Persze, kár volt a szomorú szmájliért. Abszolút nem gond a bővítés, sőt!
Inkább azon kíváncsiság hajt, hogy vajon mennyien mehettek végig azon a szakaszon, amin éppen járok. Most a Vértesben láttam egy fán 1978-as bevésést. Szóval az adott útvonal 40 éves már biztos van, de vajon mikor járok olyanon, ami 80 éves.
Az ezen a szakaszon levő Rockenbauer Pál emlékfa vajon mikor keletkezett? Már a régi kéktúra füzetben fel van tüntetve, szerintem sokkal nem régebbi. Jól tippelem, hogy 10 éves lehet éppen. Esetleg valaki tudja mikor keletkezett a bevésés?
Azért azt nem árt figyelembe venni, hogy az eltérés hozzáad, vagy elvesz belőle. Például a budai betérés jelentős változás, de az jó, vagy rossz. Régen a régen minden jobb volt is jobb volt, de az egész világ megy előre és nem feltétlen rossz minden változás.
Gyorsan pörög a topik, de azért igyekeztem sokat visszaolvasni.
Két barátommal egy kis kék túrát tervezünk. Teljesen nomádban szeretnénk tolni, sátrakkal. Én magam gyakorlott túrázó vagyok, de az ilyen nagyon nomád sztorikban nekem sincs gyakorlatom. Írottkőtől tervezzük az indulást és az első két szakaszt szeretnénk lenyomni egy hét alatt. Kocsit valahol a célállomás körül tennénk le és tömegközlekedéssel mennénk írottkőre.
Ha az 1938-as első kijelölését vesszük 100%-os Kéktúrának, akkor vajon a mostani nyomvonal hány százaléka felel meg pontosan az 1938-ban kijelöltnek. Erre mi a tippetek? Esetleg ennek utána lehet járni pontosan, hogy mely szakaszok ugyanazok most is?
Kezdetben valóban aszfaltos, de csak az első és egyben utolsó házig, innen szekérút, sok-sok kellemetlen csalánnak.
Most viszonylag tiszta volt, ha nem tisztítják, akkor kellemetlen lehet.
Szerencsére nem tart soká ez a szakasz, utána csúszós, kellemetlen agyag, mely a meglehetősen meredek út miatt okozhat problémát.
Hasonló a helyzet a másik oldal felől.
Itt a nyíl egy füves út felé mutat, erről tájékoztat a kihelyezett tábla is.
Egy hete járható volt, de ha nem tisztítják, akkor ez is kellemetlen lehet. Itt csak pár tucat méter, és már kezdődik az agyagos szakasz.
Összefoglalva.
Lehet, hogy a helybéliek kellemetlenkedtek, és ezért a jobb a béke elv alapján áthelyezték a jelzéseket, de ez szerintem nem oldja meg a problémát. 268 méter kb. 40 méter szinttel kemény.
Ha tényleg ennyire zavaró a minuszolás, akkor megoldás lehet ha mindenki elkezd össze vissza minuszolni, hogy minden hsz. kapjon egy tucatnyit, így értelmét veszti az ő pár kattintása. :- )) Persze ezt gyakran ki kell írni nehogy egy új fórumozó meglepődjön.
Másodszor: korom előrehaladtával és a a tapasztalatok gyarapodásával csak azt tudom mondani, hogy ez az embertípus akkor érzi a legcudarabbul magát, ha nem vesznek tudomást róla. Ennél okosabbat nem tudok tanácsolni.
Ebben a szakaszban az tetszett a végéig, hogy alig volt benne beton. Tuti csak így lehetett megoldani ezt a kerülést, hogy a vége így elrontódjon? Amúgy az új nyomvonal előtt a térkép által jelzett romos épületek éppen most újítódnak fel és készült a kapu is a kéken. Gyanús ez alapján, hogy a tulaj el fogja keríteni a részt, így hamarost újra változhat ez a rész.
Vitányvár után egy fa kidőlt az útra, ebben semmi érdekes nem lenne, de az meglepett, hogy a festők nemes egyszerűséggel festettek egy kerülőutat a fa rész körül. Akkor minek vannak a rangerek, ha így oldanak meg egy 10 perces favágási munkát?
Nem gondoltatok még arra, hogy egyszerűen rossz a rendszer. Van benne egy bug (mondjuk a bejegyzések négyzetgyökének tizedik hatványa alapján válogat...) mi meg megőrülünk tőle.
Én már rég óta ezt gondolom! (Valószínűleg nem így van, de sokkal kényelmesebb ezt hinni, hát higgyük ezt! :)
Mivel -13-at kaptam a megköszönésért valakitől, ne haragudj, ha esetleg bunkó voltam :) Remélem csak az osztogató kultúrájában illetlenség a megköszönés. ;)
"Kedves Kirándulók! Szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy "honvédségi okokból" a Közép-dunántúli Piros útvonal vezetése Eplény térségében több helyen is megváltozott. Eplény vasútállomása és a Papod hegyi kilátó között a Büdös-kúttól új nyomvonalon halad az út, a Mohos-követ másik oldaláról kerülve ér fel a a Papodra. Eplény vasútállomásánál az útvonal új helyre került a faluig, nem a 82-es úton kell haladni, hanem a régen is használt útvonalon, a völgyben. Alsóperétől teljesen új, számottevően hosszabb útvonalon juthatunk el a Bátorkő várához, az Öreg-Futónét és a Kis-Futónét az útvonal ezentúl nem érinti, hanem egészen Bakonynánáig felvisz, és Tésen át közelíti meg a Vár-völgyet, a Márkus szekrényénél becsatlakozva a régi útvonalba. Az új szakaszokon a jelzések készítése zajlik, illetve elkészülőben van."
Egyedüli túrázáshoz kell a legkevesebb alkalmazkodás és kompromisszum (ezeket is az ember saját magával beszéli meg), ennek összes előnyével/hátrányával együtt.
Erre van pár jó sztorim - mind túrázás alatt összeszedve
MAGA EGYEDÜL TÚRÁZIK???
- Maga egyedül túrázik? Nem unalmas?
- Nem, nem unalmas. Végre azt csinálhatok, amit akarok, magamba lehetek, gondolkodhatok csend van és nyugalom!
- Hát ezekért nem kell mindjárt kirohanni egyedül az erdőbe! Otthon a slózin éppígy magában lehet, oszt gondolkodhat is, amennyit akar! Igaz, kicsit sűrűbben kell lehúzni a vizet…
Hát én eddig kétszer túráztam. Egyszer fiatalemberként a haverommal meg akartuk csinálni a Gerecse 50-et. Nemigen készültünk rá, gondoltuk fasza gyerekek vagyunk, strammok, bírni fogjuk. Na a felénél úgy kipukkantunk, mint a lufi! Volt ott valami település, ahova letértünk, bementünk a kocsmába és azt mondtuk, hogy mi vagyunk a szervezők és ingyen ittuk a sört.
Aztán másodjára gyerekekkel mentünk el egyszer vadkempingezni. Gondoltam jó buli lesz nekik, de hát ezek a mai kölykök már mások, mint mi. Már az első nap este sipítoztak, hogy nincs TV, hogy a számítógépet már ne is mondjam! Két napot bírtunk ki, semmivel sem tudtuk lekötni őket, annyira vágytak vissza a kompúterükhöz, az asszony meg a fürdőszobát hiányolta, meg a sminktükröt, de nagyon, úgyhogy a második nap este betelt nálam a pohár, összecsomagoltam a bandát és húztunk haza. Részemről ezzel a túrázás azt hiszem le is van tudva! Bár most hogy így meggondolom, mindkét esetben mások miatt nem tudtam élvezni a dolgot…
- Na akkor gondolom most már csak érti, hogy miért túrázok egyedül?
- Asszem kapisgálom!
És én is kapisgálom. Ha nem lettem volna egyedül, nem hiszem, hogy hallgatója lehettem volna a fentieknek…
