Keresés

Részletes keresés

Tavaszi Széll Creative Commons License 30 perce -1 0 62351

OFF

 

Hány százaléka eshet az amúgy jó dűlőknek a magassága 600 méter fölé??? :)

Konkréten nulla. A legmagasabban fekvő hazai szőlőtermő terület - Egerben, a Nagy-Eged hegyen - alig kúszik 500 méter fölé . Egyébként Európában kevésbé ostromolják az 500 m fölötti területeket a szőlészek/borászok, annál inkább Chilében vagy Argentínában, ahol 1000 méter fölött is vannak ültetvények. Pl.: https://www.bortarsasag.hu/hu/bor/argentina/mendoza/kaiken_ultra_malbec_2015

 

Osztrák borokból pedig valószínűleg nem az arra érdemeseket kóstoltad eddig, mert nagyon szép rajnai rizlingjeik (riesling), olaszrizlingjeik (welschriesling), kékfrankosaik (blaufrankisch), vagy pinot noir-jaik vannak, de a nemzeti boruk, a Zöldveltelini (Grüner Veltliner /GV/, angolszász nyelvterületen "dzsivi"), na az tud igazán zseniális lenni. És a borvidék legyen Wachau vagy Wagram, esetleg Burgenland, a borász pedig - nekem - Bernhard Ott. És egy - igaz, meglehetősen szélsőséges - példa:

 

http://www.gaultmillau.hu/muvelt-alkoholista/veltelini-freud-pamlagan-bernhard-ott-qvevre-2013

 

ON

Előzmény: olahtamas (62314)
olahtamas Creative Commons License 45 perce -1 0 62350

Lehet van benne igazság, mert valóban szoktam 1-2 évente Villányba menni egy kis borozgatásra, mert annak az igazi a hangulata, és ráadásul egyenesen a pincéből jön a bor.

Nem valamelyik fuvarozó kamionjában forralódott, és egy multi nagy raktárában penészedett leporolva polcra tett portéka :)

 

Valószínűleg abban is hiba volt, hogy én sógoréknál eléggé Észak felé jártam eddig, és ott kóstolgattunk borokat, legközelebb erre is figyelni kell :)

Előzmény: asciimo (62346)
maszogep74 Creative Commons License 2 órája 0 0 62349

Szép! Én most neki se mernék vágni, tuti nem menne...

Előzmény: annyi baj legyen (62345)
annyi baj legyen Creative Commons License 2 órája -1 0 62348

Meran környékén komoly szőlészetek vannak (persze, azért az alma vezet).
Mondjuk, mondhatnánk, az Olaszország, de ahhoz túl sok "süd-tirol ist nicht italien" transzparenst láttam, és vszeg a lakosok úgy viszonyulnának a leolaszozáshoz, mint egy csíkszeredai a lerománozáshoz :)

Előzmény: asciimo (62346)
korosde Creative Commons License 2 órája -1 0 62347

8 éve, hogy egy csapat gyerekkel /7-8 évesek voltak a gyerekeim osztálytársai/ amikor megkezdtük a kéktúrázást, még tájolást és térképismeretet, túrajelzéseket magyaráztunk nekik a pihenőknél, ment a harc ki lát előbb jelzést. Túrák előtt annyit néztem a térképet szinte megtanultam kivülről az adott szakaszt :). Majd bejött az első GPS navi és versenyeztünk milyen pontossággal tudom térkép alapján megbecsülni túra közben a távolságot. Jó voltam :). Majd nekem is lett Locusom, egy darabig még térképészkedtem, már nem teszem. Kb. 2 éve papír térkép nincs is nálam, valahol sajnálom is.  De most is legalább annyi időt töltök a "felkészüléssel", mert szeretem csinálni.A legszebb  tavaly ősszel volt amikor az orrom a dugtak egy papírtérképet, majd megpróbáltam a szokásos új mozdulatokkal felnagyítani, vinnyogva röhögtünk egy jó darabig. :) 

Előzmény: hobo-bobo (62318)
asciimo Creative Commons License 3 órája -1 0 62346

Allitolag a Südtiroli borok nagyon jok. A sok borissza tölünk sokszor csak azert megy át. Mintha Te csak azert mennel Villányba, vagy Badacsonyba, hogy helyi borokat, helyi gazdanal napsütesben üldögelve kostolgass, mert igy sokkal jobb mint a boltban megveve. Szemely szerint nem tudom elkepzelni, merthogy nem iszom alkoholt, de biztos jo lehet, ha annyian csinaljak.

Szükebb ertelemben vett Nordtiroli bort biztos nem hozok, olyan nincs.

 

De ha legközelebb Südtirolban járok, hozok valamit. csak a kerdes, hogy mit szeretsz? szaraz/edes, feher/vörös, vagy tablettas? :)

 

Előzmény: olahtamas (62314)
annyi baj legyen Creative Commons License 3 órája 0 0 62345
Előzmény: maszogep74 (62344)
maszogep74 Creative Commons License 4 órája 0 0 62344

Tényleg; ezt nem tudtam. Simán kapujelzésnek néztem, mert az út két oldalán álló fákon voltak. Most elolvastam, hogy két kód van mindenhol. 

Mindenesetre akármit is jelöl, impozáns látvány. :)

Előzmény: annyi baj legyen (62343)
annyi baj legyen Creative Commons License 5 órája -1 0 62343

Na jó, de ezek nem az útvonalat, hanem a qr kódok helyszínét jelölik, szóval nem túrajelzések.

Előzmény: maszogep74 (62342)
maszogep74 Creative Commons License 8 órája 0 0 62342

Ilyen. Nagyjából ötven méterről, egy rét túloldaláról látni. :) 

https://goo.gl/photos/EXLja2SxLJ6agQpP6

maszogep74 Creative Commons License 9 órája -1 0 62341

...látnátok a Vérkör félméteres vörös "V" jelzéseit az Annafalvi-őrház környékén... :)

Előzmény: jzp2107 (62340)
jzp2107 Creative Commons License 16 órája 0 0 62340

ez jobb?

 

Előzmény: Jesper Olsen (62339)
Jesper Olsen Creative Commons License 21 órája 0 0 62339

Különös megoldás:

 

V43 1279 Creative Commons License 1 napja -2 2 62338

SNP: Ternye-Bártfa, (Terna-Bardejov), 4/5 nap

 

Az előző napi korai lefekvésnek köszönhetően viszonylag kipihentem ébredtem a bártfai kollégiumi szobában. Az állomásról 6:08-kor induló vonatot választottam, amellyel 6:47-re értem Deméte faluba (Demjata obec), ahonnan a 7:35-kor Ternyére induló buszt néztem ki, ez volt a tervem a másnapi befejező túrára eljutáshoz is. Mivel közel egy órám volt a faluban, így elsétálgattam, nézelődtem egy sort, majd negyed 8 felé beültem a megálló váróbódéjába. Itt is leellenőriztem az otthon kikeresett időadatot, stimmelt. Ez volt az egyetlen busz ebbe az irányba, szóval nagy választék nem volt Telt múlt az idő, zenét hallgatva vártam a buszt. Kicsit gyanús volt, hogy már elmúlt az indulási idő és még sehol semmi és senki. Jó húsz perc késéssel befutott egy busz Bártfa felől (a 7:35-ös járat helyből indult volna, ami alapból furcsáltam), amelyre már vártak nagyjából tucatnyian. Utolsóként felszállva a sofőrtől tudtam meg, hogy ő nem Ternye felé megy…akkor szembesültem azzal, hogy a busz nem is fog jönni. Kimaradt-e vagy más okból nem közlekedett le (a menetrendi keresőben dátumra pontosan kerestem rá, tehát nem ilyen amatőr hiba történt) az már rejtély marad. Gyors improvizálás következett, kissé zavarban voltam a helyzetem miatt amiben önhibámon kívül kerültem, de kénytelen voltam lépni valamit, mert az idő vészesen fogyott és az aznapi 33 km teljesítéséből még 0-n állt a mutató. A buszmegállónál lévő bolt előtt álló két autó egyike mellett álló férfihoz léptem oda és néhány szóval közöltem a helyzetemet. Mondta, hogy várjak, a boltból kijöttek még ketten a vásárlás után, egyikük, egy velem nagyjából egykorú srác tudott angolul, így hamar meg is beszéltük, hogy tesznek egy kis kitérőt a kedvemért és elvisznek Ternyéig. Nagyon megörültem ennek, így pillanatokon belül már úton voltunk így négyesben a túrám kiindulási pontja felé. Nem egy nagy távolság, nagyjából 7 km, 3 kis létszámú falut érintve, de nem akartam további 7 km-rel nyújtani a túrát, mind fizikailag mind időben eléggé aggályos lett volna. Váltottunk pár szót menet közben, szerintem munkába mentek, de belefért nekik ez a kis plusz út. Nagyjából 10 perces út után raktak ki Ternyén a templom előtt, pénzt nem fogadtak el. Megköszöntem nekik a számomra igen jelentős segítséget, majd egyből mentem pecsételési lehetőség után nézni. Átkelve a patakon (smerovnik) érkeztem a kocsma-bolt páros épületéhez, a kocsma azonban zárva volt, a boltban pedig jó páran álltak sorban és kis esélyt láttam a pénztári pecsételésre, így az épülettel majdnem szemben lévő  postahivatalba mentem be. A csinos ügyintéző hölgy folyékony angol beszéd (!) mellett (amire nem is számítottam itt) ütötte be a pecsétet a füzetem lapjára. Pecsételés után visszatértem a smerovnik-hoz és immáron a piroson kezdtem meg a túrát Bártfa felé. Elhaladtam a templom előtt ahol nem sokkal ezelőtt kiszálltam a kocsiból, majd egy emelkedő és egy elágazás balos kanyarja után el is hagytam a települést. Közben végig a reggeli buszos (nem) történésre gondoltam és agyaltam rajta, hogy a másnapot, hogy tudom átszervezni. Sikerült is megoldást találni rá, de erről majd később, a következő napi beszámolóban teszek említést.

 

1. Ternye, templom

2. A Csergő tömbje távolabbról

3. visszanézve Ternye felé, a jobb oldali magaslat a Lysá stráz

 

Rossz minőségű enyhébben emelkedő aszfaltos úton mentem a Ternyéhez tartozó kis Hradisko falu felé, előttem a Csergő tömbje kezdett kibontakozni. Visszanézve a településre jól látszott a Lysa Stráz (ide kitérőt terveztem másnapra) hangsúlyos magaslata pár további társával együtt. Jobbra volt egy kis kilátás a kocsival az imént érintett falvak felé keleti irányba, majd egy erdős, szögletes S kanyaros rész után is kitartott az emelkedő, jobbra egy domb tetején szép kis templom állt, amely már Hradisko-hoz tartozott. Átbukva a dombon lejtő következett és meg is érkeztem a kis T alakú faluba. A T elágazásban volt a „központ” a buszmegállóval és a smerovnik-al. Az utamat nagyjából egyenes folytatva hamar el is hagytam a kis házakat, immáron újból emelkedve, majd nyitott dombos terep következett, ahol jutott némi szél is. Közben kezdett egyre közelebb kirajzolódni a szelíd, laposabb hegyes terep amely felé tartottam, kezdett az idő is lassan elborulni. Nem sokkal feljebb találkoztam egy kutyát sétáltató bácsival akitől megtudtam, hogy már nincsen jelentős hó a Csergő felé (tartottam ettől az erősen lassító és komfortrontó körülménytől) és nincsenek komolyabb emelkedők, inkább hullámzik az út. Igaza volt. Elköszönve tőle folytattam tovább az utamat, a nyitott részektől egyre inkább az erdős terep kezdte átvenni az uralmat. Egy rövidebb meredek kaptatónál még ki-kisütött a nap, de a nap nagy részére a borult idő volt a jellemző. Némi fenyőfás rész, és néhány hófoltos szakasz után érkeztem meg a Nad Závadkou nevű pontra, ahol kiszúrtam, hogy a smerovnik magasság adata nem a valóságnak megfelelő 800 métert mutatja, hanem a téves 600-at. Na de sebaj, lényeg, hogy már közelebb volt a tetőpont. Innen még egy óra negyven percre datálta a Csergő turistaházat a tábla.

 

4. Hradisko-ba érkezve

5. út részlete Hradisko után

6. Nad Závadkou, tévesen 600 m megjelöléssel

 

Havas és hó nélküli szakaszok váltogatták egymást, közben balra kilátás nyílott nyugati irányba a környező domboldalakra. Teljesen havassá váló úton értem el a Zápac nevű piros-kék elágazást, ahonnan már közel volt a Csergő sípályája és a turistaház. Leereszkedve egy kis völgybe, az odáig éppen megint hómentes út a sípálya emelkedőjénél ismét jócskán havas volt, de szerencsére meg volt fagyva annyira, hogy a lépteim alatt nem szakadt be. Felérve a sípálya felső körbenéztem a szép erdei környezetben fekvő helyen, sok kis hétvégi ház állt a felvonó közelében. Az egyik házikó külső dobozának (szerintem valamilyen fogyasztásmérő, vagy valamilyen egyéb berendezés volt benne) tetején két darab lengyel dobozos sör volt kirakva, mindkettő bontatlanul. Közelebbről megnézve őket kissé koszosak voltak, tehát nem hiszem, hogy véletlenül maradtak kint, ugyanis a házikó elég gondosan be volt zárva, valószínűtlen volt, hogy pont ezek maradtak volna ott. Tehát aki kapja marja alapon kerültek ki véleményem szerint (ha mégsem, akkor bocsi!), lehet, hogy bunkó voltam ezzel, de a nagyobb alkoholtartalmú dobozt kipisszentve ültem le a házikó elé és némi Slovakia márkájú chips társaságában elfogyasztottam a doboz tartalmát. Nagyon jól esett az a finom lengyel sör és nagyon tetszett az az idill ami úgy körbevett ott akkor, jócskán megszépítette az élményt. Bárki is hagyta kint, ezúton is köszönöm neki!

 

7. Csergő sípálya

8. a felvonó vége utáni házikók, az egyiknél voltak a sörök

 

Fél órás ücsörgés után összeszedtem magam és folytattam az utamat. A dombtetőn átbukva érkeztem meg a hétköznap miatt zárva tartó Csergő turistaházhoz. A ház előtt smerovnik rengeteg állott, az egyik táblácskáról lehangolóan vettem tudomásul, hogy még 7,5 óra a szintidő Bártfáig. Érdességképpen az E3 hosszútávú vándorút kék jelzés képében itt kapcsolódott be a túrámba (az SNP pár km-t leszámítva végig az E8-on halad) és a két út összefonódva haladt együtt pár kilométer erejéig. A ház környékét elhagyva téliesre fordult az idő és a táj és szép havas, nagyrészt fenyves részekben gyönyörködve érkeztem meg az 1049 méter magas Csergő csúcshoz, tettem egy kis kitérőt a kilátóponthoz, de az éppen kisütő nap, meg az amúgy is párás levegő miatt túl messzire nem láttam el, viszont láttam sok szép havas/jeges fenyőfát és fenyvest a közelben és távolabb is. Voltak olyan fenyők amiknek az egyik oldala havas volt, a másik napsütöttebb oldala viszont hómentes volt. Visszatérve a piroshoz, írtam a csúcskönyvbe, Sétálóson kívül volt még a egy magyar bejegyzés a közelmúltban is: egy magyar csoport túrázott arrafelé. Lejtő következett, majd némi hullámzás után, szinte teljesen végig jó arasznyi vastagon havas úton értem el a Chochul’ka 1021 méter magasabb álló smerovnik-ját, ahol az E3 kivált a pirosból és folytatta az útját tovább a Mincol (Nájvyssie túra érintőpontja) felé. Idillien havas és ösvényes kis fenyvesen keresztül ereszkedtem le egy völgybe, majd ismét egy hegyoldalban tovább, ahol már szinte alig-alig volt hó. Jobbra egy kis kilátás nyílott a déli irányba fekvő domborzat felé, majd balra fordult az út felfelé a Bukovy vrch felé. Ezek után jelentős jelzésbeli bizonytalanság következett, de a gerincet követve végül is sikerült leküzdeni a problémás részt. Jeges fenyőfákkal körbevéve érkeztem meg a Bukovy vrch pontjára, a smerovnik csőoszlopára erősített dobozban találtam meg a csúcskönyvet. Helyt kellett adnom Sétálós kolléga bejegyzésének, ugyanis s pontnál egy, a környező magaslatokat nyilakkal mutató tábla állt, teljesen értelmetlenül, ugyanis körben erdő van, kilátás a legminimálisabb formában sincsen. Az útvonal mentén az első ilyen értelmetlen tábla volt amivel találkoztam, a magyar viszonyokhoz (OKT-DDK) viszonyítva jó aránynak számít ami az értelmetlen táblákat illeti.

 

9. smerovnik kavalkád a Csergő háznál

10.-11. télies idilli út és jeges fenyőfaág a Csergő csúcs felé

12. Csergő csúcs

13. tovább Chocuhul'ka felé

14. hangulatos havas ösvény a fenyőfék között Chochul'ka után közvetlenül

15. kilátópont Bukovy vrch előtt

16. Bukovy vrch, sokatmondó hegycsúcsos tábla a smerovnik-al

 

Jelentős lejtéssel hagytam el dombtetőt, szórványosan fenyvesek övezték a már csak néhol foltokban havas utat, a következő pontnál (Soltysova pol’ana) kék jelzés ágazott ki Szekcsőalja (Siba) felé. A Csergő csúcs óta tartó elhúzódó holtpont a következő pontig, a Zsobrákig kitarott, ahová hullámzó erdei, szinte teljesen hómentes ösvényen keresztül jutottam el. Szép pont volt a Zsobrák a túra során, ugyanis magaslaton, amelyről szép kilátás nyílik keleti és nyugati irányba is, két kilátó állt és mindkettő alsó részében egyben bivakhely is található! Az újabb kilátó tetején két behavazott fotel állt a keleti irányú kilátás felé, nyugati irányba is szép volt a valamivel korlátozottabb kilátás az éppen megint kisütő nap övezte domborzat irányába. Északkeleti irányba távolról kirajzolódott a Magura is, a két nappal ezelőtti megpróbáltatásaim főszereplője. Az újabb kilátó tövében fedett pihenőhely állt asztalokkal és padokkal. A rozogább régi kilátó alsó bivakrészében volt a csúcskönyv tartója, de sajnos könyv nélkül. A két kilátó között jelentős kilátásbeli különbség nincsen.

 

17. random ülőke, alkalmasságát teszteltem

18. Zsobrák, kilától

19. az új kilátó bivak része

20. kilárás keleti irányba

21. Hervartó az új kilátóból

 

A kilátók után az út elágazott (smerovnik) kék jelzésen Kiskereszt (Krizse) felé lehet eljutni, a piros még ment egy keveset egyenesen északi irányba, majd kálvária stációkkal övezetett úton nyaktörő lejtő következett Hervartó (Hervartov) felé. Bő fél órás ereszkedés követően érkeztem meg a faluba, itt smerovnik még 2 óra 50 percet jelzett Bártfáig, így már teljesen biztossá vált a sötétben érkezés a városba. A település szép fatemploma védettséget élvez, nem vagyok építészeti szakértő, de nagyon hasonlított a tegnapi felsőkomárnoki, szintén műemlék fatemplomhoz. Lejtős utcán érkeztem meg a kocsmához, ahol az egyik asztalnál ülő vendég férfi segítségével sikerült nem könnyen megértetnem a pultossal, hogy mit is szeretnék. Sikeres pecsételést követően folytattam az „aszfaltozást” ami az elkövetkező pár kilométerre kitartott. A főutcán a felújított és elhanyagoltabb házak váltogatták egymást. Elhagyva a falut még párszor vissza-visszanéztem rá, és a mögötte elterülő dombokra, amik mögé lassan de biztosan ereszkedett le a nap. Durván szembe a domboldalban házak látszódtak, hamarosan le is esett, hogy oda tartok, ugyanis már Bártfa külterületének, Mihál’ov-nak a házai látszódtak a távolban.

 

 

22.-23 őzike és fenyves a nagy jeltő vége felé

24. Hervartó fatemploma

25. visszanézve Hervartóra és dombokra

26. balra a domboldalban Mihál'ov látszik

27. Zsobrák kilátói az aszfaltos útról

 

A látványos Csergő tömböt elhagyva immáron jócskán éreztem, hogy mentem, a talpaim vége a lábujjaim előtt már minden lépésnél fájdalom képében tudatta, hogy nem bánná ha abba hagynám a talpalást, így a túrakedvem finoman fogalmazva sem volt a tetőponton, azonban a befejezés még odébb volt. Aszfaltúton ereszkedés és kanyargás kitartott egészen Klusovská Zábava település utáni balos kanyar utáni jobbra letérésig (útirány táblák). Innentől jelentős emelkedő vitt felfele Mihál’ov felé, közben láttam pár őzet is. Egyre feljebb jutva a domboldalban hátrafordulva a nap utolsó fényei látszottak, így be is iktattam egy tíz perces pihenőt. Mire Mihál’ov-ra beértem már felkapcsolták az utcai lámpákat, az út házak között vezetett nagyjából egy szűk kilométert, majd településrészt elhagyva belevesztem a sötétségbe.

 

 

28. Klusovská Zábava

29. útirány táblák, a 3:35 kicsit sok arra az 1 km-re

30. a nap utolsó fényei

31. Mihál'ov-ra érkezve

 

Átbukva a dombon lámpám fényében ereszkedtem lefele és egy jó negyed óra múlva elértem a Hotel Bellevue 4 csillagos szállodáját, amellyel kapcsolatban Sétálós figyelmeztetett, hogy a mapy.hiking.sk oldal rossz helyen jelöli: a valóságban nem Mihál’ov-on belül van, hanem már Bártfa felé félúton. Na, de nem megszállni mentem a szállodába, hanem a füzetem ide vonatkozó rovatába bélyegzés miatt. A recepciós pultnál nem találtam senkit, csöngetni nem akartam, így a pulthoz kihallatszó beszélgetés irányába mentem. A három tagú társaságból kijött egy készséges úr aki pecsételt a füzetembe, ezt követően megjelent két csinos hölgy is akik angolul érdeklődtek a foglalásom felől, erről ugye szó sem volt, az úr őket is beavatta az ottlétem okáról (amúgy sem éppen úgy voltam öltözve mint aki 4 csillagos szállodába készül). El is köszöntem a kedves személyzettől és folytattam az ereszkedés Bártfa felé. A hotelt elhagyva a piros az aszfaltút kanyarját levágva rövidít, de a sötétben nem sikerült jeleket találnom, bár eléggé adja magát az út, mivel nem tudtam minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az a helyes út, így maradtam a kicsivel hosszabb, de biztosabb aszfaltos úton. Egy jobbos kanyar után bal kéz irányába csodálhattam meg az esti Bártfát, az úton következő hosszú egyenes végén lévő elágazásnál el is értem a város szélét.

 

32. Bártfa, végállomás

 

Ezúttal is bebizonyosodott az alaptézisem, miszerint szinte mindig a túra utolsó méterei a legnehezebbek, amikor már az ember szinte látja a célt, de az mintha egyre nehezebben akarna közeledni. A panelházak tövében fekvő úton haladva váltottam pár szót telefonon Sétálóssal, ő sem tudta hová tenni a reggeli buszos kimaradást. A panelok után emeletes házak vették át a stafétát és a főtér szomszédságában fekvő utcákon át értem el a vasútállomást, ahova ki is néztem egy kicsit, szlovák Bz szerelvény várt az indulásra éppen. Az állomás melletti Billa épp az orrom előtt zárt be, pedig bíztam benne, hogy elkerülhetem a kis kitérőt a Kaufland felé (a talpaim már eléggé fájtak). Vicces módon már nem elsőnek érkeztem meg Bártfára, de a város smerovnik-ját még nem láttam, ezt megkerestem a lakótelep panelházainak tövében, le is fotóztam, majd megtettem a kitérőt a Kaufland-ba vásárlási célból. Visszatérve a koleszba fürdés, vacsorázás és összepakolás után le is feküdtem a nem kevés kilométer után megpihenni.

V43 1279 Creative Commons License 1 napja 0 0 62337

Hali!

 

Én egy bő hete fejeztem be a DDK-t, a jelzések miatt nem kell aggódnod, elég ritkán kell az utat keresni, szerencsére. Még a jelzésfelújítás előtt azért akadtak feladványok :)

Előzmény: re17n (62336)
re17n Creative Commons License 1 napja -2 0 62336

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalát járta valamelyikőtök mostanában? Milyenek a jelzések és mennyire járhatóak a túrautak? 

Köszönöm szépen előre is!

maszogep74 Creative Commons License 1 napja -2 0 62335

:D Tuti meglesz a késtaperolás is. 

Előzmény: jzp2107 (62334)
jzp2107 Creative Commons License 1 napja -2 0 62334

majd cseréljetek kést! :-D

Előzmény: maszogep74 (62332)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -3 0 62333

...pocak, körszakáll is megvan... :D

Előzmény: jzp2107 (62330)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -3 0 62332

Meg is beszéltem vele, hogy amikor errefelé ér, kísérném egy darabon, egy jó kinnalvás erejéig. :)

Előzmény: jzp2107 (62330)
jzp2107 Creative Commons License 1 napja -5 0 62331

de ebből hol van levezetve hogy a túrázók 80%-a nem használ GPS-t?

 

az hogy egy 4 tagú család, két biciklis kért tőled útbaigazítást, az csak annyit jeélent ohgy náluk nem volt se kütyü se térkép

Nyilván akinél volt, az nem kért segítséget :-)

Már csak az a kérdés hogy ez 1 vagy 311 embert jelent

 

(az hogy ttúrán 6-8 emberből seinkinél nincs okosteló és arra rátöltött térkép, nekem szintén nehezen hihető. én mondjuk kirakom a zsákom pántjára mert trekkeléshez ott jobb a vétel, de ha nem trekkelnék akkor nem lenne szem előtt, ránézésre akkor nálam se lenne)

Előzmény: hobo-bobo (62323)
jzp2107 Creative Commons License 1 napja 0 0 62330

igen, én is  láttam hogy egy "őrült terve" már megvalósult

viszont azt is látom hogy nagyon lassan halad akkor is amikor halad, napi 10 km

jó, nyilván mankóval én 1 km-t se mennék

szóval részemről csodálat a kitartásáért, de úgy látszik kicsit más a járógépes gyaloglás meg a bringázás (utóbbit talán fél lábbal is lehet..)

 

amúgy le sem tagadhatnád a rokonságot: mászógép, járógép és ezek szerint az évjárat is stimmel :-)

 

különben teljesen jól csinálja, nem aggódja agyon, eljut ameddig nap végére eljut és kész

(ezért is irigylem :-)

Előzmény: maszogep74 (62329)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -4 0 62329

Semmi gáz, én is folyton összekeverek dolgokat. :) És bár kiteszek széltében két embert, de nem vagyok pár. :D

 

Most olvasgatom a jóember (aki 5 nappal idősebb nálam) honlapját, hát azért egyszer már eltekert innen a londoni olimpiára meg vissza, ráadásul az egyik lába úgyszólván nincs is (járógépes), szóval kissé kezdem csodálni a kitartását.

Előzmény: jzp2107 (62328)
jzp2107 Creative Commons License 1 napja -4 0 62328

bocs, összekevertem, tényleg nem te voltál

 

"

Menet közben találkoztam egy párral, akik azt javasolták, hogy most hagyjam ki a Nagy-Hideg hegyi pecsételőt, mivel térdig érő hó van arrafelé. Megfogadom a tanácsukat.

Így holnap a Kisinóci turistaházig fogok menni utána valahogy Nógrád településig eljutok.

A túrám végén bepótlom a hiányzó szakaszokat."

 

 

 

Előzmény: maszogep74 (62325)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -4 0 62327
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -5 0 62326

"

kisinóctól Nógrádig meg busz Vácra és onnan vonat

teljesen logikus :-)

"

 

..az mondjuk igaz, hogy sehol nem írta, hogy gyalog csinálja végig a Kört. :D

Előzmény: jzp2107 (62324)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -3 1 62325

Nem, én semmit nem javasoltam neki, csak azt kérdeztem tőle, miért gondolja, hogy a Pilisnél ezerszer vadregényesebb Börzsöny könnyebben járható, ha már a Pilisben is gondja volt a haladással... A fészen javasolta neki valaki, hogy ne menjen fel a turistaházig, mert térdig ér a hó. De az nem én voltam.

Előzmény: jzp2107 (62324)
jzp2107 Creative Commons License 1 napja -7 0 62324

dehát pont a Te javaslatodra hagyja ki NHH-t

írta már 2 napja hogy valahogy átjut Nógrádra

kisinóctól Nógrádig meg busz Vácra és onnan vonat

teljesen logikus :-)

 

szerintem most már egyenesbe jön

holnapra már 20 fok körül mondanak, hó szerintem elolvad mindenhonnan, sár miatt eddig nem nyavajgott, azt gondolom akkor bírja

ha a Naszályon saját erejéből átmegy, akkor adok esélyt hogy eljut egy jelentősebb távolságra

Előzmény: maszogep74 (62319)
hobo-bobo Creative Commons License 1 napja -6 0 62323

oláhtamás:

Igen, 3-4 generáció az azért reális lehet, szerintem is, de én nem gondolnám akkor sem hogy kizárólagosan csak a trackek maradnának. 

Pláne hogy a GPS is téved olykor, arrébb teszi az utat, nem fog jelet, igaz ez nagyon ritkán, főleg mélyebb völgyekben fordul elő.

 

jzp

Nehéz ezt röviden elmondani.

-Most hétvégén egy 4 tagú csapatnak és két biciklisnek magyaráztam el az utat a Bükkben, én, aki 200 kilométerre lakok onnan. Mert semmi nem volt náluk, csak a jelzéseket nézték.

-A Teleki 20-on 6-8 emberrel beszélgettem összesen, egynél volt GPS.

-Karancs-Medves 35-ön összesen 5-6 túratárssal mentem együtt, különböző szakaszokon, egyiknél sem volt.

-Tavaly szintén a Bükkben egy 8 tagú csoportot igazítottam útba a Nagymező felé, meg még egy párost más irányba, egyiküknél még térkép sem volt, nemhogy GPS. 

 

Hirtelen 4 példa, ami beugrott. Még egy:

Hollókőn tavalyelőtt ugyanott szállt meg egy 5 tagú család ahol mi, kéktúrát csinálták, 3-4 naposokban.

Idősebb, tapasztalt túrázó vezette őket, nyakában tokban papírtérkép.

Kérdeztem: GPS? Van, de nem szeretem, csak ritkán veszem elő, kis területet látni rajta.

 

Ilyenekből gondolom, sorolhatnám még.

Te ebben, a GPS-t profi módon használó közegben mozogsz, persze hogy többet látsz hasonlókat mint te is vagy.

A hétvégi, pár kilométert bejáró, kiránduló tömegeknél pedig szerintem se térkép, se GPS.

Ezért kell még sokáig a jó öreg festett jelzés. Egyszerűen pár évtizedig még semmi realitása a "csak track" elgondolásnak, utána is kérdéses.

Előzmény: jzp2107 (62321)
maszogep74 Creative Commons License 1 napja -6 0 62322

Jaja, én is most már erősen 60%-ot adnék a GPS használóknak. Sőt, még az idősebb generáció régi bakancsos képviselőinél is egyre gyakrabban látok.

Előzmény: jzp2107 (62321)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!