Az OKT vándorlásnak és az RP-DDK vándorlásnak is ez volt az egyik problémája.
Én a Pilisben és a Csereháton végig voltam OKT-n , borzasztó volt a hőség.
Az RP-DDK-n vezettem is túranapot, sokan elindultak ott is hajnalban tehát többek között a hőség miatt sem lehetett egyben tartani a csapatot és emiatt a helyi rendezők elképzeléseit a megmutatásra szánt dolgokat végül is nem igazán lehetett megvalósítani megmutatni.
Valójában a társaság nagy része egyénileg túrázott a saját tempójában csak a folyamatos csomagszállítást, az étkezést és a szervezett olcsó szálláshelyeket vették igénybe. Az is előfordúlt, hogy az egyénileg lefoglalt szálláson és étkezéseknél azok is követelték a szolgáltatást akik ezt előre nem kötötték le. A költségek megbízható behajtására ki kell dolgozni egy jó módszert mert a túrázók egy része nem igazán szereti kifizetni a szolgáltatást amit igénybe vett!
Azért nem ördögtől való a nyári túrázás, de ekkor igyekszem olyan túrát tervezni, ahol minimális a nyílt szakaszok aránya, és igyekszem minél több (akár 5-6 l) folyadékot fogyasztani. A nyári időszak vízparti kívül-belül hűtésével ezzel együtt is messzemenően egyetértek! :-) Hosszú évek kemény munkájával sikerült kidolgoznom az ideális megoldást: Balaton és olaszrizling hosszúlépés. :-)
Nyáron az Alföldön való vándorlás (nagy részt árnyék nélkül) bizony embert próbáló vállalkozás... Szerintem egy túrát nem jó végig szenvedni...
Érdemes lenne néhány olyan Rendezővel beszélgetni, akik nyáron, nyitott területen rendeznek teljesítménytúrát.
Tudok olyan nyári, nyitott területen haladó teljesítménytúráról, ahol a résztvevőkhöz hőguta miatt mentőt kellett hívni...
Persze, érthető az is, hogy nyáron sokan érnek rá, mivel ekkor van a nyári szünet és a szabadságolások, de ilyenkor szerintem vízpartra kell menni, ahol kívül-belül hűtheti magát az ember:)
Persze, megoldás lehet, hogy a túrák hajnali 4 -kor indulnának, és 10-kor befejeződnének, ez idő alatt kb. 25 km körül lehet teljesíteni. Persze, azt is tudom, nem vagyunk egyformák, biztosan lesznek olyanok is, akiknek a minden napos hajnali kelés nem igen lesz ínyére...
az alföldi túrákat nem feltétlenül télen kell lebonyolítani
Ezt írtam az imént, de - egyelőre még viszonylag csekély Alföldi Kéktúra tapasztalatom alapján - hozzáfűzhetem azt is: nem feltétlenül nyáron. Tudom, hogy a nyári szabadságolás + az iskolai szünet nagy úr, de ez a bő 400 km két hét alatt bő 27-28 km-es túrákat jelent - pihenőnap nélkül. Pihenőnappal pedig már harminc fölöttit. Ha a napi max. hőmérséklet Celsius fokban mért értéke is 30 fölötti lesz (ami júliusban nem zárható, sőt), nem okoz majd jelentős megpróbáltatást a résztvevőknek az Alföldön?
Köszönöm szépen! Sajnos, a fórum keretein belül háttérbe szorultak a túraleírások, ezért örültem Tamás sorainak is a Bakonykúti - Tés közötti szakaszról.
Valóban, az alföldi túrákat nem feltétlenül télen kell lebonyolítani, bár változatlanul az a véleményem, hogy az Alföldi Kéktúra Sükösd és Ópusztaszer közötti szakaszán kifejezetten szerencsés ebben az időszakban túrázni, hiszen a nedves homok jóval könnyebben járható.
Tudom, hogy szerveződik, de amíg nincs kiírva... Még sok víz folyik le a Dunán, és a rakpart kövén ücsörögve nézhetjük az elúszó narancs dinnyehéjakat! :)
Ez nem kósza hír, hanem tényleg lesz. Saújhelyről július 4-én indul a túra. A pontos kiírás januárban jön elő az ütemtervvel együtt. E szerint mintegy két hetes vándorlásra kerül sor, Bosod-Szabolcs és Hajdú megyékben. A békési megyehatártól majd 2016-tól folytatódik.
2014.12.13. Bakonykúti - Tés Reggel a busz pontosan érkezett Bakonykútiba, ahol nem sokat teketóriáztunk, hanem egyből beindítottuk lépteink motorját, hogy felmelegítsük magunkat. A talaj menti fagy jótékony hatása ilyenkor a sáros talaj megkeményedése, így nem okozott gondot a gyors haladás. A turistaút jelzései nem kényeztetik el az erre járót, bizony nagyon figyelni kell, ill. megfelelő térképet kell használni. Isztimér felett a Csernyei dűlőnél szépen kialakított pihenőhelyhez értünk, padok, asztalok, szemeteskuka. Bár ez utóbbi helyett jobb lenne egy esőbeálló, mert szemetet a rendes túrázó úgy sem hagy az erdőben. Kisgyón felé ereszkedve, picit megváltozott a kéktúra nyomvonala, de a jelzések itt rendben voltak, így nem okozott gondot. A Gyöngyvirág kh.-ban az 5 nyalókából 3-at felhasználtunk, majd az út menti padokon megebédeltünk. Ebéd után megnéztük a tavacskát, majd mivel a Vágtató Csigák csapatával mentünk, a csigalenyomatot sem hagyhattuk ki. A Csikling várat most kihagytuk, mert volt, aki sietett hazafelé, így a Hamuházra is csak rápillantottunk, és a csőszpusztai bélyegzőhelyig meg sem álltunk. A fehér puli érdekes jelenség, de amikor megálltunk, a gazdasszony kijött és biztosított róla, hogy nem bánt. Tulajdonképpen az Alba Régia barlangkutató udvarán is keresztül lehet menni, de mi a hivatalos jelzéseket követtük :) Visszafele viszont az udvaron jöttünk keresztül, mert már szorított az idő. A busz menetrend szerinti érkezése előtt 5 perccel érkezett a csapat eleje a buszmegállóba, majd aki nem sietett hazafelé, azokkal beültünk az Erdei Büfébe, ahol a hamburger a megszokott minőségben és gyorsasággal készült. Jól lakva sétáltunk át a szélmalmokhoz, ahol volt időnk rendesen megnézni mindent. A következő buszhoz pedig kényelmesen lesétáltunk. Képek:
Ami a második képeden van rész, na erre nem megy a kék, mivel nem jön ki eddig, Törökmező felől, hanem még az erdőben megyen egészen a szemközti erdő széléig, ahogy kiérünk a nagy rétre.
