hófehér, tömör, párás fénysávja ferdén vágott le a földre és szinte sisteregve felforrt Tüzében újra előbújtak az erdő valódi színei és az egybefüggő sötétségben élni kezdett a zöld, a kék, a rozsdabarna szinte minden árnyalata.

 

Bevallom a látvány annyira megrendített, hogy könny szökött a szemembe és némi sírás is lett a dologból. Ennyi szépséget egyszerre nem lehet pityergés nélkül túlélni!

 

Addig álltam és bámultam szerteszét, amíg már szédülni nem kezdtem. Az egész olyan megrázó volt, hogy a láz is szinte elinalt belőlem és az addigi kellemes melegségbe egyre inkább behatolt az éjszaka hűvössége. Nagyon nehezemre esett elszakadnom a látványtól és visszamásznom a sátorba, a hálózsák védelmébe. A Hold épp a sátor fölé ért, mikor megint nyakig begombolkoztam és elcsigázva ismét eldőltem.

A sátor ablakán át belefeledkezve a Nyugalom Tengerébe lassan átadtam magam az éjszakának. Álmomban azt láttam, hogy a Világegyetem, a Föld és az Erdő közepén vagyok a legjobb helyen…."

(Gizi még Belfegor korából: Tender Is the Night)

 

 

Előzmény: olahtamas (65970)
olahtamas Creative Commons License 7 órája 0 0 65970

Na meg ott a medvékkel sem árt számolni!

Előzmény: sétáLós bácsi (65966)
jzp2107 Creative Commons License 7 órája 0 10 65969

Miért szerettem meg az északi zöldet? (pedig utálnom kéne)
Avagy monoton menetelés okozta egyéb gondolatok

 


Már nem is emlékszem, miért kezdtem bele. Volt igazolófüzetem, hiszen valaki innen a fórumról (talán Vagdalthús?) hívta fel a figyelmet rá, hogy valahol a Népfürdő utcán be lehet szerezni. Ráadásul ingyen!
Hányat kérek? - kérdezték ott. Hát hányat kérnék, egyet (ez egy nagy hibázásom volt, azóta már tudom.. :-)
Ez még abban a korszakomban volt, mikor bespájzoltam minden füzetet, hogy majd szépen sorban végigjárom. Persze évekre ad acta került.
Akartam én ezzel is haladni, időnként elővettem, nézegettem, szagolgattam, eljátszottam a gondolattal: hú mekkora kaland lehet ez (pont így voltam az OKT-val is, csak távolról figyeltem és csodáltam mindenkit aki bele mert vágni) De valahogy mindig volt más, fontosabb, "csak még ezt megcsinálom aztán most már tényeg ez jön" dolgok. Azért egy hevenyészett szakaszolást egy sárga postit-en beragasztottam, erre emlékszem.
Egyik évben Kárpát Koszorúra akartam menni, már megvolt a vonatjegy mikor szóltak munkahelyen, hogy tévedésből akartam én szabira menni, mikor pár órája tudjuk, hogy sürgős munkám akadt. Beláttam, igazuk van.
Következő évben szintén Koszorú, szintén megvolt a vonatjegy, ezúttal még szabim is volt, mikor meg valami hülye gyulladás lett az oldalamon nem sokkal az indulás előtt. Azt mondták egyelőre nem komoly, de bármi lehet (végül hetekre rá sebészet lett belőle) A következő pár napban se nem javult, se nem lett rosszabb, két nap járóföldre lenni minden lakott helytől nem mertem így elmenni, de ha már be voltam pakolva a nagyzsákba, elindultam északi zöldre sátorral. A szakaszolás a postit-en már úgyis megvolt.. :-)
Írtam róla, erős meleg, ráadásul a második napon a Vakarás nevű dombra nem tudtam felmenni, nem fért el keresztben a polifoam. De én se, felegyenesedve.
Megfutamodtam. Otthon utálva sarokba vágtam a füzetet? Nem. Következő tavasszal visszamentem egy metszőollóval. Nehéz küzdelem volt, vízhólyagok keletkeztek, egy metszőollónak látszó tárgy is elhullt a csatában. De az út járhatóvá alakult!
Innen datálódik az a babonám, hogy ezt a túrát csak tavasszal..
Ipolytarnócig nemigen kápráztat el az útvonal túlzott attrakciókkal. A falvak etnikai összetétele sem annyira. Na, akkor ezért utálhatom végre..
Nem, még mindig nem utáltam. Sőt, ahogy haladtam rajta (főleg Ipolytarnóc után, ahol aztán csőstül jöttek az attrakciók) inkább valami rajongás fogott el. Ez azóta is tart. Néha már egész zavaró, kicsit szégyenletes? Lehet hogy kívülről csak fellángolás, ami ugyebár nevetséges. Mégiscsak az átkozott csonkahatárról van szó. Akkor hát miért? (hm, vállat von) De eleve hogy lehet már szexibb út bármiért is egyik a másiknál, hát egyik turistaút olyan, mint a másik, nem? Nem!
Na és miért épp ez a különleges, amiért fellángolni kell?
Sok szakaszhatárjelet kellett magam mögött hagynom, hogy kezdjen talán megfogalmazódni..

De előbb, mondjuk fel a leckét: miért is kellene utálnom?
- Mert outsider találta ki (Az Íróasztal Mögött Ülő Ember)
Igen, igen, valóban. És ez baj?
- Mert a kivitelezése ráfizetéses volt a megbízott vállalkozónak
Szegény illető. Ennek ellenére ő sem az útvonalat utálja..
- Mert a határnyiladék nem gondozott
Nem igaz.
- Nincs biztosítva a karbantartása
Hát biztosítsuk! Mert erről sem az útvonal tehet.
- Merthát hogy lehet jószívvel boldogan végigtúrázni a "gúnyhatárt" mintha ünnepelném?
Nem, lehet ez egyfajta zarándoklat is. Vagy megbékélés a valószínűleg megváltoztathatatlannal. Ja és nem kell az egészet végigjárni. Valószínűleg a magyar-román határ kevésbé érdekes. Ez a rész viszont az. A saját találmányommal szólva: helyenként tényleg a kárpát-koszorú kistestvére :-)

Jó jó, ezek miatt persze nem utáljuk. De miért szeretjük? Mivel gerjeszt? Mi a hatóanyaga, az alkaloidja, a feromonja?
-Van a határnyiladéknak egy sajátságos hangulata. Határkövek: kicsit érdekesek is, kicsit szépek is, kicsit lenyűgözőek a volumenek, hogy  mekkora erőfeszítés is ennek kiépítése/fenntartása. Aztán ott van az esetleges vonalvezetés "romantikája". Nem arra megyünk amerre logikus volna, ó nem. Kb mintha eldobnék egy követ és követném. Ha 10 csúcsot kell megmásznom, akkor megmászom. Ha vízmosásba kell leereszkednem, akkor leereszkedem. Ha a Sajót kell átúsznom, akkor kerülök a bánrévei híd felé :-)
Még jobb ha a városi legendát(?) idézzük fel, hogy hogy készült a transzszibéria(?) vasút. Sztálin fogott egy vonalzót és húzott egy egyenest. Ahol a bütyke volt, lett benne egy kunkor, pont így épült meg a vasút. Na, a határ is néhol ilyen. Vigye kánya ezt a Sztálint!
-Terra incognita. Szinte senki nem ismeri mondjuk a Karancs előtti, vagy a Medves utáni részt. Később bármit lehet róla mesélni egy túratársnak egy sör mellett, garantáltan irigykedni fog :-)
-A meglehetősen civilizációmentes vonalvezetésből adódó kihívás.
Ez akár egész napos teljes magányt is jelenthet. Több napos túrán több napos magányt. Ilyen nincs már szinte SEHOL
-Ráadásul ott van még kis részben az a megfoghatatlan/leírhatatlan valami, amitől ennek az útnak mintegy lelke lesz. Ezt sajnos nem sikerült jobban megfogalmaznom, a későbbi túrázókra vár a feladat..Azért vessünk csak számot: van hogy nincsenek utak, általában nulla infrastruktúra, senki nem jön szembe, hát ezaz, nagyjából ilyen lehetett turistáskodni a hőskorban, 100+ éve.
Így így, én vagyok Czárán Gyula! Egyenesen Téry Ödön! Vagy mégistalán Robinson? (na, mondom, van itt mit szégyellni :-)
Hát még ha azt is leírnám.. leírjam? Mikor OKT-zom, kicsit Rokiért való tiszteletből is csinálom. (ez gáz?) Ezen a túrán is van akire sűrűn gondolok, akire fel lehet nézni. Elvállalta, túlvállalta, mégis korrektül megcsinálta. És még szerette is, nincs ki ne érezné aki a festéses beszámolóját olvassa. Talán az utolsók egyike egy sajnos kiveszőnek látszó értékrenddel. (nekem beletört volna a bicskám, az fix) Reszpekt a mohikánoknak. 

Ha már az OKT-val hasonlítok: egyszer az is felködlött, hogy nálam már a zöld az új kék! Ez most A Kaland. Olyan békebeli.. Igazi.
Sajnos a kéken látványos a felhígulás, nő a tömeg, a -hát hogy is mondjam szépen a dilettánst- kezdők? Én is voltam kezdő, mégsem kérdeztem milyenek az útviszonyok Nagymaros-Zebegény között, ez nekem újabban már az agyamra megy. A nem annyira szerény ámbár kezdő? Ez így jó? Elég PC?
Persze a létszámnövekmény önmagában jó hír (min. 100-200 embör per év, ugye), mégis agybajt kapok a "ki járt mostanában errearra milyenek az útviszonyok" kérdéstől :-) Nameghogy a kéken mostanság már a megnövekedett érdeklődés miatt nem is olyan egyszerű szállást foglalni.. Mondjuk a zöldön se annyira egyszerű, nem azért mert mind megtelt, hanem mert nincs :-)
Dehát, amíg nincs meg a kritikus tömeg.. nem is nagyon lesz.

Láthatóan bonyolult egy ügy ez, ha ilyen sokat kell rajta agyalni mielőtt ki merem jelenteni, hogy szeretem.

A valós szerethető dolgain felül még a mostoha sorsa miatt is, külön.
Attól meg még szeretnivalóbb, hogy az előzetes várakozásaimmal ellentétben, szinte érthetelen módon a jelzések is viszonylag frissek (kivéve úgy néz ki Borsod, ahol -hogy nem szégyen most már nyíltan is kimondani? halálra ítélték az utat, amiről megvan a véleményem. Nem kell vele vitába szállni, az enyém. Nem adom :-)

A magam részéről azért remélem ha máshogy nem is, legalább ilyen állapotban sokáig fennmarad.
És amíg meg létezik, biztatok mindenkit, hogy próbálja ki magát rajta!

De tanuljon a hibámból, vonatkoztasson el! Ne gondoljon arra, az ingerszegényebb szakaszokon se, hogy ez az út a meg nem értés mementója is, talán a kicsinyességé, sérelmeken való túllépni nem tudásé (pedig lehetne más is)
Csak arra koncentráljon, hogy maga az útvonal, a látnivaló szerintem remek.
Megér egy menetet..

Gizi aljas Feri Creative Commons License 7 órája 0 0 65968

Rendben van, megbeszéljük!

:)

Előzmény: Garofano (65965)
Gizi aljas Feri Creative Commons License 7 órája 0 0 65967

Nagyon köszönöm!

Konkrét útvonal terveim vannak, de nem vadulósan, úgyhogy az estéket eleve a hegyek lábánál terveztem, ahol már van fenyves. 

 

Még egyszer köszönöm a linkeket!

Előzmény: sétáLós bácsi (65966)
sétáLós bácsi Creative Commons License 8 órája 0 1 65966

A Magas-Tátra mondjuk nem tipikusan az a bivakolós környék, legalábbis a földi halandóknak biztosan nem. Az "erdőkben" van általában jó bivakolási lehetőség (ahogy ezt előbb is írtam), a Magas-Tátrában pedig már nem nagyon van erdő.

 

https://mapy.hiking.sk/-n a "nastavanie mapy"-n a "chaty..."-ra kattintva jelennek meg az alvóhelyek, az ikonra kattintva kép és szöveg is tartozik hozzá.

 

Emellett érdemes megnézni az adott helyről készült fotókat, valamint a https://en.mapy.cz-n a turistatérképet a végtelenségig közelítve megjelennek az épületek, valamint a műholdfelvételre váltva általában még a magaslesek teteje is látható.

Előzmény: Gizi aljas Feri (65964)
Garofano Creative Commons License 9 órája 0 1 65965

Mondjuk azt, hogy beszélgethetnénk valamikor, ha majd nem zárkózol előle. :)

Előzmény: Gizi aljas Feri (65956)
Gizi aljas Feri Creative Commons License 10 órája 0 0 65964

Ez nekem most aktuális. Tudnál esetleg segíteni egy-két linkkel tátrai bivakot illetően?

Előre is nagyon köszönöm!

Előzmény: sétáLós bácsi (65963)
sétáLós bácsi Creative Commons License 12 órája 0 0 65963

Szlovákiában általában rengeteg alkalmas bivakhely van mindenfelé az erdőkben, és ezekről elég jól lehet előre tájékozódni az interneten. Így bátran el lehet indulni sátor nélkül, akár esős időben is.

 

A csoffadt szobát Abroncsos egyik legszélső, elhagyatott hétvégi házában vettem igénybe.

Előzmény: jzp2107 (65962)
jzp2107 Creative Commons License 12 órája 0 0 65962

A kedvvel nincs is baj..

 

Ez ilyen bivakos ASA túra volt (ahol sikerül aludni?)

A Karancs előtti éjjel az valami elhagyott ház volt? (mondjuk Rólad hírlik az, hogy a KDP-n a fehérvárcsurgói víztározó betonizéjén aludtál, úgyhogy nem is tudom miért csodálkozom :-)

Előzmény: sétáLós bácsi (65961)
sétáLós bácsi Creative Commons License 13 órája 0 1 65961

Ha már többször is szóba került a Mátra-Murány, akkor íme a felvidéki rész (sajnos csak képes) beszámolója...

 

https://photos.app.goo.gl/kV2hkxtqQsn4aH642

https://photos.app.goo.gl/zK3fyyM6TjQROxH13

https://photos.app.goo.gl/SfINxgBf8mFHBh443

 

https://goo.gl/photos/r6i3Ki6dEqgHANYt8

 

Hátha valaki kedvet kap...

 

Murány várától Fülekig a Széchy Mária út piros jelzése vezet. Fülektől a Pogányvárig (vagy pontosabban az Abroncsos fölötti Monica nyeregig) van némi folytonossági hiány a pirosban, ezt a részt nem is jártam be. A Pogányvártól a Karancsig már a Cseres Piros a nyerő, ennek a vasút utáni szakasza elég friss festés, talán a Murány-Hatvan folytonosság szellemében készült? A Karancstól Hatvanig pedig elvileg folytonos a magyar piros.

Előzmény: nagypapi (65936)
AttHunter Creative Commons License 14 órája 0 0 65960

Mi vagyunk az út és a cél is egyben!

 

“Az út és annak megélése fontosabb a megérkezésnél, hisz az által éred el a célt, ami nem egy hely, hanem egy állapot. Nem az a cél, hogy ott legyél, hanem hogy eljuss odáig, hogy eljuss abba az állapotba. Ha csak a dolgok végső kimenetele lenne fontos, akkor egyszerűen ott lennél, ahol az már megtörtént”

Előzmény: olahtamas (65958)
Gizi aljas Feri Creative Commons License 24 órája 0 1 65959

Ezt szépen megfogalmaztad.

 

Zarándok, természetjáró, tájfutó, turista, teljesítmény túrás, kéktúrás, vakondtúrás... ezek csak címkék, amitől jól érezhetjük magunkat hovatartozás és miheztartás végett.

 

Sweet dreams are made of these

who am I to disagree

I travelled the World and the Seven Seas

Everybody is looking for something...

 

Ember ő mind és így lesz fenséges és gyarló.

Előzmény: hadidoki (65957)
olahtamas Creative Commons License 24 órája -1 0 65958

Az út maga a cél.

Vagy valami ilyesmi :)

Előzmény: hadidoki (65957)
hadidoki Creative Commons License 27 órája 0 8 65957

"Sosem jutott eszembe az OKT-ra zarándokútként tekinteni, pedig közben változott meg bennem nagyon valami."

 

Soha nem hittem el, hogy attól lesz valami "zarándokút", mert annak mondják. Sokkal inkább attól, ahogyan járják. ...és igaz ez úgy is, ha az ember bármilyen úton vándorol: pld. OKT-n.

Szerintem a dolog lényege abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e felismerni és elfogadni, hogy honnan jöttünk és hova megyünk, honnan származunk, hogy a természet részei vagyunk. Ha igen, "zarándok úton" járunk, csak legfeljebb magunk sem tudjuk. Ezt egyszer úgy fogalmaztam meg magamnak egy fantasztikus sátorozós estén:

"Ilyenkor átérzem, hogy „hazaértem”. A természet (vagy Isten, hisz Ő a „főnök” :-) visszafogad, mint apa tékozló fiát. Ilyenkor szabad vagyok, minden az enyém, bár nem úgy, mint tulajdonom, hanem mint részem. Ilyenkor egy vagyok a természettel,  …és ez az érzés maga a csoda!"

 

(http://feltser1.x3.hu/EGYEB/indexE.html ; Vodica (Baja) - Mőcsény ; 2014. 03. 20.  csütörtök)


Előzmény: Garofano (65954)
Gizi aljas Feri Creative Commons License 28 órája -10 1 65956

Azt érzékelsz, amit akarsz. :)

 

 

Előzmény: Garofano (65950)
nagypapi Creative Commons License 29 órája -14 1 65955

Annak, aki Lászlótanya felől megy Kassa felé. :-)

A kritikus rész Alsómislye és Lászlótanya (oh.) között van, ott nincs jelzés. Ráadásul jórészt erdőben halad, ahonnan nem látni tájékozódási pontot.

 

Nem vallási okból, de két nyáron, egy háromnapos és egy kétnapos túrával jártuk végig a Rákóczi-túrát, illetve a Szt. Erzsébet utat.

Utóbbinál is van "útlevél", ahol a megfelelő rovatokba lehet gyűjteni a pecséteket, de nincs jelvény vagy emléklap a teljesítés után.

Ez esetben teljesen reális megállapítás, hogy Füzér és Komlóska között rátelepült a zarándokút a P- jelzésre, sőt, Komlóska és Bodrogolaszi között a Z- -ra. Legtöbb helyen nincs is felfestve a rózsa-jel.

 

A zarándokutaknak szerintem van létjogosultságuk. Ha már a Szt. Erzsébet út szóba került, tavaly pünkösdkor a hírek szerint 49-en indultak neki. Szóval lehet, hogy nem járják annyian, mint egy-egy frekventáltabb turistajelzést, de egyszerre több tucat "túrázó" is lehet rajta, bizonyos időszakokban. 

Ráadásul sokan olyanok is elindulnak, akik egyébként ki sem mozdulnak a falujukból, de évente egyszer felkerekednek egy zarándoklatra. Így volt ez szokás évszázadokon keresztül. Mondjuk akkor még nem voltak felfestve a zarándokutak.

 

Sajnos nekem nincs sok időm többhetes túrákra vagy zarándoklatokra, de egy kétnapos Gyimesbükk-Csíksomlyó pünkösd előtti péntek-szombat nagyon ott van a bakancslistám elején...

Előzmény: garass (65948)
Garofano Creative Commons License 30 órája 0 16 65954

Igen, ha valaki szembejön velünk nem rí le róla, hogy milyen célból járja az utat és szerintem nem is lényeges. Erre akartam korábban is kilyukadni, hogy a saját közegünkből kiindulva (hányszor találkozunk zarándokkal, hány beszámolót olvasunk, ha nem is azon a területen mozgunk) nehezen tudjuk megítélni egy-egy zarándokút kihasználtságát. Azt meg nem hiszem, hogy a "zarándokok teljesítményét" mérik, azaz ki hány km-t, melyik úton ment. Személy szerint nem örülnék, ha akár az alföldi turistautak, akár a zarándokutak létjogosultságát csak és kizárólag a számszerűsített adatok határoznák meg. 

 

Szerintem a zarándokutak is járhatóak szakaszonként. Már csak azért is, mert viszonylag kevés természetjáróról/zarándokról/turistáról (mindenki behelyettesíti azt, amit PC-nek tart) hallottam, akinek lehetősége és elszántsága van a Deák tértől Santiago de Composteláig gyalogolni, mint ahogyan ők tették:

http://www.gyaloglunk.hu/konyv/

 

A zarándokutak is nyitottak bárki számára. 

 

A Gyöngyök útja esetében emlékszem az alábbi kitételre (a többinél nem, de ez nem zárja ki, hogy nincs is):

 

"Ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a Via Margaritarum ispotályait és amennyiben erre igényt tart megkaphassa a zarándok-emléklapot, rendelkeznie kell zarándokútlevéllel, amely a zarándokút feltételeinek elfogadását igazolja.  A feltételek elfogadását aláírásával juttatja kifejezésre a zarándok és egy keresztény egyházi elöljáró pecsétjével megerősíti (pl. lelkipásztor)."

Keresztlevelet azonban itt sem említenek. :)

És, hogy Hadidoki észrevételére is reagáljak: ha ma járnék egy zarándokúton én sem éreznék mást, mint pl. a DDK-n. Viszont, amikor az OKT-t kezdtem messze nem a mai szemléletemmel vágtam neki. Sosem jutott eszembe az OKT-ra zarándokútként tekinteni, pedig közben változott meg bennem nagyon valami.

Előzmény: jzp2107 (65951)
Pulmy Creative Commons License 1 napja -15 0 65953

"a zarándokutakban rejlő potenciál hazánkban még nincs teljesen kihasználva, de van miért fejleszteni főleg annak tükrében, hogy Nyugat-Európában mennyire népszerűek"

 

 

 

  igeeeen! ezt meg tudom erősíteni,mert a RP-DDK járása során a fonódó útvonalakon,többször találkoztam(nekem szokásom mindenkit megszólítani az ösvényeken) zarándokokkal,akik a Szt.Márton utat járták. Egy sem volt közülük honfitársam,még csak a szoc régióból sem.Ellenben volt köztük portugál,francia,olasz,szlovén és persze német (mert német az mindenhol van :D ;)  )  Viszont az nagyon igaz,hogy ezek a zarándok utak nagyon ráépültek a fontosabb útvonalakra,de gondolom a kiépítésért felvették a teljes összeget. 

Előzmény: Garofano (65942)
hadidoki Creative Commons License 1 napja 0 17 65952

Nincs ebben a zarándok témában semmi misztika. Ők is csak járják a természetet, csak egy kicsit más célból mint mi. De mi sem vagyunk teljesen egy irányba orientáltak: van aki sátorral élvezi a természetet, van aki panziózik, van aki a teljesítményért megy, van aki track-et vesz fel, és van aki bélyegzéseket gyűjt, stb... 

Nekem volt szerencsém majdnem végig felmérni a Magyar Zarándokutat, és mondhatom nem volt gyökereiben más érzés, mint bármelyik hosszútávú gyalogtúra. Megvan ennek is a maga íze.   

jzp2107 Creative Commons License 1 napja 0 12 65951

szerintem sem áll ez a két dolog távol egymástól. mármint a hosszabbtávú (hosszútávú) vándorlás hagyományos jelzésen, illetve zarándoklat (az én fejemben úgy van, hogy itt sem kötelező egyvégtében végigjárni az egész adott útvonalat, ezt jól tudom? és lehet egyénileg is zarándokolni nem muszáj szervezetten bandában. ha így van, tényleg nem látom a különbséget egy 4 napot OKT-ző vagy egy 4 napot magyar zarándokló között

 

emiatt a kihasználtságot is nehéz a terepen felmérni, szembejön veled valaki egy fonódó úton, honnan tudod hogy zarándok? nyilván nem csuhában és saruban lesz, még csak rózsafüzér sem lesz a túrabotján :-)

(egyszer a fiammal Pes-kő alatt találkoztunk egy szembejövő csoporttal, egy elég méretes keresztet cipeltek, na ők elég gyanúsak voltak hogy esetleg zarándokok..)

 

egyetlen bajom van a zarándokutakkal: a jelzéseik. fonódó út esetén nem nagyon teljesül hogy oda és csak oda festünk ahol van a másik út jelzése, jó lenne ha egyszer felnőnének a feladathoz

 

Egyszer jó volna, ha jutna idő mondjuk egy Csíksomlyó-Budapestre. Feltételezem, keresztlevél nélkül is neki szabad vágni. Aztán hogy mikor környékez meg a Szentlélek, az majd elválik.

Előzmény: Garofano (65950)
Garofano Creative Commons License 1 napja 0 15 65950

Sőt Zarándokirodájuk is van és több kiadványuk, valamint rengeteg más tájékozódási lehetőség a valóban fejlett, látványos és informatív honlapjaikon kívül. (Amelyeken azonban eddig nem találkoztam teljesítési adatokkal, mert gondolom őket sem érdekli ahogyan engem sem.) De, ha egyszer eljutnék az említett útra biztosan elbeszélgetnék a szállásadókkal, zarándok-segítőkkel (nem kell kioktatni, tudom hogy léteznek) és kíváncsiságból megkérdezném mennyien járnak rajta.

 

Beszámolót nem erre a fórumra fog írni, tehát az itteni törzsközönség kis része fog csak érzékelni belőle valamit is. Ezáltal akár úgy is tűnhet, hogy nem járnak rajtuk. Ennek az ellenkezőjére próbáltam rávilágítani.

 

De a természetjáró elnevezés csak annak jár ki, aki járja a természetet. Tök mindegy milyen célból: vallási, sprituális, nevezzük bárminek. Pont ezen gondolkodtam ma reggel, hogy a háttérben valószínűleg az áll mindenkinél, hogy ott megtalálja azt a nyugalmat és békét, amit keres. Az, hogy kinek mi a plusz hozzá, van-e egyáltalán teljesen mindegy. Az adott szövegben talán a turista megnevezés lehet szerencsésebb lett volna.

 

És igen, ezen a fórumon gyakori a kioktatás. Én úgy érzem most is.  

 

 

Előzmény: Gizi aljas Feri (65945)
Güsziológus Creative Commons License 1 napja -14 1 65949

Zarándokutak

 

Ha már szóba kerültek, akkor egy apró adalék.

Eredendően nem foglalkoztattak, de valami azt súgta, hogy jó lenne, ha a digitális térképen együtt lenne a turistaút és a zarándokút, leginkább azokon a szakaszokon, melyek nem frekventáltak.

2017-ben sikerült is felmérni a Szent Jakab zarándokút gyakorlatilag teljes szakaszát, és sok-sok élménnyel, tapasztalattal lettem gazdagabb.

 

Az egyik legemlékezetesebb Aszár település és környékén volt.

Ennek a településnek a határában vezet az útvonal, Kisbér és Kerékteleki (Bársonyos) között.

 

Igen ám, de akkor, amikor a zarándoklat van, túl sokan vannak, kevés a szállás, és vannak, akik a rövidebb távot választják, Pannonhalmáig.

Ezek kedvéért kialakítottak egy csatlakozó útvonalat Ászár felől, vannak jelzések is, de ki is van táblázva.

Azok tehát, akik ott alszanak, azok "egyenesen" mehetnek, és a "torony"-nál érik el az útvonalat (a térképen látszik a hely).

Úgy látszik, senkit nem zavar, hogy három jelzett útvonal találkozik egy pontban, jól megférnek egymás mellett.

 

Fel is tettem a jelzést a TUHU térképére, én ennyivel járultam hozzá ahhoz, hogy ne legyen szétválasztva a két "műfaj".

http://www.terkep.turistautak.hu/?zoom=14&lat=47.50195&lon=17.98865&layers=000000B00FFF

garass Creative Commons License 1 napja 0 14 65948

Ide még egy gondolatot beszúrnék. A Szt. Erzsébet út Lászlótanya és Kassa közötti jelzettsége sajnos csapnivaló. Még jó, hogy szinte toronyiránt lehet tájékozódni.

Előzmény: garass (65944)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!